A Nemzetközi Valutaalap (IMF) fontolgatja, hogy egy új, 8,1 milliárd dolláros hitelprogram keretében egy évet ad Ukrajnának az egyéni vállalkozókra vonatkozó áfa-változások bevezetésére – jelentette ki pénteken Krisztalina Georgieva, az IMF főigazgatója a Reutersbrit hírügynökségnek, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Ukrajnának számos IMF-feltételt kell teljesítenie az új hitelek felvételéhez, amelyek a költségvetési és adópolitikát is érintik. Köztük: a digitális platformokon keresztül végzett kereskedésből származó jövedelem adója (az úgynevezett „OLX-adó”), a legalább 150 euró értékű csomagok megadóztatása, valamint az egyéni vállalkozók számára áfa bevezetése, ha éves jövedelmük meghaladja az 1 millió hrivnyát.
Ugyanakkor az IMF felismerte a rugalmasság szükségességét. Georgieva szerint az IMF elsősorban az egyéni vállalkozókra vonatkozó legújabb áfakövetelmény tekintetében fontolgatja, hogy egy évet adjon Ukrajnának a változások parlament általi elfogadására, hogy biztosítsa a képviselők támogatását.
Tegnap a Legfelső Tanács nem tárgyalta az EU és az IMF általi pénzügyi támogatáshoz szükséges fontos törvényjavaslatokat. Georgieva azt is elmondta, hogy Ukrajnában a helyzet romlott a sérült energetikai infrastruktúra és a fagy miatt, de az ukrán hatóságok megerősítették neki, hogy eltökéltek a továbblépésben.
A Reuters szerint Georgieva azt mondta, a célja az volt, hogy Ukrajna a „rendkívül nehéz idők” ellenére is teljesíteni tudja a korábbi megállapodást. Az ukrán tisztviselők biztosították őt arról, hogy továbbra is elkötelezettek a továbblépés mellett.
Kína megállapodásra jutott az Európai Unióval (EU) a kínai gyártású járművek (EV) uniós exportját érintő kereskedelmi vitában – közölte a kínai kereskedelmi minisztérium hétfőn.
A kínai fél tájékoztatása szerint az egyezség értelmében az EU iránymutatásokat ad ki a kínai autóexportőrök számára alkalmazandó minimumárakról. A kínai kereskedelmi tárca közleménye szerint a megállapodás „nemcsak a Kína és az Európai Unió közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok egészséges fejlődését segíti elő, hanem a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rend védelmét is szolgálja”.
A minisztérium közleménye nem tért ki arra, hogy a megállapodás érinti-e azokat a vámokat, amelyeket az EU 2024-ben vetett ki a kínai elektromos autók importjára egy vizsgálatot követően.
Az EU által hétfőn közzétett iránymutatási dokumentum részletes útmutatást ad az elektromosjármű-gyártóknak az árakra vonatkozó ajánlatok benyújtásához, beleértve a minimum-importárakat és egyéb feltételeket. A dokumentum szerint a járműtípusok közötti jelentős eltérések miatt olyan egyedi minimumárakat kell meghatározni, „amelyek alkalmasak a támogatások káros hatásainak megszüntetésére”.
Az EU közlése szerint az Európai Bizottság az egyes ajánlatokat „objektív és tisztességes módon, a megkülönböztetésmentesség elvének megfelelően”, valamint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival összhangban fogja értékelni – fogalmaztak.
Egy korábbi vizsgálat után az EU 2024 októberében akár 45,3 százalékos vámokat hagyott jóvá azokra a kínai elektromos autókra, amelyek esetében a brüsszeli vizsgálat szerint a kínai gyártók „tisztességtelen” állami támogatásokban részesültek, és ezáltal alacsonyabb árakat tudtak kínálni az európai piacon, jelentősen befolyásolva a piaci verseny alakulását.
Hivatalos adatok szerint az Európába importált akkumulátoros elektromos járművek értéke 2020 és 2023 között 1,6 milliárd dollárról 11,5 milliárd dollárra nőtt. Az import jelentős része nyugati autógyártóktól származott, amelyek Kínában működtetnek gyárakat, köztük a Tesla és a BMW is.
A Politico beszámolója szerint Franciaország pénteken Brüsszelben kulcsfontosságú szavazáson elutasítja az EU és a dél-amerikai Mercosur blokk közötti kereskedelmi megállapodást.
„Franciaország úgy döntött, hogy az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti megállapodás aláírása ellen szavaz” – jelentette Emmanuel Macron francia elnök.
