Kárpátalja az első helyen áll azon megyék között, akik áttelepült cégeknek adtak új „otthont”. A megyébe összesen 262 vállalat érkezett, ezek közül 80 még dolgozik a felszerelések Kárpátaljára történő szállításán.
A megyébe többnyire informatikai, szolgáltatástnyújtó, ruha-, autó- és bútorgyártó cégek, valamint számítógépes, elektronikai és fafeldolgozó vállalatok érkeztek.
A cégek közül már több mint 160 bejegyeztette magát Kárpátalján, mely által sokkal több bevétel érkezik a megyei költségvetésbe, s ez jelentősen javít a régió gazdasági potenciálján.
Kárpátalján az árak stabilitása érdekében folyamatos ellenőrzéseket tartanak. Sznyizsana Lokesz, az Állami Élelmiszerbiztonsági és Fogyasztóvédelmi Felügyelet megbízott vezetője elmondta, hogy a kistérségekben 15 csoport tart ellenőrzéseket.
„Számos termék árát fixáltuk: búzaliszt, makaróni, tojás, vaj, tejtermékek, zöldségek, gyógyszerek és benzin (A-92, A-95)” – közölte.Eddig az ellenőrző csoportok nem találkoztak jogsértésekkel.
Az év vége előtt a szolgálatok és a hivatalok beszámolnak az általuk elvégzett munkáról. A Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztrációban (ODA) sajtótájékoztatót tartottak, melynek fő témája az üdülőhelyek turisztikai tevékenysége volt.
A megyében 511 rekreációs objektum van, melyekben összesen 26 ezer férőhely van.
Január és november között ezeknek köszönhetően 11 millió 69 ezer hrivnya turisztikai adó folyt be a megyébe, mely 78,3%-kal több, mint az elmúlt év folyamán. A legtöbb összeg Polenáról, Baranyáról, Ungvárról, Kaszonyból, Fülöpfalváról, Kőrösmezőről és Munkácsról érkezett a költségvetésbe.
Befejeződött Kárpátalja leghosszabb közúti felüljárójának a felújítása Bátyú határában, a vasút fölött átívelő létesítmény a Tiszasalamon–Nagydobrony–Makkosjánosi M-25-ös autóút része – adta hírül az rbc.ua hírportál kedden az Ukravtodor állami útépítő vállalat Facebok-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a vasúti csomópont fölé épített, 312 méter hosszú híd felújítása 2021 áprilisában kezdődött. A felüljárón kialakított úttest szélessége 10 méter, és mindkét oldalán 2,5 méter széles járda található.
A létesítményt a múlt század 80-as éveinek elején építették. A szerkezet megbízhatóságának növelése érdekében a felújítás során kicserélték a monolit beton födémeket és a betonacél-hálót.
A felüljárót erős zárófémmel, horganyzott kerítéssel és korlátokkal is ellátták. Az útépítők gondoskodtak a vízelvezetésről, vízszigetelésről és a tágulási hézagok kialakításáról.
Nemrég fontos stratégiai döntést hoztunk két új repülőtér építéséről Kelet-Ukrajnában és ugyancsak egy új légikikötő létesítéséről Kárpátalján – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön az Ukrajna 30. Nagy építkezés: légi közlekedés és turizmus elnevezésű nemzeti fórumon, adta hírül a strana.news hírportál.
A jelentés szerint az államfő elmondta, hogy az idei év legfontosabb eseménye a nyitott égboltról szóló megállapodás aláírása volt az Európai Unióval. Kiemelte, hogy az EU-nak egyetlen országgal sincs olyan feltételekkel kötött légi megállapodása, mint Ukrajnával.
Az Interfax-Ukrajina hírügynökség tudósítása szerint Olekszij Kubrakov infrastrukturális miniszter a fórumon elmondta, hogy a Munkácsra tervezett repülőtér építésének ügye a vártnál gyorsabban halad. A földterületre vonatkozó minden dokumentum elkészült. „Remélem, hogy a jövő év közepén elkezdjük az építést, közvetlenül a le- és felszállópályákkal Munkács közelében” – mutatott rá, megjegyezve, hogy ez lesz Kárpátalja fő repülőtere.
