Japán a Moszkva elleni újabb szankciók részeként megtiltotta a vegyi fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját Oroszországba.
A japán miniszteri kabinet főtitkára, Hirokazu Matsuno kijelentette, hogy Tokiót „mélyen aggasztja” az atomfegyverek lehetséges alkalmazása – írja az UNN a Reutersre hivatkozva.
Emellett Japán 21 orosz szervezetre, köztük tudományos laboratóriumokra is kiterjesztette a szankciókat.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Harmincmilliárd dollár fejlesztési segélyt ígért Tokió Afrikának a Tunéziában megrendezett japán–afrikai csúcstalálkozón.
Japán szorosabbra akarja fűzni együttműködését a kontinenssel, és azon fog munkálkodni, hogy biztosítsa az Afrikába tartó gabonaszállítmányok célba érkezését – mondta el Kisida Fumio japán kormányfő. „Ha feladjuk a szabályokon alapuló társadalmi rendet, és hagyjuk, hogy a status quón egyoldalúan, erővel változtassanak, akkor annak a hatása nemcsak Afrikára, hanem az egész világra ki fog terjedni” – fogalmazott a pozitív koronavírustesztje miatt a csúcstalálkozóra videokapcsolaton keresztül bejelentkező Kisida.
A harmincmilliárd dolláros összeget három év alatt tervezik folyósítani: többször kisebb összegeket fordítanak majd az élelmiszer-biztonságra az Afrikai Fejlesztési Bankkal együttműködve.
Hajasi Josimasza japán külügyminiszter pedig azt közölte, hogy Japán százmillió dollárt ad Tunéziának arra, hogy enyhítsék a koronavírus-világjárvány kedvezőtlen hatásait.
A tuniszi találkozó kiélezte a feszültséget egyes afrikai országok között, mert a konferenciára meghívták a Nyugat-Szahara függetlenségéért küzdő Polisario Front nevű mozgalom vezetőjét is. Emiatt Marokkó pénteken bejelentette, hogy bojkottálja a rendezvényt, és tiltakozásul hazahívta Tunéziában akkreditált nagykövetét.
Nyugat-Szahara 1975-ig spanyol gyarmat volt, utána Marokkó annektálta a terület egy részét. A ritkán lakott, de nyersanyagokban, elsősorban foszfátban gazdag sivatagi régió nagy részét azóta Rabat ellenőrzi, de a Polisario Front és a marokkói erők többször összetűzésbe kerültek a terület hovatartozása miatt.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Japánban júliusban 2,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, az infláció gyorsult a június 2,4 százalékhoz képest.
A júliusi éves növekedési ütem 2014 áprilisa óta a legmagasabb volt, a fogyasztói árak a tizenegyedik egymást követő hónapja emelkedtek.
A japán jegybank által különösen követett mutató, a friss élelmiszerek nélkül számított fogyasztói árak 2,4 százalékkal emelkedtek júliusban éves összevetésben a júniusi 2,2 százalékos növekedés után. Ez a mutató már negyedik hónapja haladta meg a jegybank 2 százalékos inflációs célját. A növekedési ütem 2014 decembere óta a legmagasabb volt.
Japánban a múlt hónapban az élelmiszerárak 4,4 százalékkal, az üzemanyagok és a rezsiköltségek pedig 14,7 százalékkal nőttek.
A japán fogyasztói árak 0,5 százalékkal emelkedtek júliusban az előző hónaphoz képest, a növekedési ütem 2021 januárja óta a legmagasabb volt. A júniusban az előző hónaphoz képest az átlagos fogyasztói árak nem változtak.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A japán kormány országos versenyt hirdetett, amelyben ötleteket várnak az emberek több alkoholfogyasztásra való ösztönzésére, miután a fiatalok körében bekövetkezett szemléletváltozás az adóbevételek visszaesését eredményezte.
A fiatalabb generáció kevesebb alkoholt fogyaszt, mint a szüleik – ez a változás az olyan italok adóját sújtotta, mint például a szaké (japán rizsbor). A nemzeti adóhivatal ezért országos versenyt hirdetett, hogy ötleteket dolgozzanak ki a tendencia megfordítására.
A „Sake Viva!” kampánytól azt várják, hogy tegye vonzóbbá az alkoholfogyasztást a gazdaság fellendítése érdekében. A versenyben 20 és 39 év közötti fiatalokat kérnek fel arra, hogy osszák meg üzleti ötleteiket, amelyekkel beindíthatják a keresletet társaik körében – legyen szó a szakéról, a whiskyről, a sörről vagy a borról.
A versenyt szervező csoport szerint az új szokások – amelyek részben a Covid-járvány idején alakultak ki – és a népesség elöregedése az alkoholeladások csökkenéséhez vezettek. A japán média szerint egyesek kritikával illetik az egészségtelen szokás népszerűsítésére tett kísérletet.
