Az orosz gáz az EU-ba való importjának fokozatos megszüntetéséről szóló REPowerEU rendeletet február 2-án, hétfőn tették közzé az EU hivatalos közlönyében, ami azt jelenti, hogy automatikusan 2026. február 3-án lép hatályba. A Jevropejszka Pravda tudósítóit erről az Európai Bizottság sajtószolgálata tájékoztatta.
2026 februárjától hatályba lép az EU-ra azon döntése, amely szerint 2027-től teljesen megszűnik az orosz gáz importja.
„Ami a REPower rendeletet illeti, amelyet február 2-án tettek közzé a Hivatalos Kiadványban azt jelenti, hogy holnaptól lép hatályba” – mondta Anna-Kaissa Itkonen, az Európai Bizottság energiaügyi szóvivője a Jevropejszka Pravda kérdésére válaszolva.
A szabályozás az alábbiakat írja elő:
2026. április 25-től: tilosak a cseppfolyósított földgázra (LNG) vonatkozó rövid távú szerződések;
2026. június 17-től: tilosak a vezetékes gázra vonatkozó rövid távú szerződések;
2027. január 1-jétől: tilosak az LNG importjára vonatkozó hosszú távú szerződések;
2027. szeptember 30-tól: tilos a vezetékes gáz hosszú távú szerződések szerinti importja.
Ami a vezetékes gázra vonatkozó kivételt illeti, a tagállamok meghosszabbíthatják ezt az időszakot 2027. október 31-ig, ha gáztároló létesítményeik a szükséges szint alatt vannak feltöltve – közölte az Európai Bizottság a Jevropejszka Pravdával.
„A ma közzétett a gáz importjára vonatkozó REPowerEU rendelet (EU/2026/261) jogi rendelkezéseket határoz meg az Oroszországból származó földgázimport fokozatos megszüntetésére vonatkozóan. Ezen történelmi döntés célja, amelyet a tavaly év végén fogadtak el, hogy 2027-re végleg véget vessen az EU az orosz gáztól való függőségének” – közölte az Európai Bizottság közleményében.
[type] => post [excerpt] => Az orosz gáz az EU-ba való importjának fokozatos megszüntetéséről szóló REPowerEU rendeletet február 2-án, hétfőn tették közzé az EU hivatalos közlönyében, ami azt jelenti, hogy automatikusan 2026. február 3-án lép hatályba. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1770138600 [modified] => 1770098390 ) [title] => Február 3-án lép életbe az EU az orosz gázimport fokozatos megszüntetéséről szóló REPowerEU rendelete, az első szerződéseket április 25-től bontják fel [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=67876&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 67876 [uk] => 67850 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 67851 [image] => Array ( [id] => 67851 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/ies-ostatochno-vidmovliaietsia-vid-rosiiskoho-hazu-do-2027-roku-62f2.webp [original_lng] => 35654 [original_w] => 890 [original_h] => 505 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/ies-ostatochno-vidmovliaietsia-vid-rosiiskoho-hazu-do-2027-roku-62f2-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/ies-ostatochno-vidmovliaietsia-vid-rosiiskoho-hazu-do-2027-roku-62f2-300x170.webp [width] => 300 [height] => 170 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/ies-ostatochno-vidmovliaietsia-vid-rosiiskoho-hazu-do-2027-roku-62f2-768x436.webp [width] => 768 [height] => 436 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/ies-ostatochno-vidmovliaietsia-vid-rosiiskoho-hazu-do-2027-roku-62f2.webp [width] => 890 [height] => 505 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/ies-ostatochno-vidmovliaietsia-vid-rosiiskoho-hazu-do-2027-roku-62f2.webp [width] => 890 [height] => 505 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/ies-ostatochno-vidmovliaietsia-vid-rosiiskoho-hazu-do-2027-roku-62f2.webp [width] => 890 [height] => 505 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/ies-ostatochno-vidmovliaietsia-vid-rosiiskoho-hazu-do-2027-roku-62f2.webp [width] => 890 [height] => 505 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1770091195:12 [_thumbnail_id] => 67851 [_edit_last] => 12 [views_count] => 999 [_algolia_sync] => 681786386002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 33854 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború ) [tags] => Array ( [0] => 179 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió ) ) [1] => Array ( [id] => 67794 [content] =>
Ukrajna az Európai Unióhoz fordult a humanitárius finanszírozás növelése érdekében, válaszul Oroszország polgári infrastruktúra elleni célzott támadásaira, jelentette be Irina Verescsuk, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője Telegramon, miután részt vett a magas rangú tisztviselők éves brüsszeli találkozóján, amelynek témája Ukrajna humanitárius támogatása volt, jelentette az Ukrinform.
