Az európai vállalatok nem állnak közel egy olyan megállapodáshoz, amely az Ukrajnán keresztül történő orosz gázimportot Azerbajdzsánból származó szállítással helyettesítené – közölte pénteken a szlovák állami gázcég, az SPP, elutasítva azokat a médiaértesüléseket, amelyek szerint közel volt a megállapodás.
A Moszkva és Kijev közötti, az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gázexportról szóló, öt évre szóló jelenlegi megállapodás az év végén lejár, ami arra kényszeríti az Európai Uniót, hogy alternatív gázforrások után kutasson, többek között Azerbajdzsánból, miközben tárgyalásokat folytat az ukrán útvonal nyitva tartásáról.
Oroszország kijelentette, hogy a szomszédjával vívott háború ellenére hajlandó folytatni az Ukrajnán keresztül történő szállítást, Kijev azonban elutasította, hogy tárgyalásokat folytasson Moszkvával a gázexportról.
A Bloomberg csütörtökön az ügyet ismerő személyekre hivatkozva arról számolt be, hogy magyar és szlovák vállalatok közel állnak ahhoz, hogy szerződést írjanak alá akár évi 12-14 milliárd köbméter gázra Azerbajdzsánból.
Rendszeresen tárgyalunk a témáról partnereinkkel, de az SPP részvételével készülő gázszállítási szerződés közelgő megkötéséről szóló információ nem igaz – közölte az SPP a Reutersnek adott nyilatkozatában.
Az SPP vezető szerepet játszott abban, hogy Oroszország és Ukrajna háborúja ellenére is megpróbálja nyitva tartani a tranzitot, mivel az alternatív útvonalak költségesebbek.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szintén szkeptikusan nyilatkozott az egyezségről, amikor pénteken újságírók kérdezték.
Arról, hogyan fognak alakulni az események, hogyan lesz továbbra is biztosított az ellátás, figyelembe véve azt a tényt, hogy Ukrajna már bejelentette, hogy nem hajlandó meghosszabbítani ezt a megállapodást, most nem tudok semmit mondani – mondta.
Az idén várhatóan összesen 14 milliárd köbméter orosz gázt exportáltak Ukrajnán keresztül, ami töredéke a háború előtti szintnek.
Több mint két és fél évvel az Ukrajna elleni háború után Európa még mindig fontos piaca az orosz földgáznak. A Kínába tartó Szibéria Ereje vezeték várhatóan idén eléri a teljes kapacitását, bár a tervek szerint 2027-re újabb vezeték készülhet el.
Az Északi Áramlat földgázvezeték 2022-es leállítása, majd felrobbantása után meglepő, hogy várhatóan az idei lesz az első olyan év, amikor Kína több orosz vezetékes földgázt vásárol, mint Európa.
A Gazprom ugyanis az idei év első kilenc hónapjában 23,7 milliárd köbméter földgázt adott el Kínába, közel 40 százalékkal többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában – derül ki a Bloomberg számításaiból, amelyben az ázsiai ország vámadatait és az orosz gazdasági minisztérium árbecsléseit vették alapul. Ezzel szemben Európa felé ugyanebben az időszakban csak 22,5 milliárd köbméter érkezett, részben Ukrajnán, részben a Török Áramlaton keresztül.
Kína felé csak egy vezeték van, amely már működik is
A Gazprom tehát csak fokozatosan növeli a szállításokat Kína felé a Szibéria Ereje nevű, évi 38 milliárd köbméter kapacitású vezetéken. A múlt hónapban az orosz vállalat megállapodott a China National Petroleummal újabb szállításokról, melyek decemberben indulhatnak el, és ez biztosítja, hogy az eredetileg tervezettnél, a következő év elejénél hamarabb éri el teljes kapacitását a 2019-ben átadott gázvezeték.
