Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette elődje, Joe Biden idejéből származó szövetségi üzemanyag-takarékossági szabványok hatályon kívül helyezését, jelentősen enyhítve az üzemanyag-hatékonysági követelményeket tízmillió új benzinüzemű személygépkocsi és könnyű teherautó esetében – írja a The Guardian.
Az Egyesült Államok közlekedési minisztériumához tartozó Országos Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal (NHTSA) által közzétett javaslat szerint a 2031-es modellévre vonatkozó flottaszintű átlagos üzemanyag-hatékonysági követelményt 50,4 mérföld per gallon (kb. 4,7 liter per 100 kilométer) értékről 34,5 mérföld per gallonra (kb. 6,8 liter per 100 kilométer) csökkentenék. Az NHTSA emellett visszamenőlegesen is módosítaná a 2022–2026 közötti évek előírásait, és 2031-ig évente csupán 0,25–0,5 százalékos javulást írna elő.
A javaslat szerint a változtatások 2031-ig összesen 35 milliárd dollár megtakarítást jelentenének az autóipar számára, ebből 8,7 milliárd dollárt a General Motorsnak (GM), több mint 5 milliárdot pedig a Fordnak és a Stellantisnak. Egy átlagos új autó vételára körülbelül 900-1000 dollárral csökkenhet. Ugyanakkor a magasabb fogyasztás miatt az amerikai autósok 2050-ig akár 185 milliárd dollárral többet fizethetnek az üzemanyagért.
Trump a bejelentésen „nevetséges és elfogadhatatlan” jelzővel illette elődje, Joe Biden szigorúbb szabályozását, hangsúlyozva, hogy az emberek benzines autót akarnak.
Jim Farley, a Ford vezérigazgatója „a józan ész és a megfizethetőség győzelmeként” üdvözölte a lépést, és ígéretet tett több kedvező árú modell piacra dobására. Mary Barra, a GM vezérigazgatója még kedden arról beszélt, hogy a korábbi előírások mellett 2026-tól az új autók több mint egyharmadának elektromosnak kellett volna lennie, ami gyárbezárásokhoz vezethetett volna.
A környezetvédők és a demokrata politikusok éles kritikával reagáltak a javaslatra. Kathy Harris, a Natural Resources Defense Council tiszta járművekért felelős igazgatója szerint a Trump-kormány „magasabb költségeket terhel az autósokra a benzinkutaknál, mindezt az olajipar érdekében”. Gavin Newsom kaliforniai kormányzó úgy fogalmazott, hogy a javaslat „milliárdokkal többet fog kiszívni az amerikaiak zsebéből a kutaknál, miközben szennyezi közösségeink levegőjét”.
Merz szerint a szén-dioxid-szabályozásnak nemcsak az autógyártás, hanem Európa legnagyobb gazdasága is áldozatul fog esni. A német kancellár a belső égésű motorok 2035-ös tilalmának felülvizsgálatát kéri az EU-tól, hangsúlyozva a gazdasági versenyképesség és az ipari munkahelyek megőrzésének fontosságát.
Friedrich Merz német kancellár levelet küldött Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, hogy állítsa le az EU a belső égésű motorok tervezett, 2035-re szóló betiltását. Merz szerint ugyanis a szigorú szabályozás veszélyezteti az innovációt és a munkahelyeket, miközben a klímacélok teljesítése is technológianeutralitással (szabad döntés a legjobban hasznosítható technológia mellett) biztosítható.
Merz levelében hangsúlyozta, hogy a szabályozásnak a teljes autópark kibocsátásait kell figyelembe vennie, nem csak az új járművekét.
Fontos, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése rugalmas, reális és technológianeutrális legyen, hogy az EU klímacéljait teljesíteni tudják anélkül, hogy az innovációt és az ipari értékteremtést veszélyeztetnék.
A Nemzeti Bank (NBU) számításai szerint 2025-ben az Ukrajnába irányuló elektromosautó-import volumene meghaladhatja a 2 milliárd amerikai dollárt. Az adatokat az NBU az Ekonomicsna Pravda megkeresésére közölte.
A jegybank szerint az elektromos autók behozatala 2025 során egyenetlenül alakult. Az év elején átlagosan havi 120 millió dollár értékben importáltak elektromos járműveket, ami nagyjából megfelelt a 2024-es szintnek. Az év közepétől azonban ez az érték jelentősen emelkedett.
