Európában egyedülálló, 5G technológiával távolról vezérelhető óriásdarukat állítanak az ukrán határnál található fényeslitkei East-West Gate (EWG) intermodális terminálon. Az Ázsia és Európa közötti vasúti áruforgalom új csomópontja lesz az EWG, amellyel létrehozói reményei szerint erősödik Magyarország logisztikai szerepe.
A Lengyelországban készült darukat 40 kamionnal szállították Fényeslitkére, a legnagyobb, speciális kísérettel érkezett elem 32 méteres volt – közölte az East-West Intermodális Logisztikai Szolgáltató Zrt.
Az osztrák Künz cég szakemberei egy 41 méter széles és két 28 méter széles sínen guruló óriásdarut, valamint egy 20 méter magas gumikerekes darut szerelnek össze ezekben a hetekben a terminálon. Az 5G-s kapcsolat segítségével távolról vezérelt óriásdaruk méretüket és az alkalmazott technológiát tekintve is egyedülállók a kontinensen, egyenként 45 tonna terhet tudnak rakodni.
A terminál felhúzásához 2020 októberében kezdték el a földmunkát a 140 hektáros (a Margit-szigetnél nagyobb) területen, az építési munkák idén januárban indultak. Mostanra az összesen mintegy tíz kilométer hosszú normál és széles nyomtávú vasúti pálya építése befejeződött, a közúti közlekedésre és a konténerek tárolására használt 225 ezer négyzetméter, nagyjából harminc futballpályányi betonburkolatot is leterítették. A terminál központi épületében a belsőépítészeti munkák folynak, készül a raktár, a gépjárműtároló és a konténerjavító műhely.
A térségben, ahol 1990-ig jelentős áruforgalom haladt át, és a vasút meghatározó szerepet játszott a foglalkoztatásban, az elmúlt évtizedekben leépült a teherforgalom, a vasúti nyomtávváltás miatt szükséges átrakodás. Ugyan számos elképzelés és tanulmányterv született a térség fejlesztésére, több esetben az alapkövét is lerakták egy-egy beruházásnak, valódi előrelépés nem történt – emlékeztet közleményében az East-West Zrt.
A cég szerint az EWG átrakókapacitására nagy szükség van az Ázsia és Európa évről évre jelentősen bővülő vasúti áruforgalom kiszolgálásában. A nyomtávváltásból adódó átrakás jelentős része jelenleg a fehérorosz–lengyel határ két oldalán található Breszt és Małaszewicze átrakón történik, az ottani terminálok kapacitásuk maximumán működnek, és jelentős várakozásra kényszerülnek a konténervonatok. A beruházó úgy látja, ezért is van létjogosultsága egy alternatív útvonalnak, ráadásul a piac a forgalom további bővülésére számít, amit az EU szigorodó környezetvédelmi szabályozása is generál.
A terminál – a magyarországi vasúti pályakapacitás függvényében – évente akár 1 millió darab 20 lábas konténert (TEU) is tud majd kezelni, elméleti kapacitását és területét tekintve is a legnagyobb ilyen létesítmény lesz a kontinensen. A létesítmény zöldtechnológiával valósul meg, energiaellátást többek között nagy teljesítményű napelempark, valamint hőszivattyúrendszer biztosítja. A terminál területén kizárólag elektromos termináltraktorokat és e-autókat használnak majd.
Az EWG-be a legmodernebb technológiát építik be, itt irányítják majd Európában elsőként távolról, 5G-technológiával a darukat, valamint egy magyar startup vállalkozás közreműködésével felépítik az EWG digitális ikertestvérét (Digital Twin) is, amely valós időben, 3D-ben követi a logisztikai központ folyamatait és működését – a vonatok, a kamionok, a daruk, a szállítójárművek mozgását és az áruk útját, ezzel a folyamatok tervezhetőségét, optimalizálását és a hatékonyság növelését segíti az ipar 4.0 elveinek megfelelően.
lérhetővé tenné szabadalommal védett, ötödik generációs (5G) mobiltechnológiájának licenszét a Huawei kínai telekommunikációs óriáscég más okostelefon-gyártók számára – közölte a vállalat kedden Sencsenben, egy részben élőben, részben pedig videolinken keresztül megrendezett eseményen.
A licenszdíj felső határát 2,5 dollárban szabták meg készülékenként – jelentette be az eseményen Jason Ding, a Huawei szellemi tulajdonért felelős részlegének vezetője. A licenszdíj nyilvánossá tételével a vállalat átlátható költségstruktúrát kíván biztosítani a befektetői bizalom növelése érdekében – mondta el Szung Liu-ping, a vállalat vezető jogi tisztségviselője. A Huawei a nyílt, tényeken alapuló kommunikáción keresztül kívánja felvenni a harcot a vele szemben indított amerikai kampánnyal szemben – tette hozzá, miközben a cég jelentős nyomás alatt áll az amerikai technológiák beszerzését korlátozó amerikai szankciók miatt.
A Huawei a szankciók bevezetése óta jelentősen fokozta kutatási és fejlesztési erőfeszítéseit. Szung elmondta: a cég éves bevételének 10 és 15 százalék közötti részét költik kutatás-fejlesztésre, amelyre az elmúlt tíz év során összesen 90 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordítottak. 2020-ban a Huawei már a harmadik helyen végzett az EU ipari kutatás-fejlesztési befektetési rangsorában – tette hozzá.
Az eseményen közzétett, innovációról és szellemi tulajdonról szóló 2020-as fehérkönyvében a Huawei rámutatott: az innováció területén folytatott beruházásainak köszönhetően mára a világ egyik legnagyobb szabadalomtulajdonosa lett. 2020-ra a vállalat világszerte több mint 100 ezer aktív szabadalommal rendelkezett, mintegy 40 ezer szabadalomcsaládon belül.
Francis Gurry a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) korábbi igazgatója a sencseni eseményen videolinken elmondott beszédében kiemelte: a Huawei világvezető az innováció területén. Kiemelte: a vállalat tavaly 5464 nemzetközi szabadalomkérelmet nyújtott be, csaknem kétszer annyit, mint legközelebbi versenytársa, a dél-koreai Samsung.
A vállalatot Washington 2019-ben helyezte kereskedelmi tiltólistára nemzetbiztonsági kifogásokra hivatkozva. A cég ellen tavaly további szankciókat vezetett be az amerikai vezetés, korlátozva hozzáférését az amerikai technológiák felhasználásával előállított alkatrészekhez.