Kína földgázéhsége továbbra is növekvőben van, idén 8 százalékkal nőhet a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint, főként az ipari felhasználás eredményeként. Ugyanakkor az áramtermelés és a lakossági fogyasztás, valamint a közlekedési szektor is fontos szerepet játszik. 2027-től a Gazprom további 10 milliárd köbméter földgázt tervez eladni Kínába az úgynevezett Távolkeleti úton, ám ez még mindig messze van attól, hogy kiváltsa az Ukrajna elleni háborút megelőző időszakban Európába eladott mennyiséget.
Az orosz gáz főként Magyarország, Ausztria és Szlovákia számára maradt fontos, ahol idén 16 százalékkal ugrott meg a vezetéken érkező orosz export mennyisége tavalyhoz képest. Azonban az ukrán tranzitszerződés lejártával ez is tovább csökkenhet, az európai szállítások így lefeleződhetnek. Kína mindeközben a világ legnagyobb importőre a földgáz cseppfolyósított formájának, az LNG-nek is.
Nagy trükkel gyanúsítják Kijevben az orosz medvét. A vádak szerint a Nyugat-Európába futó gázvezetékeken áramló azerbajdzsáni energiahordozó valójában orosz gáz.
Kijevben azt állítják, hogy az Ukrajnán át Nyugat-Európába futó gázvezetékeken azeri származásúnak álcázott orosz gázj áramlik. Moszkva, nyugati forrásokra hivatkozva állítja, hogy földgázszállításai az EU-ba az idei év harmadik negyedévében meghaladták az Egyesült Államokéit. Azaz, amikor Kijevben magas szinten gyanúsítgatások hangzanak el (és Moszkva hallgat), közvetetten a jövőbeni fő patrónust, Brüsszelt vádolják.
Hogy nekimenni az EU-nak a jelenlegi helyzetben Kijev részéről okos lépés-e, amikor Donald Trump elnökválasztási esélycsillaga fényesedik – vitatott kérdés. Az ukrán vezetés a nem nagy példányszámú-olvasottságú, de az elitnek szánt médiumot, a Dzerkalo Tizsdent választotta publikációs eszközként. Az ukrán vezetés vádjainak Ganna Gopko, a Rada (az ukrán törvényhozás) képviselője, a külügyi bizottság egykori (2014–2019 közti) vezetője adott hangot „Azerbajdzsáni gáz – Oroszország ezt használja takaróként az EU-piacokra való visszatérésben” című, a médium véleményrovatában közölt cikkében. Kifejező és félreérthetetlen a cikk-indító illusztráció is: a 12 csillagos kék EU-embléma közepén gázégő, amelyhez az oroszországi földgázt egy azerbajdzsáni zászlós kéz vezeti, kinyitva a gázcsap nyitó-zárókerekét.
Ukrán vádak
Az ukrán cikk reagálás azokra, a nyugati sajtóban fel-felbukkanó információkra, hogy az Északi Áramlat négy csővezetékéből hármat egy ukrán katonai-titkosszolgálati búvárkommandó robbanthatott fel még 2022 szeptemberében. Továbbá indokként szolgálhat a keletről érkező gáztranzit teljes leállításának – ahogy erre a cikkben Gopko is utal. Azzal érvel, hogy a vezeték nem marad kihasználatlanul mert két funkciója megmarad:
Nyugat-Európa gázkészleteit bespájzolhatják az ukrajnai földalatti gáztárolókba (amelyeket az oroszok folyamatosan bombáznak és rakétáznak), illetve
Ukrajnának van elegendő saját kitermelhető földgáza, amelynek a fogyasztókhoz való eljuttatásában szerepet játszhat az alapvetően a nyugati gáztranzit céljaira épített csővezeték-rendszer.
Egy érdekes adat a cikkből: jelenleg a gáztranzit-vezeték mintegy 10 százalékos kapacitáskihasználással működik.
Ha Ukrajna leállítja a keleti tranzitot, évi többmilliárdos tranzitdíjtól esik el – ami a jelenlegi ínséges időkben nagy csapás a megkínzott országnak.