„Ma arra kértük az EU-t, hogy növelje az Ukrajnának nyújtott humanitárius finanszírozást, válaszul az Oroszország által vívott háború változó jellegére. Végül is a humanitárius front és a polgári lakosság ellenálló képessége közvetlenül befolyásolja a háború lefolyását – és így a jövőbeli békefeltételeket is” – írta. Verescsuk emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió Ukrajna kulcsfontosságú humanitárius donora és partnere. Megjegyezte, hogy a teljes körű háború évei alatt az EU 4,2 milliárd euró értékű humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának.
A tisztviselő ugyanakkor megjegyezte, hogy tavaly óta az oroszok új stratégiára váltottak. Az ellenség szándékosan rombolja a sűrűn lakott városok és régiók életfenntartó rendszereit, és nagyszabású humanitárius válságot próbál kiprovokálni. Ezen stratégia fő célpontjává a civilek váltak. Verescsuk ezt igazi, teljes körű humanitárius háborúnak nevezte az ukránok ellen.
Az Európai Unió pénzügyi feketelistára helyezte Oroszországot az ukrajnai háború finanszírozásának megakadályozása érdekében – tájékoztatott az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben csütörtökön.
A tagországok külügyminisztereinek egynapos tanácsülését követően Kaja Kallas közölte, az uniós intézkedés célja, hogy lassítsa az orosz bankokkal folytatott tranzakciókat és növelje azok költségeit.
„Tárgyalóasztalra kell kerülnie minden olyan lehetséges intézkedésnek, amely korlátozhatja Oroszország képességét a háború finanszírozására” – húzta alá az uniós diplomácia vezetője.
Az Európai csalás és visszaélés elleni küzdelemmel foglalkozó osztály bejelentette, hogy nagyszabású nemzetközi vizsgálatot indít az Oroszországgal szembeni uniós szankciók megkerülésével kapcsolatban.
A vizsgálat több mint 760 jármű uniós országokból történő exportját vizsgálja.
A nyomozás azután kezdődött, hogy Lengyelország gyanús használt autó szállítmányokat észlelt az EU-ból, és továbbította az adatokat az OLAF-nak. Bár az autók célállomása Törökország volt, a lengyel vámhatóságok megállapították, hogy valójában Oroszország volt a végső célállomásuk. Az adatok elemzése és a vám-, kereskedelmi és szállítási információk keresztellenőrzése lehetővé tette az OLAF számára, hogy leleplezzen egy széles körű rendszert, amelyben számos uniós exportőr és harmadik országbeli importőr vett részt, köztük Örményország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán és Moldova. Ezen országok nemzeti hatóságaival együttműködve az OLAF megállapította, hogy összesen 766 autó soha nem érte el a bejelentett célállomást.
Minden egyes autó nyomon követése lehetővé tette a logisztikai lánc rekonstruálását és a járművek oroszországi jelenlétének megerősítését, megerősítve az uniós szankciók megkerülésének gyanúját. A nyomozás eredményei büntetőeljárások megindításához vezettek három uniós tagállamban. Az OLAF által szolgáltatott információk arra is késztették az illetékes uniós hatóságokat, hogy fokozzák a jövőbeni szállítások nyomon követését és kockázatértékelését.
Korábban az újságírók megtudták, hogy luxusautók érkeznek Oroszországba a nyugati szankciók ellenére, többek között kaukázusi országokon keresztül.
