2024 január-augusztusa során a árpátaljai adófizetők csaknem 14 milliárd 310 millió hrivnyát fizettek be az összevont költségvetésbe. 2023 azonos időszakához képest a növekedés több mint 3 milliárd 936 millió hrivnyát tett ki.
2024 8 hónapjában csaknem 8 milliárd 600 millió hrivnya érkezett az államkincstárba állampolgároktól és gazdasági társaságoktól, ami 5 milliárd hrivnyával több, mint 2023 azonos időszakában. A helyi költségvetések bevételei 2024. január-augusztusban 5 milliárd 710 millió hrivnyát tettek ki.
Olekszij Petricsenko, a megyei adóhivatal vezetője megköszönte az állampolgárok felelősségteljes hozzáállását az adófizetéshez.
A Harkivi Városi Tanács ülésén döntés született arról, hogy a vállalkozókat mentesítik a föld-, ingatlanadó és a negyedik csoportba tartozó vállalkozók egységes adója alól.
Erről Harkiv polgármestere, Igor Terehov számolt be.
„A mai ülésen teljesen felmentettük a harkivi vállalkozókat a föld- és ingatlanadók megfizetése alól, valamint a negyedik csoportba tartozó vállalkozók egységes adója alól” – mondta Terehov.
Az állammal kötött megállapodás alapján a város által elköltött forrásokat az állami költségvetésből kompenzálják.
A Duty Free néven ismert vámmentes üzletekben korlátozások vonatkoznak a cigaretta és az alkohol értékesítésére. Ezt a határozatot a Miniszteri Kabinet fogadta el, amelynek célja, hogy a jövedéki termékek ilyen értékesítési helyeken történő árusítása során felszámolják az adóelkerülést.
A kormány határozatával bevezette a Duty Free üzletekben a dohánytermékek és szeszesitalok árusítására vonatkozó korlátozások betartásának ellenőrzését a nap folyamán egy személy (két doboz cigaretta és két liter alkohol) vonatkozásában. Erről a Pénzügyminisztérium számolt be.
A hivatal tájékoztatása szerint az említett törvénymódosításokat parlamenti képviselők kezdeményezték azzal a céllal, hogy fellépjenek a jövedéki termékek illegális belföldi forgalomba hozatala ellen.
Az Európai Unióban a milliárdosok számára globális adó bevezetéséről tárgyalnak. Évente ez 250 milliárd dollár bevételt jelentene.
A kormányoknak új frontot kell nyitniuk az adóelkerülés elleni nemzetközi küzdelemben a milliárdosokra kivetendő globális minimumadóval, amely évi 250 milliárd dollár bevételt jelentene, számolt be a Reuters az EU Fiskális Obszervatóriumának közleményére hivatkozva.
A Párizsi Közgazdasági Iskola kutatócsoportjának adatai szerint, ha bevezetik az adót, ez az összeg mindössze 2%-a a világ 2700 milliárdosának tulajdonában lévő közel 13 billió dollárnak.
Jelenleg a milliárdosok személyi adójának összege gyakran sokkal alacsonyabb, mint a többi, szerényebb vagyonnal rendelkező adózóé – áll a csoport az adóelkerülésről szóló jelentésében. Ennek az az oka, hogy a milliárdosok vagyonukat álcégekbe helyezik el, megvédve azt a jövedelemadótól.
„Véleményünk szerint mindez nehezen igazolható, mert támogathatja az adórendszerek fenntarthatóságát és az adók társadalmi elfogadhatóságát” – mondta Gabriel Zukman, az Adómegfigyelő Intézet igazgatója.
Az Obszervatórium számításai szerint az Egyesült Államokban a milliárdosok személyi adója körülbelül 0,5%, Franciaországban pedig nulla.
Az egyes országokban tapasztalható növekvő vagyoni egyenlőtlenség arra szólítja fel a leggazdagabb polgárokat, hogy nagyobb adóterhet vállaljanak, miközben a kormányok küzdenek az elöregedő népesség, az éghajlatváltozás hatalmas finanszírozási szükségleteinek és a Covid–19 okozta adósságnak a törlesztéséért – jegyezte meg az ügynökség.
