Az ukrán hrivnya 2024 folyamán folyamatosan gyengült az amerikai dollárral szemben, többszörösen megdöntve a történelmi mélypontokat. Az év végére a hivatalos árfolyam 41,94 hrivnyára zuhant a dollárhoz képest, miközben a lakossági piacokon átlépte a 42 hrivnyás lélektani határt.
A hrivnya tavalyi, jelentős leértékelődése nem volt teljesen váratlan. A kormány már 2023 végén, a 2024-es költségvetés kidolgozása során 42,1 hrivnyás dollárárfolyamot prognosztizált az év végére. Az elemzők kezdetben alacsonyabb árfolyamot vártak (40 hrivnya per dollár), ám az év közepén, a gazdasági helyzet fényében korrigálták előrejelzéseiket. A Dragon Capital például májusban 39 hrivnyáról 42 hrivnyára módosította éves előrejelzését, megjegyezve, hogy az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) 2024 elején új árfolyam-szabályozási stratégiát alkalmazott.
Az új stratégia: rugalmasság és intervenciók
A korábbi minimális ingadozásokat biztosító rezsim helyett az NBU olyan politikát vezetett be, amely lehetőséget adott a hrivnya gyengülésére. Ez javította az export versenyképességét, támogatta az állami költségvetést, és csökkentette az arany- és devizatartalékok veszteségeit.
Az ukrán jegybank a beavatkozásai során 1,2 milliárd dollárnyi tartalékot használt fel a piac stabilizálására, miközben novemberre a tartalékok 39,9 milliárd dollárra nőttek, ami 9,1 százalékos emelkedés.
A gazdasági helyzetet tovább bonyolították a geopolitikai feszültségek, a háborús helyzet és a belső piac bizonytalansága. Ennek ellenére az új szabályozás lehetőséget adott az Ukrán Nemzeti Banknak az árfolyam változásának kontrollált kezelésére. Az év folyamán a tavaszi hónapokban volt a legnagyobb gyengülés, ekkor az árfolyam 6 százalékkal emelkedett.
Feketepiac és valutaéhség
A feketepiacon a dollár árfolyama jócskán meghaladja a hivatalos szintet. December végén a feketepiaci árfolyam elérte a 45 hrivnyát dolláronként, ami több mint 7 százalékkal magasabb volt az NBU hivatalos árfolyamánál. Ez a különbség több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a lakosság körében megnövekedett a kereslet a külföldi valuták iránt, amit a gazdasági bizonytalanság és az inflációtól való félelem táplál. Ennek bizonyítéka, hogy 2024 októberében az ukránok rekordmennyiségű, 1,611 milliárd dollárnyi valutát vásároltak, ami az elmúlt 12 év legmagasabb értéke.
Másrészt a hivatalos és a feketepiaci árfolyam közötti eltérés arra ösztönzi a spekulánsokat és a lakosságot, hogy a feketepiacon vásároljanak valutát, tovább növelve a keresletet és az árfolyamot. Az NBU erőfeszítései ellenére, amelyek célja a hrivnya árfolyamának stabilizálása, a feketepiaci tevékenység továbbra is erős hatást gyakorol a gazdaságra.
2025-ben folytatódhat a hrivnya lejtmenete
A 2025-ös költségvetés 45 hrivnyás dollárárfolyamot prognosztizál, amely a jelenlegi tendenciák alapján reális előrejelzésnek tűnik. A független pénzügyi csoport, az ICU elemzése szerint az év végére a dollárhoz viszonyított érték 45,7 hrivnyára gyengülhet, miközben az NBU igyekszik minimalizálni az inflációs kockázatokat.
Az év első felében az ukrán jegybank a hrivnya csak minimális gyengítését tervezi, hogy elkerülje az inflációs nyomás fokozódását, míg az év második felében a devizapolitika lazulásával lehet számolni.
Tarasz Ljeszovij, a Globus Bank osztályvezetője szerint a hrivnya árfolyamát számos tényező befolyásolhatja, köztük
a geopolitikai helyzet,
a gazdasági stabilitás,
az infláció csökkenése, valamint
a nemzetközi pénzügyi támogatás nagysága.
Ljeszovij úgy véli, hogy a hrivnya árfolyama az év végére 46-47 hrivnya per dollár körüli szinten stabilizálódhat. Vitalij Vavriscsuk, az ICU makrogazdasági kutatási osztályának vezetője úgy véli, hogy az infláció várható csökkenésével az NBU szigorúbb árfolyam-politikát folytathat, ami korlátozhatja az ukrán deviza további gyengülését.
Elérhető a stabilitás?
