A kormány az ukrán bérek növekedésének 16%-os lassulását jósolja 2026-ban, de az így is meg fogja haladni a 30 ezer hrivnyát – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a 2026-os költségvetési tervezetre (14000. sz.) hivatkozva.
A jelentés szerint a dokumentumban az átlagfizetés 2026-ban 30 032 hrivnya lesz. Ukrajnában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete 2024-ben 23,1%-kal 21 473 hrivnyára nőtt. A Gazdasági Minisztérium várakozásai szerint 2025-ben 20,6%-kal, 25 886 hrivnyára fog emelkedni. Ez a bruttó, adózás előtti fizetés.
A kormány korábban jóváhagyta Ukrajna gazdasági és társadalomfejlődésének 2026-2028-as előrejelzését. Az prognózis két forgatókönyvet tartalmaz az események alakulására vonatkozóan: egy optimistát, amely „a biztonsági helyzet jelentős javulására vonatkozó feltételezéseket tartalmazza 2026-tól kezdődően”, és egy pesszimistát a teljes körű orosz agresszió folytatódásával.
A második esetben a fizetés a következő lesz: 2026 – 30 032 hrivnya, 16,0%-os nominális növekedés, 2027 – 34 808 hrivnya, 15,9%-os növekedés 2028 – 39 436 hrivnya, 13,3%-os növekedés.
Ukrajnában 8000 hrivnyán befagyasztották a minimálbért, a Pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy jövőre az infláció szintjéig emeljék azt – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Ukrán Szakszervezetek Szövetségének weboldalára hivatkozva.
A jelentés szerint a kormány javaslatait a Szociális Párbeszéd Felei meghatalmazott képviselőinek ülésén vitatták meg. A Pénzügyminisztérium képviselője arról számolt be, hogy az állami költségvetés lehetőségeit figyelembe véve 2026-ra a következőket tervezik: 8688 hrivnya minimálbér; az Egységes Tarifatáblázat 1. tarifakategóriájába tartozó alkalmazottak hivatalos fizetése 3470 hrivnya (jelenleg – 3195 hrivnya). Vagyis a mutatók növekedése figyelembe veszi a 2026-ra előterjesztet fogyasztói árindexet (108,6%).
A találkozó során meghallgatták a Gazdasági Minisztérium képviselőjét az ukrán gazdaság 2026–2028-as időszakra vonatkozó előrejelzett makrogazdasági mutatóival kapcsolatban. A táblázatban vannak felsorolva. A kormányzati oldal ugyanakkor azt javasolta, hogy 2026-ban az alapvető állami szociális normák és garanciák javasolt összegei pozitív gazdasági fejlődési dinamika esetén emelkedhetnek – áll a jelentésben.
Korábban Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő közzétette a 2026–2028-as költségvetési nyilatkozat-tervezetének mutatóit. Szerinte a dokumentum tartalmazza a Gazdasági Minisztérium április közepéről származó makrogazdasági előrejelzését. A költségvetési tervezet eddig a következő számokat tartalmazza:
Minimálbér:
2026-ban – 8688 hrivnya (most – 8000 hrivnya)
2027-ben – 9374 hrivnya
2028-ban – 10 059 hrivnya
Ezenkívül a kormány fel akarja oldani a létminimum befagyasztását. A tervek szerint a munkaképes személyek megélhetési minimuma a következő lesz:
2026-ban – 3288 hrivnya (most – 3028 hrivnya)
2027-ben – 3482 hrivnya
2028-ban – 3667 hrivnya.
Zseleznyak emlékeztetett arra, hogy a kormánynak június 1-jéig jóvá kell hagynia a költségvetési nyilatkozatot, és nem számít jelentős változásokra ezekben a számokban.
Idén 20 százalékkal nőtt az átlagfizetés Ukrajnában. A legalacsonyabb átlagkeresetet a művészeti és az oktatási szférában regisztrálták.
A Gazdasági Minisztérium közlése szerint az első félévben a legnagyobb mértékben az információs és távközlési területen (átlagosan 49 831 hrivnya), valamint a pénzügyi és biztosítási szférában (átlagosan 39 503 hrivnya) dolgozók bére emelkedett. A harmadik helyen a szakmai tudományos munkát és műszaki tevékenységet végzők fizetése áll (átlagosan 27 308 hrivnya).
