A Minisztertanács jóváhagyta a 2026-os állami költségvetés tervezetét rekord védelmi kiadásokkal és 2,4 billió hrivnya hiánnyal. Ez a negyedik katonai költségvetés egymás után – nagy bizonytalansággal a fedezeti forrásokat illetően. A kormány az alapvető paramétereket a Gazdasági Minisztérium által készített makrogazdasági előrejelzésre, a bevételeket és kiadásokat pedig a Pénzügyminisztérium számításaira és egy értelmező dokumentumra építette. A kiadási politikáról és a feltöltés kockázatairól részletesen számolt be az Ekonomicsna Pravda.
Makrogazdasági alap és társadalmi normák
A költségvetést 45,7 hrivnya dollárárfolyammal számolták ki. Szünet után a kormány ismét indexálja a 2025-ös szociális normákat: a minimálbér 8000-ről 8647 hrivnyára (+8%), az általános létminimum 3209 hrivnyáig (+9,9%), a munkaképes korúak esetében 3328 hrivnyáig (+9,9%), a munkaképtelenségüket elvesztők esetében 2595 hrivnyáig (+9,9%). Ez utóbbi mutató határozza meg a minimálnyugdíjat; a maximum 2026-ban 25,95 ezer hrivnya lesz.
Bevétel a „kis fogaskerekekből” és egy nagy lyuk
Az állami költségvetés bevételeit 2,89 billió hrivnyában határozták meg – 408 milliárd hrivnyával többel, mint 2025-ben. A kormány a növekedés egy részét a pontszerű változtatásokkal szeretné elérni: az „OLX-adó” (várhatóan 14 milliárd hrivnya), az édes italok jövedéki adója (8,5 milliárd hrivnya), az adóbeszedés fokozása (további 26 milliárd hrivnya) és a vámhatóságok munkájának javítása (plusz 60 milliárd hrivnya). Ennek ellenére a kiadások elérték a 4,751 billió hrivnyát, a hiány pedig 2,429 billió hrivnya (a GDP 18,4%-a). A tervek szerint ezt hitelekből, elsősorban partnerektől származó hitelekből fedezik, de a szükségletek jelentős részét még nem fedezték megállapodásokkal. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter nyíltan elismerte, hogy 2026-ra körülbelül 16 milliárd euró (körülbelül 19 milliárd dollár) hiányzik a külső finanszírozásból – idézi a közleményt az Ekonomicsna Pravda. A kiadvány adatai szerint már 2025-ben is egy lyuk keletkezett: év végéig mintegy 300 milliárd hrivnyát kell előteremteni további katonai kiadásokra.
A háború ára: a védelmi kiadások szerkezete
A védelem abszolút prioritás élvez: 2,805 billió hrivnya, ami a GDP 27,2%-a. Oroszlánrészét a Védelmi Minisztérium kapja – 1,923 billió hrivnya (valamivel több, mint a 2025-ös terv). Ebből 1,143 billió hrivnya a hadseregnek nyújtott készpénztámogatásra és egyéb kifizetésekre fordítódik; 678,12 milliárd hrivnya felszerelések és lőszerek beszerzésére és javítására szolgál (ez valamivel kevesebb, mint a 2025-ös költségvetésben). Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeket a pontokat felül kell vizsgálni: júliusban a parlament már 400 milliárd hrivnyát különített el a védelemre a fegyverkezésre és a kifizetésekre szánt források kimerülése miatt – ezt hangsúlyozza az Ekonomicsna pravda.
A Belügyminisztérium, mint a második legnagyobb védelmi kiadásokkal rendelkező hatóság (Nemzeti Gárda, Állami Határőrségi Szolgálat, Nemzeti Rendőrség), 522 milliárd hrivnyát kap. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat és a Hírszerző Szolgálat kiadásai 29,7 milliárd, illetve 43,3 milliárd hrivnyát tesznek ki. Összesen a biztonsági és védelmi szektor az alábbi összegekkel rendelkezik majd: 1,266 billió hrivnya pénzügyi támogatásra, 722,6 milliárd hrivnya felszerelésre és lőszerre, 72,22 milliárd hrivnya üzemanyagra, 55,24 milliárd hrivnya élelmiszerre, 14,78 milliárd hrivnya „kommunális szolgáltatásokra” és 2,22 milliárd hrivnya gyógyszerekre. Ezenkívül egy „védelmi tartalékot” is létrehoznak – 200 milliárd hrivnyát operatív újraelosztásra a front igényeinek kielégítésére. Ez a Pénzügyminisztérium új programja; logikáját a Legfelső Tanács költségvetési bizottságának vezetője, Rokszolana Pidlasz ismertette: 140 milliárd hrivnya az általános alapból, további 60 milliárd hrivnya a vámszolgálat túlteljesítéséből.