Válaszul Oroszország 2022 februári teljes körű ukrajnai inváziójára a nyugati országok szankciókat vezettek be, leállítva számos áru exportját Oroszországba. Ez magában foglalt kettős felhasználású árukat is, amelyek növelhetnék Oroszország katonai képességeit, valamint luxuscikkeket. Ezen áruk exportja azonban hamarosan megugrott Oroszország számos szomszédos országába. Szankciószakértők kifejtették, hogy a kaukázusi országokat valószínűleg a szankcionált áruk Oroszországba irányuló áramlásának csatornájaként használják.
Ennek keretében brit újságírók utaztak Grúziába, és két napot töltöttek az Orosz Föderációval közös határ közelében, a Verhnyij Lars ellenőrzőponton. Látták, hogyan hoznak oda autókat és egyéb rakományokat, majd küldik azokat Oroszországba.
Egy férficsoport, akikkel az újságíróknak sikerült beszélniük, gépkocsik a határra való szállításával foglalkozik a főváros, Tbiliszi autókereskedéseiből, illetve a fekete-tengeri Poti vagy Batumi kikötőiből. Legtöbbjük nem tudja, honnan származnak az autók – közvetlenül az európai országokból, vagy más kaukázusi államokból, például Azerbajdzsánból. Amikor az autókat az orosz határra szállítják, több napig parkolókban hagyják őket, amíg a dokumentumokat kezelik.
A kiadvány megjegyezte, ez egy meglehetősen bonyolult folyamat, mivel az európai szankciók után Grúzia is betiltotta az autók importját Oroszországba. Számos kiskapu van azonban, amelyek lehetővé teszik az autó külföldre szállítását. Az oknyomozó újságírók szerint az egyik módja az, hogy Örményországban regisztráljanak és vámolják az autót, mielőtt északra, az orosz „Lars” ellenőrzőponthoz autóznának. Néha azoknak, akik autókat szállítanak Oroszországba, azt tanácsolják, hogy mondják azt, hogy Oroszországon keresztül Kirgizisztánba szállítják őket.
Végül ezek az autók tranzit rendszámtáblát kapnak, ami után át lehet velük hajtani a határon. És mivel a grúzok vízum nélkül utazhatnak Oroszországba és vissza, egy autó a határon való átszállítása egyszerűen azt jelenti, hogy oda kell vinni, a túloldalon hagyni, ahol mások felveszik, majd stoppal vissza kell menni Grúziába.
A séma fő jellemzője, hogy egyetlen résztvevőt sem lehet bűncselekménnyel vádolni. Bár, ha az összes tényt együttesen értékeljük, kétségtelenül megsérti az európai szankciókat. Ráadásul a kiskapuknak köszönhetően a szállított autók nem jelennek meg a vámadatokban: egyszerűen megérkeznek Azerbajdzsánba vagy Grúziába, majd eltűnnek.
Ez csak egy a sok útvonal közül, amelyeken keresztül szankcionált áruk jutnak be Oroszországba. De egyben magyarázatot ad arra, hogyan jutnak be a kettős felhasználású áruk és a luxuscikkek Oroszországba.
Újságírók szerint ezért nem működnek az európai szankciók, és az orosz gazdaság továbbra is erős, mivel Moszkvának nincs áruhiánya, a kaukázusi országok, köztük Grúzia és Azerbajdzsán pedig profitálnak a szankciók megkerülésének elősegítéséből.
Az Európai Unió és India véglegesítette a szabadkereskedelmi megállapodást, amely a világ GDP-jének mintegy 25%-át és a globális kereskedelem közel egyharmadát fedi le. Az egyezmény célja a gazdasági és politikai kapcsolatok megerősítése a világ második és negyedik legnagyobb gazdasága között.
A megállapodás várhatóan 2032-ig megduplázza az EU exportját Indiába, mivel az Indiába irányuló uniós termékek 96,6%-ára vonatkozó vámokat eltörlik vagy jelentősen csökkentik. Ez évente mintegy 4 milliárd euró megtakarítást jelenthet az európai vállalatok számára. Jelenleg az EU és India közötti éves kereskedelmi forgalom meghaladja a 180 milliárd eurót.