„Már májustól kezdve ez a mutató érezhetően nőtt, elérve az átlagosan 200 millió dollárt havonta. Ha ez a tendencia fennmarad, akkor a 2025-ös évben az import meghaladhatja a 2 milliárd dollárt (a 2024-es 1,3 milliárdhoz képest)” – közölte az NBU.
A bank rámutatott, hogy a vámmentes elektromosautó-behozatalra vonatkozó kedvezmények lejárta után az import várhatóan csökkenni fog. Az import mérséklődéséhez hozzájárul az is, hogy 2025 során sok járművet előre behoztak, amíg a kedvezmény még érvényben volt.
Ez a csökkenés addig fog tartani, amíg a felhalmozott készletek jelentősen le nem apadnak. Ezt követően az import fokozatosan helyreállhat, és 2026-ban várhatóan visszatérhet a 2024-es szintre
– tette hozzá a jegybank.
A vámmentesség 2025. december 31-én jár le. A kedvezményt még 2017 végén vezették be, és 2018. január 1-jén lépett hatályba.
Az elektromos járművek Ukrajnába való importjára vonatkozó kedvezményeket újabb egy évvel meghosszabbították, és 2027. január 1-jéig lesznek érvényesek. A 2026-os állami költségvetés módosításainak mérlegelése során a képviselők támogatták az elektromos járművekre vonatkozó kedvezmények újabb egy évvel történő meghosszabbítására irányuló javaslatot, amik 2027. január 1-jéig lesznek érvényben. Ez a parlament október 22-i, szerdai plenáris ülésének közvetítéséből derült ki. 248 képviselő szavazott igennel.
A jelenlegi adókedvezmények – a vámmentesség (a gépkocsi értékének 10%-a), a hozzáadottérték-adó (20%) és az első forgalomba helyezéskor fizetendő nyugdíjalap-díj – 2026. január 1-jétől továbbra is érvényben maradnak.
Az egyetlen többletköltség a jövedéki adó, amely 1 euró az akkumulátor kilowattóránként kapacitásának felel meg, és általában nem haladja meg a 100 eurót.
Mint ismeretes, az elektromos járművek importjára vonatkozó adókedvezmények 2018 óta vannak érvényben. Kezdetben egy évre vezették be őket, majd többször meghosszabbították.
Rekordszintű adatokat produkált az ukrán elektromos járműpiac: 2025 szeptemberében 12,1 ezer elektromos személygépkocsit regisztráltak, ami 5,9%-kal több, mint augusztusban, és 89,2%-kal magasabb, mint a 2024 szeptemberi mutatók.
Az autóipar piacot kutató Intézet adatai szerint ez új történelmi csúcs a BEV (akkumulátoros elektromos járművek – Battery Electric Vehicles) szegmensében. Az év eleje óta a regisztrált elektromos járművek száma elérte az 55,4 ezret, míg 2024 egészében ez az érték 52,1 ezret tett ki.
A szakértők három fő tényezőt emelnek ki, amelyek ösztönzik a keresletet:
az emelkedő üzemanyagárak;
az elektromos járművek jobb tulajdonságai és alacsonyabb költségei;
a közeledő áfás vámelszámolás, amely 2026. január 1-jén lép hatályba.
A szakértők véleménye szerint ez utóbbi tényező van jelenleg a legnagyobb hatással a vásárlói magatartásra – várhatóan az áfa bevezetése után az elektromos autók ára közel egyharmadával fog emelkedni.
A szegmens szerkezete a múlt havi eredmények alapján a következőképpen alakult:
53,4% (6473 darab) — importált használt elektromos járművek;
29,3% (3552 darab) — belföldi viszonteladások;
17,2% (2088 darab) — új autók.
Ez utóbbi mutató új rekordot lett az ukrán piacon, mivel a regisztrált új elektromos járművek száma először haladta meg a kétezret.
Ukrajna elektromos közlekedési flottája
2025 szeptemberének végén Ukrajnában 193,5 ezer elektromos jármű volt, köztük 3,9 ezer elektromos teherautó és 8 elektromos busz.
A legnépszerűbb márka továbbra is a Tesla (20%), ezt követi a Nissan (18,5%) és a Volkswagen (12,5%).
Az elektromos járművek átlagéletkora Ukrajnában 5,8 év, amivel ez a szegmens a legfiatalabb az összes járműtípus közül.
Az európai elektromos járművek piaca továbbra is növekszik: 2025 júniusában 361 000 autót regisztráltak a régióban, ami 23%-kal több, mint tavaly, számolt be a CleanTechnica.
