2023 kilenc hónapja alatt Ukrajna több német gyártmányú fegyvert vásárolt, mint az elmúlt évben. A német fegyverimport összértéke elérte a 3,3 milliárd eurót. A hírt a Spiegel közölte.
A német Gazdasági Minisztérium adatai szerint az idei év első három negyedévében a szövetségi kormány 3,3 milliárd euró értékben engedélyezte katonai felszerelés exportját Ukrajnába, amellyel Kijev a legnagyobb német fegyvervásárló.
„A fegyverexport volumene egyértelműen tükrözi a németek változatlan támogatását, amely ellenzi az orosz agressziót” – mondta a Gazdasági Minisztérium államtitkára.
Németország továbbra is orosz kőolajtermékeket vásárol, csupán nem közvetlen módon, hanem Indián keresztül – írta a Telegramon a ctpaha.ua ukrán lap a Spiegel cikke alapján.
A portál szerint habár Németország Indiától vásárolja az olajat, India a gázolaj előállításához szükséges nyersanyagok nagy részét Oroszországtól veszi meg.
Mint írták, ez azt jelenti, hogy a háború ellenére továbbra is áramlik az orosz gáz a nyugati országokba.
Németország további 20 millió euró humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának – jelentette be Annalena Baerbock német külügyminiszter Kijevben tett látogatásán, hétfőn.
A mostani segéllyel Németország az idén eddig összesen 380 millió euró támogatást nyújtott a kijevi vezetésnek – mondta a német diplomácia vezetője.
Baerbock egyben arra figyelmeztetett, hogy Oroszország újfent támadni fogja Ukrajna energetikai létesítményeit ősszel és télen.
„Oroszország álnok terve, hogy ezen a télen ismét kiéheztesse, és hagyja halálra fagyni az ukrán népet” – mondta.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter német hivatali partnerével tartott megbeszélésén a gabonaexportra használt ukrán kikötők légvédelmének megerősítéséről tárgyalt, hogy meg lehessen védeni őket az orosz légicsapásoktól.
Az ukrán vezérkar hétfőn azt közölte, hogy Moszkva hamarosan hatalmas mozgósításba kezdhet katonák százezreit toborozva Oroszországban és az elfoglalt ukrajnai térségekben. A vezérkar eltérő becslésekre hivatkozva azt állítja, hogy 400–700 ezer újonc toborzása lehet a kitűzött cél. Közlése szerint a Moszkvában és Szentpéterváron behívott oroszok száma „minimális” lenne, míg a két nagy orosz városon kívüli területeken nagyszabású mozgósítás történne.
A Német Geotermikus Szövetség ügyvezető igazgatója kiemeli, hogy a geotermikus energia olcsóbb, mint a többi megújuló energia és mindig rendelkezésre áll.
Új funkciót kaphat a Berlin külvárosában lévő, használaton kívüli repülőtér. Ez a német főváros egyik olyan helyszíne, ahol fontolóra veszik a Föld belső hőjéből származó megújuló energia, azaz a geotermikus energia kitermelését. Egy másik helyszín a város egyik központi kerületében lévő fűtőmű lehet.
Németországot az ukrajnai háború arra kényszeríti, hogy jelentősen csökkentse az orosz gáztól való függőségét, így a geotermikus energia-projekt hozzájárulhat energiafüggetlenebbé és tisztábbá tételéhez.
Olaf Scholz kancellár a múlt héten azt mondta, az ország célja az – különös tekintettel az épületek fűtésére –, hogy 2030-a a lehető legtöbb geotermikus energiához jusson. A Német Geotermikus Szövetség ügyvezető igazgatója szerint azonban akadályai vannak annak, hogy kiterjesszék a geotermikus energia felhasználását.
Nincs elég pénzünk a piacon a geotermikus energiára. A kormánynak ugyan vannak lépései ebbe az irányba, de nem elég gyorsak. Gyorsabbnak kell lennünk, sokkal gyorsabban kell engedélyezni a geotermikus létesítményeket -Andre Deinhardt, a Német Geotermikus Szövetség ügyvezető igazgatója- Le kéne állni a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával – mondják a környezetvédők Egy tanulmány szerint a geotermikus energia Németország fűtésének több mint egynegyedét tudná biztosítani. Az Euronewst Berlinből tudósító Kristina Jovanovski arról számolt be, hogy a berlini önkormányzat helyszíneket keres geotermikus energia kitermelésére, ami a tervek szerint 2025-ben kezdődhet meg. Egyes környezetvédők szerint azonban ez nem elég: Németországnak teljesen le kell állnia a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával.
