Fumio Kisida japán miniszterelnök csütörtöki bejelentése, miszerint nem hagynak fel a hatalmas orosz gázprojekttel, már hetekkel ezelőtt eldőlt, amikor a magas rangú tisztviselőknek négyszemközt elmondta, hogy soha nem kockáztatná országa energiabiztonságát.
A március eleji találkozókon Kisida biztosította kereskedelmi és gazdasági miniszterét, Koichi Hagiudát és más tisztségviselőit, hogy maradnak a Szahalin-2 cseppfolyósított földgáz (LNG) projektben, mert a projekt megszakítása veszélyeztetné a gazdaságot.
A találkozók részletei, valamint a Kisida és más kormányzati tisztviselők nyilvános beszédei segítenek megérteni azt a nehéz egyensúlyt, amelyet Japán próbál megtartani az orosz invázióval kapcsolatban. Noha egyetért a szankciókkal az orosz bankok és oligarchák ellen, Japánnak kisebb mozgástere van, mint szövetségeseinek, hogy megszakítsa kapcsolatait az orosz gázzal, hiszen a 2011-es fukusimai katasztrófa utáni atomreaktorok leállítása óta nagymértékben támaszkodik az importra.
A júliusi országos választások előtt Kisida el akarja kerülni az üzemanyagszámlák megugrását és az áramkimaradások kockázatát. Az Oroszország által „különleges hadműveletnek” nevezett inváziót követően Japán eleinte hangsúlyozta, hogy párhuzamosan kell haladni a G7-ekkel, miközben meg kell őrizni a stabil energiaellátást.
A G7-ek eddig csak abban állapodtak meg, hogy csökkentik az orosz energiától való függést, nem pedig az energiavásárlás azonnali leállítását. Azonban ahogy nő a felháborodás Ukrajnával kapcsolatban, más G7-országok is rákényszeríthetik Kisidát az orosz gáz leállítására.
Ha a G7 többi tagja úgy dönt, hogy betiltja az orosz energiaimportot, akkor Japánnak is ezt kell tennie. Ha a G7 úgy dönt, hogy nem, akkor Japán bármit elkerülhet – mondta Takayuki Homma, a Sumitomo Global Research közgazdásza.
Az energiaszegény Japán több mint egy évtizede csapolja az orosz gázt, hogy csökkentse közel-keleti olajfüggőségét, és pótolja a kieső nukleáris kapacitást. Amennyiben kénytelen lenne lecserélni az orosz LNG-t más, piacon vásárolt gázra, akár 25 milliárd dollár többletköltséggel is kellene számolnia a magas azonnali árak (másnapi vagy következő hónapra leszállítandó gáz árak) miatt.
„Még ha sikerül is biztosítani az ellátást, a gáz ára rendkívüli mértékben meg fog emelkedni” – mondta Ken Koyama, az Energiagazdasági Intézet igazgatója.
Oroszország nem hajlandó „kompromittált devizában” – így dollárban és euróban – elfogadni a földgázszállítások ellenértékét a barátságtalan országoktól és áttér a rubelelszámolásra – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a szerdai kormányülésen Moszkvában.
„Egy intézkedéscsomag mielőbbi végrehajtásáról döntöttem, miszerint az úgynevezett barátságtalan országokba szállított földgázunkért járó fizetésben – kezdjük ezzel – az orosz rubelre térünk át” – szögezte le az orosz elnök.
Hozzátette, hogy Oroszország továbbra is szállít földgázt „a korábban megkötött szerződésekben rögzített árképzési elveknek megfelelő mennyiségben és áron”. Hangsúlyozta, hogy a változások csak a fizetés pénznemét érintik, és utasította a kormányt, hogy instruálja a Gazpromot a meglévő szerződések módosítására.
„Ugyanakkor minden külföldi fogyasztónak lehetőséget kell biztosítani a szükséges tranzakciók lebonyolítására, és világos, átlátható fizetési eljárást kell kialakítani számukra, beleértve az orosz rubel vásárlását a hazai devizapiacunkon. Arra kérem Oroszország Nemzeti Bankját, hogy a kormánnyal együtt egy héten belül szabályozza az ügyletek ügymenetét” – rendelte el Putyin.
Putyin szerint a Nyugat mindenki előtt bebizonyította, hogy lehet nem teljesíteni az euróban és dollárban vállalt kötelezettségeket.
