Denisz Smihal Ukrajna miniszterelnöke telefonbeszélgetést folytatott lengyel kollégájával, Donald Tuskkal. A felek a lengyel gazdák határblokádjáról tárgyaltak, jelentette be a miniszterelnök Telegrammon.
„Beszélgettünk Donald Tuskkal, Lengyelország miniszterelnökével. A kulcsfontosságú téma a határhelyzet és az ezzel kapcsolatos kockázatok” – jegyezte meg Smihal.
A miniszterelnök szerint elfogadhatatlan az útra szórt ukrán gabona helyzete. A lengyel gazdálkodók ilyen radikális retorikája elfogadhatatlan.
„Azt javasoltam lengyel kollégámnak a kormányaink közötti párbeszédben, hogy találjanak olyan megoldást, amely támogatja az ukrán gazdálkodókat, és nem árt a lengyel gazdáknak” – tette hozzá a miniszterelnök.
Smihal megjegyezte, hogy most nőtt az EU-ba irányuló gabonaimport, különösen Oroszországból és harmadik országokból. A miniszterelnök szerint Ukrajnának és Lengyelországnak össze kellene fognia, hogy megakadályozza az orosz termékek európai piacra kerülését.
„Egyesülnünk kell a közös kihívásokkal és az Európa biztonságát veszélyeztető ellenségekkel szemben. Megköszönte a lengyel népnek a háború alatt nyújtott erős támogatást” – hangsúlyozta a miniszteri kabinet vezetője.
Januárban Ukrajna elérte a háború előtti tengeri export volumenét az ukrán tengeri folyosó működésének köszönhetően – közölte Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen.
„Az ukrán tengeri logisztikai folyosó hat hónapja működik. Fél éve feloldottuk a Fekete-tenger blokádját, és fokoztuk az ukrán tengeri kereskedelmet” – mondta a kormányfő.
Emellett ezzel párhuzamosan lehetőség nyílt egy, az export katonai kockázatok elleni biztosításával kapcsolatos projekt elindítására, nevezetesen az ukrán kikötőkbe belépő hajók biztosítására.
„Már több mint 660 hajó haladt át az új gabonafolyosón, amelyek mintegy 20 millió tonna rakományt szállítottak a világ 32 országába. E rakományok 70%-a mezőgazdasági termelőink terméke” – hangsúlyozta Smihal.
Januárban Ukrajna elérte a háború előtti tengeri exportvolumen mértékét, az export összvolumenje pedig már megközelíti a nagy háború kezdete előtti mutatóit.
Januárban pénzben kifejezve a teljes ukrán export 3,1 milliárd dollárt tett ki, amelyből 1,9 milliárd dollár a tengeri export.
„Ez segít a belső erőforrások felhalmozódásában. Hiszen minden hrivnya, ami az exportkereskedelemből érkezik a költségvetésbe, a védelemre irányul. A katonaság jobb ellátására, a drónokra és lőszerekre, az innovatív katonai védelmi termékekre és még sok minden másra”, – magyarázta a miniszterelnök.
Ukrajna az Európai Uniótól kapott források nagy részét állami költségvetésének kiegészítésére fordítja – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök pénteken a Telegramon.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy előző nap megállapodás született a 27 európai uniós tagállam között az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásról, amely alapján a következő négy év során Ukrajna 50 milliárd eurót kap.
Smihal részletezte, hogy az uniós forrásokból 39 milliárd eurót fordítanak Ukrajna állami költségvetésének támogatására, 8 milliárd eurót pedig „speciális befektetési eszközként” készül a kormányzat felhasználni.
„Az Ukraine Facility elnevezésű program nemcsak pénzről szól, hanem országunk átalakításáról is. Ez az európai szabályok és előírások végrehajtásának terve, amelyek közelebb viszik Ukrajnát az EU-tagsághoz” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Kiemelte, hogy emellett az európai vezetők megerősítették azon szándékukat, hogy továbbra is katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának.
„Emellett már márciusban egy külön eszköz létrehozásával számolunk Ukrajna részére az Európai Békealap keretein belül. Húsz milliárd eurós katonai támogatásról beszélünk a következő négy évre” – tette hozzá a kormányfő.
A kormány három határozatot hagyott jóvá Ukrajna védelmi ipari komplexumának megerősítésére. Főként a dróngyártásra fektették a hangsúlyt. A hírt Denisz Smihal miniszterelnök közölte a Telegramon.
A Miniszteri Kabinet dokumentumot fogadott el a lőszergyártás deregulációjáról.
„A drónok lőszereinek gyártásával kapcsolatos kísérleti projektet kiterjesztjük minden típusú lőszer gyártására, és javítjuk a gyártók regisztrációs eljárását. Az új vállalkozások gyorsan megkezdhetik a munkát” – írta Smihal.
Elmondása szerint a projekt tavaly nyáron indult. Ennek érdekében bővült a potenciális gyártók köre, megszűnt a bürokrácia, világos algoritmusokat hoztak létre: a fejlesztéstől az üzembe helyezésig. A projekt keretében hat hónap alatt több mint 10 gyártót regisztráltak, több mint 20 lőszermintát helyeztek üzembe, további 30 pedig a tesztelés különböző szakaszaiban van.
A kormány másik döntése a drónok gyártásának árképzésére vonatkozik.
Ezentúl a dróngyártók lefelé módosítják az árkalkulációkat, ha a profit meghaladja a 25%-ot.
„Ez lehetővé teszi a drónok állami beszerzése során a túlfizetés, a forrásokkal való visszaélés esetleges kockázatait. Hiszen az állam a becsületes és átlátható szerződésekben érdekelt” – magyarázta a miniszterelnök.
A védelmi beszerzések ezentúl versenyeztetés útján, a Prozorro rendszer zárt modulján keresztül történnek majd.
