Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Világbank Csoporthoz tartozó IFC (International Finance Corporation) 435 millió dollárral finanszíroz egy ukrán távközlési vállalategyesülést, melynek révén az ország második legnagyobb szolgáltatója jön létre – közölték a hitelezők csütörtökön.
A projekt a legnagyobb közvetlen külföldi befektetés Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziója óta.
A Xavier Niel francia milliárdos vezette befektetői konzorcium a múlt hónapban jelentette be az ukrajnai Lifecell mobilszolgáltató megvásárlását és egyben az egyesülést az ukrán Datagroup–Volia szolgáltatójával.
Holger Muent, az EBRD távközlési, média- és technológiai igazgatója azt mondta, hogy az EBRD és az IFC egyenként 217,5 millió dollárt biztosít az akvizíció finanszírozására.
Ukrajna legnagyobb távközlési szolgáltatója a Kyivstar, amely az amszterdami tőzsdén jegyzett VEON tulajdonában van.
A kockázatok csökkentése érdekében az EBRD és az IFC hiteleinek egy részére a francia kormány és az Európai Bizottság vállalt garanciát.
A kijevi gazdasági egyetem (KSE) becslései szerint Ukrajna eddigi háborús veszteségei elérik az 1164 milliárd dollárt. Az intézet számításai szerint az ukrán digitális infrastruktúra és az IT szektor közvetett pénzügyi vesztesége mintegy 19,3 milliárd dollár.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Világbank Csoporthoz tartozó IFC (International Finance Corporation) 435 millió dollárral finanszíroz egy ukrán távközlési vállalategyesülést, melynek révén az ország második legnagyobb szolgá... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1728564300 [modified] => 1728684612 ) [title] => Az EBRD és az IFC finanszírozza a második legnagyobb ukrán távközlési szolgáltató létrehozását [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=53626&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 53626 [uk] => 53658 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 53627 [image] => Array ( [id] => 53627 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd.jpg [original_lng] => 62779 [original_w] => 720 [original_h] => 480 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd.jpg [width] => 720 [height] => 480 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd.jpg [width] => 720 [height] => 480 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd.jpg [width] => 720 [height] => 480 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd.jpg [width] => 720 [height] => 480 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ebrd.jpg [width] => 720 [height] => 480 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1728673812:12 [_thumbnail_id] => 53627 [_edit_last] => 12 [views_count] => 566 [translation_required_done] => 1 [_oembed_28020ff06d57fa9ef35eb8b115f9416b] =>
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A Darkstar Coalition 600 000 eurót fektetett a Farsight Vision nevű ukrán–észt startupba, amely a fronton való helyzetfelismerést szeretné javítani – írja az Ekonomicsna Pravda.
A Farsight Vision platform már bizonyította hatékonyságát a csatatéren. A csapat az egyik legpozitívabb értékelést kapta az első tesztek során. A startupnak lehetősége van javítani, sőt, a globális szintre emelni az ukrán nemzetbiztonságot, a Darkstar Coalition pedig segíteni fogja a csapatot ennek elérésében – mondta Ragnar Sass, a Darkstar egyik alapítója.
A Farsight csapatának technológiája „digitális iker” formátumban fűzi össze a videofelvételeket, amely segít a katonai küldetések megtervezésében ismeretlen terepviszonyok, ellenséges logisztika és fegyverek esetében, valamint csökkenti az adatok feldolgozásához szükséges időt – napok helyett akár percekre.
A holland Good Growth Fund (GGF) az egyik ukrán pénzintézet, a Bank Lviv részvényese lett – írja az Ekonomicsna Pravda.
Az alap által befektetett tőke összege 4,5 millió euró.
A nagy háború kezdete óta ez az első alkalom, hogy egy ukrán bank külföldi befektetést vonzott – áll a bank közleményében.
A Bank Lviv teljes tőkeemelése 5,5 millió eurót tett ki. A GGF-en kívül további 1 millió euróval járult hozzá a bank jelenlegi legnagyobb részvényese, a responsAbility Participations svájci vállalat.
A GGF egy holland állami befektetési alap, amely 70 országban működik, több mint 50 projektbe fektet be, és közel 400 millió euró tőkét gyűjtött össze.
