Az Alphabet az idén bevételeinek csaknem negyedét visszaforgatja a mesterségesintelligencia-alkalmazások fejlesztésére és infrastrukturális kiszolgálásukra. A negyedéves gyorsjelentés minden előzetes várakozást felülmúló számai azt igazolják, hogy minden ebbe fektetett dollár busásan megtérül.
Egészen észvesztő összegeket tol a mesterségesintelligencia-alkalmazások fejlesztésébe a Google anyavállalata, az Alphabet, amely szerdán a folyó pénzügyi évére vonatkozó kutatás-fejlesztési-beruházási keretét 91-93 milliárd dollárra bővítette. A társaság az idén ezt megelőzően már kétszer is feljebb srófolta az összeget, előbb februárban 75 milliárdra, majd júliusban 85 milliárd dollárra.
Tavaly „csak” 52,5 milliárd dollárt áldoztak fel a mesterséges intelligencia oltárán, akkor a részvényesi kifogásokat azzal szerelték le, hogy az új technológia megköveteli a versenyképesség növelését és ehhez pluszforrások kellenek, amelyek később busásan megtérülnek. Amíg úgy fut a szekér, mint az Alphabetnél, addig a befektetők nyelnek egy nagyot, s nem firtatják a pluszforrások elköltésének szükségszerűségét, megelégszenek azzal, amit a cég vezetése kommunikál.
Az Alphabet negyedéves bevétele először lépte túl a 100 milliárd dollárt
Az pedig igen jól megy az Alphabetnél, ahol az eredmények is jönnek, visszaigazolva az MI-befektetések észszerűségét. A Google anyacég a harmadik negyedéves gyorsjelentésében is nagyot villantott, a szerdai New York-i tőzsdezárást követően publikált számok mélyen beégtek a részvényesek és az elemzők retinájába.
Olyannyira, hogy a zárást követő elektronikus kereskedésben 6 százalékkal erősödött a keresőóriás árfolyama. Az Alphabet mindkét profitcentruma,
a hirdetések
és az felhőszolgáltatások
is jobban teljesítettek a piaci várakozásoknál. Az Alphabet teljes negyedéves bevétele 16 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit 102,35 milliárd dollárra nőtt, miközben a londoni tőzsdecsoport, az LSEG elemzői konszenzusa leragadt a 99,89 milliárd dollárnál. Az adózott nyereség az egy évvel korábbi 26,30 milliárdról 34,98 milliárd dollárra ugrott.
A Google hirdetési szolgáltatásaiból ezúttal 12,6 százalékkal magasabb, 74,18 milliárd dolláros összeg folyt be az Alphabethez, jócskán meghaladva a 71,79 milliárd dolláros piaci várakozásokat, egyben elcsendesítve azokat a hangokat, melyek a világgazdasági bizonytalanságok, illetve a konkurensek előretörése miatt a digitális hirdetési piac szűkülésével, s a Google pozícióinak romlásával riogattak. Nem ez történt.
Újabb, még veszélyesebb kihívó érkezett
Igaz, a cég nem ülhet a babérjain, rendkívül erős kihívő érkezett ugyanis az MI által támogatott keresőpiacra a múlt héten, amikor is a Microsoft és a SoftBank támogatását élvező OpenAI bejelentette az Atlas MI-alapú keresőmotor és böngésző megszületését, ami a Google hegemóniáját igyekszik megtörni a hagyományos piacain.
Az viszont kétségtelen, hogy a hirdetők óvatosabbá váltak egyes olyan ágazatokban, ahol a Donald Trump által kirobbantott vámháború és a gyorsan változó globális kereskedelmi környezet hatására elszálltak a költségek. Ennek „melléktermékeként” egyébként konszolidálódik a hirdetési piac, visszaszorulnak a kisebb szereplők, mint például a Snapchat és társai.
Az Alphabet felhőszolgáltatása, a Google Cloud is kitett magáért, a 34 százalékos bevételnövekedés, az ezzel elért 15,16 milliárd dolláros forgalom szintén megugrotta az elemzők által 14,72 milliárd dollárosra emelt lécet, s egyben igazolta, hogy az MI-infrastruktúra fejlesztése megéri a befektetett pénzt.
A Google Cloud csökkenteni tudta a piacvezető riválisok, mint a Microsoft Azure és az Amazon Web Services (AWS) közötti távolságot.
Ehhez új, friss munkaerőre is szükség volt, az Alphabet létszáma egy év alatt nyolcezerrel nőtt és szeptember végére elérte a 190 ezret. Vele szemben a rivális Amazon már a leépítéseket favorizálja, az MI-alkalmazások bevetésével 14 ezer munkahely válik feleslegessé Jeff Bezos cégénél.