Mint mondta, a „kollektív Nyugat” azzal a döntésével, hogy törvénysértő módon befagyasztotta Oroszország nemzetközi aktívumait, gyakorlatilag fizetésképtelenséget jelentett be Moszkva előtt, és aláásta fizetőeszközeinek megbízhatóságát.
„Teljesen világos, hogy ebben az összefüggésben az Európai Unióba, az Egyesült Államokba történő árusszállításainknak, amelyekért dollárban, euróban és egyéb devizában kaptuk a kifizetést, már nincs értelmük számunkra” – jelentette ki Putyin.
Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezérigazgatója közölte, hogy az orosz űrvállalat ezentúl rubelben fog szerződni minden külföldi partnerével. A Pervij Kanal csatornán Rogozin elmondta, hogy már február 24-én, az Ukrajna ellen indított háború első napján megvitatta a pénzügyminisztérium képviselőivel devizabevételek kérdését, amelyeket az a Roszkoszmosz egyebek között hajtóművek és más csúcstechnológiai termékek szállításáért kap.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a szerdai parlamenti kormányórán kijelentette, hogy az orosz szénhidrogének elleni embargó a globális kőolaj- és földgázpiac összeomlásához vezetne. Rámutatott, hogy Oroszország a világpiac legnagyobb energiaforrás-szállítója, az orosz energiaexport részesedése mintegy 20 százalékos.
Novak szerint az energiaárak növekedése kiszámíthatatlan lehet, miközben Európa már most is soha nem látott, ezer köbméterenkénti 4000 dolláros tőzsdei árral szembesül. Hozzátette, hogy Oroszország „soha nem használta fegyverként az energiaforrásokat”, és még a „legbonyolultabb geopolitikai helyzetben” is folytatja „a gázszállításokat az európai fogyasztóknak a kérelmeknek és a szerződéseknek megfelelően, az ukrán gázszállítási rendszer felhasználásával, a 2024-ig szóló szerződés alapján”.
Mint mondta, az Északi Áramlat-2 projektet, amely további gázmennyiséget biztosíthatott volna Európának, most lényegében eltemették. Ismételten arra figyelmeztetett, hogy az európai fogyasztóknak még magasabb energiaárakkal kell szembenézniük.
„Szeretném hangsúlyozni, hogy az európai döntéshozók teljes hozzá nem értése, a rosszul átgondolt politikák és a stratégiai tervezés hiánya vezetett ehhez az eredményhez. Ahogyan az Egyesült Államok esetében sem, Oroszországnak semmi köze sincs ehhez a helyzethez, és semmilyen módon nem járult hozzá az energiaellátás csökkenéséhez” – fogalmazott.
Az orosz kormány március 7-én hagyta jóvá az Oroszországgal szemben barátságtalan országok és területek listáját, amelyre az Európai Unió minden tagországa, így Magyarország is felkerült. A határozat értelmében az orosz állam, állampolgárok és vállalatok a barátságtalan országokban működő külföldi hitelezőkkel szemben rubelben rendezhetik majd devizatartozásukat. Emellett az orosz cégeknek a listán szereplő államok állampolgáraival és vállalataival folytatott valamennyi ügyletét a Külföldi Befektetések Ellenőrző Bizottságának kell jóváhagynia.
Mark Rutte elmondta azt is, hogy a szankciók nem az orosz emberek, hanem a vezetés ellen irányulnak.
„Nem lehetséges”, hogy az Európai Unió teljesen leállítsa az orosz olaj- és gázszállításokat – figyelmeztetett Mark Rutte (képünkön) holland miniszterelnök a CNN tudósítása szerint. „Meg kell vitatnunk az orosz olaj és gázkitettségünkből fakadó sebezhetőségünket. Nem fogom ma azt kérvényezni állítsuk le teljesen az Oroszországból érkező olaj- és gázszállítmányokat” – mondta Rutte szerdán Párizsban egy francia kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón. A közösségnek szüksége van az orosz szállítmányokra – hangsúlyozta Rutte, és ezt „a kellemetlen igazságnak” nevezte.
Kedden az EU bejelentette, hogy tervei szerint idén kétharmadával csökkenti az orosz gázimportot, és „jóval 2030 előtt” megszünteti az orosz olaj- és gázkitettségét. Rutte hozzátette, hogy az unió Oroszország elleni szankciói az orosz vezetés ellen irányulnak, nem pedig az emberek ellen. A cikk végén a CNN közöl egy táblázatot is, ahol az orosz gázszállítmányra leginkább rászoruló európai országokat mutatja be, a listát Magyarország vezeti, másodikként Szlovákia, harmadikként pedig Moldova követi.