A mukchevo.net hírportál közlése szerint az új repülőtér Munkács és Alsókerepec község között épül meg. A nyilvánosságra hozott projekten látható, hogy a légikikötő kifutópályája párhuzamosan helyezkedik el Munkáccsal, tehát a le- és felszálló gépek nem fognak átrepülni a város fölött. A repülőtér kifutópályának a hossza 2700 méter lesz, ami azt jelenti, hogy C osztályú repülőgépeket, azaz Boeing 737 és Airbus típusú gépeket is fogadhat.
A menekültáradat miatt ismét aktuálissá vált az ellenőrző pontok kérdése Ukrajna és az EU államhatárán. Volodimir Zelenszkij elnök több mint egy éve megígérte, hogy beruház az európai szomszédjainkkal közös határszakaszon található, elhagyatott és új ellenőrzőpontok építésébe. Az elnök ígéretei Kárpátaljára és Lemberg megyére vonatkoztak. Az elnök egyben ígéretet tett két új ellenőrzőpont megnyitására is az ukrán–magyar határon.
A tervezett pénzeszközök felét szkennelő rendszerekre fordítják
A kormány idén augusztus végén fogadta el a kiemelt ellenőrző pontok építésének tervét az elkövetkezendő két évre. A listán több mint 20 ellenőrzőpont szerepel, amelyeket korszerűsítenek és műszakilag felújítanak. További 12 új ellenőrzőpont épül. A becslések szerint erre 9,9 milliárd hrivnyát költenek. Ugyanakkor a költségek közel felét modern szkennelő rendszerekre költik – 4,9 milliárd hrivnyát, számolt be a Szlovo i Gyilo.
Elektronikus sorfoglalás a határon
A Parlament általi kinevezését követően Denisz Monasztirszkij belügyminiszter ígéretet tett, hogy bevezetésre kerül az elektronikus sorfoglalás. Ez az EU-s országokkal közös közúti ellenőrző pontokra vonatkozik. A 2020. június 12-i kormányprogram előírja az elektronikus sorfoglalás bevezetését az uniós országok ellenőrző pontjai előtt.
Az ukrán-szlovák határon nem építenek új ellenőrző pontokat
Zelenszkij elnök tavaly ígéretet tett ellenőrzőpontok megnyitására a szlovák határon, de az elfogadott tervben csak az ungvári ellenőrzőpont műszaki felújításáról és korszerűsítéséről esik szó.
Három új ellenőrzőpont lesz a magyar határon
Az ukrán-magyar határon korszerűsítik és új berendezéseket szerelnek fel a „Csap” ellenőrzőponton. A tervek szerint ennek költségvetése – 139,3 millió hrivnya. Tervben van továbbá az asztélyi és az újlaki határátkelő rekonstrukciója, erre 391,9, illetve 189,7 millió hrivnyát költenek. Három új ellenőrzőpont épül: „Déda”, „Harangláb” és „Kaszony”. A munkálatok költségét ennek megfelelően 375, 211,6 és 196,3 millió hrivnyára becsülik.
A román határon újabb három határátkelő épül
Az ukrán–román határon 161,5 millió hrivnyáért Oroszvölgy, 460 millió hrivnyaért Tiszafejéregyház, 436,3 millió hrivnyaért Nevetlenfalu településeken terveznek új ellenőrzőpontokat építeni. A Djakivci ellenőrzőpont rekonstrukciója 173,2, Krasznojilszki – 166,7 millió hrivnyába kerül. A tervek szerint 137,8 millió hrivnyát költenek a „Porubne” határátkelő korszerűsítésére.
A lengyel határon korszerűsítik és felújítják az ellenőrző pontokat
A lengyel határon a „Sehini” átkelő felújítását tervezik. A Minisztertanács erre maximálisan 531,6 millió hrivnya összeget irányoz elő. Az „Usztiluh” ellenőrző pont rekonstrukciójára 279,7 millió hrivnya áll rendelkezésre. További három ellenőrzőpontot műszakilag újítanak fel és korszerűsítenek. A Jahodini átkelőre 302,2, a Krakovecire 272, a Rava-Ruszkai ellenőrző pont modernizációjára 136,6 millió hrivnyát különítettek el.
