Jelentős haderőfejlesztésről döntött csütörtökön a román kabinet.
A román kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a harminckét darab F–35-ös repülő beszerzéséről szóló törvénytervezetet – írja friss cikkében a Székelyhon. Mint az anyagból egyebek mellett kiderül, a csomag részeként nemcsak a gépek, hanem hajtóművek, lőszerek, logisztikai támogatás, felszerelések és szolgáltatások, különleges rejtjelező berendezések vásárlására, valamint a repülőszemélyzet, a műszaki repülőmérnöki személyzet képzésére, továbbá ipari együttműködési projektek megvalósítására is sor kerül.
A tervezet szerint a szükséges forrásokat a védelmi minisztérium büdzséjén keresztül, az állami költségvetésből vagy az Egyesült Államok kormánya által nyújtott kölcsönök vagy hitelgaranciák révén, illetve ezek kombinációjával kell biztosítani.
Bár előre sejteni lehetett, hogy a közelgő választások miatt minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a bukaresti kormány, ez pedig 8 százalék körülire növeli az amúgy is igen magas költségvetési hiányt – ezt nyilatkozta a Krónika Online-nakBálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
A lap emlékeztet rá, hogy román kormány is kénytelen volt nemrég beismerni, hogy lehetetlenség tartani a 2024-es állami költségvetés sarokszámainál megjelölt 5 százalékos deficitcélt, amit időközben 6,9 százalékra emelt. Ugyanakkor az Európai Bizottság becslései szerint a deficit még ennél is magasabb lesz, és 7 százalék körül alakul, de még az uniós testületnél is van a legpesszimistább.
A román Költségvetési Tanács előrejelzése szerint Románia valószínűleg 8 százalékos költségvetési hiánnyal fogja zárni ezt az évet.
Mindez nem független attól, hogy Romániában idén választási szuperév van, összesen négy választást tartanak:
először, június elején az Európai Parlamenti képviselőit és az önkormányzatokat választotta meg egyidejűleg Románia,
ezt követően december 1-jén rendezik meg parlamenti választást,
majd jön az államelnök-választás első fordulója november 24-én, második fordulója pedig december 8-án.
A választási osztozkodás jegyében emelkedtek például jelentősen, 40 százalékkal a nyugdíjak Romániában idén nyáron, de a minimálbér is kétszer fél év leforgása alatt. A jegybankár szerint ennek azonban meg lesz böjtje, és figyelmeztetett, hogy egyelőre nem körvonalazódik, hogy a következő kormány a választások után hogyan fogja mérsékelni, a költségvetési hiányt, pedig ennek a módja nagyon jelentősen befolyásolhatja az inflációnak az alakulását is.
Közgazdász szemmel nem nagyon látja azt sem, hogyan lehetne adóemelések nélkül gyors ütemben érezhetően mérsékelni a költségvetési hiányt.
Szerinte mindez azért probléma, mert ha nem oldódik meg, és nem történnek határozott lépések, akkor előbb vagy utóbb a piacok fognak megbüntetni, tehát egyszerűen elfogy majd a finanszírozás, nem lesz olyan befektető, aki hajlandó lenne a román költségvetést finanszírozni.
Jelezte, hogy egy hete is 346,7 millió lej kölcsönt vett fel a román állam különböző bankoktól.
Az IMF delegációja november elején érkezik Bukarestbe, a napirendek élén pedig nagy valószínűséggel Románia bővülő költségvetési hiánya lesz. Az IMF előrejelzése szerint a következő években Románia költségvetési hiánya a GDP 6 százaléka körül marad.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Jan Kees Martijn vezette missziója november 5. és 8. között Bukarestbe látogat Románia gazdasági helyzetének rendszeres áttekintése céljából – jelentette be Geoff Gottlieb, az IMF közép-, kelet- és délkelet-európai vezető regionális képviselője. A napirend élén nagy valószínűséggel Románia bővülő költségvetési hiánya lesz, amely az IMF előrejelzése szerint a következő években a GDP 6 százaléka körül alakul.
Románia költségvetési hiánya 2024-ben elérheti a GDP 7,9 százalékát, miután az év első kilenc hónapjában meghaladta az 5,4 százalékot. Az IMF arra figyelmeztetett, hogy további intézkedésekre lesz szükség a deficit fenntartható szintre való visszaállításához.
A delegáció áttekinti Románia közelmúltbeli gazdasági és pénzügyi fejleményeit, és frissíti az ország makrogazdasági kilátásait – számolt be róla a Bloomberg. A 2024-es büdzsé tervezésekor a bukaresti kormány 5 százalékos költségvetési hiánnyal számolt, amit a szeptemberi költségvetés-kiigazítás alkalmával 6,9 százalékra módosított. A kilenchavi adat ismeretében a 6,9 százalék is teljesen illuzórikusnak tűnik, az éves deficit minden bizonnyal 8 százalék körül alakul majd.
