Szeptember 1-től 5000 hrivnyára emelkedik a minimálbér – írja az UNIAN ukrán hírügynökség Denisz Smihal bejelentésére hivatkozva.
A miniszterelnök elmondása szerint a minimálbért több ütemben emelik. 2021 januárjától 6000 hrivnyát, 2021. július 1-től pedig minimum 6500 hrivnyát kapnak kézhez a dolgozók. Hozzátette: mindez pozitív hatással lesz a nyugdíjjárulékok kifizetésére is.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint áprilisban a legmagasabb fizetést a pénzügyi és biztosítási szektorban tevékenykedők kapták. A pénzügyi szférában dolgozók átlagosan 20 200 hrivnyát vihetnek haza, ami az átlagfizetés majdnem kétszerese. A képzeletbeli dobogó második fokára a távközlési ágazat alkalmazottai állhattak.
Valamennyi kárpátaljai egészségügyi dolgozó, aki koronavírusos beteget kezelt, teljes mértékben megkapta a márciusért és áprilisért járó plusz fizetségét.
Márciusért a 300 százalékos bérpótlékot az állam szubvenció révén biztosította, az áprilisit pedig már a megyei alapból fedezték. Olekszij Petrov, a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője elmondta, hogy azok az egészségügyi intézmények dolgozói is megkapták a pótlékot, amelyek nem állnak szerződésben a Nemzeti Egészségügyi Szolgálattal.
Az Ukrzaliznicja vasúti vállalat A vezetőségi tagok fizetéscsökkentéséről szóló törvény értelmében 47230 hrivnyára csökkentette a vállalat vezetőinek fizetését a karantén idejére.
A hírt Ivan Jurik, a vállalat megbízott vezetője közölte Facebook-oldalán. „Az Ukrzaliznicja teljesíti A vezetőségi tagok fizetéscsökkentéséről szóló törvényben leírtakat. A rendeletet meghoztuk. A vezetőségi tagok a karantén idején 47230 hrivnya fizetést kapnak” – olvashatjuk a bejegyzésben.
A vállalat nemrég kijelentette, hogy azon dolgozóik, akik elkapják a Covid-19-es koronavírus-fertőzést, 6–10 ezer hrivnya kártérítésben részesülnek.
A nők 22 %-kal keresnek kevesebbet a férfiaknál, akik átlagosan 12 ezer hrivnyánál többet vihetnek a haza a hónap végén, míg a nőknek 10 ezer hrivnyánál kevesebbel kell beérniük.
Az Ukrán Állami Statisztikai Hivatal most közzétett adatai szerint 2019 utolsó negyedévében a nők fizetése 22 %-kal volt kevesebb, mint a férfiaké. Ebben az időszakban a nők bére 9 935 UAH-t tett ki, ami 78,1 %-a a férfiakénak (12 718 UAH) – írta korrespondent.net hírportál.
Az év végi adatok ellenére pozitív dinamika figyelhető meg, a nők fizetése ugyanis növekedő tendenciát mutatott a férfiakéhoz képest. Így a tavalyi év első negyedévében a nők bére 8 473 UAH volt, azaz 77,2 %-a férfiakénak (10 968 UAH), míg a második negyedévben 9 210 UAH mellett 77,8 %-ot tett ki az arány a férfiakhoz viszonyítva (11 836 UAH), a harmadik negyedévben pedig a nők átlagosan 9 348,42 UAH-t kaptak, a férfiak 12 350 UAH fizetésének 75,7 %-át.
A múlt évben Ukrajnában az átlagfizetés összege 9 205,19 UAH volt. Emellett minden 5. ukrán havi bére meghaladja a 15 ezer UAH-t. Ekkora volt a fizetése a dolgozók 21,3 %-ának, míg 20 ezer UAH-nál többet 11,8 % kapott.
Szerhij Nyikolajcsuk gazdasági miniszterhelyettes bejelentette, hogy Ukrajnában idén is béremelésre lehet számítani – közölte a Szjohodnyi hírportál.
A miniszter elmondása szerint, ha a béremelést az inflációhoz igazítják, akkor a 2020-as év folyamán akár 8–9%-kal is emelkedhetnek a fizetések. Hozzátette, hogy az országban jelentősen csökkent az inflációs ráta, január folyamán 4% alá esett.
Az Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019 decemberében 12 264 hrivnya volt Ukrajnában az átlagkereset. Ez 15%-kal több, mint 2019 novemberében, s 16%-kal magasabb, mint 2018 decemberében. Az átlagfizetések Kijevben a legmagasabbak (18 869 hrivnya), ez követi Kijev megye (13 259 hrivnya) és Donyeck megye (13 177 hrivnya). A legkevesebbet Csernyihiv megyében keresnek az alkalmazottak – 8851 hrivnyát.