Nincs egyéb mód a párizsi megállapodáshoz és más éghajlati célokhoz való igazodásra, mint a megújuló energia. Ezért olyan fontos, hogy a német kormány abbahagyja a fosszilis tüzelőanyagokba való befektetést, és 100 százalékban a megújuló energiák felé forduljon -Anike Peters, Greenpeace- Támogatói szerint a geotermikus megbízhatóbb, mint a többi megújuló energia, például a napenergia.
Olcsóbb és mindig rendelkezésre áll, így függetlenek vagyunk, ami főként a hideg évszakokban jön jól, amikor nincs elég napfény. A geotermikus energia olyan hőáramlás, amely a hét minden napján 24 órában megvan- Andre Deinhardt, a Német Geotermikus Szövetség ügyvezető igazgatója-
Hiába jelentette be rövid időn belül két nagy chipgyártó is, hogy új üzemeket létesít Németországban, ez a helyi autóiparon rövid távon nem segít – derül ki az Audi egyik menedzserének meglehetősen pesszimista hangú nyilatkozatából.
Rendkívüli nehézségeket okozott a német autóiparnak a koronavírus-járvány első felében kialakult globális félvezetőhiány, melynek jövőbeni kiküszöbölésére, illetve utóhatásainak rendezésére Németország eurómilliárdokat költ. A nagy helyi gyártók, így elsősorban a Volkswagen AG ugyanakkor még évekig nyögheti az ellátási lánc összeomlásának hatásait – nyilatkozta a helyi sajtónak a cégcsoporthoz tartozó Audi beszerzési igazgatója, Renate Vachenauer.
A szakember az Augsburger Allgemeine-nek adott interjújában kiemelte, hogy az idei év során bejelentett, eurómilliárdos félvezetőipari beruházások következtében a helyi termelés csak évek múlva erősödhet meg számottevően, addig is a gyártókra vár a feladat, hogy a gépjárművekbe épített chipek rendszerét átalakítsák, racionalizálják.
Ez ugyanakkor távolról sem egyszerű feladat, a chiphiány ugyanis éppen akkor érte el az autóipart, amikor a gépjárművek és az iparág fejlődési ciklusában minden eddiginél nagyobb igény kezdett mutatkozni a fejlett vezérlőáramkörökre – részben a hibrid/elektromos hajtás terjedése, részben az egyre bonyolultabbá váló fedélzeti elektronikai és vezetéstámogató rendszerek miatt.
Németországban jelenleg a Globalfoundries a helyi autóipari beszállítók első számú ellátója, a világ legnagyobb félvezetőgyártójának számító TSMC ugyanakkor éppen a héten állapodott meg Szászország tartomány vezetésével arról, hogy több mint ötmilliárd eurós támogatási keretet felhasználva felépíti első európai chipgyártó üzemét Drezda mellett.
A TSMC mellett az Intel is új beruházást tervez Magdeburgban, mely tízmilliárd eurós dotációt kap részben Németországtól részben az Európai Unió chipgyártást ösztönző keretéből.
Az Infineonnal, a Bosch-sal és az NXP-vel közösen létrehozandó üzem a tervek szerint szinte kizárólag a helyi autóipar számára gyárt majd félvezető áramköröket – a tervek szerint legkorábban 2027-től kezdődően.
A német kormány 1,55 milliárd dolláros pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának a teljes körű orosz invázió kezdete óta – közölte szombaton az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Szerhii Marcsenko pénzügyminiszter a gazdasági helyzetről és a hadiállapot alatti pénzügyi kihívásokról tárgyalt Németország újonnan kinevezett rendkívüli és meghatalmazott ukrajnai nagykövetével, Martin Jaegerrel.