Ez különösen pozitív hír az autópiac általános visszaesésének hátterében, amely júniusban 5%-kal, az év eleje óta pedig 1%-kal esett vissza, mintegy 6,8 millió eladott autóra. A teljesen elektromos járművek (BEV) eladásai mindössze 16%-kal, 242 000 darabra nőttek, míg a hibridek (PHEV) 40%-os ugrást mutattak, közel 120 000 autóra.
A PHEV-ek között a vezető a BYD Seal U PHEV volt, valamint a Chery és a Geely Lynk & Co. modelljei. A PHEV-ek eladásai Európában az év eleje óta 24%-kal nőttek, megközelítve a 600 000 darabot.
A növekedési ütemek régiónként jelentősen eltérnek: Kína és Európa gyors növekedést mutat, míg Észak-Amerika messze lemarad.
Az elektromos járművek világpiaca továbbra is növekedik: 2025 első felében világszerte 9,1 millió elektromos járművet adtak el, ami 28%-kal több, mint az előző év azonos időszakában, közölte az Electrek a Rho Motion elemző társaság adataira hivatkozva.
A kínai piac továbbra is vezető szerepet tölt be: hat hónap alatt 5,5 millió elektromos járművet adtak el az országban, ami 32%-kal több, mint tavaly. Kínában az új autók körülbelül fele ma már elektromos. Az elemzők az év vége felé újabb növekedési hullámra számítanak a tőkebevonásnak köszönhetően.
Európában 2 millió elektromos járművet adtak el 2025 első felében – 26%-kal többet, mint tavaly. A keresletet a hibridek aktív értékesítése is növeli – a növekedés 27%. A kínai autógyártók a hibrid autókra fogadnak, hogy megkerüljék az EU által az elektromos járművekre kivetett új vámokat.
Európában a legnagyobb növekedést Spanyolországban regisztrálták – 85%-ot –, ahol a MOVES III kibővített állami ösztönző program van érvényben. Az Egyesült Királyságban 32%-kal, Németországban 40%-kal nőttek az eladások, de Franciaországban ezzel szemben 13%-os visszaesés volt tapasztalható a támogatások csökkentése után.
Észak-Amerika mutatja a legrosszabb eredményeket – összesen 0,9 millió elektromos járművet adtak el. A növekedés mindössze 3%. Országonként külön-külön Mexikó 20%-kal, az USA 6%-kal növelte az eladásokat, míg Kanadában 23%-kal csökkent az eladás.
A világ többi részén 0,7 millió elektromos autót adtak el, ami 40%-kal több, mint tavaly.
Még az első félévben debütálhat a Tesla olcsó villanyautója, de ennél többet gyakorlatilag nem is árult el az elektromosautó-gyártó a friss gyorsjelentésében. Ezzel viszont némi vigaszul szolgált a vártnál gyengébb eredmények láttán aggódni kezdő Tesla-részvényeseknek.
Borúra derű következett, amint a befektetők átböngészték a világelső elektromosautó-gyártó New York-i tőzsdezárást követőn publikált negyedik negyedéves gyorsjelentését. Előbb az olvadó profitmarzs, s a várakozásoktól elmaradó eredmények láttán 4 százalékot esett az árfolyam a zárás utáni elektronikus kereskedésben, majd visszajött és pozitív irányba lengett ki a kurzus, miután kiderült, hogy mégiscsak lesz az idén új Tesla-modell, a 25 ezer dolláros „megfizethető” elektromos autójuk még az első félévben kijöhet.
Bár már az ár sem biztos, erről mélyen hallgat a Tesla gyorsjelentése. A fejlesztések sínen vannak, ahogy a robotaxiprojekt is megy a maga rögös útján előre, de a kormány nélküli önjáró Cybercab taxi leghamarabb 2026-tól mehet gyártásba.
Szűkszavú a Tesla, amit nem díjaznak a részvényesek
A vállalat több részlettel nem szolgált, arra viszont figyelmeztetett, hogy az új autó voltaképp egy keverék lesz, azaz a mostani és az új generációs platform elemeit ötvözik benne, ezért nem várható tőle olyan költségmegtakarítás a gyártási folyamat során, mint amit korábban gondoltak.
Arra viszont jó lesz, hogy az elektromos autózást övező globális bizonytalanságok közepette a cég rugalmasan tudjon reagálni a kereslet változásaira. Például arra, hogy Elon Musk által minden fronton támogatott Donald Trump hogyan akasztatja meg az elektromos átállás folyamatát és teszi semmissé elődje, Joe Biden e téren elért eredményeit.
