A londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet előzetes adatokra támaszkodó felmérése alapján áprilisban a valaha mért legnagyobb mértékben esett vissza az amerikai gazdaság teljesítménye az előző havihoz képest. Eközben egy csütörtöki adat szerint rekordszintre, 24,5 ezer milliárd dollárra emelkedett az államadósság.
Áprilisban a gazdasági teljesítmény mérőszáma, a kompozit beszerzésimenedzser-index (BMI) értéke 27,4 pontra, a valaha feljegyzett legalacsonyabbra csökkent a márciusi 40,9 pontról.
A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének a növekedését, 50 pont alatti értéke pedig a zsugorodás mértékét számszerűsíti. A kompozit BMI mindkét összetevője, a feldolgozóipari és a szolgáltatóipari BMI a vártnál nagyobb mértékben esett márciusról áprilisra.
A feldolgozóipari 36,9 pontra, 133 havi mélypontra 48,5 pontról, a szolgáltatóipari pedig rekordalacsony 27,0 pontra 39,8 pontról. Elemzők mindkét esetben a ténylegesnél kisebb mértékű csökkenést vártak, a szolgáltatóiparra 31,5 pontot, a feldolgozóiparra 38,0 pontot.
„A koronavírus-járvány az újkori történelemben nem látott intenzitású csapást mért az amerikai gazdaságra” – foglalta össze a felmérés megállapításait Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza.
Hozzátette: „A BMI alapjául szolgáló adatok romlásának a mértéke a gazdasági teljesítménynek még a pénzügyi válság idején sem tapasztalt mértékű gyengülésére engednek következtetni, miután a foglalkoztatás a felmérések sorozatában még soha nem tapasztalt mértékben esett vissza.”
„A járványvédelmi okokból leállított »nem létfontosságú« tevékenységek hiánya elsősorban a szolgáltatóiparban éreztette a hatását, azon belül is leginkább az utazási és vendéglátási ágazatokban” – mutatott rá a Markit szakértője.
„Azokban az ágazatokban pedig, amelyek folytathatták a működésüket, a felmérések kezdete óta a legnagyobb mértékű keresletcsökkenésről számoltak be a vállalatok amellett, hogy beszállítói fennakadásoknak és a munkaerő-ellátás szűkösségének is ki vannak téve.”
„A BMI-adatok alapján a második negyedévben a gazdasági teljesítmény történelmi léptékű visszaesésére lehet számítani, ami komoly aggályokat vet fel a járványellenes intézkedések gazdasági árával kapcsolatban” – foglalta össze az amerikai gazdaság áprilisi aktivitásáról végzett felmérés megállapításait a gazdasági kutatóintézet vezető elemzője.
Ötödével nőtt az államadósság Trump alatt
Egy csütörtöki adat szerint eközben rekordszintre, 24,5 ezer milliárd dollárra emelkedett az államadósság. A CBS amerikai tévécsatorna által közölt adatok szerint az államadósság 1,5 ezer milliárd dollárral nőtt január óta, 2017 januárjában Donald Trump elnöki hivatalba lépésekor még mindössze 19,95 ezer milliárd dollárt tett ki.
Az Egyesült Államok bruttó hazai termékének (GDP) nominális értéke 21,73 ezer milliárd dollár volt tavaly.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) múlt héten közölt legfrissebb előrejelzése szerint az Egyesült Államok államadóssága idén a GDP 131,1 százalékára emelkedhet.
Az IMF a múlt év közepén még azzal számolt, hogy az amerikai államadósság 2023-ra a GDP 117 százaléka lesz.
A világ legnagyobb államadósságával az Egyesült Államok rendelkezik, amelyet Japán és Kína követ.