Az erről szóló döntést a kormányülésen hozták meg. Ez több feladatot is megold egyszerre:
garantálja az ukrán hadsereg mindennel való ellátásának folytonosságát, stabilitását és ellenőrizhetőségét;
átlátható árazást alakít ki, az állam nem fizet túl, a vállalkozás nyereséget termel;
Ukrajna történelme során idén lesz képes először saját kitermelésű földgázból fedezni a fűtési szezon alatti igényt – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök egy szerdai tévéműsorban.
A kormányfő közölte, hogy még mintegy tízmilliárd köbméter gáz van az ukrajnai tározókban. Hangsúlyozta, hogy a Naftohaz ukrán állami gázvállalat és az ország legnagyobb gázkitermelője, az Ukrhazvidobuvannya állami vállalat 11 százalékkal növelte termelési volumenét, valamint új kutakat is nyitottak.
„Jelenleg körülbelül tízmilliárd köbméter gáz van a tározóinkban, és a mostani fűtési szezont valóban kizárólag Ukrajnában termelt gázon éljük át” – fogalmazott a kormányfő. Smihal kiemelte még, hogy Ukrajnának ezzel együtt a villamosenergia-fogyasztása is kiegyensúlyozott marad a tél végéig.
A kormány a tél végéig nem tervezi a lakossági közüzemi díjak emelését, mindenekelőtt az áram ára marad változatlan – jelentette be kedden Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smihal jelezte, hogy a kormány továbbra is támogatja az ukrán családokat, és fenntartja a „lakosság kedvezményes villamosenergia-tarifáját”, amely továbbra is 2,64 hrivnya/kWh.
„Általában elmondható, hogy a kormány ezen a télen nem tervezi a lakossági közüzemi tarifák megváltoztatását” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Elmondása szerint ma egyetlen régióban sincs áramszünet, és tervben sincs.
„Miután az energiarendszer 50 %-át ellenséges rakéta- és dróntalálat érte, nagyszabású javításokat hajtottunk végre, és 2,2 GW-tal bővítettük az energiarendszert. Az energiaimport-képességeinket is 1,7 GW-ra növeltük a teljes szinkronizálásnak köszönhetően az ENTSO-E hálózattal” – mutatott rá Denisz Smihal.
A teljes körű invázió kezdete óta Lengyelország több száz harckocsit, repülőgépet, légvédelmi rendszert és egyéb fegyvert biztosított Ukrajnának.
A hírt az Interfax-Ukrajna közölte Denisz Smihal miniszterelnökre hivatkozva.
„A teljes körű háború kezdete óta eltelt 698 nap alatt Lengyelország csaknem 3,5 milliárd dollár értékben biztosította Ukrajnát fegyverekkel és felszerelésekkel” – mondta.
Ukrajna azt várja Lengyelországtól, hogy tegyen lépéseket az ukrán gazdákra és termelőkre vonatkozó korlátozások feloldására – jelentette ki hétfőn Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Kijevben a Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán kormányfő elmondta: „A mai napon miniszterelnök úrral a kétoldalú együttműködés számos kérdését is megvitattuk. Fontos, hogy ez az együttműködés kölcsönösen előnyös legyen, és hasznos legyen. Ez a kérdés az áruk határainkon átnyúló akadálytalan mozgása is. Úgy gondoljuk, hogy a kérdés mára megoldódott, a határzár feloldódik, és a közös munka meghozza az eredményt.”
Smihal szerint Ukrajna megígérte, hogy maximális erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy ne sértse meg és támogassa a lengyel gazdákat és szállítmányozókat. „Arra is számítunk, hogy Lengyelország lépéseket tesz az ukrán gazdálkodók és termelők korlátozásainak feloldására” – tette hozzá.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy Ukrajna az Európai Bizottság határozatának megfelelően mechanizmust javasolt a mezőgazdasági termékek exportjának ellenőrzésére. „Ez a mechanizmus már hatékonyan működik Romániával és Bulgáriával, és azt javasoljuk, hogy alkalmazzuk kölcsönösen előnyös kapcsolatainkban” – indítványozta.
A kormányfő kijelentette, hogy Ukrajna felszólította az Európai Bizottságot, hogy folytassa az Ukrajnával folytatott kereskedelmet, valamint a szállítás liberalizálását célzó intézkedéseket. „Részünkről van egy törvényjavaslat a parlamentben, amely összhangba hozza logisztikai és szállítási normáinkat és kötelezettségeinket az európai irányelvekkel” – mutatott rá Denisz Smihal.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
A kormány gondoskodott arról, hogy a lakossági hő-, gáz- és áramdíjak változatlanok maradjanak – közölte Denisz Smihal miniszterelnök.
Elmondása szerint lakhatási és kommunális támogatásban részesülnek azok, akik támogatásra szorulnak. Az eljárás a lehető legegyszerűbb, a kérelmező minimális adatszolgáltatást nyújt be, a többi információt a Nyugdíjpénztár gyűjti össze.
„Az idei évre az állami költségvetés 50 milliárd hrivnyát irányzott elő 3 millió ukrán család lakhatási és kommunális támogatására. Ez körülbelül 25%-kal több, mint tavaly” – mondta el.
A Miniszteri Kabinet az állami költségvetés tartalékalapjából 792 millió hrivnyát különített el az ukrán katonák lőszereinek, drónjainak és hőkamerának vásárlására.
A hírt Denisz Smihal miniszterelnök közölte a kormányülésen. „A mai napon egy másik fontos döntés az államvédelemről szól, amely mindannyiunk számára az első számú prioritás. Az állami költségvetés tartalékalapjából 792 millió hrivnyát különítünk el a védelmi képességek erősítésére” – mondta.
