Hétfőn délelőtt fél 12 körül rekordszintre emelkedett a bitcoin árfolyama, amit az a várakozás hajtott, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök kedvező szabályozási környezetet teremt majd a kriptovaluták számára, erősítve ezzel értéküket.
A bitcoin, a világ legnagyobb és legismertebb kriptovalutájának a jegyzése 82 431 dollárig, történelmi csúcsig erősödött, majd fél egy körül 81 954 dollárig ereszkedett vissza a világ legnagyobb kriptotőzsdei platformján, a Binance-on. A bitcoin idei mélypontja 38 505 dollár volt.
A bitcoin árfolyamnövekedése felgyorsult az amerikai választások eredményismertetése után annak a hatására, hogy Donald Trump kampányában fölkarolta a digitális eszközöket, és ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államokat a „bolygó kriptofővárosává” teszi, és nemzeti bitcoinkészletet halmoz fel.
Richard Tan, a Binance kriptotőzsde vezérigazgatója szerint Donald Trump elnökké választásával elkezdődött a kriptovaluták aranykora.
A szezonális tényezők hatására 2024 szeptemberében nőtt a nettó devizakereslet Ukrajnában, miközben az augusztusi jelentős nemzetközi támogatások lehetővé tették a devizaeladás növelését a hiány kompenzálására – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) makrogazdasági és monetáris jelentésére (2024 október) hivatkozva.
Az NBU elemzése szerint „a devizapiaci stabilitás fenntartása és a túlzott árfolyam-ingadozások megelőzése érdekében az NBU 3,2 milliárd dollárra emelte a nettó devizaárbevételt, és további intézkedéseket hozott az improduktív tőkekiáramlás megakadályozása érdekében”.
Az NBU szerint a hrivnya árfolyama a piaci tényezők hatására mindkét irányban ingadozott, de gyakorlatilag az augusztusi szinten maradt. A készpénz és a hivatalos devizaárfolyamok közötti különbség a hónap során nem haladta meg az 1,0 %-ot.
„A jelentős összegű nemzetközi pénzügyi támogatás augusztusi érkezése emellett hozzájárult az NBU azon képességének erősödéséhez, hogy stabil helyzetet tartson fenn a devizapiacon” – szögezte le az NBU.
Augusztusban Ukrajna jelentős mennyiségű nemzetközi támogatást kapott – több mint 8 milliárd dollárt, amelyből 3,9 milliárd dollárt az USA és 4,2 milliárd dollárt az Európai Unió adott. Ukrajna szeptemberben nem kapott segélyt.
Az NBU 2024 szeptemberében 3,214 milliárd dollárt adott el bankközi valutában, ami 19,9 %-kal több, mint augusztusban (2,679 milliárd dollár). De a dollár árfolyama 41,19-ről 41,16 hrivnya/dollárra csökkent.
Az EBRD úgy vélte, hogy a dollár elmúlt évi 12,7 %-os növekedésének egyik fő oka az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatások szüneteltetése volt.
Az ukrán hrivnya tovább gyengül az amerikai dollárral szemben. A Nemzeti Bank szerint a dollár hivatalos árfolyama 2024. szeptember 16-án 41,3591 hrivnya 1 dollárért. Ez a hatodik egymást követő kamatemelés.
A közgazdászok eltérő előrejelzéseket fogalmaznak meg az árfolyamok további dinamikáját illetően.
Oleh Penzin közgazdász úgy véli, hogy a dollár árfolyama 2024 végére eléri a 42,5 hrivnyát, és már 2025 decemberében elérheti a 48 hrivnyát.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Az arany árfolyama rekordmagasra ugrott, miután a geopolitikai kockázatok és a várható amerikai monetáris lazítás óvatosságra ösztönzi a befektetőket – írta a Reuters.
Az erős ázsiai kereslet és a jegybanki készletnövelések – a jegybankok már nyolc egymást követő hónapban nettó vásárlók voltak –, valamint az arany hagyományos, biztonságos menedékhelyként szolgáló értéke szintén megnövelte a nemesfém népszerűségét.