США схвалили продаж Україні до 16 патрульних катерів Mark VI і супутнього обладнання. Це підвищить спроможності @UA_NAVY, допоможе протистояти наявним і потенційним загрозам у Чорному і Азовському морях. Я вдячний американським партнерам, які надалі міцно підтримують Україну! 1/3
Help where it is needed: The United States, through its EXBS program, announced $4mln in aid to Ukraine's Maritime Guard in Mariupol and Berdyansk. Facilities and equipment will give the Maritime Guard 24-hour ability to deter and respond to aggression on the Sea of Azov. pic.twitter.com/FwkyJe1qsS
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A jelentés összeállítói úgy vélik, hogy az ukrán gazdaság idén nagyobb mértékben gyengül, mint a világgazdaság, és várhatóan lassabban is tér majd magához.
A jelentés összeállítói szerint az ukrán gazdaság idén nagyobb mértékben gyengül, mint a világgazdaság, és várhatóan lassabban is tér majd magához.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden ismertetett globális előrejelzésében az szerepelt, hogy Ukrajna idei GDP-je 7,7 százalékkal esik, jövőre pedig 3,6 százalékkal nő, míg a globális gazdaság idei 3 százalékos csökkenését jövőre 5,8 százalékos növekedés váltja.
Amennyiben beigazolódnak a borúlátó előrejelzések, akkor az idei lesz az első év, amikor csökken az ukrán gazdaság 2015 óta, akkor a GDP 9,8 százalékkal esett.
Az ukrán minisztérium 7 százalékos idei inflációval számol a tavalyi 4,1 százalék után, ami az elmúlt hat évben a legalacsonyabb volt. 2018-ban 9,8 százalékos volt az infláció. Az ukrán jegybank januárban még 4,8 százalékos idei inflációt becsült.
Londoni pénzügyi elemzők pénteki előrejelzése szerint legalább három évbe telik, mire a brit gazdaság ismét eléri a 2019-es szintet, az új típusú koronavírus okozta járvány előtti teljesítményét, de egyes aktivitási mutatóknak ugyanehhez akár öt évre is szükségük lehet.
Az egyik legnagyobb londoni elemzőműhely, a Capital Economics péntek este bemutatott tanulmányában vitába száll egy másik nagy előrejelző központ, az Office for Budget Responsibility (OBR) prognózisával.
A brit kormány számára is makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket készítő, de egyébként független gazdaságkutató intézetként működő OBR e héten ismertetett helyzetértékelésében azt valószínűsítette, hogy a brit hazai össztermék (GDP) az idei második negyedévben 35 százalékkal zuhan negyedéves összevetésben, de a járvány megfékezését célzó korlátozások feloldása után ugyanilyen meredek ütemben visszatér korábbi szintjére.
A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban ilyen tökéletes V alakú pálya „csak a tankönyvekben létezik, a valóságban nem”.
A ház közölte: saját modellszámításai arra vallanak, hogy a brit GDP-érték a második negyedévben 25 százalékkal esik – vagyis előrejelzése nem annyira komor, mint az OBR prognózisa –, becslése szerint viszont a hazai össztermék 2022 végéig nem éri el az idei év elején mért szintet.
A Capital Economics várakozása szerint a nagy-britanniai munkanélküliségi ráta a jelenlegi 4 százalékról 9 százalék közelébe emelkedik, a háztartások reáljövedelme csaknem 10 százalékkal csökken, és több mint százezer üzleti vállalkozás jut csődbe.
Ezek a hatások a korlátozó intézkedések feloldása után is hosszú ideig szűkítik majd a brit háztartások és az üzleti vállalkozások kiadási mozgásterét, ráadásul a vállalatok és a háztartások a korlátozások utáni időszakban is arra a következtetésre juthatnak, hogy „értelmes dolog” a megtakarítások növelése és a költekezés visszafogása – hangsúlyozzák a cég londoni elemzői.
A Capital Economics számításai szerint ebben a környezetben a háztartási kiadások és a beruházások értéke még három év múlva is csaknem 10 százalékkal elmaradhat a koronavírus-válság előtti szinttől, és öt évbe telhet – vagyis 2025 végéig is eltarthat –, mire ez a két aktivitási mutató újból eléri a legutóbb mért csúcsot.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
Az Allianz vezető közgazdásza szerint az amerikai bankok furcsa lépésekbe fogtak azért, hogy a koronavírus-járvány közepette elfedjék a korábban felhalmozott jelentős nyereségeiket. A pénzintézetek a hitelezési veszteségeikre különítenek el fedezetet a nyereség terhére, mivel így kevésbé tűnnek nyereségesnek.