Az ötleteket szeptember végéig várják a pályázóktól. A legjobb terveket ezután szakértők segítségével fejlesztik tovább, mielőtt a végső javaslatokat novemberben prezentálják a hivatalnak. A kampány honlapja szerint Japán alkoholpiaca folyamatosan zsugorodik, és ennek egyik jelentős tényezője – a csökkenő születésszám mellett – az ország idősödő demográfiai összetétele.
Az adóhivatal legfrissebb adatai azt mutatják, hogy az emberek 2020-ban kevesebbet ittak, mint 1995-ben: a fogyasztás évi 100 literről 75 literre esett vissza. A The Japan Times szerint míg 1980-ban a teljes állami bevétel 5 százalékát tették ki az alkoholra kivetett adók, addig 2020-ban ez az érték 1,7 százalékra csökkent, írja a BBC.
A biztosított összeget orvosi műszerek vásárlására és átmeneti lakások építésére fordítják.
Japán 100 millió dollár humanitárius segélyt juttat Ukrajnának. A pénzt orvosi felszerelések vásárlására és ideiglenes lakhelyek építésére fordítják. Ezt Fumio Kishida japán miniszterelnök jelentette be június 29-én – írja a Japan Today.
Japán a betakarítási szezon közeledtével a gabonatároló kapacitás bővítésében is segítséget nyújt majd. A tervek szerint ideiglenes magtárakat telepítenek majd az ország nyugati határaihoz a szomszédos országokban.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
Fumio Kishida japán miniszterelnök a G7 államok hétvégi csúcstalálkozóján bejelentette: országa további oroszellenes szankciók bevezetését tervezi – közölte a japán közszolgálati média.
A tervezet szerint 70 további személy és szervezet vagyonát fagyasztanák be, ezen felül 90, a hadiiparhoz kapcsolódó vállalat termékeinek exportját tiltanák meg. A lehetséges intézkedések mellett a tokiói kormány – Nagy-Britanniához, Kanadához és az Egyesült Államokhoz hasonlóan – támogatja az orosz arany importjának betiltását. Az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt Tokió már korábban megtiltotta a japán luxusautók, motorkerékpárok, személyi számítógépek és egyes alkoholos italok oroszországi exportját.
A tengeri áramlatokkal termelnek áramot Japánban: az Ishikawajima-Harima Heavy Industries egy olyan turbinát fejlesztett és süllyesztett el, amely gyakorlatilag soha nem kell, hogy megálljon. A Kairyu nevű eszköz úttörő lehet az energiaiparban.
Az Ishikawajima-Harima Heavy Industries – ma már csak IHI Corporation néven ismert – cég már több mint egy évtizede fejleszti a tengeri áramlatok megcsapolására alkalmas technológiát. A vállalat 2017-ben az Új Energia és Ipari Technológia Fejlesztési Szervezettel (NEDO) kötött partnerséget, hogy teszteljék tervüket.
Februárban a projekt egy fontos mérföldkőhöz érkezett, amikor sikeres, három és fél évig tartó helyszíni tesztet hajtottak végre a Japán délnyugati partjainál lévő vizekben. A 330 tonnás prototípus a Kairyu nevet kapta, amely szó nagyjából „óceáni áramlatnak” fordítható. Szerkezete egy 20 méter hosszú törzsből áll, amelyet egy pár hasonló méretű henger szegélyez, mindegyikben egy-egy 11 méter hosszú turbinalapáthoz rögzített áramfejlesztő rendszer található – írja a ScienceAlert.
Amikor a berendezés egy horgonykötéllel és tápkábelekkel az óceán fenekéhez van kötve, képes úgy tájékozódni, hogy megtalálja a leghatékonyabb pozíciót a mélyvízi áramlatok nyomására történő energiatermeléshez, és azt betáplálja az áramhálózatba.
Japán egy olyan ország, amely nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagok importjától, hogy jelentős mennyiségű energiát termeljen ipara számára. Mivel a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után a közvéleményben az atomenergiával szemben nőtt az ellenérzés, Japán arra törekszik, hogy technológiai képességeit a megújuló energiaforrások kiaknázására használja fel.
Sajnos a hegyvidéki japán szigetvilág kevés lehetőséget biztosít a szélturbinák hatalmas erdeinek vagy a napelemek mezőinek kialakítására. A szomszédos országoktól távoli elhelyezkedés miatt kevesebb lehetőség van arra is, hogy a megújuló energiaforrások ingadozásait energiakereskedelemmel ellensúlyozzák.
