A megyei adóügyi főosztály szakemberei csaknem 367 ezer értesítést küldtek ki a földadóval kapcsolatos határozatokról. A díjak teljes összege közel 130 millió hrivnyát tesz ki, s eddig az adófizetők 51 milliót fizettek be a helyi költségvetésbe. A telekadó befizetéséhez az adózó banki szolgáltatásokat vagy ingyenes elektronikus szolgáltatásokat vehet igénybe, például a hivatal portálján található ügyfélkaput. Az adószolgálat hangsúlyozza, hogy amennyiben az adófizető jogsértéseket fedez fel az értesítésben, vagy nem ért egyet a megállapított összeggel, akkor írásos kérelmet kell benyújtania az állami adószolgálathoz. Emlékeztetőül, a földadó kiszámításának alapját az állami földkataszter, az állami ingatlan-nyilvántartás, az állami földtörvények, a földrészlegek tulajdoni lapjai, valamint a földterület tulajdonjogát vagy használati jogát igazoló egyéb tulajdoni lapok adatai képezik. A földtulajdonosok és a földbérlők az adót a tulajdonjog vagy a használati jog megszerzésének időpontjától fizetik. Ugyanakkor a kedvezményezettek mentesülnek a földadó megfizetése alól. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a földadó a helyi adók és illetékek kategóriájához tartozik. Az ingatlanhasználati díjak időben történő befizetése a helyi közösségek költségvetését növeli, vagyis biztosítja az adott kistérség működtetését.
Július elejéig a polgároknak meg kell kapniuk ingatlanadó befizetéséről szóló csekkeket. Kinek mennyi adót kell fizetnie?
Az ingatlanadót személyek és cégek, sőt nem rezidensek is fizetik. Vagyis mindazok, akik lakó- vagy nem lakható ingatlanok tulajdonosai. Ha az ingatlan több személy közös tulajdonában van, akkor ezen személyek mindegyike köteles adót fizetni a saját részéért, írta Zoltan Ruszanyuk a Juridicsna Gazetában.
Az adó összege az ingatlan területétől függ. Az adó mértékét a helyi önkormányzatok határozzák meg. Az ingatlan négyzetméterenkénti adójának mértéke ugyanakkor nem haladhatja meg a minimálbér 1,5 százalékát.
Kedvezményes négyzetméterek a lakás- és háztulajdonosok számára
Kedvezmények vannak hatályban a lakóingatlanok tulajdonosai számára. A lakástulajdonosoknak csak azokért a négyzetméterekért kell adót fizetniük, amelyek meghaladják a törvényben meghatározott normát: a lakásnak 60 négyzetméternél, a háznak 120, a különböző típusú lakóingatlanok esetében – 180 négyzetméternél kell nagyobbnak lennie. Az adót minden, a „normát meghaladó” négyzetméterért számítják fel. Ezenkívül, ha a lakás területe meghaladja a 300 négyzetmétert, és a ház területe meghaladja a 600 négyzetmétert, akkor az ingatlanadó összege további 25 ezer hrivnyával emelkedik. Ha nem érkezett meg a csekk, akkor fel kell venni a kapcsolatot az adóhivatallal. Az ingatlanadó befizetési határideje 60 nap.
Mulasztás esetén pénzbírság és szankciók
Ha a megállapított határidőn belül elmulasztják az ingatlanadó befizetését – bírságot szabnak ki. 30 napos késedelem esetén a bírság mértéke a tartozás 5%-a, 30 naptári napon túli késedelem esetén pedig 10%, számolt be a Pénzügyminisztérium. Az adókódex értelmében az ingatlanadó befizetésének elmulasztása esetén kamatot is kell fizetni. Természetes személy esetében a határidő lejártát követő első munkanapon kezdik felszámolni. Jogi személyek esetében – 90 nap után.
Mi a helyzet a háborús övezetben lévő ingatlanokkal?
Ha az ingatlan vagy annak része azokon a területeken található, ahol harci cselekmények zajlanak, vagy megszállás alatt van, vagy az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni katonai agressziója miatt lakhatásra alkalmatlan, mentesül az ingatlanadó alól. Az ingatlan lakhatásra alkalmatlanná nyilvánítási eljárását azonban a kormánynak jóvá kell hagynia. Az erre vonatkozó dokumentumot még nem tették közzé, írta Irina Ribnicka a Pénzügyminisztérium kiadványában.
Szintén vitás kérdés az aktív harcok zónáinak és az ideiglenesen nem ellenőrzött területeinek a listája. A törvény értelmében a listát a Minisztertanácsnak kell létrehoznia. Határozatával azonban ezt a jogot átruházta az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős minisztériumnak.
Az adóhivatal pedig a maga részéről kijelentette, hogy egy ilyen listát nem lehet adózási célra felhasználni, hiszen a törvény egyértelműen kimondja, hogy azt az ukrán kormánynak kell meghatároznia.