Ukrajnának 10-30 milliárd dollárnyi éves befektetésre van szüksége a partnereitől a következő 10 évben – jelentette ki kedden Denisz Smihal miniszterelnök Berlinben, az Ukrajna újjáépítésével foglalkozó konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint a kormányfő elmondta, hogy az adományozói platform első számú prioritása Ukrajna pénzügyi stabilitása. „Számunkra fontos, hogy partnereink támogatása kiszámítható, ütemes és stabil legyen. Újjáépítésre, külföldi piacokhoz való hozzáférésre és jobb logisztikára van szükségünk. Külső befektetésekre és technológiatranszferre van szükségünk partnereinktől. Ukrajnának 10-30 milliárd dollárra van szüksége éves befektetésekként a következő 10 évben” – tette hozzá.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy Ukrajna kormánya számos programot indított a gazdaság élénkítésére, aminek pozitív hatása volt. „Tavaly 5,3 % volt a GDP. Az idei év első 4 hónapjában 4,4 % volt a növekedés. Az export és a beruházások növekedése tapasztalható” – mutatott rá.
Smihal azt is hangsúlyozta, hogy az egyik prioritásnak most a befagyasztott orosz szuverén vagyon átruházásának kell lennie Ukrajna stabilitása és fellendülése érdekében. Szerinte Ukrajna számára is fontos, hogy hosszú távú, 2027-ig tartó rendszerszerű pénzügyi támogatási tervet dolgozzanak ki a gyors gazdasági fellendülés háborús körülmények között. És a koordinációs platformnak kell azzá a platformmá válnia, ahol egy ilyen tervet kidolgoznak Ukrajna makrogazdasági stabilitásának a biztosítására – hangsúlyozta.
A kormányfő azt is megjegyezte, hogy az ukrán energetikai rendszert ért példátlan orosz támadások után az energiaszektornak kiemelt támogatásra van szüksége. „Több légvédelmi eszköz, több energetikai berendezés, segítségnyújtás az ukrajnai villamosenergia-import bővítéséhez, segítségnyújtás az energetikai rendszer decentralizálásában” – tette hozzá Denisz Smihal.
Meghaladta a 4,2 milliárd eurót az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által a háború kezdete óta Ukrajnának nyújtott finanszírozások értéke.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet pénteki tájékoztatása szerint a bank elnöke, Odile Renaud-Basso a felső vezetés több más tagjával együtt a héten Kijevbe látogatott, ahol Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel memorandumot írt alá egy energiabiztonsági sürgősségi programról.
Ennek a programnak az ukrán állami energiaipari szektor legnagyobb vállalatai – köztük az Ukrenerho, az Ukrhidroenerho és az Ukrnafta – lesznek a kedvezményezettjei.
A memorandum tartalmazza azt is, hogy az EBRD több mint 300 millió euró finanszírozást nyújt az ukrajnai áramtermelő létesítmények és a villamosenergia-termelési infrastruktúra helyreállítására, új áramtermelő kapacitások létesítésére, és annak biztosítására, hogy Ukrajna egész területén stabil, szünetmentes áramellátást lehessen fenntartani.
A pénzintézet pénteki londoni tájékoztatása szerint az ukrán energiaipari infrastruktúra ellen végrehajtott legutóbbi támadások nyomán az EBRD elkezdte jövőbeni finanszírozási programjainak átdolgozását annak érdekében, hogy több forrás jusson az ukrajnai energiaipari beruházásokra.
A bank londoni központja a több mint 300 millió eurós új energiaipari finanszírozás pénteki bejelentésével egy időben közölte, hogy ezzel a programmal átlépte a 4,2 milliárd eurót a háború kezdete óta Ukrajna számára hozzáférhetővé tett EBRD-folyósítások értéke.
Az EBRD – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – az orosz invázió kezdete után nem sokkal legalább 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022–2023-as időszakra, de az ukrán reálgazdaságnak folyósított EBRD-támogatások értéke már tavaly októberben elérte ezt a kitűzött célt.
A pénteki tájékoztatásban a pénzintézet felidézi, hogy a részvényes országok és szervezetek alkotta kormányzótanács tavaly decemberben jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést.
A december 31-én életbe lépett tőkeemelés nyomán a bank befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.