Ami a számokat illeti, a Tesla haszonkulcsa elmaradt az elemzői várakozásoktól a tavalyi negyedik negyedévben, Elon Musk cége a harmadik negyedévben még 19,8 százalékos árrése 16,3 százalékra olvadt, miközben az LSEG konszenzusa 19,03 százalékot tartott volna reálisnak. Az árbevétel 2 százalékos növekedéssel 25,71 milliárd dollár lett, ez is alatta volt a 27,27 milliárd dolláros elemzői prognózisnak. Az egy részvényre eső korrigált nyereség (EPS) 73 centes mértéke néggyel maradt el a várttól. Az adózott eredmény 3 százalékkal bővülve 2,56 milliárd dollár lett.
Jönnek föl a versenytársak
A Tesla a negyedik negyedévben is folytatta megszokott üzleti stratégiáját, a cég új modellek híján a meglévő portfólió rendszeres leárazásával próbálja fenntartani az érdeklődést elektromos autói iránt. Erre szükség is van, a kamatterhek ugyanis még mindig magasak és ezt valahogy ellentételezni kell az árpolitikában, nem beszélve arról, hogy az éleződő versenyben a konkurensek a Tesla nyakára nőnek,
a BYD,
a BMW
és a Volkswagen
is rendre új modellekkel frissíti a kínálatát. A haszonkulcs és a forgalom szűkülése mindenesetre intő jel a befektetők számára. A Tesla tavaly globálisan 1,79 millió autót értékesített, s fennállása alatt először esett meg vele az a szégyen, hogy az előző évi darabszámot nem tudta túlszárnyalni.
A Tesla járműeladásait 20-30 százalékkal tervezi növelni, de ez a jelen piaci környezetben és ezzel az öregecske kínálattal iparági szakértők szerint aligha lesz kivitelezhető. Látják ezt az elemzők is, a FactSet által összeállított konszenzus szerint a Tesla idén 2,07 millió járművet fog eladni, 16 százalékkal többet a 2024-esnél.
Változna a helyzet, ha a Tesla az első félévben valóban piacra dobna egy olcsóbb modellt, de a mostani ígéretek ellenére sokan szkeptikusak ebben. A Cybertuck pickup eladásainak növelése javíthatna a képen, de ebből negyedévente 9-12 ezer darabot adnak el, ami nem túl ütős mennyiség. Kínában például máig nem árulják.
Tesla Cybertruck has been recalled for the eighth time. Again, this is not one of those software recalls that can easily be fixed with a firmware update. According to a new notice by the U.S. National Highway Traffic Safety Administration, Tesla is recalling all Model Year 2024… pic.twitter.com/p3QGaaagY3
Novemberben 3742 járművel bővült az ukrán autópark, ami 13%-kal kevesebb, mint tavaly novemberben, számolt be az Ukravtoprom december 9-én.
Az új autók aránya a BEV-regisztrációkban 18%, szemben a tavalyi 19%-kal.
Az egy hónap alatt regisztrált elektromos járművek nagy része személygépkocsi volt – 3597 darab. (új – 669 db, használt – 2928 db). A 145 elektromos jármű közül csak 18 új autó volt.
Az új elektromos autók TOP-listája:
Honda M-NV – 99;
BYD Song Plus – 86;
Zeekr 001 – 73;
Volkswagen ID.4 – 71;
Audi Q4 e-tron – 35.
A használt elektromos autók TOP-listája, amelyeket először regisztráltak Ukrajnában:
Nissan Leaf – 384;
Tesla Model 3 – 301;
Tesla Model Y – 298;
Hyundai Kona Electric – 194;
Kia Niro EV – 156.
Az év eleje óta csaknem 48 000 elektromos autót regisztráltak Ukrajnában, ezek 20%-a új, 80%-a használt.
A kanadai kormány bejelentette, hogy 100 százalékos importvámot vezet be a Kínában gyártott elektromos járművekre. Ez azonos az Egyesült Államok által bevezetett vám mértékével. A nyugati országok kormányai szerint erre azért van szükség, mert Kína állami támogatásokkal tisztességtelen előnyhöz juttatja saját gyártóit.
A bejelentésre azután került sor, hogy Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap egyeztetett Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel és a kabinet tagjaival. Jake Sullivan kedden egyébként Pekingbe utazik.