Nem rég megírtuk, hogy nem Rutte az egyetlen uniós kormányfő, aki nem támogatja a szankciók kiterjesztését az orosz gázimportra, Orbán Viktornak is ez a véleménye. A magyar miniszterelnök korábban kifejtette, hogy a „háború miatt kivetett szankciók gazdasági következményei súlyosak, de ha a szankciókat kivetjük az olajra és a gázra, amelyet Oroszországból hoz Európa, akkor a következmények még súlyosabbak lesznek”.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Az európai energiatermelés kitettsége az orosz gáz felé egy olyan helyzet, amelyből rövid távon nehezen találni kiutat. A válságra valószínűleg csak az energiahordozó használatának radikális csökkentése jelenthet megoldást hosszú távon.
Az európai gázfogyasztás egyik alapvető sarokkövét jelentik az orosz gázszállítások, azonban a tavaly őszi hónapok óta ezek érkezése jelentős mértékben lelassult. Mindez párhuzamosan az Ukrajnát körülvevő geopolitikai bizonytalansággal arra késztette az Európai Uniót, hogy a fogyasztás 40 százalékát jelentő orosz forrásoknak alternatívát találjon. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban arról beszélt a Reuters szerint, hogy a Gazprom szállításainak további csökkenése esetén is biztonságban van a kontinens gázellátása, ám hozzátette, hogy azok teljes leállása már újabb intézkedéseket igényelne.
A járvány utáni újranyitások hatására csúcsokat döntő kereslet és a vártnál alacsonyabb orosz import hatására a tél folyamán az európai gázárak sorra döntötték a rekordokat, így az unió és az Egyesült Államok vezetői kétségbeesetten kutatják az alternatív forrásokat, ami leginkább cseppfolyósított földgáz (LNG) formájában érkezhet.
Minderre reagálva Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes egy szerdai nyilatkozatában arról beszélt, hogy az orosz vezetékes gáz akár részleges LNG-re váltása Ázsiában okozhat újabb válságot, ezért Európa jobban járna, ha visszatérne a hosszú távú szerződésekre. Hozzátette, hogy az Északi Áramlat 2. gázvezeték működésének mielőbbi engedélyezése stabilizálná a piacokat.
A hónapok óta húzódó válság alatt azonban az EU tárgyalt többek között az Egyesült Államokkal, Katarral, Azerbajdzsánnal, Nigériával és Dél-Koreával is a szállítások növeléséről, akár a termelés emelése, akár a szerződések cseréje kapcsán is. Von der Leyen kiemelte, hogy Japán hajlandó szerződései egy részét az unió részére átengedni.
Januárban az európai LNG-import az események hatására 11 milliárd köbméteres csúcsot ért el, melynek közel fele az Egyesült Államokból érkezett, így a szuperhatalom mára a világ legjelentősebb LNG-exportőrévé is vált Ausztrália és Katar előtt. A közelgő tavasz is csökkenti az európai ellátás megoldásának sürgősségét és az orosz szállítások elmaradásának hatását. Azonban a geopolitikai helyzet továbbra is alapvető hatást gyakorol az európai piacokra, a mértékadó holland gáztőzsdén, a TTF-en kedden az árak több mint 15 százalékot zuhantak az orosz csapatok hazatéréséről szóló hírek hatására, ám a továbbra is fennálló bizonytalanság miatt szerdára ismét 69 euró/megawattos szintig kúsztak a keddi 65 eurós mélypontról.
Az európai tározók jelenleg átlagosan kapacitásuk harmadáig vannak tele.
