Módosult a német álláspont, Berlin immár hajlandó támogatni az amerikai tervet, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó profitot Ukrajna megsegítésére fordítsák – értesült a Bloomberg. A németek beleegyezése a portál szerint kulcsfontosságú, és közelebb vihet ahhoz, hogy a novemberi amerikai elnökválasztás eredményétől függetlenül biztosítsák a támogatást Kijevnek.
A kérdés nagy súllyal szerepel majd a legfejlettebb ipari államok, a G7 csoport pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek csütörtökön kezdődő egyeztetésén az olaszországi Stresában.
Német illetékesek azonban nem számítanak végső megegyezésre a G7 június 13. és 15. között tartandó csúcstalálkozója előtt, valamint arra sem, hogy az intézkedés még az idén életbe lépjen.
A tét Ukrajna pénzügyi életképessége
A tét az ukrán kormány pénzügyi életképességének fenntartása jövőre és azon túl is. Egyelőre semmi jele, hogy csillapodnának a harcok, ellenkezőleg, az orosz offenzíva eredményeként újabb területeket foglalnak el. Ukrajna leghűségesebb támogatói ezért szeretnének középtávú finanszírozást biztosítani Kijevnek, és egyúttal üzenetet küldeni Moszkvának, hogy nem lankad a támogatás a G7-ek körében – emlékeztetett a portál.
A befagyasztott orosz vagyon felhasználása a novemberi amerikai választásokat övező bizonytalanság miatt egyre sürgetőbb. A politikai megosztottság Washingtonban már így is megnehezítette Joe Biden elnök számára, hogy több segítséget nyújtson Ukrajnának, kihívója, Donald Trump volt elnök pedig enyhén szólva szkeptikus Kijev támogatását illetően.
A csoport az ukrajnai invázióra válaszul fagyasztott be mintegy 280 milliárd dollárnyi orosz vagyont, amelynek a többsége Európában, a belga Euroclear kezelésében van.
Többféle opció
Washington hónapok óta nyomást gyakorol európai szövetségeseire, hogy ezt a pénzt használják Ukrajna támogatására. Többféle opció napirendre került a vagyon elkobzásától és Kijevnek adásától kezdve kötvénykibocsátás fedezeteként való felhasználásig. Több európai országban, például Franciaországban és Németországban azonban szkeptikusan fogadták ezeket a javaslatokat, félnek ugyanis attól, hogy milyen hatásuk lenne az ilyen lépéseknek a pénzügyi stabilitásra és az euró tartalékvaluta-státuszára. Nem biztosak a döntések jogszerűségében sem.
A legutóbbi amerikai javaslatot azért fogadták pozitívabban az európai országokban, köztük Berlinben is, mert az csupán az eszközök által termelt profit felhasználásáról szólna, a tőkét nem foglalnák le.
Az Európai Unió már megállapodott, hogy közel 100 százalékos adót vetnek ki a bevételre, és a befolyó összeget évente kétszer átutalják Ukrajnának. Ezt váltaná fel a G7-ek megállapodása. A döntést az uniós nagykövetek május elején, az európaügyi miniszterek kedden támogatták.
Hitelként előre megkapja Ukrajna
A befagyasztott eszközök becslések szerint évi ötmilliárd eurót generálnak. A javaslat szerint a hét vezető ipari állam meg fogja becsülni, hogy mennyi profit termelődik adott idő alatt, és ezt az összeget előre átadják Kijevnek hitelként. Bár sok a bizonytalanság, az átutalt összeg elérheti az 50 milliárd eurót. Ki kell még dolgozni olyan részleteket is, hogy hogyan és ki kezeli majd a pénzt.
Washington abban bízik, hogy minden G7-tagállam beszáll a hitel finanszírozásba, de egyedül is hajlandó állni a cechet, ha az EU garanciát vállal rá, hogy az orosz vagyon befagyasztva marad, és visszafizetik a kölcsönt.