Az ukrán gazdaság számára a hrivnya stabilitása kulcsfontosságú lenne. A geopolitikai bizonytalanságok ellenére a nemzetközi segélyek biztos forrást jelenthetnek a gazdaság működésének fenntartásához. Az infláció csökkenése, a devizatartalékok növelése és a gazdaság pénzügyi megingathatatlanságának erősítése lehet a 2025-ös év legfontosabb célja.
A devizapiaci egyensúly és a hrivnya értékének fenntartása továbbra is jelentős kihívás marad, különösen a feketepiac árfolyamainak figyelembevételével. Az NBU számára elengedhetetlen lesz, hogy megfelelő eszközökkel és stratégiákkal biztosítsa a piac kiegyensúlyozottságát, miközben óvatosan kezeli az inflációs kockázatokat. A 2025-ös év árfolyam-alakulása szorosan összefügg majd a nemzetközi támogatások mértékével és a belső gazdasági stabilitással is.
A 36 és 37 hrivnya közötti dollárárfolyam már megszokott az ukránok számára. Az Ukrán Nemzeti Bank a háborús helyzet és az ellenség folyamatos terrortámadásai ellenére is sikeresen megtartotta irányát a kiválasztott szűk folyosón az elmúlt másfél évben.
2023-ban az ukrán hrivnya bekerült a világ tíz legerősebb valutája közé. A hrivnya/dollár árfolyam 7%-kal erősödött az elmúlt 12 hónapban, 40,0 UAH/dollárról 37,4 UAH/dollárig esett vissza, számolt be Artem Scserbina, a Capital Times befektetési igazgatója a Novoje vremja rovatában.
A szabályozó a stabilitás szimbólumaként működik, lehetővé téve az önkéntesek, gazdák, olajkereskedők, logisztikai cégek, kiskereskedelmi láncok és bankok számára, hogy tervezhessék és előre jelezzék működési politikájukat. Lehetővé teszi továbbá a lakosság számára, hogy biztonságosan rendelkezzen saját pénzeszközeivel a külföldi valutatranzakciók során.
Ezt a stabilitást a jegybank intézkedéseinek és a partnerek jelentős pénzügyi támogatásának köszönhetően sikerült elérni. Csak 2023-ban Ukrajna csaknem 40 milliárd dollárt kapott, ilyen feltételek mellett a Nemzeti Bank a 2022 végi 28,5 milliárd dollárról 2023. augusztus 1-jére 41,7 milliárd dollárra tudta növelni a tartalékokat. A pénzügyi támogatás erőteljes csökkentése és az „irányított rugalmassági” rendszerre való átállás után a Nemzeti Bank a bankközi devizapiac aktív szereplőjévé vált, és az arany- és devizatartalékok összege december 1-jén 38,8 milliárd dollárt tett ki.
Jövőre korlátozott nemzetközi pénzügyi segélyek és támogatások várhatók Ukrajnában. Felmerül a kérdés, hogy a Nemzeti Bank képes lesz-e ilyen feltételek mellett folytatni a stabil árfolyampolitikáját. A Pénzügyminisztérium az IMF-fel közösen nagyobb kitartást tud mutatni a lebegő árfolyamra való átállással és a költségvetési kiadások deviza átértékelésével kapcsolatban. Vajon képes lesz az üzleti élet az export volumenének bővítésére a devizabevételek növelése érdekében?
A jegybank és a Pénzügyminisztérium nem akarja a hrivnya leértékelését
Az Ukrán Nemzeti Bank óvatosan fog eljárni a háború kezdete után bevezetett valutakorlátozások tekintetében, és a tervnek megfelelően újabb lépéseket készít elő, jelentette ki Andrij Pisnij, a jegybank elnöke az osztrák és a német cégek ukrajnai képviselőivel folytatott megbeszélésen. „Egyértelműen haladunk a valutakorlátozások enyhítésének ütemtervének megfelelően. Jelenleg az „új” osztalék hazaszállításának lehetőségét mérlegeljük” – hangsúlyozta.
A Nemzeti Bank abban érdekelt, hogy további mozgásteret biztosítson a vállalkozásoknak, figyelembe véve, hogy a döntéseknek hatást kell gyakorolniuk a gazdaságra, és segíteniük kell az új tőke vonzását.
Az exportőrök bevételeinek és az állami költségvetésbe befolyó bevételeknek a hrivnya esetleges leértékeléséből adódó esetleges növekedése kölcsönhatásba lép az ország külföldi adósságállományának jelentős drágulásával, az importőrök veszteségeivel, a termelés leállásával és a lakosság elszegényedésével.