Civil kiadások: oktatás, egészségügy, szociális támogatás
A kormány 257,37 milliárd hrivnyát (+30%) tervez oktatásra és tudományra: 103 milliárd hrivnya — a tanárok fizetése, 53,84 milliárd hrivnya — „munka presztízse”, 14,34 milliárd hrivnya — iskolai étkeztetés, 5 milliárd hrivnya — intézmények óvóhelyei, 2 milliárd hrivnya — autóbuszok. Az ösztöndíjak 6,61 milliárd hrivnyára (+1,26 milliárd) emelkednek. Egészségügy — 254,8 milliárd hrivnya (+14,5%); egészségügyi garanciaprogram — 191,57 milliárd hrivnya; központosított gyógyszerbeszerzés (HIV/AIDS, tuberkulózis, rák, szív- és érrendszeri betegségek) — 15,13 milliárd hrivnya; „szűrések” a kockázati csoportok számára — 10 milliárd hrivnya.
Szociális támogatás – 465,37 milliárd (+10,6%). A nehéz helyzetben lévők megsegítésére irányuló program (102,7 milliárd; +27%) magában foglalja a fogyatékkal élőknek nyújtott kifizetéseket, lakhatási támogatást (2–3 ezer hrivnya), az első jelzáloghitel-törlesztőrészlet 70%-ának és az első évi törlesztőrészlet 70%-ának kompenzációját, a villanyszámlák támogatását (100 kWh/fő, de legfeljebb 300 kWh/család), bérleti díj támogatást, valamint a belső menekültek lakhatási költségeinek kompenzációját. A gyermekek szociális védelme csaknem megduplázódott – 52,74 milliárdra: a terhességgel és szüléssel kapcsolatos kifizetések emelkednek, az egyszeri születési támogatás – 50 ezer hrivnyára nő. A Nyugdíjalapba történő átutalás nagyjából a tavalyi szinten marad; 50 millió hrivnya jut a nyugdíjrendszer finanszírozott szintjének intézményi előkészítésére. A katonai nyugdíjak egy részét 2026-ban a Nyugdíjalapba utalják át (a „maximális” speciális nyugdíjak csökkenő együtthatóival). A kormány külön korlátozza a „csernobili” pótlékokat: 2026-tól azok a nyugdíjasok, akik 1993. január 1. után nem éltek az övezetekben, nem kapják meg azokat; a pótlék összege 2595 hrivnya. Az Ekonomicsna Pravda korábban részletesen írt a rendszerrel való visszaélésekről.
A gazdaság és az újjáépítés támogatása
18 milliárd hrivnyát tartanak fenn az „5-7-9%” programban a kamatok kompenzációjára, 9,52 milliárd hrivnyát a mezőgazdasági termelők támogatására, 2,46 milliárd hrivnyát a gazdálkodóknak, 1,37 milliárd hrivnyát a vállalkozások támogatására és 1 milliárd hrivnyát humanitárius aknamentesítésre. A „Nemzeti Visszatérítést”, az ipari parkokat és a beruházási projekteket továbbra is a Biztosítási Alap munkanélküli egyenlegéből finanszírozzák 2026. január 1-jétől. 1,92 milliárd hrivnyát az USA-val kötött ásványlelőhely-megállapodás végrehajtására különítettek el (a költségek részletes felbontása egyelőre nincs). „eVidnovlennya” – 1,23 milliárd hrivnya (+23%), a lerombolt házakért járó kártérítés – 3 milliárd hrivnya. Utak – 12,85 milliárd hrivnya (majdnem ugyanaz, mint 2025-ben), de az Ukravtodor adósságainak kifizetése 15 milliárd hrivnyára csökkennek (24,35 milliárd hrivnyáról). Állami közberuházások: energetika – 34,7 milliárd, közlekedés – 23,32 milliárd, oktatás – 15 milliárd, orvostudomány – 18,55 milliárd; a projektek listája – a Pénzügyminisztérium honlapján.