Ukrajnában 2023. augusztus 1-től visszaállították az adókat, ezenkívül bizonyos vállalkozások esetében részben feloldják a hatósági ellenőrzési moratóriumot – közölte kedden elemző cikkében az rbc.ua hírportál.
A kiadvány emlékeztetett arra, hogy 2022 tavaszán, az Oroszország által indított teljes körű invázió nyomán példátlan adókedvezményeket vezettek be az ukrán vállalkozók számára. Konkrétan minden import mentesült az áfa és vám alól, valamint mindenki áttérhetett az egyszerűsített adózásra, és nem csak az egyéni vállalkozóknak, hanem a nagyvállalatoknak is csak a bevételük 2%-át kellett befizetni adóként.
Majdnem másfél évvel később az ukrán üzleti élet alkalmazkodott a teljes körű agresszió körülményeihez. Tavaly év végén kezdődtek a viták a háború előtti adók visszaállításáról, a Legfelső Tanács június végén jóváhagyta az adótörvénykönyv módosításait, a napokban pedig Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a megfelelő törvényt. Így augusztus 1-jétől megszűnik az egyszerűsített, 2%-os adózás, de nem csak az.
A törvény az alábbi módon szabályozza az egyszerűsített adókulcsról való átállást. A kívánt kulcsra való átálláshoz a vállalkozóknak ennek megfelelő kérelmet kell benyújtaniuk a 2%-os egyszeri adó elengedésével. Ellenkező esetben automatikusan átkerülnek az előző csoportba.
Azok az egyéni vállalkozók, akik már a teljes körű agresszió idején jegyeztették be magukat, és kedvezményes adókulccsal működtek, a III. csoport egységes adójának a hatálya alá kerülnek, 5 %-os kulccsal.
Azok pedig, akik 2023-ban a 2%-ról áttértek az általános rendszerre, idén is jogot kapnak arra, hogy a választásuk szerint áttérjenek az egyszerűsített rendszerre. Ezzel egyidejűleg kérvényt kell benyújtaniuk az adóhivatalhoz. Ha a kérelmet szeptember 1-je előtt nyújtják be, augusztus 1-től egyéni adózónak minősülnek.
Az egyéni vállalkozók a III. csoporton kívül számos, akár évi 10 milliárd hrivnya bevételt elérő vállalkozás és vállalat is áttért a 2%-os adókulcsra. A döntést azzal magyarázták, hogy támogatni kell a vállalkozásokat és ki kell emelni a gazdaságot a sokkos állapotból. Összességében több mint 300 ezer vállalkozó – köztük mintegy 40 ezer jogi személy – tért át a kedvezményes adózásra.
Az adókedvezmények negatívan befolyásolták az állami költségvetés bevételeit. Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács szakbizottságának elnöke úgy becsüli, hogy ez csak az első 8 hónapban 10 milliárd hrivnya pénzügyi veszteséget okozott.
Megjegyzendő, hogy augusztus 1-től az adójogszabályok megsértése miatti bírságolási tilalom is megszűnik, valamint a bejelentések határideje is. Ezenkívül az I. és II. csoportba tartozó egyéni vállalkozók ismét egyetlen adót kötelesek fizetni. Előtte megengedték, hogy ne fizessenek, ha erre nincs lehetőségük.
Augusztus 1-től részben feloldják a szerencsejáték-vállalkozások, valamint a pénzügyi szolgáltatásokkal és jövedéki termékekkel – alkohol, cigaretta és üzemanyag – kereskedő vállalkozók ellenőrzési moratóriumát.
A pénztárgépek használatának területén elkövetett jogsértésekért való felelősség is visszatér. Egy kis pontosítással: ha a jogsértéseket a frontvonalbeli területeken vagy a harci övezetben rögzítik, akkor nem bírságolnak. A kivétel nem vonatkozik a jövedéki termékek kereskedelmére.