Sem a Nemzeti Banknak, sem a Pénzügyminisztériumnak nem érdeke a hrivnya gyengítése, hiszen közös céljuk a pénzügyi stabilitás és a gazdaság kiszámíthatóságának megőrzése, erősítette meg Dmitro Hlinszkij, az Ukrajnai Független Bankszövetség megbízott igazgatója. „Nem szükséges a jegybankot és a Pénzügyminisztériumot az árfolyamkérdés ellenzőjének nézni. Ez egy mítosz – mintha a Pénzügyminisztériumnak le kellene értékelnie a hrivnyát. Az árfolyam hirtelen változásai katasztrofálisak lennének a Pénzügyminisztérium számára. Erős leértékelés esetén az adóbevételek is csökkennek. Ezért senkinek nincs szüksége valutaválságra”, – fogalmazott Hlinszkij.
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter korábban annak a véleményének adott hangot, hogy 2024-re az éves átlagárfolyam 41,4 UAH/dollár lehet. A kijelentés átmenetileg a dollár árfolyamának megugrását váltotta ki. Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank vezetője megjegyezte, hogy az állami költségvetésben leírt irány a Nemzeti Bank számára nem előrejelzés és nem is cél. A Gazdasági Minisztérium az árfolyamra vonatkozó előrejelzése általában nem esik egybe a valós mutatóval.
A SEPA megkezdi működését Ukrajnában
Az Európai Tanács döntése az Ukrajna csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdéséről az együttműködés alapvetően új szakasza, amely a teljes jogú tagsággal zárul. A jegybank aktív résztvevője az integrációs folyamatoknak. Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank vezetője elmondta, hogy Ukrajna jövőre kezdeményezi az egységes eurófizetési térséghez (SEPA) való csatlakozás folyamatát, ami lehetővé teszi, hogy az ország újabb lépést tegyen a pénzügyi euróintegráció irányába.
A SEPA (Single Euro Payments Area) olyan egységes terület, amelyben teljesen megszűnnek a különbségek az euróban történő belföldi és nemzetközi fizetések között. A SEPA-val kapcsolatos első változások 2008 januárjában léptek életbe.
A SEPA főként a hagyományos banki átutalásokat fedi le. A további opcionális funkciókkal vagy szolgáltatásokkal rendelkező fizetési módok (például mobiltelefonos vagy intelligens kártyás fizetési rendszerek) nem szerepelnek közvetlenül, de a SEPA azonnali fizetési sémája azonban lehetővé teszi a fizetési termékek okoseszközökön történő alkalmazását is.
A SEPA-hoz való csatlakozás fontos esemény Ukrajna európai integrációja szempontjából, és új lehetőségeket nyit meg az ukrán gazdaság számára. Többek között az alábbiakhoz járul hozzá:
az ukrán vállalatok az uniós piacra való kijutásának egyszerűsítése;
az ukrán fintech vállalatok uniós pénzügyi szolgáltatási piacára való belépésének technikai akadályainak csökkentése;
az EU-országokból/országokba történő pénzátutalások költségeinek csökkentése.
Emlékeztetőül, december 14-én, a csúcstalálkozón az Európai Unió országainak vezetői jóváhagyták Ukrajna a blokkhoz való csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését.
A friss inflációs adatok közzététele után emelkedéssel kezdődhet a kereskedés az amerikai tőzsdéken. A határidős indexek felpattantak: a Dow 0,5%-os, az S&P 500 0,6%-os, a Nasdaq pedig 0,8%-os pluszban járt a nyitás előtt.
Márciusban 5%-ra csökkent az éves infláció az Egyesült Államokban a februári 6%-ról, ami pozitív meglepetés, mivel a piac 5,1%-ra számított. Az élelmiszerárak növekedése lassult, az energiaköltségek pedig csökkentek.
Az előző hónaphoz képest a fogyasztói árindex 0,1%-kal emelkedett, ami szintén elmaradt a 0,2%-os várakozásoktól. Az élelmiszerek és az energia nélkül számított maginflációs mutató azonban éves szinten 5,5%-ról 5,6%-ra emelkedett, a várakozásoknak megfelelően.
Mindeközben az amerikai kormány új károsanyag-kibocsátási szabályokat javasolt, amelyek értelmében 2032-ig az Egyesült Államokban értékesített új járművek kétharmadának tisztán elektromos meghajtásúnak kell lennie.
A Környezetvédelmi Ügynökség által javasolt határértékek olyan szennyezési normákat határoznának meg a személygépkocsik és teherautók számára, amelyek arra sarkallnák az autóipart, hogy sokkal több elektromos járművet értékesítsen. Az új szabályozás kedvező helyzetbe hozná az elektromos járműveket gyártó vállalatokat és ezek beszállítóit.