A tőkeemelés az EBRD számításai szerint lehetővé teszi, hogy a bank a háborús időszakban éves szinten hozzávetőleg 1,5 milliárd eurót, az újjáépítés megkezdése után évente 3 milliárd euróig terjedő finanszírozást nyújtson Ukrajnának.
Nincs könnyű dolga az orosz elitnek, amikor azon megy a gondolkodás, mit kezdjenek hatalmas vagyonukkal. Külföldön egyre több helyen nem látják szívesen sem őket, sem a pénzüket, de Oroszországban sincs sokkal kevesebb kockázat. Oroszország évek óta ösztönzőket kínál a gazdagoknak, hogy hozzák haza a pénzüket, és olyan struktúrákat hozott létre, amelyek állítása szerint védelmet nyújtanak a magánvagyonok számára. Az állami lefoglalások miatti aggodalmak azonban továbbra is fennállnak, különösen azért, mert a közelmúltban ezek száma megnövekedett – írja a Bloomberg.
Az orosz elit számára a családi vagyon átadása bonyolultabbá vált, mint valaha. Mivel az ukrajnai háború már harmadik éve tart, és a gazdagok hozzászoktak ahhoz a gondolathoz, hogy az orosz állampolgárokat már nem látják szívesen Nyugaton, a vagyonátruházás jól bevált szabályai gyakorlatilag megszűntek. Még Ciprus és Svájc – a régi kedvenc helyek – is megtiltotta, hogy olyan családi vagyonkezelői alapítványok számára menedzsmentszolgáltatást nyújtsanak, amelyeknek orosz állampolgárok a vagyonkezelői vagy kedvezményezettjei.
Míg a gazdagok egy része még mindig keresi a módját annak, hogy a családi vagyonokat Nyugaton tartsa, mások az úgynevezett baráti országokba, például az Egyesült Arab Emírségekbe helyezik át azokat, vagy végül Oroszországba viszik – különösen, ha a vagyonuk ott összpontosul.
A szankciókkal sújtott milliárdosok többsége úgy döntött, hogy hazaköltözteti vagyonát.
Oroszországnak sem mindegy, mi lesz a sorsa ezeknek a hatalmas vagyonoknak, mivel Oroszország továbbra is nagyrészt el van vágva a világ többi részétől. A Bloomberg milliárdos indexében szereplő 26 orosz együttesen mintegy 350 milliárd dollárral rendelkezik. Átlagéletkoruk 63 év, ami azt jelenti, hogy annak eldöntése az elkövetkező évtizedekben hogyan és hová akarják továbbadni vagyonukat, visszahat a gazdaságra és az üzleti szektorokra.
A Bloomberg cikke megjegyzi, hogy az orosz vagyon igen sajátos történettel bír. A most kezdődött örökösödési hullám az első azóta, hogy a bolsevikok több mint száz évvel ezelőtt átvették a hatalmat és gyakorlatilag felszámolták a magántulajdont. A modern gazdagság csak a Szovjetunió bukása után alakult ki, amikor a helyi üzletemberek az 1990-es években kihasználták, hogy az állam eladta a vagyontárgyakat, és felépítették az ország mai cégóriásait.
Oroszország, ahol nincs örökösödési adó a lakosok számára, már régóta próbálja arra ösztönözni a gazdagokat, hogy hazahozzák a pénzüket. A legutóbbi erőfeszítés 2018-ban kezdődött, amikor az ország különleges közigazgatási területeket hozott létre, ahol a hazatelepített pénzek adókedvezményben részesülhetnek. Ezt követően 2020-ban a kormány újratárgyalta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket néhány országgal, köztük Ciprussal, ami gyakorlatilag megnövelte a vagyon ott tartásának költségeit.
A hatóságok később olyan magánalapítványokat vezettek be, amelyek megkönnyítik a vagyonok átadását a következő generációnak azáltal, hogy a vagyont vagy a nyereséget automatikusan felosztják az örökösök között. A jogszabály 2022 eleji hatálybalépése óta mintegy 30 ilyen alapot hoztak létre.