A legfrissebb világgazdasági kitekintésben az IMF az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította Románia 2024-es növekedési előrejelzését, 2025-re pedig 3,3 százalékra gyorsul. Az IMF felülvizsgálta a román folyó fizetési mérleg hiányára vonatkozó becsléseit is 2024-ben a GDP 7,5 százalékára emelkedik, 2025-ben pedig csak kis mértékben javul 7 százalékra.
Román választások az IMF-vizsgálat árnyékában
Alig egy hónap múlva parlamenti és elnökválasztást rendeznek Romániában, a jelöltek pedig széles pályán mozognak, de nincs egyértelmű esélyes. Vannak persze hagyományosan nagy szereplők, így a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a liberális-nacionalista PNL egyaránt küzd a választók bizalmáért. Ugyanakkor a közvélemény klientúraépítéssel és korrupcióval vádolja a nagy romániai politikai erőket.
A kampányban az Ukrajna közelsége miatti biztonsági kérdések kevésbé kerültek középpontba, és nem sok szó esett a rossz állapotban lévő költségvetésről sem, ugyanakkor a nacionalista retorika meghatározó elemmé vált.
A nacionalista retorikával nagy sikert lehet elérni: a Szövetség a Románok Uniójáért (AUR) 2020-ban tört be a köztudatba, amikor a Moldovával való egyesülés szorgalmazták. Ma az AUR alapítója, George Simion, az egykori radikális aktivista, 20 százalékos támogatottságot élvez az elnökválasztási versenyben.
Vasúttársaság alapítására vonatkozó kormányhatározatot fogadott el szerdai ülésén a Ciolacu-kabinet.
A Carpatica Feroviar SA tulajdonosa a bukaresti szállításügyi minisztérium, alaptőkéje 125 ezer lej. Az új teherfuvarozási vasúttársaság feladata „az ország védelmi szükségleteinek szolgálata és a prioritásnak minősülő szállítások biztosítása”.
„A román állam, az állami vasúti teherforgalmi vállalat révén meghatározó szerepet játszik az Ukrajna felől érkező, illetve oda tartó vasúti áruszállítás biztosításában” – idézi az economedia.ro a kormányhatározatot.
A Carpatica Feroviarnak kell felváltania a csődközeli helyzetben levő állami vasúti teherfuvarozási vállalatot, a CFR Marfa SA-t. A cég 2007 óta minden évet veszteséggel zárt, 2023 végén az adósságállománya 4,595 milliárd lej volt. Tizenhat év alatt a CFR Marfa árbevétele 1,835 milliárd lejről 778 millió lejre csökkent, az alkalmazottainak a száma pedig közel 19 ezerről 3200-ra. A román kormánynak be kell hajtania a vállalaton egy 2,6 milliárd lejes állami támogatást, melyet az Európai Bizottság törvénytelennek nyilvánított. A CFR Marfa tavaly 31,2 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett, írja az economedia.ro. Romániában 39 vasúttársaság működik, közülük 34 rendelkezik árufuvarozási engedéllyel.
A tojás és a baromfihús is felkerült azoknak a termékeknek a listájára, amelyek csak behozatali engedéllyel importálhatók Ukrajnából – tájékoztatott a kormány szerdai döntéséről a román mezőgazdasági miniszter.
Florin Barbu elmondta, a romániai baromfitenyésztőknek komoly problémákat okozott az utóbbi időben az ukrán tojás és baromfihús, amelyet a gazdák termelési költségeinél jóval alacsonyabb áron importáltak.
Amint az Agerpres írta, hogy megvédjék a román baromfitenyésztőket az ukrán dömpingáraktól, a gabona, a liszt és a cukor mellett a tojás és a baromfihús is felkerült azoknak a termékeknek a listájára, amelyek csak behozatali engedéllyel importálhatók. A miniszter szerint az intézkedésről a hazai gazdaszervezetekkel való egyeztetés után született döntés.
Az Ukrajnából érkező termékek azért olcsóbbak, mert termelésük költségeit nem növeli az uniós szabályok betartása – magyarázta Barbu. Rámutatott arra is, hogy nem tiltották be teljesen az ukrán tojás és baromfihús behozatalát, csak engedélykötelessé tették ezeket a termékeket, így szükség esetén importálhatók.
Románia a jövőben nem tud biztosítani villamos energiát Ukrajnának és Moldovának – jelentette be Sebastian Burduža, Románia energiaügyi minisztere a helyi Money című kiadvány szerint.
