Ukrajna 5,9 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól, amelynek segítenie kell az ország makroszintű pénzügyi stabilitásának fenntartását a háborús kihívások közepette – jelentette ki csütörtökön Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint kormányfő megjegyezte, hogy a gazdasági segély új részlete két forrásból származott: 4,1 milliárd eurós ERA-kölcsön, amely egy 18 milliárd eurós, befagyasztott orosz vagyonból származó bevételekből finanszírozott program utolsó részlete, jó példa arra, hogyan kezd Oroszország megfizetni a bűneiért; 1,8 milliárd euró – az Ukrajna-kereten belül. Ez megerősítést nyújt arról, hogy Ukrajna magabiztosan halad a reformok és az európai integráció útján – tette hozzá.
„Mindkét döntés Ukrajna és az EU közötti stratégiai partnerség és bizalom eredménye. Hálás vagyok Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, valamint Valdis Dombrovskis és Marta Kos európai biztosoknak vezető szerepükért és Ukrajna iránti rendíthetetlen támogatásukért” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Szerinte ezeknek az alapoknak segíteniük kell a makroszintű pénzügyi stabilitás fenntartását még a háborús kihívások közepette is – ez a legnagyobb összeg Európában a második világháború óta.
„Ezek az alapok megmentett életekről, helyreállított infrastruktúráról és megerősített gazdaságról szólnak. Ez azt jelenti, hogy több belső erőforrást tudunk a legfontosabbra – a védelemre – irányítani. Európa Ukrajna mellett áll. Az agresszor mindenképpen megfizet. Az igazság győzedelmeskedni fog” – tette hozzá Julija Szvirideno.
Norvégia támogathatja az Európai Unió azon tervét, hogy befagyasztott orosz eszközöket használjon fel Ukrajna javára, de nem fogja erre felhasználni az állami, szuverén alapját – számolt be a Jevropejszka Pravda Jens Stoltenberg norvég pénzügyminiszter az NRK-nak adott interjújára hivatkozva.
Stoltenberg elmondása szerint Norvégia, amely nem tagja az EU-nak, már jelentős pénzügyi hozzájárulásokat nyújt Ukrajnának, és potenciálisan részt vehetne az EU hitelterveiben is, de önállóan nem fog garanciákat nyújtani.
„Voltak olyan elképzelések, hogy Norvégiának kellene garantálnia a teljes összeget, 1,6 billió norvég koronát (159 milliárd dollárt), de ez nem opció” – mondta. A norvég pénzügyminiszter hozzátette, hogy a döntést az EU hitelről szóló végső döntése alapján hozzák meg.
Az unió pénzügyminiszterei csütörtökön várhatóan megvitatják, hogyan lehetne Ukrajnának 130-140 milliárd eurót juttatni befagyasztott orosz eszközök felhasználásával.
Belgium, ahol az orosz vagyon nagy részét birtokló Euroclear is található, ellenezte a befagyasztott pénzeszközök felhasználásának ötletét, mivel Moszkva jogi lépéseitől tartott. A patthelyzet feloldása érdekében a norvég parlament egyes tagjai azt javasolták, hogy az ország szuverén vagyonalapja, amely a világ legnagyobbja, és több mint 2 billió dolláros vagyonnal rendelkezik – nyújtson garanciát a lehetséges jogi felelősség fedezésére.
Németország további 40 millió eurós téli segélyt nyújt Ukrajnának, válaszul az energetikai és polgári infrastruktúra elleni folyamatos orosz támadásokra – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Johann Wadephul német külügyminiszter nyilatkozatára hivatkozva, amelyet az ntv német tévécsatorna idézett.
A jelentés szerint a német diplomácia vezetője elmondta: „Segítünk abban, hogy az otthonok melegek és világosak maradjanak, és hogy Oroszország – a polgári gáz- és hőellátás elleni célzott terrortámadásaival – ne tudja megtörni hazájuk védelmezőinek morálját.”
A forrásokat humanitárius szükségletekre fogják felhasználni, beleértve a fűtési rendszerek és a sérült otthonok javítását, valamint generátorok, takarók és higiéniai termékek szállítását.
A német kormány október végén már bejelentette, hogy 60 millió euróval járul hozzá az Ukrajnai Energiatámogatási Alaphoz, amely biztosítja a generátorok, energiaberendezések és mobil hőerőművek ellátását.