A fent említett ellenőrző pontok korszerűsítésére irányuló intézkedéseket 2021–2023-as időszakra tervezik.
Ezt az információt a cég sajtószolgálata is megerősítette, és a jegyfoglalási honlapon is tájékozódhatnak róla. Ungvárra jelenleg csak november 1-jén, 5-én és 8-án indulnak járatok, ezt követően nem.
A társaság hivatalosan azzal magyarázta a menetrend szerinti járatok törlését, hogy a repülőtér nem áll készen a téli munkavégzésre.
Nem hivatalos információk szerint azonban az egyik dolgozó azt állította, hogy valójában inkább pénzügyi, vagyis a kereslet hiányáról van szó, mint a repülőtér műszaki felkészületlenségéről.
2021 január-februárjában az áruk exportja 250,4 millió dollárt tett ki, az import 224,4 millió dollárt. 2020 január-februárjához képest az export 10,7%-kal, az import pedig 14,6%-kal nőtt. A megye 91 országgal folytatott külkereskedelmi műveleteket.
Az Európai Unióba irányuló árukivitel 233,5 millió dollárt tett ki, ami a teljes export 93,2%-a. A legjelentősebb árukivitel az EU tagállamai között Magyarországra és Németországba irányult.
Ami az importot illeti, a legtöbb áru Kínából, Magyarországról, Csehországból és Németországból érkezett.
Az állami intézményekben aktívan vitatják a szabad gazdasági övezetek létrehozását Kelet- és Nyugat-Ukrajnában. Egyes képviselők már elő is terjesztették javaslataikat a speciális gazdasági övezetek létrehozására, többek között Kárpátalján is.
Lényegében a Szabad Gazdasági Övezet az ország olyan része, amely ki van emelve a közös vámhatártól, és ezen belül külön szabályozás, adókedvezmények és előnyök vannak érvényben a helyi vállalkozók és külföldi vállalatok számára, valamint kedvezményes feltételek a tevékenység folytatására.
A Szlovo i Gyilo portál adatai szerint a képviselők az ország alábbi régióiban javasolták szabad gazdasági övezetek létrehozását: Donbász, Odessza és Herszon megyék, valamint Kárpátalja.
Szabad gazdasági övezet – nem újdonság Ukrajnában
Ukrajnában korábban több mint tíz szabad gazdasági övezetet hoztak létre: „Krím”, „Azov”, „Kárpátalja”, „Interport Kovel”, „Porto-Franco”, „Mikolajev” és mások. Tarasz Kovalcsuk, a Leideni Egyetem jogi magisztere, kereskedelmi jogi szakértője a VoxUkraine-ban azt írta, hogy amikor a szabad gazdasági övezetek létrehozták, a vállalkozások számos kedvezményt kaptak.
De amikor kiderült, hogy a szabad gazdasági övezetek nem feleltek meg létrehozóik elvárásainak, megszüntették őket. Az ukrán adófizetőknek szabad gazdasági övezetek a GDP körülbelül 1%-ába került évente, és eltorzították a piacokat. Emiatt 2005-ben a szabad gazdasági övezetekben minden vám- és adókedvezményt megszüntettek.
Az Ukrinform honlapja szerint Ukrajnában a szabad gazdasági övezetek, a számos törvénysértés miatt nem bizonyultak hatékonynak, mivel a vám- és adókedvezményeket illegálisan alkalmazták: megsértették a versenyfeltételeket, a szellemi tulajdonjogokat és az árképzés mechanizmusát is. Ezen kívül a szabad gazdasági övezetekkel kapcsolatos kormányzati politika következetlen és érthetetlen volt nemcsak a befektetők, hanem a helyi hatóságok számára is.
Az IMF bírálta Ukrajnát a szabad gazdasági övezetek miatt, mivel a speciális adórendszer ellentmondott Ukrajna és az IMF közötti együttműködési memorandumnak.