Von der Leyen kiemelte, hogy az utóbbi évek infrastrukturális fejlesztéseinek eredményeként a kontinens könnyebben tudja a gázt és az áramot szétosztani a tagállamok között, ám a teljes orosz leállás esetén szükség lehet az ipari felhasználás háztartások felé történő átcsoportosítására. Mivel a tagállamok önállóan döntenek az energiapolitikájukról, az orosz gáz iránti kitettség mértéke is változó a különböző országok esetében, ugyanakkor az orosz–ukrán válság Von der Leyen szerint nyilvánvalóvá tette, hogy Európának csökkentenie kell függőségét az orosz gáztól, amit a megújuló energiaforrásokra történő, amúgy is tervezett átállás is segíthet. Az elmúlt évek alacsony energiaárai hatására elmaradó beruházások is újraindultak az olaj- és gáztermelés területén, melyet a bankok szívesen finanszíroznak. A nyersanyagciklus változásait a klímaátmenettel magyarázó hangok szerint a beruházások a túlzott zöldítés miatt maradtak el, ám valójában ennek hátterében az alacsony árak miatti gyenge megtérülés állt.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Európának már egy ideje fejfájást okoz az orosz–ukrán helyzet, és arra is fel kell készülnie, ha elzárják az orosz gázcsapokat. A Statista összeszedte, hogy mely országok vannak a leginkább kiszolgáltatva az orosz földgáz áramlásának.
Néhány kisebb európai ország kizárólag az orosz gázra támaszkodik, mint Észak-Macedónia (100 százalék), Bosznia-Hercegovina és Moldova. Finnországban (94 százalék), Lettországban és Szerbiában is a gázellátásnak legalább a 90 százalékát teszi ki az orosz szállítmány.
Európa nagy gazdaságai közül Németország gázszükségletének a felét Oroszországból importálja.
A legkevésbé Franciaországot (24 százalék) viselné meg a helyzet, amely az összes készletének negyedében számol az orosz gázzal, jelentősebb része pedig Norvégiából származik.
Az Egyesült Királyság is jó helyzetben van, gázellátásának felét hazai forrásból szerzi, és többnyire Norvégiából és Katarból importál. Spanyolország sem szerepel az orosz gáz fő megrendelőinek listáján, jelentősebb kereskedelmi partnereik Algéria és az Egyesült Államok.
Katar már felajánlotta a segítségét az uniónak, természetesen elkérnék az árát.
Az ország a világ egyik legnagyobb LNG-kitermelője. A feltételek között hosszú távú, kizárólagos szerződések és különböző szankciók is szerepelnének. Joe Biden igyekszik megoldást találni Európa energetikai problémáira, a napokban fogadta a katari emírt Washingtonban. Nyitott kérdés, hogy így is elegendő lenne-e a gáz. A katari kapacitások jelentős részét hosszú távú szerződések adják, melyek a termelés 90-95 százalékára rúgnak, így iparági szakértők szerint Európa nem számíthat többre a katari termelés 8-10 százalékánál, ráadásul ez sem teljes mértékben új kínálat, hiszen az emírség már most is szállít Európába.
Az amerikai kormány tárgyalásokat folytatott több nemzetközi energetikai vállalattal az Európába irányuló földgázszállítás vészhelyzeti terveiről, ha az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus megszakítja az orosz szállítást – közölte két amerikai tisztviselő és két ipari forrás pénteken a Reuters hírügynökséggel.
Az Egyesült Államok attól tart, hogy Oroszország egy újabb katonai támadásra készül a 2014-ben megszállt Kelet-Ukrajna ellen. A Kreml tagadja, hogy inváziót tervezne Ukrajna területén. Viszont a konfliktus egyre jobban éleződik: a héten folytatott diplomáciai tárgyalások nem jártak eredménnyel a Nyugat és Moszkva között, miközben az amerikai hírszerzés olyan jelentésekről számolt be, amelyek szerint Oroszország egy hamis zászlós művelettel akarja megalapozni Ukrajna lerohanását, amire napokon belül sor kerülhet.
A konfliktus új eleme, hogy Európában már arra készülnek, hogy Oroszország hamarosan leállíthatja a gázszállítmányokat a kontinensre, ha katonai támadást indít. Az Európai Unió gázellátásának mintegy harmada Oroszországtól függ, és az esetleges konfliktus miatt kivetett amerikai szankciókra válaszul is elzárhatja a gázcsapokat Moszkva.
Az Európába irányuló orosz gázellátás bármilyen leállása súlyosbítaná az üzemanyaghiány okozta energiaválságot. A rekordszintű áramárak a fogyasztók energiaszámláit és az üzleti költségeket is megemelték, és egyes országokban tiltakozásokat váltottak ki.
Az Egyesült Államok viszont elébe akar menni a problémának, a külügyminisztérium tisztviselői megkeresték az energetikai vállalatokat, hogy felmérjék, honnan érkezhetnének további gázszállítmányok, ha szükség lenne rájuk – mondta a Reutersnek két, az egyeztetéseket ismerő iparági forrás.
