Lengyelország az egyetlen ország, amely ígérte, hogy támogatja azt a cseh kezdeményezést, amely szerint tüzérségi lövedékeket szereznek be Ukrajna számára, de erre még eddig nem különített el pénzt – jelentette a Gazeta Wyborza szeptember 13-án saját forrásaira hivatkozva.
Adataik szerint 2024 augusztusáig 18 ország csatlakozott ahhoz a cseh kezdeményezéshez, hogy lőszert vásároljanak Ukrajna számára. Közülük a német hatóságok biztosították a legnagyobb összegeket.
Ugyanakkor állítólag Lengyelország az egyetlen ország, amely nem biztosított forrást a cseh kezdeményezéshez, bár hatóságai ezt ígérték – számoltak be újságírók.
Csehország védelmi minisztériumának szakértői körülbelül öt cseh vállalat képviselőivel együtt információkat gyűjtöttek arról, hogy a világszerte hol találhatók lőszerkészletek vagy tartalék gyártó létesítmények. Ezután egy speciális táblázatot készítettek, amelyből a potenciális adományozók kiválasztották, hogy mely készletekért szeretnének fizetni.
Az ötlet Csehország, Dánia és Hollandia közel két éves együttműködésén alapult az Ukrajnának nyújtott segélyek terén. Ezenkívül a cseh vállalatok rendelkeznek a Kijevnek szükséges fegyverekkel és lőszerekkel kapcsolatos raktárkészletekkel, gyártólétesítményekkel és kapcsolattartókkal.
Ezért a cseh védelmi minisztérium külső együttműködésért felelős AMOS ügynöksége olyan pályázati rendszert hozott létre, amelyben a külföldi partnerek választották ki, mit szeretnének finanszírozni. Vagy közvetlenül a cseh hatóságoknak utalták át a pénzt, amelyek megvásárolták a szükséges árukat a cégektől és szállították Ukrajnába, vagy az adományozók közvetlenül vásárolták meg az árut, és a cseh állam szállította el Kijevbe.
Óriási olajmezőt fedeztek fel a nyugat-lengyelországi Lubuskie régióban a már meglévő Rzeczyca-mező közvetlen közelében. Fejlesztés után a lelőhelyen évente 16 500 tonna olajat fog kitermelni az Orlen nemzeti olajvállalat.
Lengyelország legnagyobb finomítója és energiaipari vállalata, az Orlen hatalmas olajmezőt fedezett fel Nyugat-Lengyelországban – írja a Reuters.
Az olajmezőt a Lubuskie régióban fedezték fel a már meglévő Rzeczyca-mező közvetlen közelében, amely 100 ezer tonna olajat tartalmaz. A teljes komplexum becslések szerint jelenleg 500 ezer tonna olajat tartalmaz.
Fejlesztés után a lelőhelyen évente 16 500 tonna olajat fognak termelni. A helyszínen végzett vizsgálatok további olajlelőhelyek felfedezésének nagy valószínűségét jelzik – áll az Orlen sajtóközleményében.
„A Rzeczyca-mező az elmúlt több mint egy évtized egyik legnagyobb olajlelőhelye Lengyelországban”– mondta Ireneusz Fafara, az Orlen vezérigazgatója.
Az Orlen nemzeti olajkitermelésének nagy része a nyugat-lengyelországi olajlelőhelyekről származik. Tavaly a vállalat kőolaj-, kondenzátum- és földgázfolyadék-kitermelése mintegy 824 ezer tonnát tett ki.
Lengyelország növelni akarja a 155 mm-es lövedékek gyártását, hogy elegendő készletet biztosítson arra az esetre, ha Oroszország megtámadja a NATO-t – mondta egy magas rangú lengyel tisztviselő. Egyes NATO-tisztviselők szerint a Kreml öt-nyolc éven belül készen állhat a NATO-országok megtámadására, amikor az ukrajnai háború után újjáépíti erőit – írja a Reuters.
„Célunk, hogy egyszerre töltsük meg a lengyel raktárakat, és öt-nyolc éven belül teljes függetlenséget érjünk el a lőszergyártásban” – mondta Maciej Idzik, az állami tulajdonú lengyel fegyvercsoport igazgatósági tagja a Reutersnek.