A hullámok alatt, a mélyebb vizekben termel jól az erőmű Egy dolog van, amivel az ország rendelkezik, az a hatalmas tengerparti vízfelületek. Keleten az óceán az észak-csendes-óceáni örvény pedig pont alkalmas az áramlások megcsapolására kitalált erőműveknek.
Az IHI becslése szerint, ha az áramlásban rejlő energiát hasznosítani lehetne, akkor az körülbelül 205 gigawatt villamos energiát tudna termelni, ami állítása szerint az ország jelenlegi energiatermelésével megegyező mennyiség.
Az óceán viharos mozgásában rejlő hatalmas potenciál az, ami miatt olyan nehéz azt energiaforrásként hasznosítani. A leggyorsabban áramló vizek a felszín közelében vannak, ahol a tájfunok is könnyen tönkretehetik az erőműveket. A Kairyut úgy tervezték, hogy nagyjából 50 méterrel a hullámok alatt lebegjen – maga a felhajtóerő egyrészt stabilizálja az eszközt, másrészt ez is biztosítja a szükséges nyomatékot a turbinák számára, de az áthaladó áramlatok indítják be az áramfejlesztést a lapátok megforgatásával. A lapátok mindegyike ellentétes irányban is forog, így a készülék viszonylag stabil marad.
Jöhet a nagyobb Kairyu A Kairyu két-négy csomós (körülbelül egy-két méter/másodperc sebességű) áramlásban összesen 100 kilowatt teljesítmény leadására képes a mostani tesztek alapján. Egy átlagos tengeri szélturbina 3,6 megawattos teljesítményéhez képest ez apró mennyiségnek tűnhet, de mivel a Kairyu bizonyítottan sikeresen ellenáll annak, amit a természet rázúdíthat rá, hamarosan egy nagyobb testvért kaphat, amely akár 20 méter hosszú turbinalapátokkal termelhet energiát a víz alatt.
Ha minden a tervek szerint halad, a következő évtizedben talán már egy áramfejlesztő farmot telepíthetnek Japán partjaihoz, amely áramot táplál a hálózatba. Hogy a Kairyu valóban képes lesz-e a méretnövelésre, azt még nem tudni.
Hasonló elven alapuló, árapály-erőműveket az Európai Unió is nagyszámban akar telepíteni, hogy csökkentse a kibocsátását, valamint leváljon az orosz földgázról.
A japán kormány úgy döntött, hogy mintegy 166 millió dollár sürgősségi támogatást nyújt Ukrajnának. A hírt az ország ukrajnai nagykövetsége jelentette.
Az ezzel kapcsolatos rendeletet a napokban fogadták el.
Ukrajna tokiói nagykövetségének kérésére segítséget nyújtanak az Ukrajnában sürgősen szükséges tűzoltó felszerelések és kommunikációs eszközök, gyógyszerek, egészségügyi felszerelések szállítására.
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
A japán kormány 2 millió eurós adományt jelentett be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (IAEA) az orosz agresszió által érintett ukrán atomerőművek védelméért tett erőfeszítéseihez.
Hozzátették, hogy finanszírozzák az IAEA szakértőinek Ukrajnába való utazását is, leszögezték, hogy az atomerőművek elleni támadások abszolút elfogadhatatlanok és Japán határozottan elítéli ezeket a lépéseket.
Leállította az oroszországi olajvásárlását Japán legnagyobb olajvállalata, az Eneos Holdings az orosz–ukrán háború miatt. Erről a cég elnöke beszélt pénteken. „Még azelőtt, hogy a kormány bejelentette volna az orosz olaj behozatalának tilalmát, a hírnevünket fenyegető kockázatok miatt felhagytunk a vásárlással” – idézték Takesi Szajtót a híradások.
Az elnök szerint az Eneos olajimportjának kevesebb mint 5 százalékát tette ki az orosz olaj, amiből az utolsó szállítmány még áprilisban érkezett. A hiányzó mennyiséget elsősorban közel-keleti forrásokból pótolják majd.
Az Eneoson kívül egy másik nagy japán olajvállalat, az Idemicu Koszan is közölte, hogy le fogják állítani, a náluk 4 százalékos arányt képviselő orosz olaj importját – adta hírül a japán közmédia híroldala, az Nhk.org.
A japán miniszterelnök május 9-én, a G7-csúcsot követően jelentette be, hogy Tokió megtartja részesedését a Szahalin-1 és Szahalin-2 projektekben, de fokozatosan megszünteti az olajimportot e projektek keretében.
A G7-országok (Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Kanada, Franciaország, Japán és az Egyesült Államok) ígéretet tettek arra, hogy fokozatosan csökkentik az orosz energiahordozóktól való függőségüket, többek között az olajimport fokozatos megszüntetésével vagy betiltásával.