Roman Margulis, az ASB Consulting Group ügyvezető partnere, aki segít magánszemélyeknek ilyen alapítványok létrehozásában Oroszországban, elmondta, hogy a moszkvai székhelyű cég havonta 10-15 megkeresést kap, és hogy a számok az elmúlt két évben megsokszorozódtak. Hozzátette, hogy a szankcióktól és a külföldön befagyasztott vagyonoktól való félelem növeli ezek vonzerejét. Margulis szerint azonban az érdeklődők közül csak néhányan alapítottak végül alapítványt. Sok érdeklődő inkább kivár, hogy lássa, mennyire jól működnek és mennyire biztonságosak, mielőtt elkötelezné magát. Ráadásul azoknak az örökösöknek, akik nem orosz adóügyi illetőségűek (mivel külföldön élnek), még mindig 30%-os örökösödési illetéket kell fizetniük, ami kevésbé teszi a vonzóvá a struktúrákat.
Sajátos üzleti környezetet teremt Oroszországban az is, hogy nagy jelentőséggel bírnak az informális megállapodások és garanciák, amelyek Putyin vezetése alatt alakultak ki. Bár azt mondta, hogy nem tervez privatizációt vagy államosítást, a hatóságokkal való jó kapcsolat kulcsfontosságú a vagyonelkobzások elkerülése érdekében.
Vélhetően jogos az orosz oligarchák félelme, tekintve, hogy a Novaja Gazeta Europe és a Transparency International Oroszország című lap kutatása szerint tavaly az ügyészek csaknem ötször annyi vagyon államosítására irányuló keresetet nyújtottak be, mint 2022-ben.
[type] => post [excerpt] => Nincs könnyű dolga az orosz elitnek, amikor azon megy a gondolkodás, mit kezdjenek hatalmas vagyonukkal. Külföldön egyre több helyen nem látják szívesen sem őket, sem a pénzüket, de Oroszországban sincs sokkal kevesebb kockázat. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1715291400 [modified] => 1715281195 ) [title] => Nem tudja, mit kezdjen a sok pénzével az orosz elit [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=48434&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 48434 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 48435 [image] => Array ( [id] => 48435 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863.jpg [original_lng] => 240735 [original_w] => 1920 [original_h] => 1080 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863-1536x864.jpg [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gazdag-oltony-uzletember-vagyon-662863.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1715270395:12 [_thumbnail_id] => 48435 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1216 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_abf5ca0a933213e2487e5872609bd271] => [_oembed_time_abf5ca0a933213e2487e5872609bd271] => 1715249034 [_oembed_4906e90b5b08a9446f4be312e0dffd5c] => [_oembed_time_4906e90b5b08a9446f4be312e0dffd5c] => 1715249034 [_oembed_5eebfb197cafa4562635c9e9976e3b2a] => [_oembed_time_5eebfb197cafa4562635c9e9976e3b2a] => 1719513397 [_oembed_c8a6f27b886e84e10889c499a9dcb76a] => [_oembed_time_c8a6f27b886e84e10889c499a9dcb76a] => 1719513397 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 803 [1] => 256135 [2] => 49739 ) [tags_name] => Array ( [0] => befektetés [1] => orosz oligachák [2] => orosz vagyon ) ) [6] => Array ( [id] => 46896 [content] =>
A német Rheinmetall hadiipari konszern legalább négy fegyvergyár építését tervezi Ukrajnában – jelentette be csütörtökön Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója a Le Monde című francia lapnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Papperger elmondta, hogy várhatóan a Rheinmetall ukrajnai gyáraiban lövedékeket, katonai felszereléseket és légvédelmi rendszereket gyártanak majd. „Ukrajna ma már fontos partner számunkra, és úgy látjuk, hogy évi két-három milliárd eurós (értékesítés – a szerk.) potenciál van benne” – tette hozzá.
A vezérigazgató közölte azt is, hogy középtávon a Rheinmetall arra számít, hogy minden üzemében „1,1 millió 155 mm-es lövedéket” állít elő a tüzérség számára. A konszern arra számít, hogy 2025-ben 700 000, idén pedig akár 500 000 darab lőszert fog legyártani.
Az év legnagyobb sporteseményén a lakosság 1,3 milliárd dollárért iszik sört, és 10 ezer dollárért vesz belépőt. Vasárnap eldől, ki lesz az idei NFL-bajnok.
Minden idők legnagyobb show-jával tarkított Super Bowlját ígéri az NFL, amelyet vasárnap rendeznek a Las Vegas-i Allegiant Stadionban. A liga 58. nagydöntőjén a San Francisco 49ers – Kansas City Chiefs találkozót láthatjuk a 65 ezres arénában, a szervezők pedig felejthetetlen élményt ígérnek a szórakoztatóipar fellegvárában.