Külön tételként szerepel 4 milliárd hrivnya a „stratégiai kommunikáció, információbiztonság, európai integráció, nemzeti identitás és hazafias tartalom” programra (egy hasonló programra 2025-ben 405 millió hrivnya állt rendelkezésre). Az állami igényeket kielégítő idegen nyelvi és információs programokra 1,5 milliárd hrivnya jut (2025-ös szinten). Az állami szervekre fordított kiadások is növekedni fognak: a parlamenté 3,65 milliárd hrivnyára (+16,2%), a Minisztertanácsra 1,09 milliárd hrivnyára (+9,2%), a Legfőbb Ügyészségre 877 millió hrivnyára (+12,4%). A korrupcióellenes szervekre (Speciális Korrupcióellenes Ügyészség és NABU) 2,91 milliárd hrivnyára (+15,9%).
Az adósság árnyéka
A fő probléma – az adósság terhe. A költségvetés értelmező dokumentuma szerint az államadósság 2026-ban eléri a 10,472 billió hrivnyát, ami meghaladja a GDP 101%-át. A belföldi adósság 19,9%, a külső adósság 80,1%. Ez rendkívül érzékennyé teszi a pénzügyeket az árfolyamot és a partnerek politikai döntéseit illetően, vonta le a következtetést az Ekonomicsna Pravda.
Hiába fordult nagyot a Gazprom jövedelmezősége 2024-ben az előző évi rekordveszteség után, a többségében orosz állami tulajdonú energiaóriás vezetősége nem javasol osztalékfizetést a tavalyi profitból.
Az orosz költségvetés így idén sem támaszkodhat a világ legnagyobb földgáztermelőjétől érkező kifizetésre.
A legnagyobb orosz vállalat hatalmas eredményességi fordulatot vett az elmúlt egy évben, azt követően, hogy 2023-ban – 1999 óta először – veszteséges volt, ráadásul közel hétmilliárd dolláros rekordveszteséggel zárta a tavalyelőtti évet, nem függetlenül az orosz–ukrán háború miatt Moszkvára kirótt nyugati szankciók hatásaként, melyek következtében összeomlott az Európába irányuló gázexport.
A tavalyi esztendő ehhez képest már sokkal szebben fest az 1,22 ezermilliárd rubel – 14,9 milliárd dollár – adózott nyereséggel.
A társaság 2019-ben elfogadott osztalékpolitikája alapján a korrigált nettó nyereség 50 százalékát kell osztalékfizetésre fordítania. Ukrajna 2022 februárjában kezdődő orosz inváziója óta ugyanakkor csak egyszer, a háború kitörésének évében fizetett évközi osztalékot a Gazprom.
Magas kamatterheket nyög a Gazprom
Egyes elemzők a kifejezetten eredményes 2024 év után ugyanakkor arra számítottak, hogy újrakezdheti a részvényesi juttatás folyósítását a vállalat.
A Gazprom óvatosságát a megugró adósságterhek indokolhatják a kiugróan magas kamatkörnyezetben. Az orosz jegybank ugyanis tavaly október óta rekordmagas szinten, 21 százalékon tartja az irányadó alapkamatot.
A vállalat kamatkiadásai ennek is betudhatóan duplájára, 482,5 milliárd rubelre nőttek.
A magas kamatok miatt a Gazprom kamatfizetései idén emelkedni fognak, ezért a vállalat valószínűleg úgy döntött, hogy az osztalékfizetés helyett inkább az adósságteher további csökkentésére összpontosít – vélekedtek a PSB elemzői.
A Gazprom részvényeinek 38,4 százaléka közvetlenül az orosz állam tulajdonában van, de Moszkva több állami cégen keresztül is rendelkezik további érdekeltséggel. Az orosz állami költségvetés a megtermelt Gazprom-eredmény, a cégben lévő tulajdonrésze és a vállalat osztalékpolitikája alapján több milliárd dolláros osztaléktól esik el.
Az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti ásványi kincsekről szóló megállapodásból származó pénzügyi haszon több mint 10 évig is várathat magára, mivel számos akadálya van az új lelőhelyek feltárásának a háború sújtotta országban, számolt be a Reuters.