Ukrajna 2022 februári inváziója után meredeken nőtt a kereslet a 155 milliméteres lövedékek iránt. A szövetségesek utánpótlása jelentősen csökkent, mivel lövedékeket küldtek Ukrajnába.
A lengyel kormány jóváhagyta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely rekordszintű védelmi kiadásokat tartalmaz: csaknem 187 milliárd zlotyt (mintegy 48 milliárd dollárt), jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Andrzej Domanski lengyel pénzügyminiszter közös varsói sajtótájékoztatóján,számolt be az Ukrinform.
„Elkészítettük az építési és az erő költségvetését: megépítjük azt, ami Lengyelország közvetlen biztonságához, valamint energiabiztonságához szükséges. Megállapodtunk a védelemre fordított rekordköltségről is, amely több mint 186 milliárd zlotyt”, hangsúlyozta Tusk.
Szerinte ez jelentős növekedés a folyó évhez képest, amely a védelmi kiadások tekintetében is rekordév volt.
Domanski hangsúlyozta, hogy a következő évben Lengyelországban a védelmi kiadások csaknem 187 milliárd zlotyt, az ország GDP-jének 4,7 százalékát teszi ki.
Lengyelországban 2025-ben 4,6 milliárd zlotyt, körülbelül 1 milliárd eurót terveznek elkülöníteni az ország első atomerőműjemegépítésére – közölte Andrzej Domanski lengyel pénzügyminiszter, tájékoztatott az RMF24.
„A jövő évben 4,6 milliárd zlotyt különítünk el egy atomerőmű építésére. Megújuló energia megoldásokat kínálunk. Sokat kell befektetnünk a hálózatba, hogy ezt az energiát hatékonyan használjuk fel” – mondta a kormánytisztviselő.
A lengyel Miniszterek Tanácsa a jövő héten tervezi jóváhagyni a 2025-ös állami költségvetést.
Az ukrán menekültek számának csökkenése miatt a lengyel cégek egyre gyakrabban szembesülnek munkaerő-problémákkal, a betöltetlen állások száma pedig csak nő – számolt be az rbc.ua hírportál a Rzeczpospolita című lengyel lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a probléma különösen az építőiparban és a termelő cégeknél súlyos, valamint a szállítás és a logisztika területén, ahol sok migráns dolgozik. A közgazdászok úgy vélik, hogy a helyzet súlyosbodhat, mert „a hasonló kulturális múlttal rendelkező országokból (például Ukrajnából és Fehéroroszországból) érkező bevándorlók lehetőségei fokozatosan kimerülnek, és a kormány megerősítheti a migrációs politikát, ami hatással lesz a munkaerő-beáramlásra a távolabbi országokból”.
Ezenkívül a lengyelországi demográfiai helyzet is hozzájárul a munkaerőhiány növekedéséhez.
Lengyelországban a külföldiek által 2024-ben újonnan létrehozott vállalkozások 77%-a ukránok tulajdonában van – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Bizblog lengyel kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a Lengyel Gazdasági Intézet adatainak megfelelően az orosz–ukrán háború 2,5 éve alatt mintegy 59 800 aktív ukrán gazdasági egység jött létre Lengyelországban. Csak 2024 első felében 15 200 ukrán magánvállalkozás nyílt meg. Ez több mint minden tizedik lengyelországi vállalat (11,2%).
Azok a területek, ahol az ukrán állampolgárok vállalkozásainak legnagyobb a hányada: az építőipar, az információs és kommunikációs technológiák és szolgáltatások. Aleksandra Wejt-Knyżewska, a Lengyel Gazdasági Intézet elemzője szerint sok ukrán számára a lengyelországi vállalkozás az állandó munkavállalás alternatívája.
Egyesek elsősorban a saját vállalkozásukat tekintik a magasabb fizetés reményének, mások inkább maguknak dolgoznak, és nem a képzettségi szintjük alatt. De vannak olyanok is, akik nem a nulláról építik fel saját cégüket, hanem éppen ellenkezőleg, Lengyelországba költöztetik a vállalkozásukat.
