Ukrajnát kenyérellátás akadozása fenyegeti, mivel júniusban és júliusban a kenyérgyártók veszteség szélén vagy haszon nélkül dolgoztak – jelentette ki Jurij Ducsenko, az Összukrán Pékszövetség elnöke és a Kijiv Hlib társaság igazgatója, számolt be a Pénzügyminisztérium.
Jurij Ducsenko közölte, hogy a liszt ára 50%-kal nőtt az elmúlt hónapokban, és tovább emelkedik: ára 10 000-ről 15 000 hrivnyára emelkedett tonnánként, és novemberre elérheti a 16-16 200-at. Mivel a liszt a kenyér árának mintegy 40%-át teszi ki, és az egyéb alapanyagok, az áram, a logisztika és a csomagolás is drágult, ezért 15-20%-kal kell emelni a kenyér árát. Enélkül számos kenyérgyár leállhat, ami a kenyérellátás akadozásához vezet. Egyes vállalkozások már csak egy műszakban dolgoznak, vagy a leállás küszöbén állnak.
Elmondása szerint a liszt ára a kenyérsütéshez szükséges másodosztályú gabona korlátozott kínálata miatt nőtt, illetve azért, mert az eladók a jobb árakra számítva visszatartják a gabonát. A lisztüzemek is többet költenek az áramkimaradások miatt, bár a kritikus infrastruktúrájú pékségek esetében nem volt jelentős áramkimaradás.
Megjegyezte, hogy a pékek a költségek növekedésével párhuzamosan nem tudják emelni a kenyér árát, ami anyagi nehézségekhez és szerződések teljesítésével kapcsolatos problémákhoz vezet.
Havonta körülbelül 10 000 hrivnyát költenek egy orosz hadifogoly fenntartására – tájékoztatott Olena Viszocka igazságügyi miniszterhelyettes az Ukrinformnak adott interjújában.
„A 2022-es adatok szerint a hadifogoly fenntartásának kalkulált költsége, a tábor fenntartását is figyelembe véve, adókkal, bérekkel, rezsiköltségekkel együtt – az összeg kb 10 ezer hrivnya havonta” – mondta Viszocka.
Viszocka elmondása szerint amikor az igazságügyi minisztérium havi háromezer hrivnyáról beszélt egy orosz hadifogoly fenntartása kapcsán, csak az élelem és a rezsi költségeit vették figyelembe. Ezért a számítás helytelen volt, mivel nem vették figyelembe a személyzet, a biztonsági szolgálat, a konvoj és mások bérét.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy az előzetes letartóztatásban lévő személy fenntartása 2021-ben évente körülbelül 130 000 került. Ennek megfelelően egy rab eltartása is mintegy 11 ezer hrivnya havonta
Az Európai Bizottság lehetővé tette a tagállamok számára, hogy ideiglenesen eltekintsenek az Unión kívüli országokból behozott, az orosz–ukrán háború által sújtott ukrán állampolgároknak szánt élelmiszerek, takarók, sátrak, elektromos generátorok és más létfontosságú felszerelések után fizetendő vámoktól és áfától – közölte az uniós bizottság pénteken.
A vám- és áfamentesség a kórházak, a kormányzati szervezetek, a regionális kormányok, a települési önkormányzatok, valamint a tagállamok illetékes hatóságai által jóváhagyott jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek által importált valamennyi árura vonatkozik. A tagállamok által kért, vám- és áfamentességre vonatkozó intézkedés február 24-től visszamenőleges hatállyal alkalmazható, és december 31-ig marad érvényben.
A közlemény szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúját követően, becslések szerint, több, mint 14 millió ember, azaz Ukrajna lakosságának 30 százaléka kényszerült lakóhelye elhagyására, közülük több, mint 6,2 millió ukrán állampolgár érkezett az Európai Unióba.
A Woodside Energy Group, Ausztrália vezető független földgáztermelője úgy látja, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) ára néhány évig magas marad, mivel a piac alkalmazkodik az Oroszországot az ukrajnai invázió miatt sújtó szankciókat követő ellátási zavarokhoz.
„A világ megpróbál eltávolodni az orosz szénhidrogénektől, és ez azt jelenti, hogy az olyan helyekről, mint Ausztrália, megnő a kereslet az LNG iránt” – mondta Meg O’Neill, a Woodside vezérigazgatója.