A szakértők szerint a fejlett bányászati iparral rendelkező országokban, például Kanadában és Ausztráliában, a kulcsfontosságú ásványilelőhelyek feltárása 10–20 évig is eltarthat. Ukrajna és az ásványlelőhelyek esetében kevés adat támasztja alá gazdasági életképességüket. A befektetők megtagadhatják a pénzük befektetését egy olyan országba, ahol az orosz invázió elpusztította az infrastruktúrát, és a biztonság sem garantált.
„Ha bárki azt hiszi, hogy hirtelen elkezdenek exportálni ásványi kincseket Ukrajnából, téved. A valóság az, hogy az embereknek nehéz lesz igazolniuk a pénzbefektetést, amikor olyan országokban fektethetnek be kritikusan fontos ásványokba, amelyek nem állnak háborúban” – mondta Adam Webb, a Benchmark Minerals Intelligence tanácsadó cég munkatársa az ügynökségnek.
Megjegyzendő, hogy a teljes körű invázió előtt Ukrajna nem sietett az új engedélyek kiadásával a természeti erőforrások kitermelésére. Az Ukrán Állami Geológiai Szolgálat adatai szerint 2012 és 2020 között körülbelül 20 engedélyt adtak ki olaj- és gázkitermelésre, 1-et grafitra, 1-et aranyra, 2-t mangánra és 1-et rézre. Összesen 3482 érvényes engedély van kiadva Ukrajnában.
A Benchmark által meghatározott 24 potenciális bányászati projekt közül hét az Oroszország által megszállt területeket érinti. Ez a lítium, grafit, ritkaföldfémek, nikkel és mangán kitermelésére vonatkozik. A természeti erőforrások kitermeléséről szóló megállapodás pedig semmilyen biztonsági garanciát nem tartalmaz – jegyezte meg a Reuters.
[type] => post
[excerpt] => Az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti ásványi kincsekről szóló megállapodásból származó pénzügyi haszon több mint 10 évig is várathat magára, mivel számos akadálya van az új lelőhelyek feltárásának a háború sújtotta országban, számolt be a Reu...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1746213060
[modified] => 1746195256
)
[title] => Reuters: az ásványi kincsekről szóló megállapodásból lehetséges, hogy több mint 10 évig nem lesz bevétel
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=59895&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 59895
[uk] => 59882
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 59883
[image] => Array
(
[id] => 59883
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-14.png
[original_lng] => 468189
[original_w] => 640
[original_h] => 427
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-14-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-14-300x200.png
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-14.png
[width] => 640
[height] => 427
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-14.png
[width] => 640
[height] => 427
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-14.png
[width] => 640
[height] => 427
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-14.png
[width] => 640
[height] => 427
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/image-14.png
[width] => 640
[height] => 427
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1746184456:12
[_thumbnail_id] => 59883
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2630
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1310980570001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 33854
[3] => 17
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Sürgős
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4472
[1] => 12544
[2] => 120
[3] => 246
)
[tags_name] => Array
(
[0] => bevétel
[1] => ritkaföldfém-kitermelés
[2] => Ukrajna
[3] => USA
)
)
[3] => Array
(
[id] => 59885
[content] =>
A Naftohaz csoport 2024-ben 38 milliárd hrivnya nettó nyereséget ért el, ami 15 milliárd hrivnyával, vagyis 64 százalékkal magasabb, mint a 2023-as eredmény – számolt be róla a vállalat sajtóközleménye alapján az Ekonomika Pravda.
Az energiaipari vállalat bruttó nyeresége a tavalyi üzleti évben 89,1 milliárd hrivnyára duzzadt, ami jelentős növekedés a 2023-as 48,5 milliárd hrivnyához viszonyítva. A 2024-es működési nyereség 51,1 milliárd hrivnya, ami megközelítőleg 13,3 milliárd hrivnyával, vagyis 32 százalékkal múlja felül az előző évi adatot.
Minden téren hasított a Naftohaz
Roman Csumak, a Naftohaz csoport ideiglenes igazgatója azt emelte ki, hogy a csoport minden kulcsfontosságú üzleti területe növekedést mutatott 2024-ben. A legjobban az NJSC Naftohaz of Ukraine teljesített, a csoport anyavállalata 23,9 milliárd hrivnya nyereséggel zárta az évet. Ez annak fényében különösen jó teljesítmény, hogy
2023 végén még 0,8 milliárd hrivnyás veszteség állt a jelentésben.
