Rettenetes pénzek mozdulnak meg egy-egy kampányidőszakban, de vajon honnan, kiktől érkezik a támogatás? Ahhoz, hogy valamelyik jelöltből az Egyesült Államok elnöke legyen, sok pénzre van szüksége. Ennek megszerzésére viszont különböző lehetőségek állnak rendelkezésre.
A jelöltek a saját vagyonukból is kampányolhatnak, vagy elfogadhatnak pénzadományokat támogatóktól.
Egy másik lehetséges mód a politikai akcióbizottságoktól (PAC), vagy super PAC-től érkező támogatás.
Végül lehet szerezni kormányzati támogatást is, azonban ennél nagyon szigorúan szabályozott, hogy mire lehet felhasználni, ezért az elmúlt időszak választásainak nagyágyúi nem éltek ezzel a lehetőséggel.
Mennyi pénzből kampányol Kamala Harris?
A demokrata elnökjelölt – szeptember 30-ig – mintegy 906 millió dollárt kalapozott össze – idézi a Deutsche Welle az OpenSecrets összesítését. Ez egyébként egy washingtoni székhelyű nonprofit szervezet, amely leköveti és láthatóvá teszi a választási kampányokra fordított pénzek útját. A Harris számára most rendelkezésre álló összegben benne van már az is, amit a jelenlegi elnök, a mégsem újrázó Joe Biden júliusi visszalépéséig szedett össze.
Ehhez jön még 359 millió dollár, amit különböző támogatói csoportok gyűjtöttek össze, így tehát Kamala Harris 1 milliárd 270 millió dollárból finanszírozhatja kampányát. Ennek 56 százaléka nagy összeggel támogató donoroktól érkezett, míg a fennmaradó 44 százalék átlagemberek, általában 200 dollár alatti támogatásaiból áll össze.
Mennyi pénzből kampányol Donald Trump?
A republikánus jelölt kevesebbet szedett össze saját maga, mint Harris. Trump támogatása elérte a 367 millió dollárt, azonban külső csoportoktól még bejött 573 millió, így végül 940 millió dollár áll kampánya rendelkezésére – olvasható az OpenSecrets összesítésében.
Donald Trump nagyon sokat köszönhet hipergazdag támogatóinak, hiszen ők adták össze ennek a pénznek a 68 százalékát. Olyanokra érdemes gondolni, mint például Elon Musk. A milliárdos üzletember eddig legalább 75 millió dollárt juttatott az America PAC-nek, amely a Donald Trump visszatérését támogató törekvések egyik kulcsfontosságú csoportja.
Pénz kell a kongresszusi kampányokra is
Az Egyesült Államok törvényhozó testülete a Kongresszus, amely két házból áll: a Szenátusból és a Képviselőházból. A 100 fős Szenátus 34 helyére választanak most novemberben új szenátorokat, illetve a teljes, 435 fős Képviselőház is megújul. Az OpenSecrets számításai szerint a szenátorok saját kampányukra összesen mintegy 1 milliárd 380 millió dollárt szedtek össze, míg a képviselőjelöltek 1 milliárd 780 millió dollárból kampányolhatnak.
A kampányfinanszírozásra fordítható pénzek fontosak, de nem biztos, hogy mindig a nagyobb büdzséből gazdálkodó jelölt nyer – ezt már Dan Mallison, a közpolitika és a közigazgatás professzora mondja. Viszont elismeri, hogy a nagy támogatások ma már elengedhetetlenek, de emellett fontos, hogy a jelöltek, a pártok, a politikai akcióbizottságok és más szervezetek külön-külön is mennyit hoznak be.
Kik támogathatják az elnökjelölti kampányokat?
Ennek is szigorú szabályai vannak. A Szövetségi Választási Bizottság (FEC) határozta meg, hogy kik támogathatnak, és kik nem. Csak amerikai állampolgárok vagy zöld kártyával rendelkezők támogathatnak pártokat, illetve elnökjelölteket, tehát külföldiek egyáltalán nem vehetnek részt ebben. C égek sem adományozhatnak pénzt közvetlenül szövetségi kampányra, így elnökválasztásra sem, a tulajdonosoknak és a munkavállalóknak ezt a saját zsebükből kell megtenniük.
