Egy magas rangú iráni tisztviselő kijelentette, hogy az ország befagyasztott vagyonának felszabadítása kulcsfontosságú és döntő kérdés a Teherán és Washington között jelenleg folyó tárgyalásokon, amelyek célja a konfliktus teljes lezárása.
Egy CNN-nek adott interjúban Mohsen Rezaei, az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) korábbi parancsnoka és Irán legfelsőbb vezetőjének tanácsadója elárulta, hogy a tárgyalások veszélyben vannak a teheráni eszközök felszabadításával kapcsolatos nézeteltérések miatt.
Rezaei hangsúlyozta a Donald Trumppal szemben támasztott követelést a tárgyalások során: „Ha megállapodásra akar jutni Iránnal, ez a 24 milliárd dollár a bizalom próbája. Ez egy olyan teszt, amelyet az amerikai félnek át kell mennie ahhoz, hogy megnyíljon az út a tárgyalások előtt, mert ez a mi pénzünk, nem Amerika pénze.”
Valójában az 1979-es iszlám forradalom óta Irán ellen az Egyesült Államok és a nyugati országok számos vagyonbefagyasztást és átfogó szankciót rendeltek el. Bár hivatalos adatokat nem hoztak nyilvánosságra, a média becslései szerint Irán teljes befagyasztott vagyona jelenleg 100 és 123 milliárd dollár közötti összeget tesz ki. Teherán a pénzeszközök feloldását az ellenségeskedés megszüntetéséről szóló megállapodás aláírásának egyik előfeltételeként fontolgatja.
A pénzügyi kérdések mellett Irán követelte az ellenségeskedés beszüntetését minden fronton, beleértve Libanont is, ahol a Hezbollah erői Izraellel harcolnak.
A folyamatban lévő tűzszünet ellenére továbbra is magas a feszültség Teherán és Washington között. Rezaei tanácsadó figyelmeztetett, hogy Irán kész „meghosszabbítani a háborút” a Perzsa-öbölön túl, és „új szintre” emelni a konfliktust, ha az Egyesült Államok újraindítja az ellenségeskedést. A tisztviselő ugyanakkor azt is kijelentette, hogy „a háború megújulásának valószínűsége jelenleg alacsony”.
A háború sújtotta Ukrajna gazdasága jövőre 5 százalékkal bővülhet, ha létrejön a tűzszünet – jósolja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), de a kilátások a tartós békétől függnek – írja a The Guardian.
A londoni székhelyű hitelező a három éve tartó konfliktus során 6,2 milliárd dollárt fektetett be ukrajnai projektekbe. A bank Ukrajna GDP-növekedését idén 3,5 százalékra prognosztizálja, tekintve hogy az ország még mindig az energiatermelés elleni orosz támadások okozta inflációval küzd. 2026-ban további növekedés várható, hiszen a békekötés hatására akár az 5 százalékos emelkedés is megvalósítható.
Beata Javorcik, az EBRD vezető közgazdásza elmondta, hogy a bank kész támogatni Ukrajna újjáépítését abban az esetben, ha a tárgyalások biztosítják a háború befejezését. Eközben Washington üdvözölte az Ukrajna értékes ásványkincseinek kitermeléséről szóló várható megállapodást, amely kapcsán Javorcik dicsérte a Zelenszkij-kormány hozzáállását a gazdaság szörnyű körülmények közötti irányításához.
Az Ukrajna hosszabb távú kilátásairól kérdezve azonban Javorcik rámutatott az EBRD két évszázados adatgyűjtésére, amely alapján az országok fele, ahol háborút vívnak, 25 évvel később is viseli a gazdasági sebeket. A közgazdász hozzátette, az hogy a konfliktus megoldása mit jelent majd Ukrajna számára, az attól függ mennyire stabil a helyzet.
Oroszország illegális ukrajnai inváziója súlyos terhet rótt a világgazdaságra, magasabb energiaárakkal, magasabb élelmiszerárakkal és a világkereskedelem megzavarásával – mondta Rachel Reeves, brit pénzügyminiszter.
Javorcik elmondta, hogy a 75 ország, valamint az EU által támogatott EBRD kiadta a legfrissebb gazdasági előrejelzéseit az általa lefedett régióra – amely magában foglalja Közép- és Kelet-Európát, a balti államokat és a Kaukázust.
Ezekben az országokban az EBRD a szeptemberben prognosztizált 3,5 százalékról 3,2 százalékra csökkentette a 2025-ös átlagos GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését.