Az Allianz vezető közgazdász-tanácsadója, Mohamed El-Erian szerint a bankok azért trükköznek így a nyereségükkel, hogy ne lehessen azt mondani rájuk, hogy milyen jól állnak, miközben amerikaiak milliói éppen most veszítik el a munkájukat.
El-Erian ugyanakkor hozzátette, hogy a bankok minden bizonnyal azért is növelik a hiteltartalékaikat, hogy a felkészüljenek a válság hatására várhatóan előálló nemteljesítési hullámra.
A nagyobb amerikai bankok ezen a héten kezdték el kiadni az első negyedéves eredményeiket, és ezek a jelentések a kereskedési bevételek meredek növekedését tükrözik a koronavírus-járvány keltette piaci ingadozások hatására.
Mivel azonban a bankok növelték a hitelveszteség-tartalékaikat is, az eredmények valójában hatalmas visszaeséseket mutattak a tavalyi első negyedéves időszakhoz képest.
Például a Citigroup negyedéves kereskedelmi bevételei mind a fix bevételek, mind a részvények esetében 39 százalékkal növekedtek az előző évi hasonló időszakhoz képest. A JPMorgan Chase, a Goldman Sachs és a Bank of America kereskedésből származó bevételei szintén elég jelentősek voltak. A Citi, a Goldman és a BofA részvényenkénti nyeresége azonban mintegy 40 százalékkal esett az első negyedévben, míg a JPMorgan esetében 70 százalékos süllyedés is előfordult.
США схвалили продаж Україні до 16 патрульних катерів Mark VI і супутнього обладнання. Це підвищить спроможності @UA_NAVY, допоможе протистояти наявним і потенційним загрозам у Чорному і Азовському морях. Я вдячний американським партнерам, які надалі міцно підтримують Україну! 1/3
Help where it is needed: The United States, through its EXBS program, announced $4mln in aid to Ukraine's Maritime Guard in Mariupol and Berdyansk. Facilities and equipment will give the Maritime Guard 24-hour ability to deter and respond to aggression on the Sea of Azov. pic.twitter.com/FwkyJe1qsS
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Elemzői várakozásokat jóval meghaladó mértékben nőtt januárban az építőipari termelés az euróövezetben.
Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) csütörtökön kiadott jelentésében közölt előzetes adatok szerint szezonális kiigazítással számolva az euróövezet 19 tagállamában decemberhez képest 3,6 százalékkal, éves összevetésben pedig 6,0 százalékkal nőtt az építőipar termelése.
Elemzők 0,3 százalékos, illetve 1,3 százalékos növekedésre számítottak. Az Európai Unió 28 tagállamában decemberhez képest 2,7 százalékkal, tavaly januárhoz képest pedig 4,9 százalékkal nőtt az építőipar termelése.
Decemberben éves összevetésben az euróövezetben 2,3 százalékkal csökkent, az unióban viszont 0,4 százalékkal nőtt az építőipar termelése. Az előző hónaphoz képest az eurózónában 1,8 százalékos, az EU-ban pedig 1,2 százalékos csökkenést mértek.
Januárról a legnagyobb havi növekedést Romániából (+20,9 százalék), Szlovéniából (+10,2 százalék) és Lengyelországból (+9,3 százalék) jelentették. Csökkenést csak Spanyolországban mértek, 0,3 százalékosat.
A legnagyobb növekedést 2019 januárjához képest Romániában (+47,8 százalék), Belgiumban (+12,9 százalék) és Németországban (+12,0 százalék) regisztrálták. Csökkenést két országban mértek, Spanyolországban 4,4 százalékosat, Magyarországon pedig 2,4 százalékosat.
A statisztika havi és éves bontásban is meglehetősen hiányos, ugyanis 11 országból nincs januárra vonatkozó adat, és közülük is 7 országra csak negyedéves adatot tesznek közzé.