Az első ötbe tartoznak még a közigazgatási és védelemi szektorban (átlagosan 25 331 hrivnya), valamint a kereskedelemben dolgozók (átlagosan 23 534 hrivnya).
A legalacsonyabb fizetéseket a művészeti (14 391 hrivnya) és az oktatási (13 862 hrivnya) intézmények dolgozói viszik haza.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete Ukrajnában 2024 második negyedévében 22,1 százalékkal 20 964 hrivnyára nőtt, a pénzügyi és informatikai szektorban 2-2,5-szer magasabb fizetést kapnak – számolt be az rbc.ua hírportál az Állami Statisztikai Szolgálatra hivatkozva.
A statisztikai hivatal szerint a legmagasabb fizetés az informatika és távközlés területen van, ahol 37,1 %-kal 50 188 hrivnyára nőtt. A második helyen a pénzügyi és biztosítási szektor áll. A pénzügyi szakemberek 21,6 %-kal többet, átlagosan 39 890 hrivnyát kapnak.
Ezután következik a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység 28 300 hrivnyával, itt 23,7 %-os a növekedés. A közigazgatás és védelem területén a fizetések 24,4 %-kal 27 285 hrivnyára emelkedtek. Az oktatásban a legalacsonyabbak a fizetések – 15 076 hrivnya, ezen a területen a fizetések 15,7 %-kal nőttek az év során.
A román munkaügyi tárca tájékoztatása szerint első alkalommal történik meg Romániában, hogy a női munkavállalók többet keresnek a férfiaknál.
A női munkavállalók átlagbére meghaladta a férfiakét Romániában – írja az Agerpres román hírügynökség a bukaresti munkaügyi minisztérium közleménye alapján.
Februárban Romániában a női munkavállalók bruttó átlagbére 6026 lej volt. A férfi munkavállalók átlagban bruttó 5804 lejt kerestek.
Az elmúlt években a női munkavállalók száma is jelentős mértékben nőtt. Februárban 3,315 millió nőkkel kötött munkaszerződést tartottak nyilván Romániában. Tíz évvel korábban, 2014 márciusában 2,823 millió volt a nők munkaszerződéseinek a száma.
A munkaügyi minisztérium adatai szerint a vezető beosztásban dolgozó nők száma 30 százalékot meghaladó arányban nőtt az elmúlt évtizedben. Jelenleg 243 013 nő dolgozik vezető munkakörben Romániában, míg 10 évvel korábban 178 027 volt a számuk.
Ukrajna Nyugdíjalapja (PFU) jóváhagyta a havi átlagbéreket 2023 harmadik negyedévére.
Ezeket a mutatókat veszik figyelembe a nyugdíjak kiszámításakor Az általánosan kötelező állami nyugdíjbiztosításról szóló törvény szerint – közölte a dengi.ua a PFU-ra való hivatkozással.
Az ukrajnai átlagkeresetet (jövedelmet) az Állami Adószolgálatnak a tárcaközi csere keretében átadott információi alapján számítják ki.
A PFU szerint az átlagkereset 2023 kilenc hónapjában a következőképpen alakult:
január – 12 644,98 hr;
február – 12 794,11 hr;
március – 13 423,28 hr;
április – 13 626,02 hr;
május – 14 109,64 hr;
június – 16 012,38 hr;
július – 13 996,68 hr;
augusztus – 13 778,13 hr;
szeptember – 14 518,38 hr.
A dengi.ua az adatok alapján rámutat, hogy az utóbbi három hónapban az átlagfizetés
A kormány arra számít, hogy Ukrajnában a következő három évben növekedni fog az átlagfizetés, 2026-ban eléri majd a 30 ezer hrivnyát – közölte vasárnap az rbc.ua hírportál a 2024-es (10 000. sz.) költségvetés-tervezetre hivatkozva.
A Gazdasági Minisztérium előrejelzése szerint a munkavállalók bruttó (adózás előtti) havi nominális átlagkeresete: 2023 – 18 118 hrivnya (+22%), 2024 – 21 852 hrivnya (+20,6%), 2025 – 25 645 hrivnya (+17,4%), 2026 – 29 625 hrivnya (+15,5%).