Szigorúan szabályozott az is, hogy a képviselőket mennyi pénzzel lehet támogatni: egy magánszemély egy jelöltnek összesen 2600 dollárt adhat. Viszont a már korábban említett PAC-ek, vagy super PAC-ek, olyan szervezetek, amelyek összegyűjtik az adományokat, és összehangoltan, célzottan juttatják el a pénzt a jelölteknek.
Általában van PAC-je a nagy cégeknek, de vezető politikusoknak is lehet ilyenje. A PAC kezelte adományokra ugyanolyan szigorú szabályok vonatkoznak, mint a magánszemélyekre: egy PAC egy jelöltnek például 5000 dollárt adhat. Viszont 2010-ben változtak a dolgok, mert az amerikai Legfelső Bíróság úgy döntött, hogy független szervezetek, bár politikai kampányokat és jelölteket a korrupció elkerülése miatt közvetlenül nem támogathatnak, azonban politikai célokra, ügyekre, vagyis mondjuk a választások eredményének befolyásolására annyit költhetnek, amennyit csak akarnak.
Az euró 10%-ot eshet, ha Donald Trump nyeri a választást, mivel széles körű vámokat és a hazai adók csökkentését tervezi.
A hírt a Reuters közölte az Egyesült Államok és a világ egyik legnagyobb befektetési társaságára, a Goldman Sachs-re hivatkozva.
A Goldman Sachs szakértői úgy vélik, hogy egy olyan forgatókönyv, amelyben a republikánusok megnyerik az elnökválasztást és megnyerik a kongresszust, magasabb vámokhoz és alacsonyabb hazai adókhoz vezethet, ami élénkítené a gazdaságot.
Ennek eredményeként az összes importra kivetett 10 százalékos amerikai vám és a kínai termékekre kivetett 20 százalékos vám adócsökkentéssel kombinálva a dollár meredek emelkedését és az euró 8-10 százalékos esését eredményezheti.
Mindkét intézkedés valószínűleg magasabb inflációhoz vezet – ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban sokkal magasabb kamatlábak lesznek, mint Európában, ami vonzóbbá teszi a dollárt.
Szigorúbb politika esetén, ha Trump további vámokat vet ki Kínával szemben, az euró mintegy 3%-os esése várható.
„Az Egyesült Államok már nem baráti partnere az uniós tagállamoknak” ezért nem lesz jelentős hatása a kereskedelmi kapcsolatokra Európával az amerikai elnökválasztás eredményének Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter szerint.
Add New Post
Add titleNem lesz hatással az európai kereskedelemre az amerikai elnökválasztás végeredménye
Bárki is nyerje meg az amerikai elnökválasztást, „az lényegen nem fog sokat változtatni a kereskedelmi kapcsolatainkon” – mondta a tárcavezető szerdán a Radio Classique francia rádióban az amerikai elnökválasztással kapcsolatban.
Ne legyenek illúzióink. Az Egyesült Államok hosszú évek óta már nem baráti partnere az európai országoknak – tette hozzá.
Bruno Le Maire azelőtt adott interjút, hogy Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy ő győzött, illetve hogy több kulcsfontosságú ingadozó államban még folyamatban volt a voksok összesítése.
A francia kormánytag úgy vélte, hogy az európai országok „egymással rivalizálnak, időnkét konfrontálódnak is, miközben amerikai szankciók fenyegetik őket”.
A lényeget illetően, az amerikai gondolkodás egyedül Kína körül forog, a Kínával és tágabb értelemben az Ázsiával való viszony körül – hívta fel a figyelmet Bruno Le Maire.
A miniszter szerint eljött az ideje, hogy az európai uniós tagországok ráébredjenek arra, hogy Európa az Egyesült Államoknak már csak „egy rugalmas változó”, ezért létre kell hozni „az európai szuverenitást”.
„Akár Joe Bident, akár Donald Trumpot választják meg az amerikaiak, az semmit nem változtat ezen a stratégiai tényen” a miniszter szerint, mert „az amerikai kontinens elszakadt az európai kontinenstől”.