Németország korábban bejelentette, hogy 2026-ban mintegy hárommilliárd euróval növeli az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélyt.
A kormán jóváhagyta a 6500 hrivnya egyszeri pénzsegély kifizetését a lakosság rászoruló csoportjai számára, kifizetésekre az ukránoknak szóló téli támogatás keretében kerül sor – jelentette be szerdán Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szviridenko közölte: „A program azoknak az embereknek szól, akiknek a legnagyobb támogatásra van szükségük: árváknak, gyámság alatt álló gyermekeknek, nevelőszülői családokban élő fogyatékkal élő gyermekeknek, belső menekült gyermekeknek, fogyatékkal élő belső menekülteknek, egyedülálló nyugdíjasoknak.”
A kormányfő elmondása szerint az összeget automatikusan, az Állami Nyugdíjalapon keresztül folyósítják. A program december elején indul, és több mint 660 ezer emberre vonatkozik. A program keretében kapott forrásokat egy meghatározott árucikk-listára fogják költeni. Ide tartoznak elsősorban a gyógyszerek, ruházat és lábbeli.
November 1-jén Volodimir Zelenszkij elnök utasította a kormányt, hogy készítsen átfogó téli támogatási programot a lakosság számára, a 2024-ben hatályban lévő program mintájára. A programnak idén decemberben kell hatályba lépnie.
A Legfelső Tanács szerdai ülésén elfogadta a törvényt, amely növeli az elesett katonák családjainak járó havi kifizetéseket, akik különleges érdemeket szereztek a haza védelmében – számolt be az rbc.ua hírportál a törvényre hivatkozva.
A jelentés szerint 2026. január 1-jétől az elesett katonák családjainak járó kifizetés összege a naptári év január 1-jén megállapított minimálbér 1-szereséről 1,5-szeresére emelkedik (havi alapon).
Ha két vagy több családtag kapja a kifizetést, akkor a pénzösszeget egyenlő részben osztják fel közöttük.
Az Obrij digitális rendszer leegyszerűsíti a támogatásokhoz való hozzáférést az állásukat elvesztő emberek számára, valamint elősegíti átképzésüket és foglalkoztatásukat, jelentette be Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke.
Elmondása szerint a Gyijában található platformon keresztül lehet „munkanélküliként regisztrálni, segélyeket igényelni, hivatalosan felmondani az ideiglenesen megszállt területeken, és akár 15 000 hrivnya támogatást kapni átképzésre”.
A rendszer „automatikusan határozza, hogy ki veszítette el az állását, és a készségek, a tapasztalat és a lokáció alapján keres megüresedett állásokat (AI-matching)” – tette hozzá Szviridenko. A valós idejű elemzések segítenek az államnak és a vállalkozásoknak „előre jelezni a munkaerőpiacon megjelenő készségigényeket”.
Minden kulcsfontosságú állami intézmény csatlakozik az Obrijához, a platformot pedig az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogja kezelni.
„Ez egy új, hatékony eszköz a polgárok támogatására és Ukrajna emberi erőforrásainak fejlesztésére” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Ukrajna 177 millió dollárt kapott a Világbanktól a Surge és Thrive projektek keretében – közölte az Ukrán Pénzügyminisztérium. A támogatásból 147 millió dollár a Surge projektet illeti, amely az okos fiskális gazdálkodáson keresztüli újjáépítést támogatja, míg 30 millió dollár a Thrive projekt része, amely az egészségügyi rendszer reformját és hatékonyságának növelését célozza. Mindkét projekt a Program-for-Results finanszírozási mechanizmus keretében valósul meg, vagyis a pénzeket csak a kitűzött teljesítménymutatók elérése után folyósítják.
A Surge projekt következő részleteinek megszerzéséhez Ukrajna jóváhagyta a 2026–2028 közötti közösségi beruházási projektek egységes portfólióját, figyelembe véve a nemi és klímavédelmi szempontokat, kidolgozta a környezeti hatásértékelés módszertanát, valamint megerősítette az Állami Adószolgálat Antikorrupciós programjának végrehajtását.