A vállalatok közölték az amerikai kormánytisztviselőkkel, hogy a globális gázellátás szűkös, és kevés gáz áll rendelkezésre az Oroszországból származó kapacitások kiváltására – mondták az iparági források.
A külügyminisztérium energetikai vállalatokkal folytatott megbeszéléseit Amos Hochstein energiabiztonsági főtanácsadó vezette. Washington egyelőre még nem kérte a vállalatokat a termelés növelésére.
„Megvitattunk egy sor vészhelyzeti forgatókönyvet. Egyeztettünk az Európai Bizottsággal, de megtettük ezt az energetikai vállalatokkal is. Pontos, ha azt mondjuk, hogy beszéltünk velük az aggodalmainkról, és beszéltünk velük egy sor vészhelyzetről, de nem volt semmiféle kérés, amikor a termelésről van szó” – közölték a források a Reutersszel. A hírügynökség úgy tudja, azt is megkérdezték, hogy a vállalatoknak van-e kapacitásuk az export növelésére és szükség esetén a mezők karbantartásának elhalasztására.
Nem volt világos, hogy az amerikai tisztviselők mely vállalatokkal vették fel a kapcsolatot. A Royal Dutch Shell, a ConocoPhillips és az Exxon nem kívánt nyilatkozni, amikor megkérdezték, hogy felvették-e velük a kapcsolatot. A Chevron, a Total , az Equinor és a Qatar Energy nem reagált azonnal a megkeresésre. Vélhetően cseppfolyósított gázszállítmányokkal váltana ki az Egyesült Államok az esetlegesen kieső orosz gázt.
Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője nem kívánta kommentálni az energiavállalatokkal folytatott amerikai megbeszéléseket, de megerősítette, hogy a vészhelyzeti tervezés folyamatban van.
„A lehetséges kihatások felmérése és a kihatások csökkentésének módjainak feltárása bevett gyakorlat” – mondta a szóvivő.
„Bármilyen ezzel kapcsolatos részlet, amely a nyilvánossághoz eljut, csak azt mutatja, hogy milyen részletesen és milyen komolyan tárgyalunk, valamint hogy készek vagyunk jelentős intézkedéseket bevezetni szövetségeseinkkel és partnereinkkel együttműködve” – tette hozzá a külügy.
Moszkva azzal fokozta a feszültséget Ukrajna térségében, hogy az elmúlt két hónapban csapatokat vonultatott fel a két ország határaihoz közel, miután 2014-ben elfoglalta az ukrajnai Krím félszigetet, és támogatta a kelet-ukrajnai kijevi csapatok ellen harcoló szakadárokat.
Biden korábban azt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy egy újabb orosz lépés Ukrajnával szemben szankciókat és fokozott amerikai jelenlétet vonna maga után Európában. Oroszország tagadja, hogy Ukrajna megtámadását tervezné, és azt állítja, hogy joga van ahhoz, hogy saját területén tetszése szerint mozgassa csapatait.
A 2021. februári mutató szintjére csökkent az orosz gáztranzit Ukrajnán keresztül Szlovákiába a Nagykaposi határátkelőhelyen az idei év első napjaiban – közölte az Eustream szlovák szolgáltató.
A nagykaposi gáztranzit rendelés január 3-án 26,04 millió köbméter volt, ami 2021. február 24. óta a legalacsonyabb mutató. Ilyen minimális mutatót két napja regisztrálnak. Ugyanakkor az Eustream adatai szerint a január 2-i tranzit 35,5 millió köbmétert tett ki, január 3-án pedig a mutató 4,65 millió köbméter volt.
A Reuters által idézett Gascade német hálózatüzemeltető szerint a Jamal–Európa gázvezeték, amely Európába szállítja az orosz gázt, már 14. napja fordított – revers üzemmódban keletre, Németországból Lengyelország irányába szállította a gázt. Az adatok szerint a keleti irányban szállított gáz mennyisége az elmúlt 24 órában nem változott. A Jamal-Európa gázvezeték szállítja Oroszország Európába és Törökországba irányuló éves gázexportjának mintegy hatodát.
Amint azt az aukció eredményei mutatják, a Gazprom a gázvezetéken átmenő tranzitkapacitást a múlt havi aukción foglalta le januárra – az ajánlott kapacitás 21,1%-át, vagyis napi 19,28 millió köbméter gázt.