Ennek köszönhetően az arany áttörte a 2265 dolláros rekord szintet.
A következő napokban várható adatközlemények tartalmán múlik, ám arra számítunk, hogy az árfolyam újabb rekordokat dönt majd mielőtt megállna – írta Alexander Zumpfe, a Heraeus vezető nemesfémkereskedője. Sok elemző azonban arra is számít, hogy az arany idén elérheti a 2 300 dollárt.
A spot ezüst szintén részt vett a hétfő óta tartó raliban, és áttörte a főbb technikai szinteket. Legutóbb 0,2 százalékos emelkedéssel, 23,94 dolláron állt unciánként, ami december 28. óta a legmagasabb szint.
A platina és a palládium ezzel szöges ellentétben haladtak és 1,4; illetve 1,6 százalékkal csökkentek.
Augusztus 21-től tovább gyengült a hrivnya. Miért változott a trend, és mi lesz ősszel, a dollár árfolyamával?
A dollár ára növekedésének okai Ukrajnában
Olekszij Druhov, a Lembergi Politechnikai Nemzeti Egyetem menedzsment tanszékének professzora úgy véli, hogy a dollár drágulásának fő oka a hadseregnek nyújtandó pótlékok kifizetésének visszaállítása, a gabonafolyosó blokkolása, a hadműveletek elhúzódása és spekulatív bevételszerzési kísérletek – számolt be Facebook-oldalán, közölte az Espresso.
A professzor ugyanakkor megjegyezte, hogy a hrivnya hirtelen összeomlására nincs ok. Hiszen makrogazdasági szempontból a helyzet stabil. A bankközi helyzet kiszámítható, a nemzetközi pénzügyi segítség időben érkezik. Olekszij Druhov megjegyezte, hogy most trendváltással van dolgunk, mert ha korábban olcsóbb volt a dollár, most fokozatosan drágulásnak indult.
Eközben a Nemzeti Bank lemond a hrivnya dollárhoz viszonyított rögzített árfolyamáról, írta az RBK-Ukrajina a jegybankra hivatkozva. A hrivnya dollárhoz viszonyított 18 hónapos fix árfolyama után a Nemzeti Bank a rugalmas árfolyamra készül áttérni.
A Nemzeti Bank biztosított arról, hogy az átmenet első szakaszában aktívan jelen lesznek a devizapiacon, hogy megvédjék azt az erős árfolyam-ingadozásoktól, és kompenzálják a piaci devizahiányt.
Szakértők becslése szerint a rugalmas árfolyamra való áttérés után, amely alatt a jegybank figyelemmel kíséri és szükség esetén módosítja a devizapiaci helyzetet, az árfolyamnak nem kellene jelentősen változnia.
A dollár erősödik a világpiacon
Az amerikai gazdaság pozitív makrogazdasági adatainak hátterében a dollár erősödik a világpiacon egy, hat másik világvalutából álló kosárhoz képest. Ez többek között a japán jen és a kínai jüan gyengülésére vonatkozik. Utóbbi a gazdasági növekedés lassulása miatt veszít pozícióiból, írta a Reuters.
A rubel összeomlása
Oroszországban hirtelen összeomlott a rubel, emiatt az elnök rendkívüli ülést tartott. A Bloomberg szerint Oroszországban jelenleg kiemelt figyelmet fordítanak a valutakontroll megerősítésének kérdésére. Az Oroszországi Föderáció Központi Bankjának irányadó kamatának hirtelen 12%-ra való emelkedése nem mentette meg a helyzetet a rubel összeomlása kapcsán. A 24 Finance beszámolója szerint az orosz rubel az év eleje óta körülbelül 25%-ot veszített és a világ három leggyengébb devizája közé tartozik a fejlődő piacokon. Az okok között többek között Prigozsin zendülési kísérletét említik, amely után jelentősen felgyorsult a rubel leértékelődése. Ráadásul erőteljes nyomást gyakorolnak a rubelre szankciókorlátozások, a gáz- és olajexport volumenének csökkenése (és ezáltal a devizabevételek csökkenése), valamint a tőkekiáramlás az országból.