Az Egyesült Államokban 5,3%-kal emelkedett múlt héten a jelzáloghitel-kérelmek száma a kamatok mérséklődésének köszönhetően. A 30 éves fix kamatozású jelzáloghitelek átlagos kamata 10 bázisponttal 6,3%-ra csökkent.
Húsz éve nem látott szintre erősödött a dollár: kedd este egy az egyhez – pontosabban 1,0002-höz – váltották az eurót a dollárral. Az euró gyengülésének oka a piaci bizonytalanság, miután az Európai Unió gazdasága a recesszió felé sodródik, a déli tagállamok eladósodottsága miatt pedig az EKB nem tud kamatot emelni, hogy ellensúlyozza az inflációt.
Utoljára 2002 őszén volt arra példa, hogy egy dollár egy eurót ért. Az euró gyengülésének a dollárhoz képest három fő oka van: egyrészt egyre rosszabbak a világgazdaság kilátásai, a legtöbb országban ősztől vagy jövőre válság jön.
Ennek eredményeképp a befektetők igyekeznek pénzüket a legmegbízhatóbbnak vélt valutába, az amerikai dollárba átmenteni – ezt a trendet pedig tovább erősíti, hogy az amerikai jegybanknak megfeleltetett FED kiáll kamatemelési politikája mellett, ami tovább erősíti a dollárt.
Másodsorban az EU gazdasági kilátásai, illetve az energiaszektor problémái miatt szintén leértékelődik az euró. A drága energia tovább drágulhat, a gázellátás egy nagy része teljes egészében Vlagyimir Putyin orosz elnök döntéseitől függ.
Harmadrészt az európai unió országaiban lévő infláció is ludas a gyengülésben: az Európai Központi Bank nem tud a Fedhez vagy az MNB-hez hasonlóan kamatot emelni, ez ugyanis a csőd felé taszítaná az eurózónában bent lévő, eladósodott dél-európai országokat.
Az euró gyengülése a dollárral szemben két dolgot jelent a hétköznapokban: egyrészt a külföldről importált áruk és szolgáltatások is drágábbak lesznek, míg az európai export olcsóbbá válik a nemzetközi piacokon.
Másrészt a forint is tovább gyengül az euróval és dollárral szemben – amin az MNB csak újabb kamatemelésekkel tud segíteni. Kedd délután az alapkamatot 200 bázisponttal, 9,75 százalékra emelték, az egynapos betéti kamatot 9,5 százalékra, az egynapos hitel kamatát pedig 12,25 százalékra. Ezek után a forint elkezdett némileg erősödni.
A Covid–19 vakcina megjelenése és a világgazdaság fellendülése miatt a dollár akár 20%-ot is eshet.
A bankok, amelyek negatív előrejelzéseket tettek közzé a dollárral kapcsolatban, tovább rontottak a mutatókon az elvárásokat illetően az új klinikai vizsgálatok miatt – közölte a Ekonomicsna pravda a Financial Times-ra hivatkozva.
A Wall Street elemzői arra számítanak, hogy az oltás megjelenésével a dollár esni fog a világgazdaság iránti növekvő bizalom miatt. A helyzetet a 2000-es évek közepén tapasztalt csökkenéshez hasonlítják, amikor a dollár néhány év alatt 33%-ot esett.
A szakértő elmondta, az ICU (ukrán pénzügyi csoport, amely befektetési banki szolgáltatásokból és vagyonkezelésből áll) előrejelzése alapján 2021 végére 29,5-30,5 UAH/USD árfolyamtartományra lehet számítani, közölte Olekszandr Martinenko, az ICU befektetési csoport elemzési főosztályának vezetője.
„2020 negyedik negyedévében a hrivnya mérsékelt gyengülésére számítunk a rosszabbodó leértékelési várakozások és a folyó fizetési mérleg hiányának 29-30 UAH/USD tartományba történő visszatérése miatt. A hrivnya mérsékelt gyengülése 2021-ben is folytatódik az importáruk iránti kereslet növekedése és az energiaárak emelkedése miatt” – mondta Martinenko.
Martinenko azt is elmondta, hogy a folyó fizetési mérleg többlete szűkülni fog, de a 2020-ra vonatkozó előrejelzés javulást mutat, mivel a Covid-19 a várakozások felett elnyomja az importot és az utazásokat, és az átutalások beáramlása viszont meglehetősen stabil. A szakértő megjegyezte, hogy a teljes fizetési mérleg javát az alábbi külső feltételek szolgálják: a nemzetközi tartalékok 3,3 milliárd dollárral növekednek 2020-ban, 2021-ben pedig el fogják érni a 31,9 milliárd dollárt, ami az IMF-tartalékok 110%-nak felel meg.