Az exminiszter véleménye szerint Oroszország ezt a saját feltételeit tartalmazó hosszú távú szerződésekkel próbálja elérni.
Pavlo Klimkin, az ukrán külügyi tárca egykori vezetője a „Szólásszabadság az ICTV-n” című műsor adásában kijelentette, Vlagyimir Putyin orosz elnök a „zöld” energia fejlesztése miatt a következő években harcolni fog az európai gázpiac irányításáért.
„Sajnos Európában sokan alábecsülték… Oroszország álláspontját. Azt hitték, az Északi Áramlatért harcolnak, de most valami egészen másért harcolnak.
Putyin tökéletesen tisztába van azzal, hogy jön a »zöld hullám«, »zöld cunami«…” – mondta Klimkin.
Kifejtette: a következő években újraindul a világ, az országok teljesen új, energia hatékony technológiákra térnek át a káros kibocsátás csökkentése érdekében, „különben teljesen megváltozik a bolygónk lesz”.
„Ez viszont azt jelenti, hogy Putyin a saját feltételeit tartalmazó hosszú távú szerződésekkel fog az elkövetkezendő években harcolni fog az európai gázpiac irányításáért. Ilyen ambíciói vannak, nem csak az Északi Áramlat… Ennek érdekében mindenre képes, mert Oroszország számára az elkövetkezendő években ez a túlélés kérdése… Végül is tavaly Oroszország költségvetésének 38%-a az olaj és a gáz volt” – hangsúlyozta ki az exminiszter.
Volodimir Zelenszkij korábban a katari emírrel tárgyalt a katari cseppfolyósított földgáz Ukrajnába való szállításának lehetőségeiről és feltételeiről.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Moldova a piaci árnál kétszer alacsonyabb áron kap orosz gázt novemberben a Gazprommal kötött szerződés értelmében, közölte Andrij Spinu moldovai miniszterelnök-helyettes Telegram-csatornán.
„Novemberben 1000 köbméterenként 450 dollár körül lesz az ár, ezután a gáztőzsdei ártól függően csökkenhet az ár. A jelenlegi körülmények között az ár kétszer alacsonyabb a piaci árnál, és alacsonyabb, mint az októberben fizetett ár (790 dollár)” – mondta Spinu.
Megjegyezte, hogy az új szerződés a moldovai delegáció által javasolt képletet tartalmazza, amely a gáz és a benzin piaci árának arányán alapul. Szerinte mivel kereskedelmi kapcsolatról van szó a Gazprom és a Moldovagaz között, a pontos képletet csak ezek a cégek hozhatják nyilvánosságra, számolt be az interfax.com.ua.
Spinu elmondása szerint a Gazprommal kötött megállapodás nem tartalmaz politikai feltételeket, és nem tesz említést Dnyeszteren túlról. Spinu hozzátette, hogy Kisinyov adósságával kapcsolatban a felek arra jutottak, hogy 2022-ben felülvizsgálatot hajtanak végre a tartozás pontos összegének meghatározására, ezt követően pedig újabb tárgyalásokra kerül sor, amelyek alapján összeállítják a törlesztési naptárat.
Olekszij Miller, a Gazprom vezetője, Spinu moldáv miniszterelnök-helyettes és Vadim Cseban, a Moldovagaz vezetője háromnapos, október 27. és 29. közötti szentpétervári megbeszéléseit követően a felek bejelentették egy hosszú távú, ötéves szerződés megkötését.
Az októberre vonatkozó szerződés szerint Moldova ezer köbméterenként 790 dollárért kap gázt. Ebben az esetben a szerződés előírja, hogy a Köztársaság csak a szükséges összeg 67%-át kapja meg. Az orosz fél kijelentette, hogy készen áll Moldovának piaci áron, 25%-os kedvezménnyel gázt szállítani, ha rendezi a több mint 700 millió dolláros tartozását. A moldovai vezetés viszont azt állítja, hogy a Gazprom által kínált ár magasabb a régió piaci áránál, és független felülvizsgálatra van szükség az adósság összegének meghatározásához.
Ezzel kapcsolatban a moldovai kormány jóváhagyta a rendkívüli állapot 30 napos időtartamra való bevezetésére – október 22-től november 20-ig. Natalia Gavrilica moldovai miniszterelnök elmondása szerint az Energocom állami vállalatot arra utasították, hogy alternatív forrásokból biztosítsa a szükséges mennyiségű földgázt, hogy biztosítsa a szükséges nyomást a vezetékekben.