A The Economist írása szerint az Oroszországi Föderációnak vagy az áruimportot, vagy a katonai kiadásokat kell csökkentenie. Ha ez nem történik meg, akkor ezt a civil gazdaság sínyli meg, mert az infláció miatt csökken az átlag orosz állampolgárok vásárlóereje.
Az Oroszországi Föderáció még az összes monetáris eszköz és a kiegészítő alapból származó forrás felhasználásával sem lesz képes radikálisan megváltoztatni a helyzetet és elkerülni a jelentős veszteségeket a gazdaság számára.
Harminc százalékot veszített az értékéből az orosz rubel az amerikai dollárral szemben a hétfői árfolyamok alapján. Az Orosz Nemzeti Bank (Bank of Russia) az ország kereskedelmi mérlegének zsugorodását tette felelőssé a rubel gyengüléséért, mivel Oroszország fizetési mérlegének többlete mintegy 85 százalékkal csökkent az idei év első felében.
„A gyenge rubel megnehezíti a gazdaság szerkezetátalakítását, és negatívan befolyásolja a lakosság reáljövedelmét. Az orosz gazdaság érdekében erős rubelre van szükség” – idézte Makszim Oreskint, Vlagyimir Putyin orosz gazdasági tanácsadóját a CNBC amerikai gazdasági portál hétfőn.
Mint írták, a londoni tőzsdén a hétfő reggeli órákban a rubel árfolyama 17 hónapos mélypontra zuhant az amerikai dollárhoz képest.
Az orosz elnök gazdasági tanácsadója az orosz állami TASS hírügynökségnek úgy fogalmazott, hogy a valuta leértékelődése és az infláció felgyorsulása elsősorban a „laza monetáris politikának” tudható be, és a jegybanknak „minden szükséges eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy a közeljövőben normalizálja a helyzetet.”
Az előzmények
A CNBC emlékeztetett, hogy az orosz jegybank múlt csütörtökön leállította az év hátralévő részére a devizavásárlást, hogy megerősítse a valutát. Ez azonban elkezdte gerjeszteni az inflációtól való félelmeket, amelyet megmagyaráz Oroszország növekvő elszigeteltsége, valamint a nyugati büntetőintézkedésekkel szembeni kísérlete saját gazdaságának átalakítására.
A Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat pénteki legfrissebb jelentései ugyanakkor pozitív változásokat jeleztek az orosz gazdaságban.
A cikk kiemelte, hogy az ország GDP-je az idei év második negyedében már 4,9 százalékkal meghaladta a várakozásokat, ami fordulatot jelent az első negyedévi 1,8 százalékos gazdasági zsugorodáshoz képest.
Ezzel kapcsolatban azonban William Jackson, a Capital Economics feltörekvő piacokat elemző vezető közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy a gazdaság korlátozott lazasága tovább fokozhatja az inflációs nyomást. Ennek hatására kénytelenek lesznek szigorítani a monetáris politikán, ami pedig potenciálisan gyengíti a gazdasági növekedést az év hátralévő részében.
„Talán a gazdaságot érintő legfontosabb kockázat az, ha a kormány lazán tartja a fiskális politikát a háborús erőfeszítések támogatása érdekében, ami tovább súlyosbítaná Oroszország gazdasági sebezhetőségét” – tette hozzá Jackson.
Az orosz bankok szombati devizaárfolyama drasztikusan megemelkedett: a dollár árfolyamát 90, az euróét 100 rubelre emelték. A Sberbank 10 százalékkal emelte a dollár rubellel szembeni árfolyamát, írja a Financial Times.
A Kommerszant jelentése szerint a nagyobb oroszországi bankok a reggeli erőteljes emelés után némileg csökkentették a rubelhez viszonyított devizaárfolyamaikat. A kezdeti növelésre azután került sor, hogy Jevgenyij Prigozsin zsoldosvezér csapatai harci tevékenységbe kezdtek az orosz hadsereg egyes alakulatai ellen.