Az ilyen objektumok adójának kiszámítása a következő hónaptól kezdődik, miután az ingatlanokat lakhatásra alkalmassá nyilvánították a felújítást követően.
Az ukrán Parlament jóváhagyta a törvényt, amely feljogosítja az ukrán állampolgárokat, hogy 16 éves koruktól fizethessék be az egyszeri társadalombiztosítási járulékot saját, valamint harmadik személyek javára – számolt be a Legfelső Tanács, közölte az Ukrinform.
A közlemény értelmében a Parlament november 4-én elfogadta a 7649. számú „A kötelező állami nyugdíjbiztosításban való részvétel mechanizmusának egyszerűsítéséről” szóló törvényt. A dokumentum értelmében a kötelező állami nyugdíjbiztosítási díj önkéntes fizetésére a 16. életévüket betöltött személyek jogosultak.
Ezenkívül a módosítások lehetőséget nyújtanak harmadik fél javára való szerződés megkötésére (kivéve azon személyt, akinek adatai nem állnak rendelkezésre a számviteli rendszerben).
A nyugdíjjárulék 70%-át a meghatározott nyugdíjas az általa meghatározott módon kapja meg, 30%-át a szolidaritási nyugdíjrendszerbe folyósítják.
Június 1-jén Volodimir Zelenszkij, Ukrajna
elnöke aláírta a 2166. számú törvényjavaslatot „A kötelező állami
társadalombiztosítási járulék beszedéséről és nyilvántartásáról szóló törvény
módosításáról” a megkülönböztetés kiküszöbölése céljából”, és visszaküldte a
Parlamentnek. A társadalombiztosítási járulék (2010. július 8-án 2464-VI.számú
törvény) kötelező befizetés az állami társadalombiztosítási rendszerbe.
2021. január 1-jétől az alábbi
módosítások, a hivatalos nyilvánosságra hozataluk pillanatától lépnek hatályba:
tilos az egységes a társadalombiztosítási járulékot fizető állampolgárok kettős adóztatása;
a nyugdíjas korú önálló vállalkozók mentesülnek az egységes a társadalombiztosítási járulék fizetése alól;
azon magánvállalkozók, akik bezárás alatt állnak, mentesülnek a pénzbírság fizetésétől az egységes társadalombiztosítási járulék nem fizetése vagy késedelme miatt.
Azok a polgárok, akik magánvállalkozók, ugyanakkor
megélhetésük biztosítása céljából alkalmazottként is dolgoznak, kétszer
fizetnek egységes társadalombiztosítási járulékot. Tekintettel arra, hogy a
munkavállalóért az egyszeri szociális járulékot a munkáltató fizeti, a magánvállalkozó, mint munkáltató szintén
fizeti, ez esetben a személy kétszer fizet társadalombiztosítási járulékot. A
törvény megengedi az ilyen részmunkaidős foglalkoztatottaknak, hogy ne
fizessenek egységes szociális járulékot. A jogalkotók szerint a
társadalombiztosítási járulékot dupla felszámolása gyakorlatilag ellentmond a
törvénynek, így megszűnik. A törvény ezen kívül mentesíti azokat a
nyugdíjasokat egységes szociális járulék fizetésétől, akik független szakmai
tevékenységet folytatnak. A nyugdíjasok, mint vállalkozók, általában
mentesülnek az ilyen járulékok alól, de akik egyéni vállalkozóként dolgoznak és
nem egységes adót fizetnek, hanem az általános szabályoknak megfelelően
adóznak, nem rendelkeznek ilyen kedvezményekkel. Ezek általában közjegyzők,
ügyvédek stb. A törvény ezzel kiküszöböli ezt a hátrányos megkülönböztetést, és
lehetővé teszi az önálló vállalkozók nyugdíjasok minden kategóriájának, hogy ne
fizessen egységes szociális járulékot. „Nem
azt jelenti, hogy mentesülnek, hanem önkéntes alapon fizethetik a
társadalombiztosítási járulékot” – mondta Danilo Hetmancev, a parlamenti
képviselő, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának
elnöke. A szakértők azonban hangsúlyozzák, hogy kiestek a törvényből a vállalatoknál
dolgozó nyugdíjasok, bár egy ilyen intézkedés lehetővé tenné a 65 év felettiek
versenyképességének fokozását a munkaerőpiacon és csökkenteni a munkaerőhiányt.
Fontos, hogy a törvény fenntartja a hátrányos megkülönböztetést a dolgozó
nyugdíjasok között. Tehát, ha a nyugdíjas-vállalkozók mentesülnek az
egységes szociális járulék fizetése
alól, viszont azokért, akik alkalmazottként dolgoznak a vállalkozásukban, kötelesek
fizetni.