„Pénzügyi szempontból ez lesz az egyik legnagyobb esemény, amelyet valaha is rendeztünk” – mondta Steve Hill, a Las Vegas Convention and Visitors Authority elnök-vezérigazgatója.
Amúgy is több ezren özönlenek minden évben Las Vegasba, hogy megnézzék a Super Bowlt szerencsejáték és szórakozás céljából, de ilyenkor a város jellemzően a Super Bowl-hétvégére telik meg, most azonban egy teljes hétig zsúfolásig telik Las Vegas.
Amint a rendezésre vonatkozó ajánlattétel lehetősége felbukkant, már el is kezdték a szervezkedést. Ebben rendkívül sokat segített, hogy a nagy szállodákban volt együttműködési hajlandóság, így az MGM, a Caesars Palace, a The Venetian, a The Wynn, a Boyd és a Red Rock szobái pillanatok alatt elkeltek. A hotelek egyébként hozzászoktak ahhoz, hogy a nagyobb rendezvényeken együtt dolgozzanak – így volt ez az idei Forma–1-es futam során is, és ez a rutin enyhítette a gyorsított felkészülési folyamatból adódó terheket.
A Super Bowl hétvégéjére a Las Vegas-i csúcskategóriás szállodákban, köztük a Bellagióban és a Fontainebleau-ben több mint ezer dollárt kérnek el éjszakánként a legolcsóbb szobákért.
Az átlagos jegyárak minden korábbi rekordot megdöntenek: egy belépőért 9815 dollárt kell fizetni a szurkolóknak, ez 35 százalékkal több mint tavaly, az Arizonában rendezett döntő alkalmával.
Az elemzők szerint ez nem másnak, mint a helyszínnek köszönhető, a vegasi rendezvények ugyanis mindig drágábbak, mint bárhol máshol az Egyesült Államokban.
Sztárparádé a csilliárdos reklámokban
A 2024-es Super Bowl közeledtével nemcsak a sportolók, hanem a nagy márkák is az év egyik legjobban várt eseményére készülnek.
Egy 30 másodperces reklámspot az idei közvetítés alatt 7 millió dollárba kerül, ám mindezek ellenére a CBS már az összes rendelkezésre álló reklámidőt eladta. Mivel az árcédulán ilyen extrém magas összeg szerepel, a hirdetők mindent elkövetnek, hogy igazán emlékezetes reklámokkal hívják fel magukra a figyelmet, a becslések szerint ugyanis 150 millió tv-néző ül készüléke elé vasárnap.
A nagy márkák egyébként nem csak feltűnő ötletekkel, hanem sztárokkal is teletűzdelik hirdetéseiket, így ha minden igaz, idén láthatjuk Ben Afflecket, Jennifer Lopezt, Christopher Walkent, John Travoltát, de Jennifer Aniston, David és Victoria Beckham is megjelenik a reklámokban.
A legnagyobb cégek marketingesei egybehangzóan állítják, hogy a Super Bowl-reklámok miatti kampány az egyetlen alkalom az évben, amikor az A-kategóriás világsztárok hajlandóak felvenni a telefont.
Nem csoda, hogy ilyenkor felbolydul a reklámpiac és a sztárvilág is, hiszen az NFL nagydöntőjét mintegy 150 millió ember nézi minden évben, ami döbbenetes szám ahhoz viszonyítva, hogy az USA-ban körülbelül 340 millióan élnek.
Az Dáriusz kincsét is sörre költenék, és még az sem lenne elég
Bármennyire is azt gondoljuk, Amerikában sincs kolbászból a kerítés. Amikor az emberek meglátták a jegyárakat, majd az azt követő hírt a teltházról, a közösségi médiában mindenki arról beszélt, nem akarnak több panaszkodást hallani az inflációról vagy a magas üzemanyagárakról.
Valószínűleg – az egyelőre még nem publikált – stadionban található büféárak láttán is dobnak majd egy hátast, hiszen már tavaly is nagy felháborodást váltott ki az ételek és az italok ára. A 2023-as Super Bowl-on ugyanis 17 dollár volt egy korsó Bud Light sör, a beszámolók szerint ez több mint hatszorosa a kiskereskedelmi egységekben elérhető áraknak. Egy hotdogért pedig 13 dollárt kértek el, így ezért a meccs-kombóért közel 11 ezer forintot kellett fizetni. De egy sör-hotdog menüvel nem megy messzire az ember, ha 5-6 órát tartózkodik a stadionban és környékén.