A pánik eloszlatására a TASZSZ orosz hírügynökség összefoglalójában azt közölték, az orosz bankok a megszokott módon dolgoznak, az irodák a hétvégi menetrend szerint tartanak nyitva. A szükséges ügyeket fennakadás nélkül lehet intézni a call centereken és internetbankokon keresztül, összegzi a jelentést az MTI.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az európai bankok 92 százaléka kihasználja a jogszabály kiskapuit, és továbbra is átláthatatlanul kezeli a határokon átnyúló utalások átváltási díjait – állapította meg a Wise online pénzküldéssel foglalkozó cég a legújabb kutatását összegző közleményben.
Megjegyezték, hogy a kétértelműség az európai fogyasztóknak egy év alatt 12,5 milliárd euró veszteséget okoz. Kifejtették: a bankok 20 százaléka nem ad tájékoztatást a határon átnyúló fizetéskor alkalmazott árfolyamról, a pénzintézetek 72 százaléka pedig rejtetten nem a piaci középárfolyamot, hanem a saját, felfújt árfolyamát alkalmazza.
A kutatás szerint az elemzett bankok 40 százaléka csak az átutalás összegét vagy az előre feltüntetett díjat jeleníti meg. Csak az ING fiókjai és a brit Starling Bank teljesen átlátható, és tesz közzé minden díjat – írták.
Arra is kitértek: az iparágban bevett gyakorlat, hogy alacsony díjat vagy éppen díjmentes utalást hirdetnek, miközben a valóságban a felfújt árfolyamban további díjat rejtegetnek. Ez a felár a vizsgált hét ország közül Magyarországon a legalacsonyabb, átlagosan 1,06 százalék, Észtországban pedig a legmagasabb, 2,58 százalék fűzték hozzá.
Az EU-ban 2020-ban hatályba lépett új követelmények szerint minden átváltási díjat érthető módon fel kell tüntetni egy másik pénznembe történő átutalás előtt.
A tranzakció költsége általában két összetevőből áll: egy előre feltüntetett díjból és egy átváltási díjból.
A cég hét európai ország – Magyarország és Észtország mellett az Egyesült Királyság, Spanyolország, Litvánia, Belgium és Németország – 25 bankját vizsgálta; a bankok összesen a lakosság mintegy 80 százalékát szolgálják ki a piacokon.
A jövő év elején a jegybank folytatja a rögzített árfolyam-politikát. Ezt az Ukrajnának nyújtott nemzetközi pénzügyi támogatás mértéke teszi lehetővé.
A megnövekedett devizakereslet azonban továbbra is az árfolyam emelkedéséhez vezethet a készpénzpiacon, közölte Jurij Krohmal, az Avangard Bank treasury termékek értékesítési részlegének vezetője az RBC-Ukrajinának adott kommentárjában, és megjegyezte, hogy Ukrajna devizatartalékainak értékesítési üteme decemberben felgyorsult, és januárban is magas lehet. Az elemző nem zárja ki, hogy az év végén a készpénzszegmensben gyengülés következik be a hrivnya beáramlása miatt. Ezért a pénzváltókban valamivel drágább lesz a dollár.
A következő év nehezebb lesz, mint az előző
Bohdan Mirosnyicsenko az Ekonomicsna Pravdában közzétett cikkében azt írta, hogy a világgazdaság jövőre nehéz időket él át. A 2022-es évet az elmúlt 40 év világszerte rekord áremelkedése jellemezte. Az infláció nyáron a fejlett országokban meghaladta a 9%-ot. A pénz leértékelődését a pénznyomtatás túl nagy mértéke a pandémia idején, valamint az ellátási láncok bonyolultsága, az ukrajnai háború és az újabb kínai lockdownok okozták.