A meredek visszaesést követően némileg erőre kapott a gazdaság és a foglalkoztatottság, de így is van elmaradás.
Az elemzői várakozásokkal összhangban nem változtatott az irányadó dollárkamatsávon az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékbankrendszer (Federal Reserve/Fed) monetáris döntéshozó testülete. A nyíltpiaci bizottság (FOMC) szerdán végződő, kétnapos ülésén egyhangú döntéssel hagyta a március 15. óta érvényes, 0,00-0,25 százalékos sávban az irányadó kamatot.
A testület megismételte, hogy teljes eszköztárát beveti az amerikai gazdaság támogatására, és mindaddig a zéró közeli szinten tartja az irányadó kamatot, amíg szükség van rá, hogy a gazdaság talpra álljon az új koronavírus által okozott járvány után. A gazdasági helyzet alakulása nagy mértékben függ majd az új koronavírussal kapcsolatos fejleményektől – mutatott rá a testület.
A Federal Reserve március első felében váratlanul két alkalommal is csökkentette az alapkamatot. Március 3-án 50 bázisponttal 1,00-1,25 százalékra süllyesztette az irányadó dollárkamatot, majd március 15-én egy teljes százalékponttal zéró közeli szintre, a 0,00-0,25 százalékos sávba. „A meredek visszaesést követően az utóbbi hónapokban némileg erőre kapott a gazdaság és a foglalkoztatottság, de így is jóval elmarad az év eleji szintekhez képest” – mutatott rá a testület a videókonferencia keretében tartott tanácskozás után kiadott közleményben.
A kamatdöntést tartalmazó közlemény kiadása után a New York-i tőzsdeindexek tartották az addigi kereskedésben elért emelkedő értékeket, a kötvényhozamok viszont csökkentek, a dollár euróhoz viszonyított árfolyama pedig 2018 óta a leggyengébb szintre süllyedt. Elemzők szerint a bizottság alapvetően azt üzente, hogy nincs változás a helyzet értékelésében és megközelítésében. Továbbra is fenntartja a rendkívül laza monetáris politikát és a masszív kötvényvásárlási csomagot, hogy támogassa a járvány és az annak terjedését fékező intézkedések miatt megroppant gazdaságot.
Az Egyesült Államok bruttó hazai terméke 5,0 százalékos évesített ütemben csökkent az első negyedévben. A koronavírus-járvány becslések szerint az amerikai gazdaság teljesítményének harmadát vitte el a második negyedévben. Az első becslést csütörtökön teszi közzé a kereskedelmi minisztérium statisztikai hivatala.
США схвалили продаж Україні до 16 патрульних катерів Mark VI і супутнього обладнання. Це підвищить спроможності @UA_NAVY, допоможе протистояти наявним і потенційним загрозам у Чорному і Азовському морях. Я вдячний американським партнерам, які надалі міцно підтримують Україну! 1/3
Help where it is needed: The United States, through its EXBS program, announced $4mln in aid to Ukraine's Maritime Guard in Mariupol and Berdyansk. Facilities and equipment will give the Maritime Guard 24-hour ability to deter and respond to aggression on the Sea of Azov. pic.twitter.com/FwkyJe1qsS
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A dollár árfolyamának emelkedését Ukrajnában pszichológiai tényezők befolyásolják – közölte Dmitro Szolohub, a Nemzeti Bank elnökhelyettese, egyben hozzátette, az árfolyam emelkedéséhez elegendő volt a devalvációról szóló kijelentés. Emlékeztetett arra, hogy a dollár árfolyama először akkor ugrott meg, miután Jakov Szmolij lemondott az Nemzeti Bank elnöki posztjáról.
„Az utóbbi napokban megfigyelhető a dollár iránti magas kereslet. Látjuk, hogy a lakosság és a vállalkozások is felvásárolják a valutát” – mondta a központi bank képviselője. Szerinte „nincs más magyarázat, mint az, hogy nyilvános nyilatkozatokban elhangzott az, hogy szükség van a leértékelésre, hogy a hrivnya gyengülni fog.” A hrivnya gyengülése miatt a Nemzeti Bank három nap alatt 350 millió dollárt költött az árfolyam ingadozásának kiegyenlítésére. Elmondása szerint jelenleg nincs alapvető oka a dollár növekedésének, ellenkezőleg, a fizetési mérleg kedvező.