A SB-hoz köthető statisztikák közül kitűnik, hogy az amerikaiak körülbelül 1,3 milliárd dollárt költenek sörre a Super Bowl előtti két hétben, de úgy tűnik, még ez sem elég, hiszen további 1 milliárd dollárért vesznek sört kifejezetten a vasárnapi meccsre.
Ezt támasztják alá a fogyasztási számok is, a beszámolók szerint ugyanis az amerikaiak több mint 325 millió gallon sört isznak meg a Super Bowl vasárnapján, ami még felfoghatatlanabbnak tűnik, ha literre számítjuk át, így már 1,2 milliárd liter sörről beszélünk.
5 érdekesség a nagy nap kapcsán
A Super Bowl-vasárnap az év második legjelentősebb étkezési napja, közvetlenül a Hálaadás napja után.
Az első Super Bowl-jegyek átlagos ára 1967-ben 6 dollár volt, és a meccs nem volt teltházas.
A Lombardi Trophy, amelyet minden Super Bowl-győztes franchise kap, az NFL ikonjáról, Vince Lombardiról kapta a nevét. 22 hüvelyk magas és 7 font súlyú. Ezüstből készítette a Tiffany & Co., elkészítése körülbelül négy hónapot vesz igénybe és 50 ezer dollárba kerül.
Nem mindenkinek a foci a legfontosabb a SB során. 1993-ban Michael Jackson felejthetetlen félidei műsorát mutatták be, amely magasabb nézettséget ért el, mint maga a Dallas Cowboys-Buffalo Bills meccs.
2020-ban az Országos Csirke Tanács szerint az amerikaiak rekordmennyiségű, 1,4 milliárd csirkeszárnyat ettek meg a Super Bowl-hétvégén.
Gázsi helyett streaming-robbanás
Mint minden évben, idén is minden szempár a félidei, azaz a halftime showra fókuszál majd, ezúttal pedig az ismert RnB énekes, Usher lesz a sztárfellépő.
A közvélemény általában úgy véli, hogy ezek a világsztárok horrorpénzeket kapnak a félidei koncertekért, ám erről szó nincs. A Super Bowl fellépői ugyanis egyetlen petákot, egy árva fillért sem kapnak, az NFL szóvivője minden alkalommal hangsúlyozza, hogy a liga nem fizet fellépti díjat, kizárólag a gyártási költségeket és a fellépők ellátását állják.
Az NFL kiemeli, és ezt a fellépők tudják is, hogy a félidőben szerepelni önmagában felér egy tekintélyes gázsival, s mondjuk is, hogy miért.
A Spotify jelentése szerint Jennifer Lopez dalainak lejátszása 335 százalékkal, míg Shakiráé 230 százalékkal nőtt a 2020-as Super Bowl után.
A Billboard arról beszámolt be, hogy Lady Gaga eladásai 1000 százalékkal nőttek, miután 2017-ben fellépett.
A Forbes azt írta, Dr. Dre albumeladásai 183 százalékkal nőttek a 2022-es Super Bowl után, Mary J Blige-é számai pedig 999 százalékkal emelkedtek.
A Variety szerint pedig Rihanna Spotify streamjei több mint 640 százalékkal nőttek.
Egy biztos, Las Vegas mindent el fog követni, hogy emlékezetes Super Bowlt lássunk, ugyanis már most bejelentették, nem szeretnének megállni egy rendezésnél, visszatérő házigazdái lennének az eseménynek.
Európa legnagyobb diszkont légitársasága, a Ryanair hárommilliárd dollárt tervez befektetni Ukrajna légi közlekedésének újjáépítésébe a háború után, illetve azt követően, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) biztonságosnak ítéli az ország légterét – jelentette be csütörtökön Michael O’Leary vezérigazgató Kijevben.
Az ír légitársaság vezetője ígéretet tett arra is, hogy a háború végével gyorsan újraindítják majd a légijáratokat. Ukrán kormányzati tisztségviselőkkel tartott megbeszélésén O’Leary közölte, hogy a Ryanair nyolc héttel a légtér megnyitását követően újraindítja járatait.