A tavalyi nyereséghez a legnagyobb mértékben a JSC Ukrhasvidobuvannya járult hozzá, amely 20,9 milliárd hrivnyára tudta növelni pénzügyi eredményét, ami majdnem a duplája a 2023-as produktumnak. A vállalat a 2024-es kereskedelmi gáztermelés volumenét 13,9 milliárd köbméterre növelte. Szintén fontos eredmény, hogy a cég 83 új kutat is üzembe helyezett, és az elmúlt három év legmagasabb napi termelési volumenét érte el, 38,9 millió köbmétert.
A JSC Ukrtransnafta 3,7 milliárd hrivnya nyereséggel zárta az évet, a PJSC Ukrnafta pedig már a második egymást követő évben tudott nyereséget elkönyvelni, ez az összeg 2024-ben 16,4 milliárd hrivnya volt.
A Naftohaz csoport nyeresége kifejezetten jónak számít, főleg úgy, hogy immár három éve tart az orosz–ukrán háború.
Az orosz óriásvállalat az infrastruktúra karbantartásának és fejlesztésének tőkeigényével indokolta a terveit. A földgáz árát azonban az országon belül nem a Gazprom, hanem a kormány határozza meg.
A külföldi eladások csökkenése miatt már Oroszországban is emelné a gáz árát a Gazprom, hogy ebből tudja finanszírozni tervezett beruházásait. Az orosz energiaóriás 2023-ban 7 milliárd dolláros veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, ami több mint 20 éve az első mínuszos évet jelentette a vállalat életében.
Új piacokat is keres a Gazprom
A Gazprom a kiesett európai eladásokat emellett ázsiai, főként kínai ügyletekkel igyekszik pótolni, de más országok is megjelentek felvevőpiacként. A múlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt, hogy a Gazprom Iránnak adhat el évi 55 milliárd köbméter földgázt, ami megfelel a felrobbantott Északi Áramlat gázvezeték kapacitásának.
A vállalat terveit ugyanakkor nehezíti, hogy Oroszországban a gázárakat a kormány határozza meg, a Gazprom ezeket igyekszik feljebb tornázni beruházási tőkeigényére hivatkozva, mely a meglévő infrastruktúra karbantartását és fejlesztésé is jelenti – írja az Interfaxra hivatkozva a Reuters. A maga orosz alapkamat miatt a vállalat feltehetően nem kíván különösebben eladósodni sem. A Gazprom a hónap elején mintegy 1500 dolgozójának leépítésére is kényszerült.
A Gazprom az európai eladások csökkenése ellenére mindemellett szeretné megtartani a vezetékes gáz exportjára vonatkozó monopóliumát is, akár a szállítások kelet és a globális dél felé történő átirányítása esetére is. Bár Oroszország növelte cseppfolyósított földgáz (LNG) eladásait az elmúlt években, ott a Gazprom nem rendelkezik monopóliummal.
Eddig 350 Onlyfans modell nyújtott be vagyon- és jövedelemnyilatkozatot összesen 305,4 millió hrivnya bevételről – közölte Danyilo Hetymancev, a Nép Szolgája frakció parlamenti képviselője, apénzügyi, adó- és vámpolitikai szakbizottság elnökeTelegram–csatornáján, írta az Ukrainszki Novini.
„59,0 millió hrivnya személyi jövedelemadót és katonai illetéket fizettek be. Ez nagyon fontos pénz az ország számára a háború idején, és hálásak vagyunk a lányoknak a felelősségteljes álláspontjukért és a győzelemhez való hozzájárulásukért. Az a tény, hogy a lányok nem fizették be időben az adót, nem lehet alapja a büntetőeljárásra, ha az adót utólag befizették. A rendfenntartók is osztják ezt a megközelítést” – írta.
„A jövőben ne kövessenek el hibákat. Szerintem véget kell vetni a képmutatás fesztiváljának, amikor a társadalom az egyik kezével „erkölcsileg elítél”, a másikkal a hadseregnek vesz el pénzt, vagy amikor a tartalomkészítőket üldözik a felhasználók” – tette hozzá a képviselő.
Hangsúlyozta, ragaszkodni fog ahhoz, hogy kollégái törvényjavaslatát a 301. cikkely dekriminalizálásáról vegyék fel a Legfelső Tanács napirendjére.
Volodimir Zelenszkij elnök közzétette a 2023-as vagyonnyilatkozatát a bevételeiről és kiadásairól – közölte az rbc.ua hírportál az Elnöki Hivatal sajtószolgálatára hivatkozva.