A közgazdászok megállapítása szerint az elmúlt év alatt egy átlagos ukrán állampolgár gazdagabb lett, azonban a keresete messzemenőleg nem minden állampolgárnak emelkedett. A statisztikai adatok csak azokat a vállalatokat foglalják magukba, melyeknél hivatalosan legalább 10 alkalmazott dolgozik, és nem terjednek ki a kisvállalkozásoknál foglalkoztatottak jövedelmére, valamint a magánvállalkozóknál dolgozók keresetére. Érdemes továbbá megemlíteni azt is, hogy a felsorolt összegek az ún. bruttó bérek, tehát a munkások az adózást követően 19,5%-kal kevesebbet kapnak kézhez (18% személyi jövedelemadó, 1,5% hadi adó).
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Január 16-án második olvasatban is elfogadták a 0901-es számú Az általános középfokú oktatásról szóló törvényjavaslatot, melynek értelmében számos juttatásban részesülhetnek a gyakorló pedagógusok.
2020-ban a következőkért kaphatnak jövedelemkiegészítést a tanárok:
osztályfőnökség (20–25%)
füzetek ellenőrzése (10-20%)
műhelyek és informatikai szaktantermek irányítása (15–20%)
inkluzív (befogadó) osztályokban való tevékenység (20%)
fegyvertároló szobák, céllövöldék irányítása (10–15%)
az iskolák szervezeti egységeinek vezetői tevékenysége (25%)
szaktantermek, tornatermek, laboratóriumok, foglalkoztató szobák irányítása (10–15%;)
könyvtárvezetés (5–15%)
számítógépes berendezések kezelése (10–15%)
tanórán kívüli munka a diákokkal (10–40%)
tiszteletbeli és tudományos kitüntetések, sportdíjak (15–30%)
pedagógiai kitüntetések és címek, speciális iskolákban (osztályokban, csoportokban) való tevékenység (10–30%)
2020 folyamán 9%-kal nő az oktatásban dolgozók bére Ukrajnában. Az állítások szerint egy kezdő tanár 7643 hrivnyát keres majd juttatások nélkül, s 8701 hrivnyát juttatásokkal. A magas kategóriával rendelkező pedagógusok körülbelül 10500 hrivnyát keresnek havonta.
A megkérdezett ukránok közel 60%-a kijelentette, beleegyezne, hogy fizetésének egy részét „borítékban” kapja meg, és ezzel egyidejűleg munkakönyvi bejegyzéssel, de írásbeli szerződés nélkül foglalkoztassák – közölte az UNIAN hírügynökség a Razumkov Központ felmérését ismertetve.
A „borítékos” fizetés támogatóinak többsége bérmunkás és önmagát foglalkoztató dolgozó. A munkanélküliek 46%-a és a munkáltatók több mint 46%-a szintén egyetért a be nem jelentett bérekkel. A felmérésben résztvevők 16,6%-a beismerte, hogy hivatalosan foglalkoztatottak és fizetésük egy részét borítékban kapják. A szociológusok ugyanakkor rámutatnak, hogy nem minden ukrán lehetett őszinte e tekintetben, és az ilyen munkavállalók aránya valójában magasabb, mivel a jogszabályok megsértése mélyen gyökerezik az állampolgárok tudatában.
Jurij Harazishvili, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Ipari Gazdaságtudományi Intézetének vezető kutatója szerint Ukrajna „árnyék” GDP-je 2020 végére közel 2 trillió hrivnya lesz.
Ismét a kormányzati tisztviselők csillagászati béreiről cikkezik az ukrán sajtó. A napokban került nyilvánosságra, hogy Volodimir Borogyanszjkij kulturális miniszter és helyettesei decemberben összesen több mint kétmillió hrivnya fizetést vehettek fel.
Az adatok úgy kerültek nyilvánosságra, hogy az állami tisztviselőknek a bérüket is fel kell tüntetniük a vagyonbevallásukban, amennyiben annak összege meghaladja a 100 ezer hrivnyát. Kiderült, hogy a Kulturális, Ifjúsági és Sportminisztérium irányítóinak bérei a legmagasabbak közé tartoznak, bár a többi tárcánál is jelentősen nőtt a csinovnyikok jövedelme az utóbbi időben. A jelenségnek a strana.ua járt utána.
A kulturális tárca vezetője és helyettesei decemberben mintegy kétmillió hrivnyát vihettek haza. A legszerényebb bér magának a miniszternek jutott: 112 904 hrivnya. A legtöbbet a minisztérium államtitkára kereste: 497 709 hrivnyát számítottak fel neki. Rosztyiszlav Karangyejev államtitkár a maga közel félmilliós illetményét azzal magyarázta, hogy decemberi béréhez hozzáadódott a minisztériumi munkájának évei alatt fel nem használt szabadságért járó pénzbeli kompenzáció is.