Ezzel párhuzamosan az átlagos éves infláció csökkenése várható: 2023 – 16,0%, 2024 – 9,8%, 2025 – 9,8%, 2026 – 6,2%. Így az infláció lassulása a reálbérek növekedéséhez vezet.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a hivatalos adatok azt jelzik, hogy a háború kezdete óta először nőtt az ukránok reálbére. 2023 júniusában a fizetés 16 012,38 hrivnya volt. Így 2022 júniusához képest 14,7%-kal nőtt a fizetés. Egy évvel ezelőtt ez 13 957,63 hrivnyát tett ki.
Az éves infláció ugyanakkor júniusban 12,8%-ot tett ki, ami a reálbérek mintegy 2%-os növekedését jelenti. Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előrejelzése szerint Ukrajnában 2023-ban az átlagos nominális fizetés 19,6%-kal, a reál (az inflációt figyelembe véve) 3,9%-kal emelkedik.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint Ukrajnában 2021 márciusában az átlagbér 2020 márciusához képest 9,5% -kal nőtt, ez év februárjától márciusig pedig 6,7% -kal.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagfizetése 2021 márciusában 2021 februárjához képest 8,5% -kal, éves szinten 18,9%-kal nőtt, s 13 612 hrivnyát tesz ki, ami 2,3-szorosa a minimálbérnek (6000 hrivnya).
A legtöbbet Csernyivci, Doneck, Ternopil, Rivne, Herszon, Voliny, Hmeljnickij, Ivano-Frankivszk, Csernyihiv, Zsitomir, Kárpátalja, Odessza, Luhanszk, Lemberg, Szumi és Zaporizsja megyékben emeltek a béreket.
Az elmúlt hónapban a legnagyobb fizetést Kijevben vették nyilvántartásba (20 132 hrivnya), a legalacsonyabbat pedig Zsitomir megyében (10 675).
Az átlagfizetés növelése a kormány legfontosabb feladata, az ukránok átlagbérének a szintje már 2030-ra eléri a lengyelekét és szlovákokét – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök Facebook-bejegyzésében, adta hírül vasárnap a korrespondent.net hírportál.
A kormányfő azt írta, hogy 2020 decemberében az ukránok reálbére 10%-kal nőtt 2019 decemberéhez képest, és 14,2 ezer hrivnyát tett ki. A kormány legfontosabb feladata, amit maga elé tűzött, hogy 2030-ra az ukránok reálbére elérje a lengyelekét és szlovákokét – mutatott rá Denisz Smihal.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
A koronavírus-válság szerte a világon emberek millióit sodorta szegénységbe. A Világbank becslései szerint a pandémia miatt világszerte 150 millióval nőtt a szegény emberek száma.
A szegénységi küszöb napi 1,8 dollár. Az ENSZ Egyetem Gazdaságfejlesztési Tanulmányok Világintézete adatai szerint az ezen a küszöbön túl élő emberek száma 420–580 millióra nőhet. Hasonló előrejelzései vannak az OXFAM-nak, (civil szervezetek szövetsége a szegénység és az ezzel kapcsolatos igazságtalanság problémáinak kezelése az egész világon) – számolt be az Ekonomicsna Pravda.
Ukrajnában minden második ember szegény
Ami Ukrajna lakosságát illeti, ha a koronavírus válság előtt az ukránok csaknem egyharmada élt a szegénységi küszöb alatt, az UNICEF becslései szerint a világjárvány után a lakosság fele kerül hasonló helyzetbe.
Noha a bérek növekedtek a 2020-as év folyamán, a reálbérek dollárban kifejezve átlagosan 7%-kal csökkentek, annak ellenére, hogy a dollár is leértékelődött világ más devizáival szemben.
A nyugdíjasok fizetőképességéről még beszélni is fáj. A 3922 UAH-s (novemberi adat) létminimum mellett az átlagos öregségi nyugdíj még alacsonyabb – havonta csak 3430,28 UAH. Száz euró…
A hivatalosan is bejegyzett munkanélküliek száma is több mint félmillióra nőtt Ukrajnában. Ez azonban a munkaügyi központokban regisztráltak és nincs beszámítva az állásukat elvesztők tényleges száma. Beleértve azokat is, akik nem mehettek ki külföldre dolgozni.