Justin Trudeau azt is bejelentette, hogy Kanada 25 százalékos vámot vet ki a kínai acélra és alumíniumra, mert mint fogalmazott:
„az olyan szereplők, mint Kína, úgy döntöttek, hogy tisztességtelen előnyhöz juttatják magukat a globális piacon”.
Kanada Kínában gyártott Tesla autókat is importál, így ezek is 100 százalékos vámmal lesznek megterhelve, miközben az amerikai vállalat ezt könnyedén elkerülhetné, ha az egyesült államokbeli vagy németországi gyáraiból szállítana Kanadába.
Kína kanadai nagykövetsége szerint Ottawa lépése károsan hat a kereskedelmi és gazdasági együttműködésre. A diplomáciai képviselet közleménye szerint a kanadai intézkedés nem más, mint kereskedelmi protekcionizmus és politikailag motivált döntés, ami sérti a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályait. A dokumentum leszögezi: „Kína minden szükséges intézkedést megtesz a kínai vállalatok törvényes jogainak és érdekeinek védelme érdekében”.
[type] => post
[excerpt] => A kanadai kormány bejelentette, hogy 100 százalékos importvámot vezet be a Kínában gyártott elektromos járművekre. Ez azonos az Egyesült Államok által bevezetett vám mértékével. A nyugati országok kormányai szerint erre azért van szükség, mert Kín...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1724797140
[modified] => 1724785309
)
[title] => Kanada 100 %-os vámot vet ki a kínai elektromos járművekre
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=52470&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 52470
[uk] => 52493
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 52471
[image] => Array
(
[id] => 52471
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kinai-elektromos-autok.jpg
[original_lng] => 262143
[original_w] => 700
[original_h] => 393
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kinai-elektromos-autok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kinai-elektromos-autok-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kinai-elektromos-autok.jpg
[width] => 700
[height] => 393
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kinai-elektromos-autok.jpg
[width] => 700
[height] => 393
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kinai-elektromos-autok.jpg
[width] => 700
[height] => 393
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kinai-elektromos-autok.jpg
[width] => 700
[height] => 393
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kinai-elektromos-autok.jpg
[width] => 700
[height] => 393
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1724849005:2
[_thumbnail_id] => 52471
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2399
[translation_required_done] => 1
[_oembed_90ecf3820f5eb7d00404edd1dd5e15e1] =>
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
Kína hétfőn hivatalosan is kérte a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szakértői testületének felállítását, hogy segítsen rendezni az elektromos járművek támogatásával kapcsolatos vitát, amely az amerikai inflációcsökkentő törvény (IRA) elfogadása után alakult ki. Az ország kereskedelmi minisztériuma szerint a lépés elkerülhetetlenné vált, miután az Egyesült Államokkal folytatott konzultációk nem vezettek eredményre.
A kínai kereskedelmi minisztérium közleménye szerint az ország nem talált olyan megoldást az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások során, amely megfelelően védte volna járműiparának jogait és érdekeit. Ezért döntöttek úgy, hogy ügyüket a WTO elé terjesztik.
Az IRA kizárja a WTO-tagok, például Kína termékeit, mesterségesen állít kereskedelmi akadályokat, és felhajtja a zöld energiára való átállás költségeit – közölték.
A Reuters anyagában kiemeli, hogy a WTO szakértői testületének felállítása hosszadalmas folyamat lehet, de ha létrejön, akkor részletes vizsgálatot folytathatnak le arról, hogy vajon az IRA valóban sérti-e a nemzetközi kereskedelmi szabályokat.
Az IRA az eddigi legjelentősebb éghajlatvédelmi jogszabály, valamint az Egyesült Államok történetében az éghajlatvédelmi és tiszta energiamegoldásokba történő legnagyobb beruházás. A törvény célja, hogy ösztönözze a hazai gyártási kapacitásokba történő beruházásokat, a kritikus ellátmányok hazai vagy szabadkereskedelmi partnerektől történő beszerzését.
A jogszabály hatással van az elektromos autók vásárlásakor elérhető adókedvezmény mértékére is, amely akár 7500 dollár is lehet feltéve, hogy olyan modellt választanak, amelyre nem vonatkozik az IRA korlátozása. Ennek értelmében ugyanis csak olyan elektromos jármű esetében vehető igénybe a maximális adókedvezmény, amely részben vagy teljes egészében az USA-ban készült, illetve akkumulátorát, annak alapanyagait bizonyos részben ott, vagy az országgal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országban állították elő.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