Egyelőre orosz gáz áramlik a vezetéken
A keleti tranzit most még „igazi” oroszországi gázból állhat, mert az oroszországi gáztranzit egyezmény csak 2024 végén jár le. Kijev nem szándékozik ezt meghosszabbítani, ehelyett az azeriekkel tárgyal, jelenti a Bloomberg Zelenszkij elnökre hivatkozva.
Az ukrán lap cikkének lehetséges egy másik olvasata is: azon „keményvonalas nacionalisták” véleményét, Kijevnek szóló figyelmeztetését fogalmazhatja meg, akik szerint Ukrajna jelentős külső segítség nélkül is boldogulhat a háborúban. Ez összefüggésben állhat Zelenszkij legújabb „béketervével” is, amellyel az ukrán vezető gyakorlatilag ultimátumot ad a Nyugatnak: vagy felveszik azonnal Kijevet a NATO-ba, vagy az ukránok nekilátnak saját atomfegyverek kifejlesztéséhez.
Még júniusban jelzések jöttek, hogy az EU illetékesei várják az azerbajdzsáni földgázt.
Azerbajdzsánt az EU illetékesei és a tranzit-országok megkeresték ez ügyben – mondta a Politiconak nyilatkozva Hikmet Hadzsijev, az azerbajdzsáni elnök, Ilham Alijev főtanácsadója. Tim McPhie, az Európai Bizottság energiapolitikai szóvivője a lapnak hangsúlyozta, hogy a Bizottság „nagyon szorosan együttműködik az érintett országokkal, hogy alternatív beszerzési forrásokat és szállítási útvonalakat találjanak”. Ezek sorában említi a Politico Magyarországot is.
Elhibázott uniós energiapolitika
Tavaly – jegyzi meg a brüsszeli lap – az Európába szállított mintegy 25 milliárd köbméternyi orosz gáz nagyobbik része – 15 milliárd köbméter – az Ukrajnán átvezető tranzit-csővezetéken érkezett kontinensünkre (Lengyelországba, Szlovákiába, Magyarországra, Romániába és Moldáviába). Az elmúlt évben Kijev és Brüsszel is sokkal keményebb hangot ütött meg. Azóta felpuhultak az álláspontok. Ennek okairól viták folynak. Egyesek szerint az EU elhibázott energiapolitikája, a rossz ütemezésű „zöld váltás” (amit Németország kettős hibája: atomerőmű-lezárások plusz az orosz földgáztól való nyilvános elzárkózás csak fokozott) járult hozzá, hogy Brüsszelben megjött a tárgyalási kedv.
Barát, ellenség, vagy micsoda nekünk Azerbajdzsán? – fakadtak ki Kijevben idén augusztus végén, amikor Vlagyimir Putyin bakui látogatása kicsapta az ukrán politikai biztosítékokat.
Baku egy fenékkel két lovat is meg szeretne ülni – írja Volodimir Kravcsenko megfigyelő a zn.ua-n –„Stratégiai partnerségben” áll Ukrajnával, de Oroszországgal is. A Putyin-látogatás azonban azt jelzi, hogy erősen közeledik Moszkvához. Fontos megjegyezni, hogy az azeri-orosz viszony szorosan összefügg Örményország hintapolitikájával.
Amikor Jereván túl közel lendül az USA-hoz, a NATO-hoz (mint jelenleg) Baku a másik oldalhoz közeledik. Aminek az is a jele lehet, hogy Azerbajdzsán hivatalosan kérte felvételét a BRICS-be. A térségben ez nem egyedülálló, hiszen Grúzia ugyancsak Moszkva irányába mozdul el. Rossz nyelvek szerint beígérhették neki a szakadár Abháziával és esetleg Dél-Oszétiával a szorosabb kapcsolatokat.