Ezen a héten Moldova a nemzetközi piacon szerezte be a gázt. A kormány napi pályázatok kiírására utasította az állami Energocomot. A Naftogaz megnyerte az Energocom 0,5 millió köbméter gáz szállítására kiírt pályázatát, és egy másik, 12,125 millió köbméterről szóló pályázatot írt ki. Ezen kívül Ukrajna 15 millió köbméter gázt küldött Moldovába rulírozó (az ügyfél a visszafizetett hitel összegét újból igénybe veheti a rendelkezésre tartási idő alatt) jelleggel, hogy fenntartsa a minimális nyomást a gázelosztó hálózatban.
Annak ellenére, hogy az EU országaiban az utóbbi időben jelentősen csökkent a földgáz ára az EU-s blokkra, és általában egész Európában hideg télre számítanak. Mivel a földgáz ára számos tényező miatt továbbra is magas a kontinensen, beleértve a kereslet hirtelen növekedését, amelyet a gazdaság fellendülése okozott a járvány világjárvány miatt lezárásokat követően, az elhúzódó tél, amely kiürítette a tartalékokat, áttérés a megújult energiaforrásokra, ami hiányt okozott Európa energiaellátásában.
Oroszország, mint Európa legnagyobb gázszolgáltatója a maga részéről úgy tűnik, biztosítja az ellátást, de a legtöbb szakértő úgy véli, hogy a Kreml „elpolitizálja” ezt a válságot és a maga javára fordítja, mert a piacok közvetve vagy közvetlenül Vlagyimir Putyin szavaitól függnek. Például amikor az orosz elnök kijelentette, hogy a következő hónapban Európa több gázt kaphat, azonnal csökkent az európai árorientáció. Ez a válság egyértelműen kimutatta Európa Oroszországtól való függőségét, amely továbbra is a kontinens legnagyobb gázszolgáltatója. De mit kell tenni annak érdekében, hogy csökkentsük Európa az orosz energiaforrástól való függőségét? Először is világossá kell tenni, hogy Oroszország messze nem az egyetlen gázforrás. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában is van bőven gáz. Például 2019-ben Algéria és Katar az Európába irányuló földgázimport 8%, illetve 5%-át biztosította. Európa azonban folyamatosan a konkurenciával néz szembe a készletek biztosítása során.
A tekintélyes The Economist kiadvány szerint a világ cseppfolyósított földgáz importjának csaknem 75%-a Ázsiára esik. Többek között Kína és más ázsiai országok vásárolják fel azt a gázt, amely egyébként Európába kerülhetne. Ráadásul a kereslet Latin-Amerikában az utóbbi egy évben csaknem megduplázódott. Európa ugyanakkor szorult helyzetbe került, amikor a gázpiacok liberalizációja következtében lemondta az energiaforrások hosszú lejáratú energiaszerződések révén való beszerzését, ami mellesleg a kőolaj árától is függ.
Eközben a közel-keleti belföldi földgázfogyasztás növekedése, amely az elmúlt évtizedben átlagosan 4,6%-kal nőtt évente, a gáz exportja csökkenéséhez vezet. Az Egyesült Államok pedig az alternatív cseppfolyósított földgáz szállítójaként igyekszik prezentálni magát. Például, amikor Donald Trump kormányzata 2019-ben az export növekedésével büszkélkedett, azzal dicsekedett, hogy „USA a szabadság molekuláival” látta el szövetségeseit.
Európa az elmúlt évtizedekben már megnövelte a cseppfolyósított földgázra vonatkozó megrendeléseit, Németország pedig további gáztárolók építését tervezi. De ez egy költséges alternatíva az orosz szállítással szemben. És ahhoz, hogy az árakat hasonló szintre csökkentsük, nagy beruházásokra lesz szükség.
Az EU szintén egy Déli gázfolyosó létrehozására is összpontosít, amely gigantikus projektet Brüsszelben találták ki az orosz gáztól való függés csökkentésére. Az egyik megoldás, a Transz-adriai csővezeték, amelyet tavaly helyezték üzembe, amely jelenleg az azerbajdzsáni Shah-Deniz mezőről évente mintegy 10 milliárd köbméter gázt képes Európába szállítani.