Ezenkívül az adótörvény módosításai előírják: „biztosítástechnikai tartozást” (amely 2022. április 1-től 2023. július 31-ig keletkezett az elektronikus fiókban) nem veszik figyelembe annak meghatározásakor, hogy a fizető továbbra is az egyszerűsített rendszerben marad-e;
az egységes adó és az egységes szociális járulék önkéntes fizetéséhez való jog megőrzése a frontvonalbeli területeken;
annak lehetősége, hogy az egyéni vállalkozások egységes adót fizessenek áfa nélkül, hogy az áruk (szolgáltatások) megnevezését az elszámolási dokumentumokban egyszerűsített formában tüntessék fel.
2023 márciusában Ukrajna új, 15,6 milliárd dolláros programról állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Ennek egyik alapfeltétele mindenekelőtt a háború előtti adók és ellenőrzések visszaállítása. A megállapodás szerint a háború előtti adókat június végéig kellett visszaállítani, azonban amint azt Gavin Gray, az IMF ukrajnai missziójának vezetője a második 890 millió dolláros részlet nyújtásáról szóló döntést követően elmondta, az IMF igazgatótanácsa beleegyezett a halasztásba. „Megértettük, hogy a hatóságoknak további időre van szükségük ahhoz, hogy megkapják a parlament jóváhagyását. Ezért azt várjuk, hogy július végéig elfogadják ezt a törvényt” – utalt a 2%-os kulcs eltörlésére Gavin Gray.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Az idei év második félévében aktuálissá vált a háború előtti vállalkozói adókulcsok visszaállításának kérdése, mert biztosítani kell az állam jelentős védelmi szükségleteinek finanszírozását.
A második félév elejétől a vállalkozásoknak vissza kellett volna térniük a háború előtti adószintre, de ezt a döntést egyelőre elhalasztották, számolt be Jaroszlav Zseleznyak, a Holosz párt parlamenti képviselője. Hozzátette: az adópolitikát szigorítani fogják, de a pontos időpontok egyelőre nem ismertek.
A háború kezdetétől adókedvezményeket vezettek be az ukrajnai vállalkozások támogatására.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara ukrajnai kirendeltségének felmérése szerint a megkérdezett vállalkozások képviselőinek fele számolt be az üzemeiben, gyáraiban, raktáraiban és irodáiban keletkezett károkról – 22%-uk jelentős felújítást igényel, tájékoztatott az RBK-Ukrajina.
A 12., kis- és középvállalkozások állapotáról és szükségleteiről szóló tanulmány adatai szerint Ukrajnában minden ötödik vállalkozás bezárt az év eleje óta, közölte az Ekonomicsna Pravda. A felmérést május 31. és június 11. között végezték, a kérdésekre 753 kis- és középvállalkozás tulajdonosa és ügyvezetője válaszolt.
Több százféle adókedvezmény létezik
A katonai adókedvezmények eltörlése nem jelenti azt, hogy Ukrajnában nem lesz több kedvezményes adórendszer. Ukrajna adókódexe több tucat kedvezményt tartalmaznak a különböző iparágak, egyéni gazdasági társaságok vagy árutípusok számára. Emiatt évente több tízmilliárd hrivnya nem érkezik meg a költségvetésbe, írta Jaroszlav Vinokurov az Ekonomicsna Pravda című kiadvány megjelent cikkében.
Az állami adószolgálat májusi adatai szerint Ukrajnában 254 adókedvezmény van hatályban, nem számítva a vámkedvezményeket.
A hadi kedvezmények kamatmentes mértékű bevezetése rekord költségvetési hiányhoz vezetett, amit hrivnya kibocsátásból kellett fedezni. Ezek közé tartozik az üzemanyag jövedéki adójának eltörlése, az áfakulcsok csökkentése, a vámilleték eltörlése minden import esetében, valamint a vállalkozásokra vonatkozó 2%-os adózási rendszer.
A legtöbb veszteséget a költségvetés számára az adókedvezmények okozzák. A helyi költségvetés ingatlanadón veszít a legtöbbet.