Oroszország visszavág
Maradnak azonban jócskán bizonytalanságok. Mi történik például abban az egyelőre igen kevéssé valószínűnek tűnő esetben, hogy véget ér a háború, és Oroszország kész finanszírozni Ukrajna újjáépítését? Az Európai Központi Bank (EKB) és az uniós tagállamok meg akarják védeni az Eurocleart is a pénzügyi kockázatoktól, például arra az esetre, ha Oroszország perel vagy ellenintézkedést hoz, ami borítékolható.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház, a duma elnöke többször nyilvánosan kijelentette, hogy Moszkva elkobozza az uniós vagyont, ha Brüsszel „ellopja” az övékét, és Ukrajna megsegítésére vagy újjáépítésére használja. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője még tovább ment, egy december végi sajtótájékoztatón bejelentette: már készen is van egy orosz lista az amerikai, európai és egyéb külföldi vagyonokról, amelyeket elkoboznak válaszképpen. Az állami hírügynökség, a RIA szerint az országban lévő nyugati cégek vagyona 288 milliárd dollár értékű lehet, vagyis majdnem akkora érték, mint a lefoglalt orosz vagyon.
Tovább bonyolítja a helyzetet, ha az EU-nak szankcióként kell végrehajtania a megállapodást, mert akkor hathavonta meg kell újítania a vagyonbefagyasztásról szóló határozatát, ami egyhangú döntést igényel. Vagyis fennáll annak a veszélye, hogy egyetlen uniós tagállam kétségessé teheti a hitelek visszafizetését azzal, hogy megakadályozza ezt.
Rendelettervezetet készített elő az ukrajnai háború miatt befagyasztott orosz és külföldi eszközök cseréjének megkezdéséről az orosz kormány és a központi bank – jelentette ki Anton Sziluanov pénzügyminiszter a stratégiai fejlesztési és nemzeti projektek tanácsának keddi moszkvai ülésén.
Sziluanov közölte, hogy első lépésben mintegy 100 milliárd rubel összértékű számla zárolásának feloldását tervezik. A 1 rubel a jelenlegi árfolyamon mintegy 39 kopijkát ér.
„Mára több mint 3,5 millió orosz állampolgár vagyonát zárolták 1,5 billió rubel értékben” – mondta, szavait a tanácskozáson részt vevő Vlagyimir Putyin elnökhöz intézve.
„Figyelembe véve az ön által támogatott döntéseket, előirányozzuk, hogy megkezdjük állampolgáraink vagyonának cseréjét a külföldi befektetők azon vagyonára, amelyek mára C típusú számlákon halmozódtak fel. Első lépésben azt tervezzük, hogy feloldjuk a lakossági befektetők számláinak zárolását, mintegy 100 milliárd rubel értékben” – hangoztatta Sziluanov.
Az orosz jegybank szerint 2022 november végéig mintegy 5,7 billió rubel értékű orosz befektetői vagyont zároltak európai letétkezelőknél. A C típusú – a nem rezidensek által használt konverziós – számlákon lévő pénzeszközök összege 2022. november elején meghaladta a 280 milliárd rubelt. Azóta a jegybank nem hozott nyilvánosságra újabb adatot, Interfax hírügynökség forrásai szerint ez az összeg 2022 végén megközelítette a 600 milliárd rubelt.
Az Európai Unió tavaly június elején szankciós listára vette a moszkvai tőzsdecsoport részét képező Nemzeti Elszámolóházatot, ami az Euroclear és Clearstream európai letétkezelőknél vezetett a számláinak zárolásához. Elvira Nabiullina, a jegybank vezetője júniusban bejelentette, hogy kész megfontolni a befagyasztott vagyonok cseréjének lehetőségét.
A RIA Novosztyi hírügynökség emlékeztetett rá, hogy az ukrajnai háború kezdete óta után a Nyugat több százmilliárd dollárnyi orosz kintlévőséget fagyasztott be. Marija Zaharova külügyi szóvivő ezt lopásnak minősítette. Nabiullina tavasszal közölte, hogy az orosz hatóságok pereket készítenek elő a nemzetközi tartalékok befagyasztásának megtámadására.
Az Interfax értesülése szerint egyébként a LUKOIL olajipari vállalat engedélyt kért az orosz hatóságoktól arra, hogy visszavásárolhassa részvénytőkéjének 25 százalékát a nem rezidensektől, akiknek részvényei jelenleg C típusú számlákon vannak zárolva.
A LUKOIL sajtószolgálata elzárkózott a kommentártól, de a vállalat részvényei a bejelentésre 6 százalékot ugrottak, és 2022 februárja óta a legmagasabb értéket érték el.