A világon minden negyedik ember szegény
Az ENSZ Fejlesztési Programja és az Oxfordi kezdeményezés a szegénység és az emberi fejlődés tanulmányozása céljából adatai szerint 2019-ben a világon az emberek 23,1%-a szegény, kétharmaduk közepes jövedelmű országokban él.
Az EU-ban minden ötödik ember szegény
Az EU Statisztikai Szolgálata szerint az Európai Unióban a legtöbb szegény ember Bulgáriában él: a 2018-as adatok szerint a szegény állampolgárok aránya 32,8% volt az országban. A szegények mintegy harmada Görögországban (31,8%), Lettországban (28,4%), Olaszországban (27,3%) és Spanyolországban (26,1%). Ugyanakkor a legkevesebb szegény Csehországban – 12,2%, Szlovéniában – 16,2%, Szlovákiában – 16,3%, Finnországban – 16,5% és Hollandiában – 16,7% él. A szegénységi küszöb alatt élők átlagszáma az EU-ban 21,7%.
Az 1990-es évek végén Ukrajna lakosságának fele szinte éhezett
Ukrajnában 2018-ban a szegénységi ráta az EU-országokhoz képest a legmagasabb volt, és 33,9%-ot tett ki – írja a Dzerkalo Tizsnya. A legrosszabb helyzet Ukrajnában az 1990-es évek végén volt. A Világbank adatai szerint 1998-ban a megkérdezettek 52%-a mondta, hogy szinte éhezik, 10 évvel később, 2008-ra pedig 11%-ra csökkent a szegénységi ráta.
Hogyan segítik a szegényeket Európában
Az EU-ban a szociális segítségre szorulók száma a felével nőtt a Covid-járvány előtti időszakhoz képest, olvasható az Európai Bizottság honlapján. Ez alatt az élelmiszerbankok, a ruházat és egyéb alapvető segítségnyújtás, beleértve a társadalmi beilleszkedési intézkedéseket is értendők. A leginkább rászorulóknak szánt európai segítségnyújtási alap (FEAD) finanszírozta az élelmiszercsomagok Bulgáriába való eljuttatását, a Svédországban élő román állampolgároknak nyújtott orvosi és szociális segítségnyújtási programokat. Franciaországban a szociális menzák étkezésének negyedét finanszírozza ez a program, Portugáliában pedig több mint ezer lisszaboni család nyújt segítséget. Az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt, hogy 2023-ig megtéríti az EU-tagállamok teljes költségét a kiszolgáltatott helyzetű lakosság megsegítéséért. és az azt követő hét évben. A REACT-EU programban 47,5 milliárd euró van támogatásra elkülönítve – közölte az Ukrinform.
Mikor gazdagodnak meg az ukránok?
Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia adatai szerint 2020 első felében 19,4 millió ember élt a szegénységi küszöb alatt Ukrajnában, ami 4 millióval több, mint 2019-ben. Az elemzők nem számítanak arra, hogy a lakosság jóléte javulni fog 2021-ben.
Ljudmila Cserenko, az akadémia életszínvonal-kutatási szektorának vezetője úgy véli, hogy még abban az esetben is, ha gyors lesz az immunizálási folyamat, a jövedelmek értékének romlása csak a 2021-es év második felében várható. A lakosság jövedelmének növekedése pedig várhatóan csak 2022-ben lehetséges.
Pavlo Kuhta, egykori ukrán gazdaságfejlesztési, kereskedelmi és mezőgazdasági megbízott miniszter, a Kijevi közgazdasági iskola politikai igazgatója kissé eltérő véleményen van. Az Eszpreszónak adott interjújában a szakértő elmondta: Ukrajna gazdasága 2021-ben növekedni fog, csökken a munkanélküliség, az emberek visszaszerzik a karantén során elvesztett munkahelyeiket, és nőni fog az emberek jövedelme. Mindez csak abban az esetben, ha nem tesznek valamiféle fenomenális butaságot vagy valami katasztrofális dolog nem történik.