A jegybankok megpróbálják megfékezni az inflációt
Az infláció kordában tartása érdekében az országok jegybankjai 2022 folyamán többször is irányadó kamatemelésre kényszerültek. Ezért drágultak a hitelek, az emberek nem vesznek fel újabb hiteleket, csökken a gazdaságban a forgó pénzmennyiség. Az USA-ban az irányadó ráta emelése következtében 16,7%-kal csökkent a dollár mennyisége az országban. A vállalkozások és a fogyasztók kevesebbet költenek, így az árak leesnek. Másrészt, a vállalkozások elveszítik ügyfeleiket, és nehezebben gyarapodik. Az infláció megfékezésére a gazdasági növekedést kell feláldozni. Nincs más módja az infláció elleni küzdelemnek. Minél nagyobb mértékben emelik azonban az irányadó rátát, annál nehezebb dolguk lesz a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak. A túl kemény intézkedések gazdasági visszaeséshez, azaz recesszióhoz vezethetnek. Az IMF arra számít, hogy az infláció hatása két éven belül visszatér a normál szintre. Így 2023-ban szintje 6,5%, 2024-ben 4,1% lesz.
Kérdéses a GDP növekedés
A kamatlábak emelésének következményei 2023-ban érezhetőek lesznek. Az USA-ban a GDP-növekedése mindössze 1%-os lesz, az eurózónára vonatkozó előrejelzések is meglehetősen pesszimisták. A Goldman Sacks a GDP 0,1 százalékos csökkenésére számít.
A földgáz hiánya jövőre válik nyilvánvalóvá
Fő oka – a gázhiány, a magas árak, amelyek miatt a vállalkozások nem tudnak majd teljes kapacitással dolgozni. A legnagyobb visszaesés Németországban várható. Ennél rosszabb helyzet csak Nagy-Britanniában lesznek, amelynek nem volt ideje kilábalni a Brexit okozta gazdasági sokkból, az országot az infláció és az energiaválság borította el.
A jövő évben kevesen számítanak a földgáz árának csökkenésére. Jelenleg Európában akut hiány van a kék üzemanyagból, ezért az országok cseppfolyósított gázt fognak vásárolni a világpiacon. Ez felpörgetett keresletet és magasabb árakat eredményez. A szakértők véleménye szerint a következő télre nehezebb lesz a felkészülés, mint a mostanira. Hiszen az EU jelenleg jelentős tartalékokkal rendelkezik, de ezek tavaszra elfogynak.
Újabb innovációk várhatóak az energetikai iparban
A kék üzemanyag magas ára ösztönzi az innovációk fejlődését és bevonzza a befektetéseket az energetikai szektorba. Németország már bejelentette, hogy a jövő év végéig öt terminált épít a cseppfolyósított gáz tárolására, más uniós országok pedig más országok gázvezetékeinek bővítésébe fektetnek be.
Végső soron az energiahiány hatására az eurózóna országai átgondolhatják az atomerőművekkel kapcsolatos negatív hozzáállásukat.
Már 68 rubel egy dollár, ami héthavi rekord. A csökkenő olajárak és az orosz exportra húzott ársapka ásta alá a rubel árfolyamát.
Az orosz rubel 5,3 százalékot gyengült a dollárral szemben, a 68,02-os szint május 11. óta a leggyengébb rubeljegyzés.
Az euróval szemben 4,2 százalékot gyengült az orosz deviza, s elérte a 72-es árfolyamot, ami május 6. óta a leggyengébb rubeljegyzés. Míg a jüannal szemben 5 százalékot esve, 9,74-ra gyengült, amire július eleje óta nem volt példa.
Ha a rubel jegyzése a dollárral szemben 65 felett ragad – ami akkor történhet meg, ha az exportőrök a közelgő adófizetés és osztalékfizetés ellenére is inaktívak maradnak –, akkor a 67–70 közötti sávba szorul a rubel-dollár – adta hírül közleményében a SberCIB Investment Research.
Elemzők szerint, a viszonylag alacsony olajárak és az ebből adódó alacsonyabb orosz exportbevételek kockázata, továbbá a G7, az Európai Unió és Ausztrália által az orosz olajra bevezetett 60 dolláros hordónkénti ársapka gyakorol nyomást a rubelre.