„A megállapodás aláírása nem a történet vége. Továbbra is küzdeni fogok az Európai Bizottságtól kapott kötelezettségvállalások teljes és konkrét végrehajtásáért, valamint gazdáink védelméért” – mondta Macron.
Elmondása szerint az EU–Mercosur megállapodás gazdasági előnyei korlátozni fogják a francia és európai növekedést.
A bejelentés órákkal a tagállamok kulcsfontosságú szavazása előtt érkezett.
Lengyelországgal együtt Franciaország volt a megállapodás leghangosabb ellenzője, de nincsenek meg a szavazataik ahhoz, hogy pénteken blokkolják azt, különösen, ha Olaszország támogatja.
Ha a megállapodást jóváhagyják, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a jövő héten Paraguayba repül, hogy aláírja a megállapodást. A Mercosur blokk többi tagja Brazília, Argentína és Uruguay.
Az Európai Unió jelenleg azon a jogi keretrendszeren dolgozik, amely ahhoz szükséges, hogy Ukrajna a következő két évben megkaphassa a megígért 90 milliárd eurós hitelt, az első részlet 2026 második negyedévében érkezhet meg – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Maciej Beresteckijnek, az Európai Bizottság szóvivőjének sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Berestecki elmondta, hogy az Európai Bizottság javaslata, miszerint Ukrajnának 90 milliárd eurós hitelt kellene nyújtani „megerősített együttműködés” alapján, jelenleg az Európai Unió Tanácsa előtt van. Ott kell jóváhagyni, és nem lehet blokkolni, mivel egyszerű minősített többség szükséges hozzá.
Ezenkívül a „megerősített együttműködésről” szóló határozat jóváhagyásához az Európai Parlament egyetértése szükséges. Mindkét pontot a tervek szerint „a következő hetekben” rendezik.
Az Európai Bizottság jelenleg egy rendeletjavaslaton is dolgozik, amely meghatározza az Ukrajnának nyújtandó hitel feltételeit. A javaslat januárban várhatóan elfogadásra kerül, akárcsak az EU 2027-ig tartó többéves költségvetésének módosítására vonatkozó javaslatok, amelyek a hitelhez szükségesek.
Tisztában vagyunk Ukrajna pénzügyi szükségleteinek sürgősségével. Az első részletet legkésőbb 2026 második negyedévében tervezzük folyósítani Ukrajnának
Az EU továbbra is jelentős mennyiségű orosz halat importál a korlátozások ellenére, ami évente több százmillió eurós forgalmat jelent. Miközben a balti államok szigorúbb intézkedéseket sürgetnek, más tagországok figyelmeztetnek, hogy Európa túlságosan függ az orosz halászattól – írja az euractiv.
A balti államok, Finnország és Svédország folyamatosan keresik a lehetőségeket, hogyan gyakorolhatnának gazdasági nyomást Moszkvára az ukrajnai háború befejezése érdekében. Mivel közös vizeken halásznak Oroszországgal, a halászat kulcsfontosságú kérdés számukra. Ezek az országok ismételten magasabb vámokat követelnek az orosz tengeri termékekre, amelyekből továbbra is jelentős mennyiség érkezik az EU-ba.
Környezetvédelmi szervezetek szerint ez erkölcsi kérdés is. „Az orosz halászhajók szorosan kapcsolódnak a rezsimhez, így van összefüggés az ukrajnai háborúval”, nyilatkozta Vanya Vulperhorst, az Oceana illegális halászati szakértője az Euractivnak.
Két orosz halászati óriáscéget, a Norebót és a Murman Seafoodot nemrég államilag támogatott kémkedésben találták bűnösnek az EU vizein, ami szankciókat vont maga után. Ennek ellenére az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyta a halimportot érintő további korlátozásokra vonatkozó felhívásokat, amit számos EU-tagállam óvatosan szemlél.
Az orosz invázió után az EU betiltotta a kaviár importját, de más, kevésbé elegáns haltermékek, különösen a tőkehal és az alaszkai saurihal továbbra is áramlanak be, némelyik vámmentesen. Az EU 2024-től megvonta ezektől az importoktól a vámkedvezményeket, de ugyanebben az évben még mindig 709 millió euró értékben vásárolt orosz halat. Ennek nagy része Hollandiába, Németországba, Franciaországba és Lengyelországba került.
Több országban az orosz tőkehal elleni bármilyen lépés hullámokat vet mind a gazdaságban, mind a kulináris hagyományokban. Ez különösen nyilvánvaló Portugáliában, amely híres a bacalhau (tőkehal) iránti szeretetéről. A portugálok állítják, hogy több mint 1000 módon tudják elkészíteni.