A Thrive projektből kapott 30 millió dollárt előlegként folyósították a Egészségügyi Garanciák Programja reformjának további támogatására. A pénzt az Ukrán Nemzeti Egészségügyi Szolgálat kapacitásának növelésére fordítják, hogy jobban tudja monitorozni az egészségügyi intézmények működését és javítani az ellátás minőségét.
Norvégia további 1,5 milliárd norvég koronát (mintegy 135 millió amerikai dollárt) biztosít Ukrajnának az energiabiztonság támogatására – erről a norvég kormány sajtóközleményben számolt be.
A támogatás célja, hogy a negyedik háborús tél előtt biztosítsa az ország stabil áram- és hőellátását.
Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök elmondta, hogy a segítséget az Európai Unióval együttműködésben nyújtják, hogy az ukrán háztartások, vállalkozások és intézmények átvészelhessék a telet.
„Ukrajna újabb nehéz tél előtt áll, miközben az áramellátás továbbra is bizonytalan. Az EU-val együtt fokozzuk erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy az ukránok hozzáférjenek az energiához. Ez alapvető fontosságú minden ember és az egész társadalom működése szempontjából” – mondta Støre.
A pénzeszközöket az EU Ukraine Investment Framework programon keresztül juttatják el, amely állami és magánbefektetéseket von be Ukrajna újjáépítésére az orosz agresszió okozta pusztítások után. Ez az első alkalom, hogy Norvégia ezen a mechanizmuson keresztül közvetlenül nyújt támogatást Ukrajnának.
A lengyelek 50%-a úgy véli, hogy a Lengyelország által az ukrán menekülteknek nyújtott segélyek túl magasak. Majdnem ugyanennyien ellenzik az ukránok további befogadását. Ezt bizonyítja a lengyel Közvélemény-kutató Központ (CBOS) legfrissebb felmérése, írta a Polsat News.
A közvélemény-kutatás szerint az elmúlt hat hónapban ismét romlott a lengyelek hozzáállása az ukrán menekültek befogadásához. Ez a tendencia kisebb megszakításokkal 2023 közepe óta figyelhető meg.
Menekültek befogadása: az ukrán menekültek befogadását támogató szavazatok aránya a legalacsonyabb (48%), az ellene leadott szavazatok aránya pedig a legmagasabb (45%) 2014 óta.
A támogatás összegének értékelése
A lengyel társadalomban az a vélemény uralkodik, hogy a túl nagy a támogatás összege:a megkérdezettek 50%-a úgy véli, hogy a Lengyelország által felajánlott támogatás túl nagy.
46% úgy véli, hogy a mértéke megfelelő.
A szociális kedvezmények feltételei
A felmérés azt is megállapította, hogy a lengyelek többsége támogatja az ukránok szociális ellátásokhoz való hozzáférésének szigorúbb feltételeit:
A lengyelek 58%-a úgy véli, hogy az olyan ellátásokhoz és szolgáltatásokhoz, mint a „800+” támogatás vagy az ingyenes orvosi ellátás, csak azoknak az ukránoknak kellene hozzáférniük, akik Lengyelországban dolgoznak és adóznak.
A válaszadók 25%-a úgy véli, hogy a munkavégzés és az adófizetés mellett az ezeket a szolgáltatásokat igénybe vevő ukránoknak menekültstátusszal is rendelkezniük kellene.
A válaszadók 8%-a úgy véli, hogy a Lengyelországban élő ukránoknak egyáltalán nem szabadna igénybe venniük ezeket a juttatásokat.
Ukrajna 1,1 milliárd svéd korona (kb. 100 millió euró) értékű új támogatási csomagot kap Svédországtól a fűtési szezonra való felkészüléshez – közölte az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata.
A teljes összegből 450 millió korona (kb. 41 millió euró) az Ukrán Energetikai Támogatási Alapba kerül, míg 385 millió koronát a megrongálódott energetikai és lakóinfrastruktúra helyreállítására fordítanak.
A minisztérium emlékeztetett: az orosz teljes körű invázió kezdete óta Ukrajna 216 szállítmányt kapott Svédországból energetikai felszerelésekkel – köztük generátorokat, transzformátorokat, alállomásokat, elektromos berendezéseket, járműveket és más létfontosságú eszközöket.
Svédország hozzájárulása az Ukrán Energetikai Támogatási Alaphoz eddig összesen 94,6 millió eurót tett ki.