Az áruk importjára vonatkozó adókedvezmények sokkal nagyobb veszteséget okoznak a költségvetésnek, mint a jövedelemadóból vagy az áfából származó bevétel. Tavaly például az üzemanyagimport vámilletéke okozta a legnagyobb hiányt az állami költségvetésben. A folyó év első öt hónapjában az importárukra vonatkozó különféle kedvezmények miatt az ukrán költségvetés több, mint 66 milliárd hrivnyától esett el.
Az adókedvezmények nagy részéért erősen lobbiznak
Oleh Hetyman, a gazdasági szakértői platform szakértői csoportjainak koordinátora véleménye szerint az ukrán adókedvezmények többsége a parlamenti lobbisták munkája.
A Kijevi Gazdasági Iskola Államháztartási és Államigazgatási Elemző Központjában megjegyezték, hogy az adókedvezmények általában bizonyos törvénymódosítások „kierőszakolásából” fakad. Az az egyéni adófizetők javát szolgálja, és segít csökkenteni számukra az adózás mértékét.
Jaroszlav Vinokurov elmondása szerint az adójog ezen bonyolultsága a melegágya a korrupciónak.
Ilona Solohub Ilona, a Vox Ukraine elemző platform tudományos szerkesztője elmondása szerint azok a nyugati cégek, amelyek a szabálynak megfelelően dolgoznak Ukrajnában látják, milyen preferenciákat kapnak az ukrán cégek, és jogosan teszik fel a kérdést, miért van ez így.
Lesz adóvisszatérítés
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter elmondása szerint Ukrajna jelenleg nem tudja fedezni katonai kiadásait az országban beszedett adókból, számolt be RBK-Ukrajina a Reuters ügynökségre hivatkozva. Az adók háború előtti szintre való visszaállítása Ukrajna kötelezettsége az IMF-fel szemben, és feltétele a makroszintű pénzügyi segítségnyújtásnak. Marcsenko arra számít, hogy ez a lépés ez év végéig 10 milliárd hrivnyával növeli a költségvetés bevételeit.
Az ukrán kormány az év második felében vámreform bevezetését tervezi az illegális kereskedelem elkerülése érdekében, többek között bevezetik az uniós országokkal közös adatbázist.
A Legfelső Tanács pénzügyi-, adó- és vámpolitikai bizottsága támogatta a háború előtti adórendszer visszaállításáról szóló törvénytervezet szövegét.
A hírt Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő közölte a Telegramon.
Elmondása szerint a törvény augusztus 1-től lép hatályba, s valószínűleg még ma megvizsgálják második olvasatban is. Hozzátette, hogy a dokumentum tartalmaz egy rendelkezést a vállalkozók azon lehetőségének törléséről, hogy 5 százalék helyett 2 százalékos adót fizessenek.
Kárpátalján a folyó év első öt hónapja alatt a fizikai személyek és gazdasági vállalkozások 3 milliárd 993 millió hrivnya adót fizettek be a helyi költségvetésbe.
2023-ban, január–május között az elmúlt év azonos időszakához képest 1 milliárd 53 millió hrivnyával, azaz 35,8 százalékkal több pénz került a büdzsébe – közölte a megyei adóhatóság.
Az összeg legjelentősebb részét a fizikai személyek jövedelemadója teszi ki.
A munkavállalók 3 milliárd 159 millió hrivnyával járultak hozzá a helyi költségvetéshez. 399 millió hrivnyát tesz ki azoknak a gazdasági vállalkozóknak a része, akik az adózás egyszerűsített módját választották. A földadóból 210 millió hrivnya folyt be.
A nyugdíjreformról szóló törvényjavaslat az ukrán fizetések 3 %-ának megfelelő kötelező járulékbefizetést irányoz elő a megtakarítási rendszerbe, de a kormány szerint ez kevés, ezért 7-10 %-ra emelné az összeget – közölte kedden Okszana Zsolnovics szociálpolitikai miniszter egy televíziós műsorban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a tárcavezető az ukrán televízió non-stop háborús adásában nyilatkozva hangsúlyozta: „Az átlagos járulék, amely fedezi az összes szükséges kiadást, és pénzt takarít meg a személy számára megfelelő összegben, legalább a fizetések 7-10 %-a.” Mint megjegyezte, a törvénytervezet kötelező befizetést ír elő mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. Kezdetben csak a munkaadók lesznek kötelesek fizetni, de a munkavállalók önként is fizethetnek – tette hozzá.