A vagyonnyilatkozat szerint az államfő és családtagjai éves jövedelme 12 millió 423 ezer 008 hrivnyát tett ki. Ennek nagy része a hazai állami hitelkötvények eladásából származó bevételből – 7 millió 455 ezer 972 hrivnya – származott.
A Zelenszkij család bevétele főként fizetésből, banki kamatokból és ingatlanok bérbeadásából származó bevételből állt. Az elnök családja összesen 4 millió 967 ezer 036 hrivnyát keresett. „A tavalyi évhez viszonyított bevétel-növekedés a bérleti díjak fizetésének újraszámítása miatt következett be” – magyarázta az Elnöki Hivatal.
Az elnök családjának vagyonegyenlege a tavalyi év végére csaknem 2 millió 800 ezer hrivnyával csökkent. A hivatal hozzátette, hogy az eszközökben, ingatlanokban vagy járművekben egyéb változás nem történt.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Az ukrán állami tisztviselők azt követően kezdték meg a jövedelembevallások benyújtását, hogy a kötelezettséget törvényileg visszaállították, így Dmitro Kuleba külügyminiszter a múlt évre mintegy 1,3 millió hrivnya bevételt ismert el – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál a Vagyonnyilatkozatok Egységes Állami Nyilvántartására hivatkozva.
A jelentés szerint a vagyonbevallások tegnap óta nyilvánosan hozzáférhetők. Így vált ismeretessé, hogy Dmitro Kuleba külügyminiszter 2022-re 1,337 millió hrivnya bevételt vallott be, amelyből 1,249 millió hrivnya a fizetés. A miniszter emellett 316 000 hrivnyát bankszámlán és 42 000 euró készpénzt is feltüntetett.
Az ukrán diplomácia vezetőjének van egy lakása (52,9 négyzetméter) Kijevben, feleségével és lányával együtt pedig egy másik lakása (125,7 négyzetméter) ugyancsak Kijevben. A feleségének van egy 2021-es Tesla Model 3 autója.
A Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) december 10-e óta nyilvános hozzáférést biztosít a vagyonbevallási nyilvántartáshoz.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán állami tisztviselők azt követően kezdték meg a jövedelembevallások benyújtását, hogy a kötelezettséget törvényileg visszaállították, így Dmitro Kuleba külügyminiszter a múlt évre mintegy 1,3 millió hrivnya bevételt ismert el.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1702329240
[modified] => 1702324369
)
[title] => Kuleba 1,3 millió hrivnya bevételt vallott be az elmúlt évben
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=44048&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 44048
[uk] => 44051
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 44049
[image] => Array
(
[id] => 44049
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/kuleba-2.jpg
[original_lng] => 28844
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/kuleba-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/kuleba-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/kuleba-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/kuleba-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/kuleba-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/kuleba-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/kuleba-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1702319267:3
[_thumbnail_id] => 44049
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4634
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_1ece27155864d6db734ffe66125af809] =>
There is a woman named Barbie Oppenheimer whose husband is a distant relative of #Oppenheimer
Az európai országok növekvő védelmi kiadásai és fegyverzetkorszerűsítési programjai által kínált lehetőséggel élve a német Rheinmetall 2026-ig meg kívánja duplázni értékesítési árbevételét – jelentette be a hadiipari gépgyártó és autóipari beszállító konszern kedden egy befektetői konferencián.
A rendezvényen bemutatott terv alapján a konszern 2026-ra 13 és 14 milliárd euró közötti értékesítési árbevételt kíván elérni forgalmának évi mintegy 20 százalékos növelésével. Az idei évre a Rheinmetall 7,6 milliárd eurós bevételi célt tűzött ki.
A Rheinmetall korábbi, 2022 és 2025 közötti középtávú előrejelzése 17 százalékos éves árbevétel-növekedéssel számolt. Szakmai elemzők 12 milliárd euró alatti árbevételt prognosztizált a cégnek 2026-ra.
A most publikált 2026-os forgalmi tervhez a düsseldorfi székhelyű vállalat fő bevételi forrása, a fegyverzet üzletág 11 milliárd euróval fog hozzájárulni. A fegyverzeti üzletág magában foglalja a Rheinmetall lőszerekkel és fegyverekkel, katonai járműrendszerekkel és elektronikával foglalkozó tevékenységeit.
A vállalat polgári célú gépjárműalkatrészeket is gyárt.