Az orosz Arctic LNG 2 projekt újabb mérföldkőhöz érkezett: ötödik rakományát vette fel egy olyan hajó, amelyet egy amerikai szankciók alatt álló vállalat irányít. A hajókövetési adatok szerint az Asya Energy nevű tanker szeptember 14-én kötött ki az üzemnél, majd másnap teljes rakománnyal indult útnak.
Az Arctic LNG 2 projekt, amelyet a Novatek orosz vállalat üzemeltet, maga is nyugati szankciók hatálya alatt áll Oroszország Ukrajnával folytatott háborúja miatt. A Novatek cáfolta azokat a médiaállításokat, miszerint részt vett volna a projekt „árnyékflottájának” létrehozásában és irányításában.
Az Asya Energy hajót az indiai székhelyű Ocean Speedstar Solutions üzemelteti, amelyet az Egyesült Államok külügyminisztériuma szankciók alá helyezett.
Az Arctic LNG 2 üzem decemberben kezdte meg működését, de az orosz-ukrán konfliktushoz kapcsolódó szankciók hónapokig hátráltatták az exportot. A létesítmény augusztusban indította újra szállításait, főként olyan hajókon keresztül, amelyek tulajdonosi háttere és tartózkodási helye nehezen nyomon követhető.
Augusztus 1-jén a Pioneer hajó vett fel rakományt, amelyről később az egyiptomi Port Said közelében rakodtak át egy másik LNG-hajóra.
Augusztus 10-én az Asya Energy szállított rakományt, amelyet szeptember 10-én ürített ki Murmanszkban.
Augusztus 25-én az Everest Energy vett fel rakományt, amelyet négy nappal később szintén Murmanszkban rakodtak ki.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz Arctic LNG 2 projekt újabb mérföldkőhöz érkezett: ötödik rakományát vette fel egy olyan hajó, amelyet egy amerikai szankciók alatt álló vállalat irányít. A hajókövetési adatok szerint az Asya Energy nevű tanker szeptember 14-én kötött ki ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1726506540
[modified] => 1726480847
)
[title] => Fű alatt veszik továbbra is a földgázt Oroszországtól
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=53048&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53048
[uk] => 53069
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 53049
[image] => Array
(
[id] => 53049
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/rendkivuli-idojaras-porgeti-az-lng-piacat-147333.jpg
[original_lng] => 272373
[original_w] => 1500
[original_h] => 844
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/rendkivuli-idojaras-porgeti-az-lng-piacat-147333-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/rendkivuli-idojaras-porgeti-az-lng-piacat-147333-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/rendkivuli-idojaras-porgeti-az-lng-piacat-147333-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/rendkivuli-idojaras-porgeti-az-lng-piacat-147333-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/rendkivuli-idojaras-porgeti-az-lng-piacat-147333.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/rendkivuli-idojaras-porgeti-az-lng-piacat-147333.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/rendkivuli-idojaras-porgeti-az-lng-piacat-147333.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1726560309:2
[_thumbnail_id] => 53049
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1420
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 207667
[1] => 26719
)
[tags_name] => Array
(
[0] => LNG export
[1] => orosz gáz
)
)
[4] => Array
(
[id] => 52916
[content] =>
Az orosz gáz részesedése az Európai Unió országainak importjában hirtelen és jelentősen csökkent Oroszország Ukrajna elleni háborúja kezdetét követően, a blokk kész teljesen lemondani a moszkvai szállításról – jelentette ki Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa.
Simone arról tájékoztatott, hogy az orosz gáz részesedése az uniós importban a 2021-es 45%-ról 2024 júniusára 18%-ra csökkent, miközben az olyan megbízható partnerek importja nőtt, mint Norvégia és az USA.
„Már nem vagyunk Putyin gázvezetékeinek hatalma alatt, és továbbra is támogatjuk ukrán partnereinket a tél közeledtével”, – hangsúlyozta.
Az európai biztos ugyanakkor kiemelte, hogy az európai cégeknek joguk van az ukrán gázinfrastruktúrát használni, mivel nincsenek szankciók, és van érdeklődés ukrán oldalról.
