A japán kormány országos versenyt hirdetett, amelyben ötleteket várnak az emberek több alkoholfogyasztásra való ösztönzésére, miután a fiatalok körében bekövetkezett szemléletváltozás az adóbevételek visszaesését eredményezte.
A fiatalabb generáció kevesebb alkoholt fogyaszt, mint a szüleik – ez a változás az olyan italok adóját sújtotta, mint például a szaké (japán rizsbor). A nemzeti adóhivatal ezért országos versenyt hirdetett, hogy ötleteket dolgozzanak ki a tendencia megfordítására.
A „Sake Viva!” kampánytól azt várják, hogy tegye vonzóbbá az alkoholfogyasztást a gazdaság fellendítése érdekében. A versenyben 20 és 39 év közötti fiatalokat kérnek fel arra, hogy osszák meg üzleti ötleteiket, amelyekkel beindíthatják a keresletet társaik körében – legyen szó a szakéról, a whiskyről, a sörről vagy a borról.
A versenyt szervező csoport szerint az új szokások – amelyek részben a Covid-járvány idején alakultak ki – és a népesség elöregedése az alkoholeladások csökkenéséhez vezettek. A japán média szerint egyesek kritikával illetik az egészségtelen szokás népszerűsítésére tett kísérletet.
Az ötleteket szeptember végéig várják a pályázóktól. A legjobb terveket ezután szakértők segítségével fejlesztik tovább, mielőtt a végső javaslatokat novemberben prezentálják a hivatalnak. A kampány honlapja szerint Japán alkoholpiaca folyamatosan zsugorodik, és ennek egyik jelentős tényezője – a csökkenő születésszám mellett – az ország idősödő demográfiai összetétele.
Az adóhivatal legfrissebb adatai azt mutatják, hogy az emberek 2020-ban kevesebbet ittak, mint 1995-ben: a fogyasztás évi 100 literről 75 literre esett vissza. A The Japan Times szerint míg 1980-ban a teljes állami bevétel 5 százalékát tették ki az alkoholra kivetett adók, addig 2020-ban ez az érték 1,7 százalékra csökkent, írja a BBC.
A szövetségi költségvetés idei hiánya eddig 71 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. Az adóbevételek növekedésének ütemét a szakértők sem értik.
A költségvetési hiány 30 százalékos csökkenése annak köszönhető, hogy tavaly lezárultak a nagy pandémiás szövetségi kiadások, miközben idén jelentősen nőttek az állami bevételek. A kormányzati kiadások 15 százalékkal, 480 milliárd dollárra csökkentek idén júliusban, év per év alapon. Miután tavaly év végén kivezettek olyan nagy szövetségi programokat, mint például a kiterjesztett munkanélküli ellátás. A másik oldalon, a naptárhatástól nem tisztított, kormányzati bevételek 3 százalékkal 269 milliárd dollárra emelkedtek júliusban.
Egy pénzügyminisztériumi tisztviselő szerint, a szeptember végén záruló pénzügyi év első 10 hónapjában rekordszintre emelkedtek az adóbevételek. Amit csak részben indokol az amerikai gazdaság ereje, vannak más tényezők is, melyekre még szakértők sem találtak kielégítő magyarázatot.
Az idei pénzügyi évben eddig 726 milliárd dollár a szövetségi költségvetés hiánya, ami 71 százalékkal alacsonyabb, mint amit a tavalyi év azonos időszakában mértek. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal előrejelzése szerint a hiány ebben a pénzügyi évben 1 000 milliárd dollárra csökken az előző évi nagyjából 2 800 milliárd dollárról.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) javaslata szerint a magas keresetű magánszemélyek és a koronavírus okozta gazdasági válság alatt is jól teljesítő vállalatok extra adók befizetésével fejezhetnék ki szolidaritásukat a pandémia idején leginkább sújtott rétegekkel szemben – számolt be szerdán a Financial Times című üzleti napilap.
Az IMF szerint az ideiglenes adó csökkentené a társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyeket az elmúlt év gazdasági és egészségügyi válsága csak tovább súlyosbított. A szervezet részéről úgy vélték, megnyugtatná a válság által leginkább sújtottakat, ha azt tapasztalnák, hogy a járvány elleni küzdelemből a társadalom minden rétege kiveszi a részét.
Vitor Gaspar, az IMF adóügyekért felelős vezetője a Financial Timesnak elmondta: a válság alatt is boldoguló rétegek adójának szimbolikus növelése erősítené a társadalmi kohéziót, még akkor is, ha az államháztartás szempontjából nem feltétlenül lenne rá szükség. „Az országoknak fontolóra kell venniük ezt a lehetőséget, amely segítene megértetni a polgáraikkal, hogy mindenki hozzájárul a járvány utáni kilábaláshoz” – mondta Gaspar.