A pénzügyminiszter megjegyezte, hogy Németország az egyik vezető szerepet játssza az Oroszország terrorista tevékenysége elleni ukrán harc támogatásában, különös tekintettel a pénzügyi, katonai és humanitárius segítségnyújtásra. A teljes körű invázió kezdete óta a német kormány 1,55 milliárd dolláros pénzügyi támogatást nyújtott.
„A finanszírozás oroszlánrészét támogatások formájában nyújtották, ami rendkívül fontos. Mert ez lehetővé teszi az adósságterhek csökkentését a jövőben” – áll a Pénzügyminisztérium közleményében. A megbeszélésen szó esett Ukrajna európai integrációjának útjáról, az IMF-fel való együttműködésről, valamint az Ukraine Facility alap létrehozására irányuló uniós kezdeményezésről is.
Főként nők és gyerekek menekültek az ukrán háború elől Németországba. A letelepedett ukrán menekültek kevesebb, mint harmada vállalt munkát, aki megtette, az viszont nagyrészt túlképzett az adott feladathoz. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagosan 887 ezer forintot keresnek egy hónapban.
A Németországban tartózkodó, foglalkoztatott ukrán menekültek csaknem fele túlképzett a munkájához: mintegy 68 százalékuk egyetemi végzettséggel rendelkezik, további 16 százalékuknak pedig szakképzettsége van – szerepel a német szövetségi munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit (BA) által csütörtökön kiadott tanulmányban. A berlini ipari és kereskedelmi kamara és a munkaügyi hivatal által ukrán menekültek számára szervezett állásbörze résztvevői tolonganak az információs standoknál. Több mint 50 cég van a helyszínen információs standokkal és állásajánlatokkal.
A berlini ipari és kereskedelmi kamara és a munkaügyi hivatal által ukrán menekültek számára szervezett állásbörze résztvevői tolonganak az információs standoknál. Több mint 50 cég volt a helyszínen információs standokkal és állásajánlatokkal.
A nürnbergi foglalkoztatáskutató intézet (IAB) tanulmánya szerint a munkaképes ukrán menekültek 18 százaléka folytatott keresőtevékenységet a megkérdezéskor, ez az arány egyéves tartózkodás után 28,1 százalékra emelkedett.
Rengeteg ukrán települt át Németországba az Ukrajna elleni tavaly februári orosz inváziót követően. A foglalkoztatottak mindössze 39 százaléka dolgozik teljes munkaidőben, 36 százalékuk részmunkaidős, 18 százalékuk marginális – vagyis alacsony keresettel vagy rövid időtartamú – munkát végez, 7 százalékuk pedig képzésekre jár vagy gyakornok – szerepel a tanulmányban.
Az IAB adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott ukránok havi átlagkeresete 2550 euró, csaknem 1000 euróval kevesebb, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott német állampolgárok havi átlagkeresete. A végzettség, a tapasztalat és a német nyelvtudás mind hozzájárul a jobb munkaerőpiaci lehetőségekhez és a magasabb fizetéshez.
A munkaképes korú ukránok túlnyomó többsége, nagyjából 80 százaléka nő, felüknek gyereke van.
A gyerekek miatt több német családdal kerülnek kapcsolatba, és ez közvetlen módon megkönnyíti a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket is.
Az ukrán menekültekre nem vonatkozik a foglalkoztatási tilalom Németországban, és menedékjogi procedúrákon sem kell keresztülmenniük, és jogosultak a német szociális törvények szerinti alapellátásra. A tanulmány egy hatezer fős reprezentatív felmérésen alapul, melyet 18 és 64 év közötti, munkaképes korú ukrán menekültekkel végeztek, akik 2022 februárja óta élnek Németországban.
Németország azt tervezi, hogy intenzívebbé teszi a német és az ukrán kiadók közötti együttműködést, és 900 ezer euró értékben pénzügyi támogatást nyújt az ukrán kiadóknak, íróknak és újságíróknak.
Megjegyzik, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság egy speciális program keretében intenzívebbé teszi az ukrán és német kiadók közötti kapcsolatokat, és ezt 2024 júliusáig finanszírozza.
A forrásokat a német állami költségvetésből várják, míg a projektet a Német Könyvkereskedelmi Börze Egyesület koordinálja, melynek vezetője szerint a német kiadók „segíteni akarnak enyhíteni a háború művészetet és irodalmat érintő pusztító hatásait”.