Az Energetikai közösség helyzetéről szóló 2024. évi jelentés megjegyezte, hogy az energiaárak stabilabbak, és jóval a 2022-es energiaválság csúcsszintje alatt maradnak.
Mint ismeretes, az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjára vonatkozó szerződés 2024 végén lejár, és Kijev nem újítja meg.
Volodimir Zelenszkij elnök júliusban kijelentette, hogy Ukrajna tárgyalásokat folytat az Azerbajdzsánból az EU-ba történő földgázszállításról, mivel igyekszik megőrizni a tranzitország szerepét.
A gáztranzit az európai ügyfelek felé a szokásos módon zajlik a Kurszk térségi Szudzsa közelében történt incidens ellenére – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a gázvezeték ukrán üzemeltetője jelezte: „A gázszállítás az európai ügyfeleknek a megszokott módon, változatlanul történik. A tételek megerősítésre kerülnek, a gáz fizikai áramlása megmarad.”
A Szudzsa gázmérő állomás az orosz–ukrán határ közvetlen közelében található. Tegnap a piac reagált a Kurszk térségében zajló harcokra, amely az orosz gáz Ukrajna területére történő egyetlen működő belépési pontja közelében zajlik. Így a földgáz ára Európában 2024 eleje óta a legmagasabb szintre nőtt.
Azerbajdzsánnak fontos szerepe van, illetve lesz az Európába irányuló gázellátás diverzifikálásában, és ez tovább erősödik jövőre, amikor az egyik vezetéken leáll az orosz gáz tranzitja – jelentette ki pénteken Bakuban az Egyesült Államok Külügyminisztériumának európai és eurázsiai ügyekért felelős irodájának helyettes államtitkára.
James O’Brien az Interfax tudósítása szerint méltatta, hogy Azerbajdzsán fontos földgázszállítója Európának, hiszen már most nyolc országba szállít gázt, és a közeljövőben várhatóan további négy ország csatlakozik hozzájuk. A tudósítás csak hatot nevez meg: Olaszországba, Görögországba, Bulgáriába, Romániába, Szerbiába és Magyarországra szállít már Azerbajdzsán gázt, illetve ezen felül a hetedik ország bizonyára Törökország.
A helyettes államtitkár bakui látogatása azután következett, hogy múlt héten az Európai Bizottság és Ukrajna felkérte Azerbajdzsánt közvetítőként az orosz-ukrán földgáztranzit ügyében a felek között. O’Brien a tudósítás szerint felidézte, hogy számos európai országban már nullára csökkent az orosz gáz importja, és úgy fogalmazott a beszámoló szerint: az ellátási mennyiség jövőre várhatóan tovább csökken, amikor az egyik vezeték leállítja az orosz gáz tranzitját. Ezzel elég egyértelműen az orosz-ukrán tranzitszállítási szerződés idén év végi lejárta utáni időkre utalt, és így ezzel James O’Brien gyakorlatilag azt üzente, hogy az amerikai várakozás szerint ezen az útvonalon meg fog szűnni az orosz gáz direkt szállítása Európa felé.
Ez persze nem azt jelenti, hogy áttételesen, összekeverve, vagy kerülőúton ne tudna eljutni az orosz gáz az EU-ba, ahogy azt a Portfolio pénteki elemzésében az egyik várható forgatókönyvként vázolta, és amely Magyarország orosz gázszállítása szempontjából is kiemelten fontos.
James O’Brien szavai szerint az orosz gázszállítások csökkenése fontos politikai befolyástól fosztja meg Oroszországot Európában. Hozzátette: Azerbajdzsán kulcsszerepet játszik a stabilitás biztosításában, amelyre Európának szüksége van ehhez az átmenethez, az Egyesült Államokból, Katarból és más országokból érkező cseppfolyósított földgázszállításokkal együtt.