A tavalyi negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest az euróövezetben 0,1 százalékkal csökkent, az Európai Unióban viszont 0,2 százalékkal bővült az építőipar termelése, éves összevetésben 0,4, illetve 1,3 százalékos emelkedést mértek.
Magyarországon a tavalyi utolsó negyedévben éves összevetésben 9,7 százalékkal nőtt, az előző három hónaphoz képest viszont 1,7 százalékkal csökkent az építőipari termelés.
Történelmi mélypontra zuhant a kínai feldolgozóipar teljesítménye februárban, miután az ország az újfajta koronavírus-járvány megfékezésének érdekében szigorú korlátozásokat léptetett életbe.
A pénteken közölt adatok szerint a nemzeti statisztikai hivatal, valamint a kínai logisztikai és beszerzési szövetség (CFLP) által számított beszerzésimenedzser-index (BMI) 35,7 pontra csúszott vissza februárban az előző hónapban mért 50,0 pontos adathoz képest. Elemzők 46,0 pontra számítottak. Ezt megelőzően a legalacsonyabb adatot 2008 novemberében, a gazdasági világválság kezdetekor jelentették, amikor a kínai feldolgozóipari BMI 38,8 pontra ereszkedett.
A feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index februárban jóval a növekedést és a visszaesést egymástól elválasztó 50 pontos küszöb alá süllyedt. A feldolgozóipari BMI-t alkotó öt részindex mindegyike az 50 pontos küszöb alá került.
A termelésre vonatkozó részmutató februárban a múlt hónaphoz képest 23,5 ponttal 27,8 pontra esett vissza, míg az új megrendelések állománya januárról 22,1 ponttal csökkenve 29,3 pontra zuhant, ami a kereslet jelentős zsugorodását tükrözi.
A feldolgozóiparon kívüli, főleg a szolgáltatásokat és az építőipart tömörítő szektorban februárban szintén szembetűnő visszaesést mértek. A gazdaság több mint felét biztosító szektor beszerzésimenedzser-indexe a múlt hónapban számított 54,1 pontról 29,6 pontra süllyedt.
A szolgáltató szektor teljesítménye a múlt hónaphoz képest 23,0 ponttal 30,1 pontra csökkent. A teljesítmény bővülését csupán a pénzügyi- és tőkepiaci szolgáltatásokkal foglalkozó szektor tudta megtartani februárban. Az építőipari szektor teljesítményét tükröző alindex januárról 33,1 ponttal 26,6 pontra zsugorodott az év második hónapjában.
Az üzleti várakozások részindexe a múlt havi 59,6 pontról 40,0 pontra mérséklődött, ami azt mutatja, hogy a feldolgozóiparon kívüli vállalkozások megingott bizalommal tekintenek a piac jövőjére a járvány következtében.
A feldolgozóipari és szolgáltatóipari adatokat is magában foglaló kompozit beszerzésimenedzser-index januárhoz képest 24,1 ponttal 28,9 pontra esett vissza.
A januári és a februári adatok összehasonlításakor azért is különösen szembetűnő az eltérés, mert az előző havi számítások alapját képező felmérés január 20-a előtt készült, vagyis még nem tükrözhette kellő mértékben az új koronavírus-járvány gazdasági hatásait. Kínában január 23-ától kezdve vezettek be szigorú korlátozásokat a járvány megfékezésére. A gyárak ráadásul jellemzően bezárnak a kínai holdújév idejére, ami idén január 24-én kezdődött. A járvány miatt a munkaszünetet országszerte meghosszabbították, a különféle karanténintézkedések és utazási korlátozások miatt pedig sok dolgozó nem tudott időben visszatérni a munkába. A kormányzat csupán február második felétől kezdte el arra bíztatni a vállalatokat, hogy kezdjék meg ismét tevékenységüket, miután a vírusfertőzések napi adatai csökkenő tendenciát mutattak.