A szociálpolitikai miniszter szerint a munkáltató számára kötelezően előírt 3 % „kicsit alacsony”. „Nyilvánvaló, hogy a munkavállalónak magának kell a saját forrásával hozzájárulnia ahhoz, hogy a járuléka optimális legyen, és abból profitálni lehessen” – mutatott rá. Azt is jelezte, hogy a szükséges infrastruktúra kialakítása legalább egy évig tart. „A kötelező felhalmozási szintű nyugdíjellátás teljes körű beindítása érdekében a szükséges infrastruktúra fejlesztésén dolgozunk, ezen belül is szükséges az Állami Felhalmozási Alap létrehozása, a digitális befizetési és adminisztrációs rendszer működésének biztosítása. Ezek a fejlesztések hozzájárulnak a változtatások minőségi megvalósításához” – fejezte ki reményét Okszana Zsolnovics.
Március 20-án elfogadták a 8131. számú törvényt, amely bevezeti a nemzetközi jelentési standardokat és a pénzügyi számlákra vonatkozó információk ellenőrzését Ukrajnában. A CRS-szabvány minden évben biztosítja a pénzügyi számlákra vonatkozó automatikus nemzetközi adatcserét. A parlament 2022 novemberében első olvasatban megszavazta ezt a törvénytervezetet.
Az Adótörvény főbb módosítása a pénzügyi ügynökökre vonatkozó CRS-szabvány alkalmazásának közvetlen előírása. A pénzügyi számlák átvilágítása során a más joghatóság alá tartozók pénzügyi számláira vonatkozó információkat benyújtják az Állami Adószolgálathoz – számolt be az Ukrinform.
Módosult az ellenőrző szervek feladat- és hatásköre, valamint újabb feladatok hárultak a pénzügyi ügynökökre és a számlatulajdonosokra az irattárolásra vonatkozó új szabályok és követelmények bevezetésével kapcsán. Az ellenőrző hatóságoknak jogukban áll információkat és dokumentumokat gyűjteni nemzetközi információcsere céljából.
Az információcsere szükséges az EU csatlakozáshoz
Szvitlana Vorobej, Ukrajna pénzügyminiszter-helyettese hangsúlyozta, hogy a további európai integráció folyamatában ennek a törvénynek az elfogadása nagyon fontos lépés Ukrajna számára az információcserét.
Az információcsere 2024-ben lép életbe
Az Európai Unió számára a CRS-szabványnak megfelelő automatikus információcsere bevezetése kiemelt prioritás az adózás területén. Az erre vonatkozó információcsere várhatóan 2024-ben veszi kezdetét, olvasható a Miniszteri Kabinet honlapján.
A jelentés és az adózási információcsere szabványának végrehajtását az OECD Titkársága koordinálja annak érdekében, hogy egységes megközelítést biztosítson azon joghatóságok számára, amelyek a CRS-szabvány szerinti automatikus információcserével kapcsolatos illetékes hatóságok közötti együttműködésről szóló többoldalú egyezmény felei, számolt be a Szuszpilne.
Mi lesz azokkal az ukránokkal, akik külföldön kapnak pénzt?
A külföldön tartózkodó ukrán állampolgárok milliói kaptak menekültstátuszt, és pénzügyi támogatást. Az Emberi Jogi Ombudsman Hivatala kifejtette, azoknak az ukránoknak, akik külföldön kapnak kifizetést, be kell jelenteniük a pénzbeli támogatást. Ebben az esetben az összegből nem kell jövedelem, illetve hadi adót fizetni, számolt be az RBK-Ukrajina.
Az Adótörvénykönyv értelmében azoknak a magánszemélyeknek és családtagjaiknak, akik éltek átmeneti védelemhez való jogukkal, külföldi vagy egyéb állami forrásból segélyben részesülnek, éves vagyon- és jövedelemnyilatkozatot kell benyújtaniuk.