A tárcavezető elmondása szerint ezeknek a költségeknek egy részét az Európai Uniónak kellene átvállalnia. Burduža hozzátette, hogy az európai energiapiac eszméje a szolidaritás, hogy mindenki részesüljön a haszonból.
„Méltányos, elvi hozzáállást követelünk Brüsszeltől, hogy mindannyian hozzájárulhassunk ezekhez az erőfeszítésekhez” – mondta Burduža.
A román pénzügyminisztérium jelentős államkötvény-kibocsátást tervez szeptemberre. A tárca közlése szerint összesen 5,68 milliárd lej (1,26 milliárd dollár) értékben kívánnak hazai kincstári kötvényeket és váltókat értékesíteni – írja a Reuters.
A tervek között szerepel tíz kötvénytender lebonyolítása, melyek futamideje 1,3 és 13,4 év között változik. Emellett egyéves kincstárjegyekre is terveznek aukciót. A teljes összegből 675 millió lej értékű kötvényt nem versenyeztetett tendereken kívánnak értékesíteni.
Az idei év eddigi részében Románia már jelentős összegű adósságot bocsátott ki. A belföldi piacon több mint 83 milliárd lej értékben adtak el államkötvényeket. Emellett négy alkalommal vettek fel hitelt a külföldi piacokon, összesen 4 milliárd dollár és 7,2 milliárd euró értékben. Utóbbiba beletartoznak a 2036-os lejáratú zöld kötvények is.
Románia Ukrajnával együttműködésben fegyverek fejlesztését tervezi, többek között az R–360 Neptun hajóellenes rakétákra összpontosítva – számolt be az Army Recognition.
Megjegyezték, hogy az a tény, hogy az ukrán védelmi ipar az R-360 modernizálásán dolgozik már 2023 áprilisában ismertté vált, bár ezen erőfeszítések végeredménye továbbra is bizonytalan. A román–ukrán hadiipari partnerségi tervek a háború utáni időszakra készültek.
A francia légi indítású SCALP-EG rakétákkal ellentétben a Neptun rakéták földi indításúak, és akár 400 kilométeres távolságról is eltalálhatják szárazföldi és tengeri célokat. Ezen képességük révén stratégiai szerepet játszanak a konfliktusban. A rakétákat a konfliktus kezdete óta használták, többek között a Moszkva orosz cirkáló megsemmisítésére 2022-ben. Potenciálisan felvehetik a versenyt az amerikai ATACMS páncéltörő rakétákkal, az egyetlen, Ukrajna által használt hasonló hatótávolságú fegyverrel.
A kiadvány szerint Bukarest reméli, hogy a Fekete-tenger partvidékének legalább egy része Ukrajna ellenőrzése alatt marad.
A Neptun rakéta az ukrán Lucs konstruktőri vállalat által kifejlesztett szuperszonikus cirkálórakéta.
2015-ben mutatták be először a Fegyverek és biztonság nemzetközi kiállításon Kijevben, 2021-ben pedig az ukrán haditengerészetnél állították szolgálatba. Súlya 870 kg, hossza 5,05 méter. A fegyvert legfeljebb 9000 tonna vízkiszorítású hajók eltalálására tervezték, hatótávolsága pedig meghaladja a 200 kilométert, és szárazföldi változatban tengeri és szárazföldi célokat is eltalál. A rakéta a Motor Szics MS400 turbóventilátor-motorral, valamint fejlett irányítási és rádióelektronikai rendszerekkel van felszerelve.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Visszaütött a támogatási rendszer, az önköltségi áron sem tudják értékesíteni a paradicsomot a gazdák, ezért a szeméttelepen végzi a termény.
Több ezer kiló, fogyasztásra teljesen alkalmas paradicsom végzi naponta a Bukarest környéki szemétkukákban, miután annyi a termény a piacokon, hogy aprópénzért sem tudják eladni a termelők – derül ki a Digi24.ro riportjából. A helyi gazdák szerint ennek oka az, hogy a kormány megemelte a célzott támogatási összegeket, ezért sokan fogtak bele a paradicsomtermesztésbe, elárasztva a piacot.
A román mezőgazdasági minisztérium által pár éve indított Tomata programban az állam 1000 négyzetméterre számolva 3000 eurós de minimális támogatást nyújt a zöldségtermesztő gazdáknak.
A gazdák szerint gondot okoz az is, hogy Romániában a szezonális termékek számára nincs központosított értékesítési lehetőség, a nagybani felvásárlók, közvetítők az országot járva keresik meg a nekik megfelelő árut. De mivel jelenleg paradicsomból rengeteg érett be egyszerre, az árak padlót fogtak. A riportban egy gazda elárulta, hogy idén már két tonna paradicsomot dobott a szemétbe, és további három tonnának is ez lesz előreláthatóan a sorsa.