A kínai gazdasági fejlődést a várakozások szerint jelentősen meggyengíti a járványhelyzet az első negyedévben. A kínai vezetés mindazonáltal rövid távúnak tartja a járvány gazdasági hatásait, és úgy véli, hogy az ország képes lesz megvalósítani a 2020-ra kitűzött gazdasági és társadalmi célokat. A Kínai Kommunista Párt hosszú távú célkitűzése az volt, hogy az ország egy évtized alatt, vagyis 2020-ra megduplázza a bruttó hazai terméket és a jövedelmeket, és ezáltal a „mérsékelten gazdag” nemzetek közé emelkedik. Ennek a célnak az eléréséhez pedig idén is tartani kellene a 6 százalék körüli növekedést.
Kína bruttó hazai terméke 2019-ben 6,1 százalékkal haladta meg az előző évit, ami a legvisszafogottabb növekedési ütem 1990 óta. 2019 utolsó negyedévében azonban már 6,0 százalékos növekedést mértek a világ második legnagyobb gazdaságában 2018 azonos időszakához képest, ami szintén az elmúlt harminc év legalacsonyabb ütemének számít.
Egyelőre semmilyen negatív következményei nincsenek Ukrajna esetében a koronavírus terjedésének a világban, sőt az fejlődési lehetőséget jelent az ukrán gazdaság számára – lepte meg kijelentésével a koronavírustól rettegő világot Timofij Milovanov gazdaságfejlesztési, kereskedelmi és mezőgazdasági miniszter az ICTV televízió hétfő esti politikai talkshow műsorában.
Milovanov elmondta, minisztériuma szoros figyelemmel követi a vírushelyzet alakulását, mi több folytatódik az ukrán áruexport Kínába. „Van bizonyos exportunk, árukat adunk el Kínának. Az áruk többségét, közte az étolajat és más élelmiszertermékeket (a koronavírus) nem fogja érinteni” – hangsúlyozta.
A tárcavezető azt is közölte, hogy Ukrajna folytatja bizonyos fogyasztói termékek behozatalát Kínából, jóllehet összességében pont a kínai áruk importja csökkent. „Ez egyfelől lehet, hogy valamilyen módon kihat a gazdaságra, másfelől viszont lehetővé teszi az ukrán üzleti szféra számára, hogy kitöltse a kialakuló rést és fejlődjön. Vagyis ez lehetőség” – mutatott rá a miniszter.
Milovanov korábban kijelentette, a koronavírus-járvány kitörése következtében Kínában lehet, hogy leállítják a kohászati üzemeket, ami Ukrajna számára lehetővé teszi a fémipari termékek exportjának növelését az ázsiai országba.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Ukrajnának 50 évre és 100 milliárd dollár befektetésre lenne szüksége ahhoz, hogy utolérje Szlovákia és Belarusz termelési kapacitásainak a szintjét – jelentette ki Timofij Milovanov gazdasági, kereskedelmi és mezőgazdasági miniszter Kijevben, amikor bemutatta a kormány Gazdasági stratégia: növekedés befektetések által elnevezésű programját.
Abból kiindulva, hogy Ukrajna termelési kapacitásai 60 százalékban amortizálódtak, a tárcavezető kifejtette: a termelési alapok 50, 48 vagy 45 százalékra történő növeléséhez körülbelül 50 milliárd dollárra lenne szükség a következő 5–10 évben. „Ha el akarjuk érni a 35–38 százalékos amortizációs szintet, akkor a befektetéseknek el kellene érniük a 100 milliárd dollárt” – idézte a minisztert kedden az rbc.ua gazdasági hírportál
Összehasonlításképpen Milovanov vázolta, hogy a termelési kapacitások amortizációja Szlovákiában 35, Belaruszban 38, Moldáviában 42 százalék. „Ahhoz, hogy utolérjük Belaruszt, Szlovákiát, 100 milliárd dollár összegű befektetésekre lenne szükségünk a következő 50 év folyamán” – mutatott rá a tárcavezető.
A híroldal emlékeztetett rá, hogy a Gazdasági stratégia: növekedés befektetések által kormányprogram célkitűzése szerint a következő öt évben Ukrajnában a várható átlagélettartamnak 75,4 évre kell növekednie a 2018-ban regisztrált 71,76 évről.