Azerbajdzsán 2021-től szállít földgázt Európába, a szállítások mennyisége 2023-ban elérte a 11,8 milliárd köbmétert, idén várhatóan 12 milliárd köbméter fölé nő, 2027-ben pedig 20 milliárd köbméter fölé emelkedhet.
Jelentős veszteségeket halmoz fel a Bulgargaz bolgár állami gázipari vállalat, ami a BOTAŞ török állami gáztársasággal kötött megállapodásnak köszönhető. Az Európai Bizottság eközben azt vizsgálja, hogy a vállalat terít-e orosz gázt az Európai Unióban.
Vlagyimir Malinov bolgár energiaügyi miniszter és török kollégája, Alparslan Bayraktar szombaton találkoztak Isztambulban. Malinov azért utazott Törökországba, hogy felmondja a BOTAŞ és a Bulgargaz közötti megállapodást, de a törökök erre nem mutattak hajlandóságot. A bolgár hatóságok már több mint fél éve próbálják új feltételekhez szabni a megállapodást, de a szombati találkozó újabb fiaskóval végződött.
A Bulgargaz és a BOTAŞ közötti szerződés 2035-ig évi 1,85 milliárd köbméter gáz lekötését írja elő a török LNG-termináloktól a bolgár határig a transzbalkáni gázvezetéken keresztül. A szerződést vizsgáló bolgár parlamenti bizottság jelentése szerint a megállapodás kedvezőtlen Bulgária számára, ezért felülvizsgálatra küldték az Európai Ügyészséghez.
A parlamenti bizottság jelentése kitér arra is, hogy a Bulgargaz félmillió dollárt fizet naponta a török gázóriásnak, viszont nem használja ki a szerződésben rögzített kapacitást, és a Bulgargaz épp ezért évente több százmillió dollárt veszíthet. Megjegyzik: a vállalat az utóbbi két évben közel 300 millió dollárt költött el úgy, hogy abból nem származott később bevételük.
Az Euractiv emlékeztet: a két vállalat közötti szerződést 2023. január 3-án Szófiában írta alá Denitza Zlateva, a Bulgargaz vezérigazgatója és Burhan Özdcan BOTAŞ-vezér a két ország akkori energiaügyi minisztere, Rosen Hristov és Fatih Dönmez jelenlétében. Bulgáriában akkor a Rumen Radev elnök által kinevezett ideiglenes kormány volt hatalmon.
Alekszandr Nikolov volt energiaügyi miniszter a bolgár Segának nyilatkozva azt mondta, hogy a Bulgargaz szerinte csődben van, és hogy csak az azerbajdzsáni gázra vonatkozó hosszú távú szerződés mentheti meg a felszámolástól. Hozzátette: a török vállalattal kötött szerződés csak egy epizód a bolgár energiaszektor hanyatlásának.
A szombati találkozó után kiadott közlemény szerint a hanyatlás tovább folytatódhat, ugyanis Malinov és Bayraktar bejelentették, hogy a bolgárok ugyan felülvizsgálnák a megállapodást, de a török fél ebben a formában folytatná az együttműködést.
Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága októberben vizsgálatot indított a hétvégén is tárgyalt szerződéssel kapcsolatban, és tájékoztatást kért azokról a megkötött vagy aktuálisan tárgyalt szerződésekről, melyek alapján a Bulgargaz elosztóként vagy forgalmazóként vesz részt Bulgária gázellátásában, vagy máshol az Európai Unióban.
Akkor azt mondták: a nyomozás oka annak a gyanúja, hogy a Bulgargaz lehet az egyetlen olyan cég az EU-ban, amely a török infrastruktúrán keresztül vásárol földgázt, és így orosz gázt értékesít az Unió térségébe.
