A kijevi pénzügyminisztériumnak mindössze néhány hete maradt arra, hogy megállapodjon az ország hitelezőivel egy korábbi kötvény miatt. Ha nem sikerül, Ukrajna végleg csődbe mehet.
Az ukrán kormány ugyanis még 2015-ben strukturált át egy jelentős államadósságot, olyan kötvényeket, amelyeket a gazdasági növekedéshez kötöttek, azaz amennyivel nőtt Ukrajna GDP-je, annak megfelelő mértékben növekedett a kötvények hozama is.
Minderre azért volt szükség, hogy a jelentős mennyiségű tartozását fedezni tudja Ukrajna. Azzal viszont nem számoltak, hogy bár a háború miatt eleinte jelentős visszaesés történt, azóta a bázishatás miatt már erősebb a visszapattanás. Idén például csúsztatottan, a 2023-as GDP-adat után kellene fizetnie az államnak. Akkor 5,3 százalék volt a GDP-növekedés, tehát a teljes, 3,24 milliárd dolláros, azaz több mint ezer milliárd forintos kötvényállomány után több mint 600 millió dollárt kellene fizetnie Kijevnek.
Átváltani valami másra
Ezt az állományt szeretné most Ukrajna minél hamarabb eurókötvényekre váltani, amelyek jóval kiszámíthatóbbak és jelentősen kisebb kiadást jelentenének az államnak. A kijevi kormány hónapok óta próbál megállapodásra jutni a hitelezőkkel, most karácsonyig van idejük arra, hogy elérjék az áttörést. Ehhez a hitelezők 75 százalékának rá kellene bólintania a cserére.
Ez pedig nem lesz egyszerű, ugyanis a bizalom nem éppen magas Ukrajnával szemben. Kijev ugyanis már hat hónapja fizetésképtelenséget jelentett be, amikor képtelen volt teljesíteni a lejárt GDP-kötvények után. Kedden például épp az Európai Központi Bank (EKB) fúrta meg, hogy pénzügyi védőhálót biztosítson Ukrajnának.
Hosszú tárgyalások, majd ultimátum
Ukrajna már tavasszal megpróbált megállapodást elérni a hitelezőkkel, de nem sikerült dűlőre jutniuk. Ukrán gazdasági lapok szerint
a hitelezők mindössze az idei évnél engedtek volna átstrukturálást,
cserébe évi 7,75 százalékos kamatozású papírokat kértek volna Kijevtől.
Mivel nem sikerült megállapodni, Ukrajna egyszerűen csak úgy döntött, hogy nem fizet semennyit sem.
Aztán nemrég a Fitch Ratings durván bóvliba is küldte emiatt Kijevet, ami már rövid távon is visszaüthet.
Idén ősszel így ismét asztalhoz ültek a felek és bár a hitelezők a hírek szerint jóval megengedőbbek voltak, mégsem sikerült megállapodni. December elsején, azaz hétfőn tehát az ukrán pénzügyminisztérium ultimátumot intézett a befektetőkhöz és közölték, hogy a kormány mindenképp átalakítja a kötvényeket, akár beleegyeznek az érintettek, akár nem. Ezt december 21-ig dönthetik el a felek. Mármint, hogy elfogadják-e a feltételeket.
Kijev álláspontja szerint ugyanis sokan mindenképp szeretnének megállapodni velük, ám jó néhányan csak a lehetőséget látják a pénzkeresésre.
A sietségre azért van szükség, mert hamarosan le kell zárni az idei pénzügyi évet és elkezdődik a 2026-os, amelyet még nagyobb bizonytalanság övez. Például továbbra sem tudni, hogy mivel foltoz majd be egy 19 milliárd dollárnyi lyukat, pontosabban miből lesz pénze a kijevi kormánynak ezen kiadások fedezésére. Ilyen helyzetben még lehetetlenebb lenne megállapodásra jutni egy kötvényátalakításról.
Az ajánlat szerint minden dollárnyi átváltott kötvényért 4,5 centet fizet Ukrajna a hitelezőknek, akik így láthatnak valamennyit a pénzükből. Sőt, ha időben átváltják, akkor akár 7 centet is kaphatnak. Ez 180 millió dollárnyi kiadást jelent Kijevnek, tehát a harmadát annak az összegnek, amit nyáron ki kellett volna fizetniük a kötvények után.
De azért is megéri nekik átváltani, mert az évek során egyre súlyosabb összegeket kellene kifizetniük érte. Egy esetleges békemegállapodás után ugyanis Ukrajna gazdasága a helyreállítási munkálatok miatt az egekbe lőne ki, évente akár több milliárd dollárnyi kamatot generálva ezzel a GDP-kötvények nyomán.
Ha most sem sikerül megállapodni karácsonyig, akkor teljes bizonytalanságba kerülhet az ország jövő évi költségvetése és szinte biztosan elkerülhetetlen lesz a csőd.
Hitelezői bizottság alapításáról tárgyalnak az ukrán államadósság egyes birtokosai, ami az adósság átrendezését jelezheti előre. Az urán államkötvényekből nagy mennyiséget birtoklók a Nemzetközi Valutalap (IMF) április 17-én kezdődő tavaszi gyűlése után gyorsíthatják fel a csoport létrehozását célzó tárgyalásokat.
A hitelezők szerint ugyanis nő a nyomás, ahogy közeledik szeptember, amikor lejár az ukrán államkötvények kifizetéseire vonatkozó, a háború elején bevezetett moratórium. A mintegy 20 milliárd dolláros ukrán államadósság törlesztésének halasztását ugyanis a háború kitörésekor engedélyezték a kötvénytulajdonosok – idézi fel a Bloomberg.
Azonban az országot ért pusztítás és elvesztett területek árnyékában továbbra is gondot okoz Kijevnek a pénzügyei rendbetétele.
Számos támadás érte az ország infrastruktúráját, milliók kényszerültek arra, hogy elhagyják otthonukat és sokan az országból is elmenekültek és több tízezren vesztették életüket a fronton.
Az ukrán kormánynak a nemzetközi segítség bizonytalanságával is meg kell küzdenie, különösen az amerikaiak által ígért mintegy 60 milliárd dollár sorsa kétséges. Márpedig a képviselőházban elakadt összegből 8 milliárd dollár közvetlen költségvetési támogatás lenne.
Bírja-e a háborút az ukrán költségvetés?
Mindennek ellenére az ukrán kormány igyekszik megőrizni a jó viszonyt a hitelezőivel, akiktől később az ország újjáépítésének finanszírozását is reméli. Bár az ország gazdasága tavaly 5,3 százalékot bővült, ez a 2022-es hatalmas zuhanás miatti alacsony bázisnak volt az eredménye. Az IMF azonban az ukrán gazdaság figyelemre méltó rugalmasságaként értékelte a történteket, bár a növekedés 3-4 százalékos ütemre való lassulására számít idén.
Az ukrán GDP változásához kötött kötvények hétfőn névértékük 55,35 százalékán forogtak, míg a legnagyobb lejárati idővel rendelkező, 2041-ben lejáró dollárkötvények ára még az 55 százalékot sem érte el. A 2034-ben lejáró, amortizálódó kötvényekért azonban csak mintegy 28 százalékot adtak a piacon.