Bejelentette: Kijev, Lemberg (Lviv) és Odessza repülőterein mintegy 30 repülőgépet állomásoztatnak majd, heti több száz járatot kínálva az Európai Unió tagországaiba, 20 fővárosba.
A vállalat tájékoztatása szerint új, Boeing 737 MAX típusú utasszállítókról van szó, amelyek összértéke meghaladja a hárommilliárd dollárt.
A Ryanair-vezérigazgató azon elképzeléséről is beszélt, hogy öt éven belül a kezdeti ötmillióról tízmillióra emelik az évi utasszámot az országban. Az Ukrajna elleni orosz háborút megelőzően a Ryanair volt a második legnagyobb légitársaság. O’Leary hozzátette, hogy Herszon és Harkiv repülőtereire is visszatérnek, amint az infrastruktúrát sikerül helyreállítani.
A vállalat közleményében tudatta, hogy a Ryanair menedzserei megbeszélést tartottak Olekszandr Kubrakov helyreállításért felelős miniszterelnök-helyettessel is. A tájékoztatás szerint Olekszij Dubrevszkij, a boriszpili nemzetközi repülőtér vezetőjének meghívására megvitatták az ország főbb légikikötőinek helyzetét.
A Ryanair szakemberei szemrevételezték egyebek között a terminálok állapotát, a csomagkiadás rendszerét, az utasregisztrációt, a beszállókapukat és a biztonsági ellenőrzőpontokat.
A Ryanair kész újraindítani a napi belföldi járatokat is Kijev, Lemberg és Odessza között, ahogy ismét működőképesek lesznek a repülőterek. „A leggyorsabb módja az ukrán gazdaság újjáépítésének, illetve helyreállításának a diszkont légiközlekedés lesz” – hangsúlyozta O’Leary.
60 milliárd eurót ígért Ukrajna újjáépítésére az Európai Unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia Londonban, ahol több mint hatvan állam képviselői gyűltek össze, hogy támogatást szerezzenek az orosz agresszió áldozatának. Svenja Schulze német fejlesztési miniszter a közszolgálati Deutsche Wellének elmondta a tanácskozás után, hogy „végső soron az oroszoknak kell megfizetniük a helyreállítás költségeit, hiszen ők romboltak le lakóépületeket, ők tették tönkre az infrastruktúrát. Ez nemzetközi jogi kérdés: aki lerombolt valamit, az fizessen érte!”
A 60 milliárd eurós felajánlás oroszlánrészét az Európai Unió vállalta magára: 50 milliárd eurót. Az Egyesült Államok csak 1,3 milliárd dollárt ígért. Nem csak országok támogatják Ukrajna újjáépítését, csaknem 500 cég is jelentkezett, köztük olyan óriások, mint a Google, a Vodafone, a Siemens stb. A háború ellenére ugyanis sok külföldi vállalat nem vonult ki Ukrajnából, hanem továbbra is ott működik.
„Ukrajna potenciálisan az uniós piac része“ – hangsúlyozta Németország fejlesztési minisztere, aki hozzáfűzte: „aki most Ukrajnában beruházást hajt végre, az az Európai Unió jövőjébe fektet be.” Schulze szerint a német cégek speciális biztosítást élveznek, ha beruháznak Ukrajnában.
Nem várunk a háború végére – mondta Londonban Ukrajna miniszterelnöke. Denisz Smihal megköszönte a pénzügyi támogatást és elmondta, hogy a helyreállítás a háború ellenére már meg is kezdődött. Smihal ukrán kormányfő sürgette, hogy a Nyugaton elkobzott orosz vagyont mielőbb fordítsák Ukrajna újjáépítésére. Ezzel kapcsolatban nemzetközi jogi problémák merültek fel, és emiatt sok nyugati állam ódzkodik ettől a tulajdon szentségére hivatkozva. Ukrajna újjáépítésének összegét 411 milliárd dollárra becsülte korábban az IMF és a Világbank.
6. UKRAINE.$PLTR has just signed the Ukraine Business Compact with @FCDOGovUK stating:
“We're thrilled to share that we've been actively supporting the people of #Ukraine since the beginning of the Russian invasion.” https://t.co/RNgmT9eA8h