Ugyanakkor Lengyelországban nőtt az ukránok illegális foglalkoztatása. Így az Állami Munkaügyi Felügyelőség szerint 2023-ban Ukrajna biztosított állampolgárainak 16%-a dolgozott illegálisan, míg 2022-ben a Lengyelországban illegálisan dolgozó ukránok aránya 11% volt.
Várhatóan mintegy 29 ezer ukrán gyerek kezdi meg az a tanévet szeptember 1-én lengyel iskolákban.
Lengyelország minisztertanács úgy döntött, hogy 500 millió zlotyt (csaknem 130 millió dollárt) különít el az ukrán gyerekek lengyel iskolákban való oktatására, számolt be az Ukrinform tudósítója július 17-én.
Lengyelországban az új tanévben az ukránok támogatásáról szóló speciális törvény idei módosításainak értelmében 20-60 ezer olyan ukrán gyerek jelenik meg az ország iskoláiban, akik korábban nem jártak lengyel oktatási intézményekbe.
Az Európai Szociális Fejlesztési Alap a 2021–2027-es időszakra elkülönített forrásait az iskolák és tanárok finanszírozására fordítják, hogy azok jobban felkészülhessenek az ukrán gyermekek fogadására.
A pénzösszeget közvetlenül az alábbiakra fordítják:
interkulturális asszisztensek alkalmazása az iskolákban, akik diagnosztizálják a tanulók alkalmazkodási problémáit és segítik őket azok megoldásában;
oktatási és módszertani anyagok tanárok számára a migrációs vagy menekülttapasztalattal rendelkező tanulókkal való munkáról;
mentális egészségügyi zavarok megelőzése, valamint pszichológiai és pedagógiai támogatás migrációs vagy menekült státuszi tapasztalattal rendelkező gyermekek és fiatalok számára.
Várhatóan mintegy 29 ezer új ukrán gyerek kerül majd lengyel iskolákba szeptember 1-től.
Lengyelország azon dolgozik, hogy a széndioxid-kibocsátás fizetése nélkül égethessen lengyel szenet, a megtermelt áramot pedig Európa pénzén Ukrajnába szállítsa – jelentette ki hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök Varsóban a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a lengyel kormányfő kifejtette: „Az energia kérdése döntő jelentőségű. Jelenleg Lengyelországban ezen dolgozunk, és szakértőink azt vizsgálják, hogyan tudnánk közvetlenül segíteni Ukrajna áramellátását a tél beállta előtt.” Min hangsúlyozta, Ukrajnában „nyilvánvaló okokból” minden energetikai létesítményt Oroszország támadásai fenyegetnek.
„Jelenleg azon dolgozunk, hogy a lengyel szenet – amiből jelenleg sok van – elégethessük, és ne fizessünk az elégetéséért, vagyis a kibocsátásért, és a lengyel erőművek által a lengyel szénből megtermelt villamos energiát szállíthassuk a meglévő energiahídon keresztül Ukrajnába Európa pénzén” – mutatott rá Tusk.
A lengyel miniszterelnök szerint „természetesen ez nem oldja meg az áramellátás problémáját, de legalább részben segíthet Ukrajnának túlélni a következő nehéz telet”. „És minden partnerünket ösztönözni fogjuk, hogy álljanak elő kreatív ötletekkel (az ukrán energiaipar támogatását illetően – a szerk.)” – húzta alá Donald Tusk.
Pierwszy odcinek Tarczy Wschód na granicy z Rosją gotowy! W trakcie mojego spotkania z żołnierzami 200 metrów od granicy czułem się naprawdę bezpieczny. pic.twitter.com/HXW87WZBhX
A nemzetközi szállítási engedéllyel nem rendelkező kamionokat nem engedik be Lengyelország területére. A hírt július 1-jén közölte az Állami Vámszolgálat.
Elmondásuk szerint a korlátozást ma éjféltől vezették be, a többi határátkelőn a forgalom a megszokott módon működik.
Az infrastrukturális minisztérium jelentése szerint 2024-re csak 5500 engedélyt adtak ki a nemzetközi szállításra Ukrajnában.