Moody’s Investors Service hétfőn ismertette a helyzetértékelését, mely szerint a koronavírus okozta járvány hatásai éppen akkor érték a világgazdaságot, amikor az amerikai–kínai kereskedelmi viszály csendesedése és a globális ipari szektor élénkülésének első jelei a növekedés stabilizálódását ígérték.
A nemzetközi hitelminősítő 15 oldalas havi globális előrejelzésében közölte: modellszámításai szerint a járvány megfékezésére foganatosított karantén-intézkedések és egyéb korlátozások az idén 0,6 százalékponttal lassítják a kínai hazai össztermék (GDP) növekedését az eddig várt ütemhez képest.
A Moody’s ennek alapján 5,2 százalékra rontotta a kínai gazdaság idei egész éves növekedésre szóló prognózisát az általa eddig valószínűsített 5,8 százalékról.
A cég nem módosította 2021-re szóló, 5,7 százalékos kínai GDP-növekedéssel számoló előrejelzését. A hitelminősítő hangsúlyozta: ezek a prognózisok arra a várakozására alapulnak, hogy a járvány terjedése a következő hetekben már lassulni kezd.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Megszavazta az Európai Parlament az Európai Unió és Vietnam közötti szabadkereskedelmi és befektetésvédelmi megállapodást szerdán strasbourgi plenáris ülésén – olvasható az MTI-n.
A szavazást megelőző vitában Phil Hogan kereskedelemért felelős uniós biztos kifejtette, hogy a megállapodás mindkét félnek előnyös, és megerősíti az unió ázsiai jelenlétét.
„A vietnami kormány tavaly új munkaügyi törvényt fogadott el, amely elismeri a gazdasági társulás szabadságát az ENSZ munkaügyi szabályainak megfelelően” – hangsúlyozta az uniós biztos.
Győri Enikő (Fidesz) hangsúlyozta: a megállapodás új lehetőségeket teremt az európaiak és az európai vállalatok számára.
Ugyanakkor Vietnamnak is esélyt jelent a fejlődésre és a szabadság kiteljesítésére – tette hozzá.
A megállapodás hozzáférést biztosít az uniós vállalatok számára a vietnami szolgáltatási és a közbeszerzési piachoz is – mondta.
Az egyezmény ellenzői azt kérik, hogy az uniós vállalatok továbbra se férjenek hozzá Hanoi vagy Ho Shi Minh-város közbeszerzési piacaihoz, és maradjanak hatályban a vietnami piactorzító intézkedések – közölte Győri Enikő.
A képviselő hozzátette: az egyezmény által hatalmas lehetőség nyílik az uniós, így a magyar vállalatok számára.
A jövőben ugyanis hozzáférhetnek a délkelet-ázsiai térség leggyorsabban fejlődő országának közel százmilliós piacához, és magas szintű védelemben részesülhetnek ottani befektetéseik – mondta.
Geert Bourgeois belga konzervatív képviselő szerint az egyezmény egyedülálló lehetőséget ad az uniónak arra, hogy olyan komoly szereplőként léphessen fel a világban, amely kiáll a multilaterális kereskedelem mellett, elutasítja a protekcionizmust, valamint kiáll a munkavállalói és emberi jogok, illetve a környezetvédelem mellett.
„A megállapodás hozzájárul a jobb életkörülmények kialakulásához Vietnamban, új és jobban fizető munkahelyeket teremt, a kis- és nagyvállalatok számára, csökkeni a költségeket, és kölcsönösen jobb hozzáférést biztosít egymás piacához a feleknek” – hangsúlyozta a belga politikus.
Bernd Lange német szocialista képviselő, az EP nemzetközi kereskedelmi bizottságának elnöke szerint a megállapodás Vietnamban és a régióban egyaránt megerősítheti az unió szerepét.
Különösen fontos ez olyan területeken, mint például a sajtó- és a véleményszabadság. Nagyobb mozgásteret harcoltunk ki a vietnami civil szférának – mondta.