A felvásárlók 1 lejt (8 hrivnya) hajlandók fizetni a paradicsom kilójáért, miközben ahhoz, hogy némi profit is keletkezzen rajta, legalább négy lejt kellene kapnia – mondta a Digi24 riporterének egy román gazda.
Érdekesség, hogy amíg a paradicsom a termelőktől a piacokra vagy a boltokba jut, igencsak megugrik az ára: a Lidl román honlapján 15 lejért (120 hrivnya) hirdeti akciósan a romániai paradicsomot, a koktélparadicsomot pedig 5 lejért (40 hrivnya) kínálja kilónként.
Hasonló jelenetek a korábbi években is előfordultak Románia-szerte, és nemcsak a paradicsommal, hanem az uborkával vagy a padlizsánnal is. A gazdák szerint az lenne a megoldás, ha a támogatási rendszer nem korlátozódna bizonyos zöldségekre, és létrejönnének olyan nagybani piacok, ahol a gazdák maguk értékesíthetnék a terményeiket.
Van megoldás, de mégsem működik
A Krónika beszámolója szerint megoldást jelentene az is, ha a hatóságok lehetővé tennék, hogy a gazdák az Unirea állami élelmiszer-felvásárló és -forgalmazó állami vállalatnál értékesíthessék a terményeiket, ahol az állam minden szükséges feltételt előkészített az ilyen termények forgalmazásához. Az Unireát 2019-ben létesítette a szaktárca, de az elmúlt években nem működött, erőfeszítések árán 2022 októberében sikerült elindítani a tevékenységét. Az állami tőkével működő vállalat a hazai zöldségtermelőket akarja helyzetbe hozni azzal, hogy az ország zöldségtermesztő vidékeinek gazdáitól helyi szövetkezeteken keresztül felvásárolja a terményeket, és nagybani forgalmazóként értékesíti üzletláncoknak, üzleteknek és minden olyan kereskedőnek, aki hajlandó részt venni a hazai termékek forgalmazásában – írja a Krónika Online.
Csaknem 400 millió eurós beruházásból Romániában, Brassó megyében épül meg Európa legnagyobb lőporgyára – erősítette meg Nicolae Ciuca szenátusi elnök, volt kormányfő szerdán Bukarestben, a Black Sea Defense and Aerospace (BSDA-2024) elnevezésű nemzetközi hadifelszerelés-kiállítás megnyitóján.
A politikai pályára lépett korábbi vezérkari főnök azt is közölte, hogy Románia az épületet húzza fel, míg az Európai Unió a lőpor gyártásához szükséges műszaki berendezéseket finanszírozza. Márciusban Marcel Ciolacu miniszterelnök jelentette be, hogy Romániának lesz egy korszerű lőporgyára, amelyben az Európai Unió is partner lesz.
Áprilisban Stefan-Radu Oprea gazdasági vállalkozásfejlesztési és turisztikai miniszter azt is közölte, hogy a román Romarm védelmi ipari tröszt várhatóan a német Rheinmetallal fog együttműködni a projekt megvalósítsa érdekében, jelenleg a szerződés előkészítésénél tartanak.
A BSDA-2024 bukaresti megnyitóján szintén jelen lévő kormányfő köszöntőjében úgy értékelte: eurómilliárdok áramolhatnak a következő időszakban a román gazdaságba a védelmi ipari megrendeléseknek köszönhetően.
„Ezen az eseményen is több kereskedelmi megállapodás születik majd fontos nemzetközi partnerekkel. A kudzsiri üzem fegyvereket fog gyártani egy német vállalattal együttműködésben, a Romarm állami vállalatcsoport partnerségre lép az amerikai General Dynamics konszernnel a NATO-szabványoknak megfelelő tüzérségi lőszerek gyártásának korszerűsítésére és kapacitásbővítésére, a sokak által már temetett Romaero pedig megállapodást ír alá egyik régi magyarországi partnerével, és ismét a repülőgép-karbantartási szektor fontos szereplőjévé válik” – idézte Marcel Ciolacut az Agerpres hírügynökség.
A miniszterelnök hozzátette: valamennyi európai ország kiemelt ágazatként tekint védelmi iparára, és a román kormány számára is prioritás az iparág újjáélesztése.
„Románia nem követheti el többé azt a hibát, hogy fegyvergyárai egy részét bezárja, a többit pedig csődközeli állapotba juttatja” – szögezte le.
A Romaero repülőgépgyár kiállítási területén rendezett BSDA-2024 expón 31 ország 400 védelmi- és repülőgépipari cége képviselteti magát. A kiállítás „médiasztárja” az amerikai légierő egy ötödik generációs F-35-ös harci repülőgépe, amely hétfőn szállt le Bukarestben, és péntekig a közönség is megtekintheti.