Hollandia és Lengyelország mellett Portugália az EU három legnagyobb orosz tőkehal-importőre közé tartozik. Az ország évek óta külföldi forrásokra támaszkodik, hogy tányérjait megtöltse, magyarázta a CPPME, a portugál KKV-k nemzeti szövetsége.
Az EU másik végén Lengyelország, bár Moszkva egyik legkeményebb bírálója, nemrég arra kérte Brüsszelt, hogy emelje meg több orosz termék vámját, de a halat lehagyta a listáról. Ez nem meglepő, figyelembe véve, mennyire függenek a lengyel feldolgozók az orosz tőkehaltól.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az orosz hal több hátsó ajtón keresztül is bejut az EU-ba. A brüsszeli székhelyű Europêche halászati lobbi régóta kifogásolja, hogy az orosz fogású tőkehal vámmentesen léphet be az EU-ba, miután Norvégiában feldolgozták.
„Ha megfelelően feldolgozol egy terméket Norvégiában, mondhatod, hogy norvég”, figyelmeztetett Vulperhorst. „Így tisztára moshatod a fogás orosz eredetét.”
Vulperhorst azt is hangsúlyozta, hogy ha Európa növelni akarja halászati autonómiáját, hatékonyabban kell kezelnie saját állományait. Különösen a Balti-tengerben, amely a világ egyik legszennyezettebb vízteste, és gyakorlatilag egy EU-tó, leszámítva Oroszország sarkát.
A balti országok azonban többször is kijelentették, hogy saját hálóik szorosabbra húzása a fajok helyreállítása érdekében keveset ér, ha Moszkva szélesebbre veti hálóit.
[type] => post [excerpt] => Az EU továbbra is jelentős mennyiségű orosz halat importál a korlátozások ellenére, ami évente több százmillió eurós forgalmat jelent. Miközben a balti államok szigorúbb intézkedéseket sürgetnek, más tagországok figyelmeztetnek, hogy Európa túlság... [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1766786520 [modified] => 1766745291 ) [title] => Van, ahova a szankciók sem érnek el [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=66767&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 66767 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 66768 [image] => Array ( [id] => 66768 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/orosz-orvhalaz3.webp [original_lng] => 58624 [original_w] => 1024 [original_h] => 576 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/orosz-orvhalaz3-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/orosz-orvhalaz3-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/orosz-orvhalaz3-768x432.webp [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/orosz-orvhalaz3.webp [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/orosz-orvhalaz3.webp [width] => 1024 [height] => 576 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/orosz-orvhalaz3.webp [width] => 1024 [height] => 576 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/orosz-orvhalaz3.webp [width] => 1024 [height] => 576 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1766741692:4 [_thumbnail_id] => 66768 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 1352 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 601961531002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 179 [1] => 1424409 [2] => 236408 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => halpiac [2] => szankciók Oroszország ellen ) ) [5] => Array ( [id] => 66644 [content] =>
Ukrajna hétfőn újabb, mintegy 2,3 milliárd eurós közvetlen költségvetési támogatást kapott az Európai Uniótól, ez az Ukrajna Támogatási Program keretében történt – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztériumra hivatkozva.
A jelentés szerint ez az eszköz I. pillére keretében biztosított hatodik részlet. A forrásokat az állam kiemelt szociális és humanitárius kiadásainak finanszírozására fogják felhasználni. Ahhoz, hogy Ukrajna megkapja ezt a részletet az EU-tól, a következőket kellett teljesítenie: nyolc reformlépés, amelyek a hatodik részlet kiosztásához szükségesek; egy lépés, amelyet a negyedik részlet részeként terveztek.
„Az Ukrajna Támogatási Program keretében nyújtott támogatás kulcsfontosságú Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitásának megerősítéséhez és a közigazgatás zökkenőmentes működéséhez háború idején. Az Ukrajna Támogatási Program több mint 60 lépésének sikeres végrehajtása megerősíti elkötelezettségünket a reformok, a gazdaságélénkítés és az Európai Unióhoz való csatlakozás felé vezető úton” – mondta Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter.
Az Ukrajna Támogatási Program egy 50 milliárd eurós pénzügyi támogatási program az EU részéről Ukrajna számára a 2024–2027-es időszakra. Ez a program az ország makrogazdasági stabilitásának biztosítását, az ország újjáépítését és modernizálását, valamint Ukrajna európai integrációjának elmélyítését célozza. 2024 óta Ukrajna állami költségvetése már több mint 26,7 milliárd eurót kapott e program keretében; 2025-ben pedig több mint 10,6 milliárd eurót. A források fogadásának fő dokumentuma az Ukrajna Támogatási Program, amely részletezi a szükséges reformok és mutatók listáját.