A legnagyobb nyertes ágazatok közé tartozik a mezőgazdaság, az autóipar és a szolgáltatások. Az uniós autók vámja fokozatosan 110%-ról 10%-ra csökken, az autóalkatrészeké pedig teljesen megszűnik. Jelentős vámcsökkentések várhatók többek között a vegyipari, gyógyszeripari termékekre, valamint a borra és az olívaolajra is.
Az egyezmény az EU vállalatai számára kedvezőbb hozzáférést biztosít az indiai szolgáltatási piachoz, köztük a pénzügyi és tengeri szállítási szektorhoz. A megállapodást a jogi ellenőrzést követően, várhatóan öt–hat hónapon belül írják alá hivatalosan.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió és India véglegesítette a szabadkereskedelmi megállapodást, amely a világ GDP-jének mintegy 25%-át és a globális kereskedelem közel egyharmadát fedi le. Az egyezmény célja a gazdasági és politikai kapcsolatok megerősítése a világ m... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1769680320 [modified] => 1769635283 ) [title] => Az EU és India történelmi szabadkereskedelmi megállapodást kötött [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=67720&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 67720 [uk] => 67661 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 67662 [image] => Array ( [id] => 67662 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/4382001.jpg [original_lng] => 97891 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/4382001-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/4382001-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/4382001.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/4382001.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/4382001.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/4382001.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/4382001.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1769628083:5 [_thumbnail_id] => 67662 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1195 [_algolia_sync] => 710759915000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 179 [1] => 3622 [2] => 172735 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => India [2] => szabadkereskedelmi megállapodás ) ) [5] => Array ( [id] => 67555 [content] =>
Az Európai Unió és az Egyesült Államok 800 milliárd dollárnyi állami és magánbefektetés bevonását tervezi Ukrajna háború utáni újjáépítésére.
Egy 18 oldalas dokumentum tízéves tervet vázol fel Ukrajna helyreállítására, az EU-tagság felgyorsított útját kihasználva. A terv szerint az elkövetkező tíz év során az EU, az USA és nemzetközi pénzügyi szervezetek – például a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap – legalább 500 milliárd dollárnyi állami és magánforrást biztosítanak az újjáépítéshez.
Ezen felül az Európai Bizottság körülbelül 100 milliárd eurót tervez közvetlen költségvetési támogatásként és beruházási garanciák formájában a 2028-tól kezdődő hét éves EU-költségvetés keretében, ami további 207 milliárd euró befektetés bevonását segítheti.
Az Egyesült Államok szintén létrehoz egy ukrán–amerikai speciális befektetési alapot az újjáépítés finanszírozására, a pontos összeg megjelölése nélkül. A terv részeként az amerikai cégek közvetlenül is részt vehetnek a projektek megvalósításában, miközben az USA a stratégiai gazdasági partner és befektető szerepét tölti be.
A finanszírozási stratégia 2040-ig szól, és egy azonnali, 100 napos operatív tervet is tartalmaz az induláshoz, azonban a végrehajtást csak a tűzszünet után tervezik megvalósítani, háborús körülmények között nem.
Az Európai Unió elkülönítette az első 10 millió eurót az Ukrajna elleni agresszió bűncselekményével foglalkozó Különleges Törvényszék létrehozására. Ezt Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője jelentette be.
Kallas közölte, hogy ez az EU első pénzügyi hozzájárulása a Különleges Törvényszék munkájához, valamint aláírták az erre vonatkozó megállapodást az Európa Tanáccsal.
„Oroszország vezetői felelősek ezért a háborúért, és felelősségre kell őket vonni. Nem lesz büntetlenség” – hangsúlyozta Kaja Kallas.
Miért van szükség különleges törvényszékre Oroszország megbüntetéséhez?
A nemzetközi büntető igazságszolgáltatás rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűncselekmények és a népirtás kivizsgálását – ezekkel a Nemzetközi Büntetőbíróság foglalkozik.