Az IMF szerint nőttek az egyenlőtlenségek a világjárvány idején és leginkább a fiatalabb, valamint szegényebb rétegek a válság kárvallottjai. A Nemzetközi Valutaalap javaslatát ahhoz hasonlította, mint amikor Németország újraegyesítése után szolidaritási adót vezettek be.
Március közepén Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy azok, akik többet keresnek évi 400 ezer dollárnál, „kisebb vagy jelentősebb” adóemelésre számíthatnak. Elnöki kampánya során Biden számos javaslatot tett a vállalkozások és a magas jövedelemmel rendelkező amerikaiak adójának emelésére. Ilyen volt például a legmagasabb keresetűek egyéni adókulcsának 37-ről 39,6 százalékra emelése.
Biden egy héttel ezelőtt jelentette be újabb, ezúttal 2000 milliárd dolláros fejlesztési csomagját. A finanszírozással kapcsolatban elmondta, hogy a társasági adó mértékét 21-ről 28 százalékra fogják emelni, hozzátéve, hogy az adókulcs még így is alacsonyabb lesz, mint a második világháború és 2017 között volt. Az elnök szerdai, a Fehér Házban elmondott beszédében már együttműködést ajánlott a társasági adó emelésének mértékével kapcsolatban. „A vita örvendetes. A kompromisszum elkerülhetetlen. A változás biztos”- fogalmazott Biden. Hozzátette: hajlandó beleegyezni egy alacsonyabb társasági adókulcsba, mint a 28 százalékos javaslata és hamarosan meghívja a republikánus törvényhozókat a Fehér Házba egyeztetésre.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerdán ismertette a társasági adóemelési terv részleteit, amelynek célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új bevételt teremtsenek elő. Yellen terve szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára. Ezen kívül a legnagyobb amerikai vállalatoknak 15 százalékos adót kellene fizetniük az elkönyvelt jövedelmeik után.
A KMKSZ Jótékonysági Alapítvány 2020-ban több mint 38 000 pályázatot fogadott be. Ebből 21 000 oktatási nevelési támogatás, több mint 8000 pedig szociális jellegű támogatás. Ez utóbbiba tartoznak a pedagógusok, az egészségügyben dolgozók, illetve a kultúra területén tevékenykedők is.
A kézhez kapott pénzből a nyertes pályázóknak már nem kell adózniuk, az alapítvány ugyanis az ukrán törvényeknek megfelelően levonta a szükséges összegeket. A pályázatoknak köszönhetően az ukrán költségvetés hatalmas bevételeket könyvelhet el. Az adóbevételek 60%-a a helyi költségvetésekben marad és hasznosul.
2020 első félévében egységes szociális járulék címen 2 milliárd 280 millió hrivnya folyt be Kárpátalja költségvetésébe. Ez az összeg 30 millió hrivnyával több az előző év azonos időszakához viszonyítva. Csak júniusban 450 milliót fizettek be ebből az adónemből.
2020. januárja és júniusa között 3 milliárd 781 millió hrivnya folyt be Kárpátalja összevont költségvetésébe. Ez 68,3 millió hrivnyával több az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az Adóhivatalnál kiemelték, hogy adóztatás csak a jelenlegi jogszabályoknak megfelelően történik. Az interneten elterjedt hír, miszerint Ukrajnában a magán bankkártyára történő átutalásokra adót vetnek ki, valótlanság, jelentették be az Állami Adhivatalnál.
„Semmilyen új adónem bevezetésére nem kerül sor! Az a hír, hogy a magán bankkártyára történő átutalásokat megadóztatják, nem igaz. Illeték befizetése csak a jelenlegi jogszabályoknak megfelelően történik” – nyilatkozta az Adóhivatal sajtószolgálata.
Egyúttal kiemelték, hogy az egyéni bankszámlákra, akik nem vállalkozók, vonatkozó információkat a bank csak az adóhivatal kérelme vagy bírósági határozat ellenében adhat ki. „ Az adott bankszámlára vonatkozó részletes adatok pl.pénzmozgás megszerzése céljából az adószolgálatnak bírósághoz kell fordulnia”– tették hozzá.
Az UNIAN jelentése szerint, az adóhivatal korábban tagadta azt az információt, miszerint az állami költségvetés bevételi része kizárólag az adóbefizetések túlteljesítése által tartható, hozzátéve, hogy a költségvetés teljesítését az adók megfelelő kezelése teszi lehetővé. 2020. január 1-i adatok szerint, a költségvetésbe befolyt illetékek összege 38,7 milliárd UAH többletfizetést mutat, ami 4,3 % több, mint 2019. januárjában. Az ukrán állami költségvetési alapba a 2019-ben befolyt adók és egyébb illetékek összege 457,3 milliárd UAH volt, ami 17,1%-al , 66,7 milliárd UAH –val több, mint 2018-ban.