Az Európai Unió 90 milliárd eurót különített el Ukrajnának a következő két évre, ez a pénz térítés- és kamatmentes – közölte pénteken Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Facebookon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Marcsenko megjegyezte: „Az Európai Tanács nagyon fontos döntést hozott Ukrajna számára, miszerint a következő két évre 90 milliárd eurót biztosít.” Szerinte ezek az alapok lényegében vissza nem térítendők és kamatmentesek Ukrajna számára. A visszafizetés csak azután történhet meg, hogy Oroszország kártalanítja Ukrajnát az agresszív háborúja által okozott veszteségekért.
A pénzügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy a kapott forrásokat költségvetési és védelmi célokra fogják felhasználni. „Fontos, hogy folytatódjon a jóvátételi kölcsönnel kapcsolatos munka – a megvalósítása további előkészületeket igényel. Köszönöm az európai partnereknek az elszántságukat és Ukrajna szükségleteinek megértését” – tette hozzá Szerhij Marcsenko.
Ukrajnának többszörösére kell csökkentenie a dróngyártást, ha Kijev tavasszal nem kap támogatást az Európai Uniótól – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a brüsszeli sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelenté szerint Zelenszkij elmondta: „Ha tavasszal Ukrajna nem kapja meg a megfelelő részletet, amelyet béke esetén Ukrajna államunk helyreállítására fog felhasználni, a háború folytatása esetén pedig Ukrajna a következő prioritásokra, elsősorban a drónok gyártására fogja felhasználni, akkor a drónok gyártása Ukrajnában a többszörösére fog csökkenni.”
Az elnök szerint Ukrajna kénytelen lesz jelentősen csökkenteni az olcsó harci drónok gyártását. Az ukrán nagy hatótávolságú képességek is csökkenni fognak. „Ha ma is használjuk a nagy hatótávolságú képességeinket, és azok ugyanolyan jól működnek, de a mi részünkről, akárcsak európai és amerikai partnereink energiaszankciós csomagjai, mi a magunk részéről mindent megteszünk Oroszország energiaforrásainak csökkentése érdekében. Mindez egyszerűen nem fog megtörténni” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Az Európai Unió nem adja vissza a befagyasztott vagyonát Oroszországnak, amíg az agresszor ország nem fizet jóvátételt Ukrajnának – közölte Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az X közösségi oldalon.
A jelentés szerint Kallas emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió úgy döntött, hogy határozatlan időre befagyasztja az orosz vagyont. „Ez garantálja, hogy akár 210 milliárd eurónyi orosz pénz maradhat az EU-ban, ha Oroszország nem fizeti ki Ukrajnának a teljes kártérítést az okozott károkért” – hangsúlyozta.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője biztosította a tagállamokat, hogy fokozni fogják a nyomást Oroszországra, amíg az komolyan nem veszi a tárgyalásokat. Szerinte az Európai Tanács jövő heti ülése kulcsfontosságú lesz Ukrajna pénzügyi szükségleteinek biztosítása szempontjából az elkövetkező években.
December 11-én, csütörtökön a kínai kereskedelmi minisztérium bejelentette, hogy újraindultak a tárgyalások az Európai Unióval a kínai gyártású elektromos autók minimális áráról szóló tervről, és a jövő hétig folytatódnak – írta a Reuters, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Az elektromos járművek minimális áráról szóló tárgyalásokon a kínai kereskedelmi minisztérium arra kérte az EU-t, hogy ne tárgyaljon önállóan a gyártókkal.
Az EU 2024 októberében közel 45,3%-os vámokat hagyott jóvá, miután az Európai Bizottság vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy a kínai elektromos autógyártók tisztességtelen támogatásokban részesülnek-e, ami túlkínálathoz vezethet Európában. Kína ragaszkodik ahhoz, hogy gyártói egyszerűen „versenyképesebbek”, mint európai társaik, és Peking felszólítja Brüsszelt, hogy a vámok helyett minimális árakra vonatkozó tervet fogadjon el.
„Kína üdvözli az EU elkötelezettségét az árkötelezettségekkel kapcsolatos tárgyalások folytatása iránt, és nagyra értékeli, hogy visszatért a nézeteltérések párbeszéd útján történő rendezésének útjára” – mondta He Yadong, a kereskedelmi minisztérium szóvivője.
Elmondta, hogy ez az elmúlt napokban történt, és a jövő héten is folytatódik, további részleteket nem közölt.