A kivételes kedvezmények bevezetését nem támogatja az EU. Így az új szabad gazdasági övezetek létrehozása akadályozhatja a Társulási megállapodás Ukrajna számára kedvező feltételekkel történő felülvizsgálatát – írta Vlagyiszlav Obuh az Ukrinformban.
A szabad gazdasági övezet aktivizálja a gazdaságot
A szabad gazdasági zónák bevezetésének gyakorlata a világon az 1950-es évekig nyúlik vissza. A kínai tapasztalatot tekintik a legjelentősebbnek és példaértékűnek ebben a tekintetben. 1980-ban Kína 4 speciális gazdasági övezetet hozott létre, egy évvel később az országba való magánbefektetések beáramlásának több mint felét tették ki.
Vlagyiszlav Obuh megjegyezte, ez az eredményt infrastruktúrába történő állami beruházások és új vállalkozások létrehozása hozta meg. Ugyanezen rendszer szerint működnek a speciális gazdasági övezetek más országokban, például Lengyelországban.
Mi lesz Kárpátaljával?
Olekszij Usztyenko, a Nép szolgája párt tagja tavaly júniusban 3701-es szám alatt regisztrálta be a „Turisztikai Kárpátalja” turisztikai-rekreációs típusú különleges szabad gazdasági övezetről szóló törvényjavaslatot. A törvénytervezet egy különleges „Turisztikai Kárpátalja” gazdasági övezet létrehozására utal a Kárpátalja határain belül, 2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig tartó 10 éves időtartamra.
Usztyenko azt állítja, hogy a megye ezen státusza befektetéseket vonz a szabadidő, az idegenforgalom és az egészségügy ágazataiba, valamint lehetővé teszi a régió természeti erőforrásainak és rekreációs potenciáljának hatékony felhasználását. Ezen kívül egy ilyen speciális gazdasági övezet kísérleti projekt lesz a falusi turizmus, mint új ágazat Ukrajna gazdaságának fejlesztésében – jegyezte meg a törvényjavaslat szerzője.
A falusi turizmus kísérleti projektje különleges feltételek megteremtését írja elő a vidéki vendéglátás területén, nevezetesen a turisták elhelyezése lakóépületekben, étkezés, kikapcsolódás és a helyi hagyományokhoz és szokásokhoz kapcsolódó tevékenységek szervezése. A szolgáltatásokat a falusi gazdaság tagjai nyújtják.
A kezdeményezés a beruházási tevékenységek speciális rendszerének bevezetését is előírja, amelyet azok a turisztikai és szabadidős tevékenységek szervezők használhatnak, akik legalább félmillió dollár értékű beruházási projekteket valósítanak meg.
Ezen projektek közé tartoznak az ásványvíz-lelőhelyek, a terápiás iszapok és egyéb természeti erőforrások fejlesztése, a szanatóriumi-üdülési létesítmények építése és rekonstrukciója. 200 ezer dollár érték fölött a történelmi és természeti örökség megőrzését célzó projektek.
A különleges gazdasági övezetről szóló törvényjavaslattal együtt a parlamenti képviselő bejegyezte a vám- és adótörvénykönyv módosításaira vonatkozó javaslatot is. Ennek megfelelően a speciális gazdasági övezetek vállalkozásai három évre mentesülnek a jövedelemadó befizetése alól, az önkormányzatok pedig kedvezményes tarifákat határozhatnak meg az ingatlanadó vagy a földadó kapcsán.
2020-ban az áruk exportja 1349,7 millió dollárt tett ki, az importjuk pedig 1256,7 millió dollárt. 2019-hez képest az export 9,4% -kal (140,2 millió USD-vel), az import pedig 14,6% -kal (214,7 millió USD-vel) csökkent.
Ukrajna az elmúlt évben 119 országgal folytatott külkereskedelmi műveleteket. A járművek, berendezések és technikai felszerelések, valamint az elektromos berendezések a teljes összeg 60,9% -át tették, a fa és a fatermékek, valamint a különféle ipari termékek egyenként 7,8%-ot, a textíliák és textilek 7,7%-ot.
A legjelentősebb árukivitel az EU tagállamai közül Magyarországra (a teljes összeg 59,9%-a) és Németországra (9,1%) irányult.