A minisztériumi bérek akkor igazán megdöbbentők, ha azokat összevetjük a „mezei” kultúrmunkások illetményével. A strana.ua munkatársai végigböngészték a weboldalak állásajánlatait. Így derült ki, hogy a vezető csinovnyikok járandósága 50-szerese, esetenként 100-szorosa az alárendeltjeikének.
Például megtudhatjuk, hogy a Tarasz Sevcsenko Nemzeti Múzeum pénztárost keres 5 226 hrivnyás fizetéssel. Marija Zanykovecka, a múzeum tudományos főmunkatársa 5000 hrivnyát vihet haza.
Harkivban 3700–5000 hrivnyás fizetéssel keresnek vezetőt egy könyvtár élére. Dnyipróban egy könyvtáros 4000 hrivnyára számíthat havonta.
Timofij Milovanov gazdaságfejlesztési, kereskedelmi és mezőgazdasági miniszter nemrég még az alacsony bérekre panaszkodott.
„A fizetés elfogadhatatlanul kicsi. Nem foglalkozhatunk önáltatással: amikor emberek igen jelentős méretű vállalatokkal kapcsolatos döntéseket hoznak, s mi 15-20 ezer hrivnyákat fizetünk nekik, érthető, ha a korrupció felé taszítjuk őket. Vagy az inkompetencia felé” – jelentette ki hozzátéve, hogy a miniszter fizetésének 5–10 ezer dollárt kellene kitennie.
A nyilvánosságra hozott adatok szerint a tárcavezető fizetése 2019 decemberében nem érte el a 100 ezer hrivnyát (64 000 hr), a helyettesei viszont ennél lényegesen többet kerestek. Szerhij Nyikolajcsuk 315 018 hrinyát vihetett haza két részletben, de még a legszerényebben bérezett miniszterhelyettesnek, Tarasz Kacskának a fizetése is 243 110 hr volt.
A Szociálpolitikai Minisztériumban sem nélkülöznek. Julija Szokolovszka tárcavezető és Jelena Bohacsova államtitkár egyaránt több mint 100 ezer hrivnyát keresett az elmúlt év utolsó hónapjában.
Dmitro Dubilet, a miniszteri kabinetet irányító miniszter korábban arról beszélt, hogy a tárcavezetők fizetésemelést kértek, miután a bérükből szavaik szerint nehéz eltartani a családot. Dubilet megjegyezte, sok miniszter az üzleti szférából érkezett, ahol a többszörösét kereshetnék, mint állami szolgálatban.
A fentiekből láthatjuk, azóta számottevően javult a tárcavezetők helyzete, méghozzá az utóbbi néhány hónapban, vagyis az új kormány irányítása alatt. A kabinet több döntésével újabb bérpótlékokat, illetményeket vezetett be – meséli Olekszandr Subin, az Ukrán Szakszervezetek Szövetségének elnökhelyettese. „Például bizonyos összegű prémiumot vezettek be a GDP növekedéséért, bár nem értem, mi közük a minisztereknek a GDP növekedéséhez” – mondta megjegyezve, hogy az ő élete, akárcsak sokaké az országban, nem lett ötször jobb, mint volt, a miniszteréké viszont igen.
Pavlo Kusnirjuk jogász kifejtette, hogy a kormány által eszközölt bérezési újítások legalábbis kétségesek, miután a köztisztviselők javadalmazását külön rendelkezések szabályozzák. Ezek egyebek mellett rögzítik, hogy a prémiumok összege nem haladhatja meg a teljes bér 30%-át.
Olekszandr Kava, aki korábban az infrastrukturális miniszter helyetteseként is dolgozott, rámutatott, hogy az európai országokban nincs ekkora bérkülönbség a vezetők és a középbeosztású munkatársak között. Ráadásul, tette hozzá, az ukrán miniszterek és helyetteseik magasabb fizetést kapnak, mint a nyugat-európai államokban azonos tisztséget betöltő tisztviselők.
Két és félszeresére, 37 ezerről 93,6 ezer hrivnyára emelkedik januártól Ruszlan Rjabosapka, ukrán főügyész havi bére, a kormány december 11-én hozott döntése szerint – írta pénteken a korrepondent. Net.
A kiadvány által idézett kmu.gov.ua kormányportálon közzétett határozat szerint Rjabosapka első helyettesének 89, 3 ezer, a helyettesének 86,4 hrivnya lesz a fizetése. A kormány emelte a megyei és körzeti ügyészek fizetését is. Az Ukrán Főügyészi Hivatal 1500 munkatárssal működik – olvasható a cikkben. Az 1976-ban az Odesszához közeli Zelenohirszke településen született Ruszlan Rjabosapka családja – felesége és három fia – Franciaországban él, gyermekei francia állampolgárok.
