Németország 880 millió euróval támogatja az éhínség elleni küzdelemben azokat az országokat, amelyeket súlyosan érintenek az Ukrajna elleni orosz háború következményei – jelentette be a német gazdasági együttműködési és fejlesztési minisztérium.
A 880 millió eurós (352,6 milliárd forint) összeg egy részét az a 430 millió euró teszi ki, amelyet Olaf Scholz német kancellár a világ iparilag legfejlettebb országai (G7) februári találkozóján ajánlott fel arra a célra, hogy támogassa az ukrajnai háború által leginkább sújtott országokat az éhínség elleni küzdelemben.
Ezekre az országokra vonatkozik a támogatás
A fennmaradó részt, azaz 450 millió eurót a német kormány a hazai pótköltségvetésből finanszírozza – írja az MTI.
A német gazdasági együttműködési és fejlesztési minisztérium szóvivője szerint az összegből elsősorban a Száhel-övezet országait, az északkelet-afrikai országokat és a Közel-Kelet szegény országait támogatják majd.
Az elmúlt ötven év legnagyobb élelmiszerválsága bontakozik ki a világ legszegényebb országaiban, köztük Szomáliában a koronavírus-járvány, valamint az orosz–ukrán háború gazdasági következményeinek hatásaként. A Világélelmezési Program (WFP) becslései szerint az üzemanyag és az élelmiszer árának drasztikus növekedése további 47 millió embert taszított akut élelmezési bizonytalanságba, így az összlétszám már 345 millió főre nőtt.
Szomáliában, Etiópiában, Dél-Szudánban, Jemenben és Afganisztánban közel 900 ezer ember néz szembe az éhhalállal.
Az éhínség a Földön idén és jövőre valósággá válhat – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár június 24-én a berlini nemzetközi élelmiszer-biztonsági konferencia résztvevőihez intézett videóüzenetében.
„Példátlan, éhínség okozta válsággal nézünk szembe… 2022-ben nagyon is reális az éhínség veszélye, 2023-ban még rosszabb lehet” – közölte a főtitkár.
Elmondása szerint az ukrajnai háború súlyosbította az évek során felgyülemlett problémákat, többek között amit a klímaváltozás, a Covid–19 világjárvány, valamint a különböző országok gazdasági válsága okozott.
Az energia és a műtrágya árától függnek a mezőgazdasági termelők. Ez kivétel nélkül valamennyi gabonaféle terméshozamának csökkenését jelenti. Egyetlen ország sem marad „immunis” az ilyen társadalmi és gazdasági megrázkódtatásokkal szemben – hangsúlyozta Gutteres. A humanitárius segély önmagában nem elég, mivel többről van szó, mint az élelmiszer – hangsúlyozta az ENSZ főtitkára és a kihívásokra válaszul összehangolt, többoldalú megoldásokra szólította fel az illetékeseket.
A politikus megjegyezte, az élelmiszerválságot nem lehet hatékonyan megoldani az ukrán gabona, valamint az orosz műtrágya nélkül. Az ENSZ-főtitkár elmondta, ebben a kérdésben szoros kapcsolatban áll Ukrajna, Oroszország, Törökország, az Egyesült Államok, az EU és más szervezetek képviselőivel.
„Intézkedéscsomagot próbálunk elérni, amely lehetővé teszi Ukrajnának, hogy exportálja termékeit – nemcsak szárazföldön, hanem tengeren is” – mondta, egyben hozzátette, nem árul el részleteket, mivel az akadályozhatja a megállapodást.
Guterres elmondta, az élelmiszerválság nem oldható meg a pénzügyi válság megoldása nélkül. A gazdag államoknak és a nemzetközi pénzintézeteknek segíteniük kell az elszegényedés szélén álló országokat gazdaságuk életben tartásában – mondta. „A XXI. században nem engedhetjük meg a tömeges éhínséget” – összegezte felszólalása végén az ENSZ-főkapitány.
A FAO (az ENSZ Élelmiszerprogramja) adatai szerint az elmúlt két évben az élelmiszerhiány okán közvetlen veszélyben lévők száma több mint kétszeresére, 276 millióra nőtt.
A három német – külügyi, élelmiszer- és mezőgazdasági, valamint gazdaságfejlesztési – minisztérium által közösen szervezett berlini konferenciát az Egyesült Nemzetek Szervezete támogatta. A rendezvényen 50 delegáció, valamint 40 miniszter vesz részt, többek között Mikola Szolszkij, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi minisztere.