[type] => post
[excerpt] => Jelentős veszteségeket halmoz fel a Bulgargaz bolgár állami gázipari vállalat, ami a BOTAŞ török állami gáztársasággal kötött megállapodásnak köszönhető. Az Európai Bizottság eközben azt vizsgálja, hogy a vállalat terít-e orosz gázt az Európai U...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1714482300
[modified] => 1714479125
)
[title] => Orosz gázt is adhat el az EU-nak a csődközelben lévő bolgár gázóriás
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=48209&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 48209
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 48210
[image] => Array
(
[id] => 48210
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/r-9.jpg
[original_lng] => 109614
[original_w] => 980
[original_h] => 551
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/r-9-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/r-9-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/r-9-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/r-9.jpg
[width] => 980
[height] => 551
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/r-9.jpg
[width] => 980
[height] => 551
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/r-9.jpg
[width] => 980
[height] => 551
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/r-9.jpg
[width] => 980
[height] => 551
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1714468854:4
[_thumbnail_id] => 48210
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1443
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 250517
[1] => 179
[2] => 26719
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Bulgargaz
[1] => Európai Unió
[2] => orosz gáz
)
)
[8] => Array
(
[id] => 47835
[content] =>
Az összes uniós tagállamnál több orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárolt Franciaország – írja a hvg.
A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) adatai szerint Franciaország ebben az évben már 600 millió eurót fizetett ki Oroszországnak, miközben Emmanuel Macron francia elnök ezen időszak alatt azzal sokkolta a közvéleményt, hogy NATO-tagállamok is küldhetnek csapatokat Ukrajnába.
A Politiconak a francia fél azzal indokolta az orosz LNG-vásárlást, hogy a Total Energies-nek hosszú távú szerződése van Moszkvával, melynek értelmében mindenképp fizetniük kell.
Fontos kiemelni, hogy a Total-nak nagy orosz érdekeltsége is van: 20 százalékos részesedéssel rendelkeznek a Yamal LNG orosz vállalkozásban, ami egy cseppfolyósító üzemet működtet Észak-Szibériában, ami a Novatek tulajdonában van és 2032-ig van szerződése a Totallal évi 4 millió tonna LNG vásárlásra.
De nem a franciák az egyedüliek az EU-ban, akik továbbra is nagy tételben vesznek orosz gázt: a CREA adatai szerint Belgium és Spanyolország is jelentős importőrnek számít.
Az Egyesült Államok továbbra is segíteni fogja az európai országokat az orosz energiahordozóktól való függőségük csökkentésében – jelentette kiAntony Blinken amerikai külügyminiszter a bécsi látogatása során az Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón, számolt be a Holosz Ameriki.
Blinken hangsúlyozta, fontos hogy Európa fokozatos szüntesse meg függőségét az orosz energiaforrásoktól, amely évtizedek óta tart.
Blinken elmondása szerint azért fontos eltávolodni ettől a függőségtől, mert ezzel megfosztja Vlagyimir Putyint attól a stratégiai fegyvertől, amellyé az energiát fordította.
Az államtitkár hozzátette: az Orosz Föderációval évtizedek óta kialakult energetikai kapcsolatok országonként eltérőek, így nem mindig könnyű mindent egy pillanat alatt megváltoztatni.
„Az Egyesült Államok, ahogyan azt már sok európai partnerével megtette, segíteni szeretne, és már segítettünk a cseppfolyósított földgázzal való ellátásban. Továbbra is ezt fogjuk tenni” – biztosított Blinken.
Az államtitkár egyben támogatja Ausztria humanitárius erőfeszítéseit Ukrajna megsegítésére.
„Ausztria lehet katonailag semleges, de politikailag nem az” – magyarázta az amerikai külügyminiszter, hozzátéve, hogy ez meglátszik az ukrán menekültek támogatásában, a humanitárius segítségnyújtásban és az uniós szankciók támogatásában.
A megbeszélésen Blinken és Schallenberg tárgyalt a Gázai övezet humanitárius helyzetéről, Szerbia és Koszovó kapcsolatáról, valamint a szintetikus kábítószerek terjedése elleni küzdelemről is.