Ugyanakkor „objektív jogi akadályok” állnak fenn az Ukrajna elleni agresszió bűncselekményének kivizsgálásában. Éppen ezért szükséges egy különleges törvényszék létrehozása, amely képes lesz felelősségre vonni az Oroszországi Föderáció vezetését kifejezetten ezért a bűncselekményért.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy az EU stratégiai tartalékaiból 447 vészhelyzeti generátort telepít, amelyek értéke 3,7 millió euró, hogy helyreállítsa az áramellátást Ukrajnában a kórházakban, óvóhelyeken és a kritikus fontosságú szolgáltatásokban – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Európai Bizottság közleményére hivatkozva.
A jelentés szerint „a Lengyelországban található rescEU stratégiai tartalékokból mobilizált generátorokat az ukrán Közösség- és Területfejlesztési Minisztérium fogja szétosztani a leginkább érintett közösségek között az Ukrán Vöröskereszttel együttműködve”. Az Európai Bizottság kifejtette, hogy ez a döntés a sürgős szükségletek kielégítését célozza, és az EU Ukrajna energiafenntarthatósága folyamatos támogatásának részét képezi.
Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta az Európai Unió közel 10 000 generátort szállított Ukrajnának az uniós Polgári Védelmi Mechanizmus keretében. Ezenkívül a tél előtt az Európai Bizottság befejezte a Litvánia által adományozott teljes hőerőmű áthelyezését. Ez volt a Polgári Védelmi Mechanizmus történetének legnagyobb összehangolt logisztikai művelete, és lehetővé tette a kritikus kapacitások helyreállítását az ukrán villamosenergia-rendszerben.
A totális háború kezdete óta az Európai Bizottság több mint 1,2 milliárd euró humanitárius segélyt adott Ukrajna polgári lakosságának védelmére, és több mint 160 000 tonna segélyt szállított ki az UCPM-en keresztül. Ez magában foglalja mindenekelőtt a szilárd tüzelőanyagokat, fűtőberendezéseket, generátorokat és vészhelyzeti melegedő pontokat. Az EU ettől függetlenül legalább 3 milliárd eurót biztosított Ukrajnának az energiabiztonság garantálására. A tél előtt a bizottság 927 millió eurót mozgósított sürgősségi gázvásárlásokra, miközben az EU villamosenergia-exportkapacitása jelenleg a maximumon van.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy 2026. február 1-jétől 10%-os vámot vezet be a Dániából és hét másik európai országból származó árukra a Grönlanddal kapcsolatos helyzettel kapcsolatos álláspontjuk miatt. Erről az amerikai elnök közösségi oldalán, a Truth Social-on írt.
A Fehér Ház vezetője elmondása szerint a következő hónaptól kezdve Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Finnország 10%-os vám alá esik minden, az Egyesült Államokba exportált összes termék esetében.
Trump ugyanakkor hozzátette, hogy június 1-jétől a vámtarifa 25%-ra emelkedik. Hangsúlyozta, hogy „ez a vámtarifa addig marad érvényben, amíg megállapodás nem születik Grönland teljes megszerzéséről”.
„Sok éven át támogattuk Dániát, az összes Európai Uniós országot és más országokat anélkül, hogy vámot vagy bármilyen más kompenzációt vetettünk volna ki rájuk. Most, egy évszázaddal később, itt az ideje, hogy Dánia viszonozza a szívességet – a világbéke forog kockán” – mondta Trump.
Az amerikai elnök emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok több mint 150 éve próbálja végrehajtani ezt a megállapodást, de Dánia mindig is elutasította.
„Kína és Oroszország is Grönlandot akarja, Dánia pedig semmit sem tehet ez ellen… Csak az Egyesült Államok játszhatja ezt a játékot Trump elnöksége alatt – és nagyon sikeresen! Senki sem fogja elvenni ezt a szent földdarabot, különösen azt tekintve, hogy az Egyesült Államok és az egész világ nemzetbiztonsága forog kockán” – írta a Fehér Ház vezetője. Az amerikai elnök ugyanakkor a Grönland körüli helyzetet veszélyesnek nevezte a globális biztonságra nézve, és azt mondta, hogy számos megnevezett európai ország „ismeretlen célokkal ment Grönlandra”.