Ez csak egy kis része az Európai Unió igényeinek, de a projekt ígéretes: a jövőbeli bővítések, mint például a Görögország-Bulgária rendszerösszekötő azt jelenti, hogy például Bulgária gázszükségletének 33%-át Azerbajdzsán fedezi. A tervezett projektek között szerepel az Izraelt Európával összekötő 1900 kilométeres gázvezeték, amely évente további 20 milliárd köbméter gázt tud biztosítani.
Ez azonban nem biztosítja Európa szükségleteit. Az orosz gázról való lemondás az EU számára túl ambiciózus lenne, még hosszú távon is. Az „öreg” kontinens az elfogyasztott gáz túlnyomó részét importálja, és csak korlátozott számú alternatívája van. De meg lehet törni Oroszország monopóliumát azokban az országokban, amelyek történelmileg az orosz gáztól függnek, például Bulgária és a balti országok. A Franciaország által előnyben részesített alternatív nukleáris energiaforrások felhasználása tovább diverzifikálhatja az energiaellátást mindaddig, amíg a megújuló energiaforrások kínálata nem felel meg a keresletnek. Ma azonban, ahogy a legtöbb szakértő úgy véli, Európa nem engedheti meg magának, hogy megkerülje Oroszországot.
Oroszorszá pedig nem szégyelli magát, és kihasználja, közölte Pavlo Majewski, a PGNiG lengyel olaj- és gázipari vállalat vezérigazgatója. Elmondása szerint korábban a Gazprom gyakran gyakorolt politikai nyomást, kihasználva piaci „hatalmát”.
A korábbi, 2009-es és 2014-es európai gázválságok idején Oroszország korlátozta a gázellátást, hogy politikai nyomást gyakoroljon Ukrajnára, és ezzel veszélyeztette az európai gazdaságot.
„Az EU emlékszik erre a két eseményre, Lengyelország 2004 óta hétszer szembesült gázellátási problémákkal – emelte ki Majewski. – Tudjuk, hogy a Gazprom nem szándékozik az uniós gázpiac szabályai szerint játszani, és visszaél erőfölényével.”
2015-ben az Európai Bizottság már egy nagyszabású nyilatkozatot készített, amely szerint a Gazprom megsértette az EU gázpiacát szabályozó versenyszabályokat. Azóta a fellebbviteli bíróságok jóváhagyták a Bizottság megállapításait, és kötelezték a Gazpromot, hogy fizessen 1,5 milliárd dollárt a PGN.9 lengyel olaj- és gázipari vállalatnak valamint 2,9 milliárdot az ukrán Gazpromnak. A mostani válság ebből a szempontból nem különbözik az előzőktől, jelentette ki Pavlo Majewski.
Dmitro Peszkov, a Kreml szóvivője, a maga részéről nyíltan kijelentette, hogy az Északi Áramlat-2 mihamarabbi jóváhagyása és üzembe helyezése a gáz árának csökkenését eredményezi. „Valójában van elegendő szabad kapacitás az orosz gáz szállítására, és az új gázvezeték nem biztosítja a gázmennyiség növelését – csak felváltja a meglévő útvonalakat.”
NEWMAKER
[type] => post [excerpt] => Annak ellenére, hogy az EU országaiban az utóbbi időben jelentősen csökkent a földgáz ára az EU-s blokkra, és általában egész Európában hideg télre számítanak. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1635676740 [modified] => 1635626624 ) [title] => Tudja az EU nélkülözni az orosz gázt? [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=16490&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 16490 [uk] => 16479 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 16480 [image] => Array ( [id] => 16480 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-1.jpg [original_lng] => 56865 [original_w] => 578 [original_h] => 439 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-1-300x228.jpg [width] => 300 [height] => 228 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-1.jpg [width] => 578 [height] => 439 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-1.jpg [width] => 578 [height] => 439 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-1.jpg [width] => 578 [height] => 439 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-1.jpg [width] => 578 [height] => 439 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-1.jpg [width] => 578 [height] => 439 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1635615825:12 [_thumbnail_id] => 16480 [_edit_last] => 12 [views_count] => 4584 [_oembed_9c2e28c716b7d3d414668c7305749092] =>
We are taking a major step towards joint purchasing of gas in the EU.
From today, companies can register their gas purchase needs on the AggregateEU platform.
We will pool our demand and use our collective bargaining power to improve prices for consumers. https://t.co/loPSgkIPJV