„Ezek az országok nagyon veszélyes játékot játszanak… Ezért a globális béke és biztonság védelme érdekében rendkívül fontos határozott intézkedéseket hozni, hogy ez a potenciálisan veszélyes helyzet gyorsan és kérdés nélkül véget érjen” – tette hozzá.
[type] => post [excerpt] => Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy 2026. február 1-jétől 10%-os vámot vezet be a Dániából és hét másik európai országból származó árukra a Grönlanddal kapcsolatos helyzettel kapcsolatos álláspontjuk miatt. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1768759740 [modified] => 1768747345 ) [title] => Trump megemeli a vámtarifákat Dánia és számos EU-tagállam esetében a Grönland körül kialakult helyzet miatt [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=67342&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 67342 [uk] => 67331 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 67332 [image] => Array ( [id] => 67332 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134.png [original_lng] => 908762 [original_w] => 1140 [original_h] => 642 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134-300x169.png [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134-768x433.png [width] => 768 [height] => 433 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134-1024x577.png [width] => 1024 [height] => 577 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134.png [width] => 1140 [height] => 642 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134.png [width] => 1140 [height] => 642 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-134.png [width] => 1140 [height] => 642 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1768740148:12 [_thumbnail_id] => 67332 [_edit_last] => 12 [views_count] => 920 [_algolia_sync] => 689092314000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 2710 [1] => 179 [2] => 22895 [3] => 17401 ) [tags_name] => Array ( [0] => Dánia [1] => Európai Unió [2] => Grönland [3] => vámok ) ) [9] => Array ( [id] => 67298 [content] =>
Az Európai Bizottság előzetesen jóváhagyta az EU-tagállamai első csoportjának kérelmeit a több milliárd eurós SAFE újrafegyverkezési program keretében folyósítandó finanszírozásra, olvasható az erre vonatkozó közleményben, írta a Jevropejszka Pravda.
Az Európai Bizottság javaslatot nyújtott be az EU Tanácsának Belgium, Bulgária, Dánia, Spanyolország, Horvátország, Ciprus, Portugália és Románia pénzügyi támogatásának jóváhagyására.
„Az EU tavaly nagyobb előrelépést tett a védelem területén, mint az azt megelőző évtizedekben. A fehér könyv és a 2030-as felkészültségi ütemterv lehetővé tette a tagállamok számára, hogy akár 800 milliárd eurót is mozgósítsanak védelemre”, jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Elmondása szerint a közeljövőben további tervek lesznek jóváhagyva.
„A Tanácsnak most sürgősen jóvá kell hagynia ezeket a terveket annak érdekében, hogy a források gyorsan rendelkezésre álljanak” – hangsúlyozta.
Ez a döntés az országok SAFE kezdeményezés keretében benyújtott „Nemzeti Védelmi Beruházási Terveinek” alapos értékelését követően született meg.
A jóváhagyás megnyitja az utat az alacsony költségű, hosszú lejáratú hitelek első hulláma előtt, amelyek lehetővé teszik ezeknek az országoknak, hogy sürgősen növeljék katonai felkészültségüket és beszerezzék a szükséges modern védelmi felszereléseket.
Az egyes országok finanszírozási szintjét szeptemberben előre meghatározták a szolidaritás és az átláthatóság elvei alapján.
Például Ciprusnak 1,18 milliárd eurót, míg Romániának 16,68 milliárd eurót különítettek el.
Ez a nyolc EU-tagállamból álló csoport körülbelül 38 milliárd euróra jogosult a hitelszerződések aláírása után.
Miután az Európai Bizottság befejezte az értékelést, az EU Tanácsának négy hete van a végrehajtásról szóló döntések meghozatalára. A jóváhagyást követően az Európai Bizottság véglegesíti a hitelszerződéseket, az első kifizetések várhatóan 2026 márciusában kezdődnek.