„Arra számítunk, hogy az árak a következő egy évben, talán a következő néhány évben is magasak maradnak, mivel a világ megpróbálja újra egyensúlyba hozni a gáz keresletét és kínálatát” – tette hozzá.
O’Neill szerint a globális LNG-piac már az invázió előtt is szűk volt, mivel az elmúlt öt évben nem történt elegendő beruházás.
A Woodside a növekvő LNG-kereslet kielégítése érdekében globálisan is növelni kívánja teljes ellátási portfólióját, hogy növelje pozícióját az Egyesült Államokban. Az év elején a Woodside megállapodást írt alá a Commonwealth LNG-vel arról, hogy évi 2 millió tonna (mtpa) LNG-ellátást biztosít a Commonwealth tervezett louisianai cseppfolyósító üzeméből. A vállalatnak már van egy 20 évre szóló megállapodása a Cheniere vállalattal a texasi Corpus Christi üzeméből történő szállításról.
Minden idők legnagyobb mértékű amerikai olajtartalék felszabadítását tervezi a Biden-kormány annak érdekében, hogy lenyomják az olajárat – tudta meg a Reuters. Az ügyhöz közel álló források szerint összesen 180 millió hordóról van szó a következő hónapokra.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tagországai pénteken délben (GMT) találkoznak, hogy kollektív olajtartalék-felszabadításról döntsenek – erősítette meg Új-Zéland energetikai minisztere. De hozzátette, hogy ennek mértékét még nem határozták meg, erre majd az ülésen kerül sor és ezt követően osztják ki az országonkénti kvótákat is. A legutóbb márciusban született hasonló döntés, akkor 60 millió hordónyi olaj felszabadításáról határoztak, ebből 30 milliót adott az Egyesült Államok.
Az egyelőre nem világos, hogy az amerikai lépés része lesz-e a globálisan koordinált tartalékfelszabadításnak – teszi hozzá a Reuters. Joe Biden ma, helyi idő szerint délután 1:30-kor (17:30 GMT) nyilatkozik arról, hogy a kormánya milyen lépéseket tesz az energiaárak megfékezésére.
A 180 millió hordónyi tartalékfelszabadítás, ami a hírügynökség szerint tervben van, két napi globális keresletnek felel meg.
Ez lenne az elmúlt hat hónapban a harmadik alkalom, hogy hozzányúl az Egyesült Államok és az utóbbi 50 év legnagyobb mértékű ilyen akciója. Jelenleg 568,3 millió hordó nyersolajból áll az amerikai stratégiai tartalék, ami 2002 óta nem látott mélypont.
Az olaj árfolyama esik a hírekre, a WTI 5 százalékos mínuszban áll ma reggel, 102,5 dolláron áll jelenleg.
Egyes vélemények szerint a stratégiai készletek felszabadítása nem lesz elegendő a piacok lecsillapítására. Eddig sem tudta megállítani az olajárak emelkedését, mivel a hosszú távú ellátási problémákra nem jelent megoldást, ami kínálati oldalon az orosz-ukrán háború miatt jelentkezik, miközben a keresleti oldal erős a termelő országok kapacitásainak szűkössége következtében. A historikus adatok azt mutatják, hogy a stratégiai tartalékok felszabadítása csak átmenetileg csökkenti az olajárat – idézi a Reuters a Bison Interest szakértőjét.
Oroszország a világ egyik legnagyobb olajkitermelője, a globális piac mintegy 10 százalékát adja és naponta 4-5 millió hordó nyersolajat exportálnak. A szankciók következtében mintegy 3 millió hordó orosz olaj tűnhet el a piacról áprilistól a Nemzetközi Energia Ügynökség becslései szerint.
Közben ma összeülnek az OPEC+ olajkitermelő országok (köztük Szaúd-Arábia és Oroszország) képviselői is, hogy meghatározzák kitermelésük májustól érvényes szintjét.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia korábban sürgették a kitermelőket, hogy gyors ütemben növeljék a kitermelésüket, de a Reuters szerint az olajnagyhatalmak nem terveznek változtatni a tervezett fokozatosságon.
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A múlt héten az ukrán kabinet 1,75 milliárd hrivnyát különített el a társadalombiztosítási alapnak a beteglapok kifizetésére, jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök Facebook-oldalán.
„A kormány 1,75 milliárd hrivnyát különített el a Társadalombiztosítási Alap számára a beteglapok kifizetésére. A járvány következtében meredeken emelkedett a betegállományban lévők száma. Ezért a kormány további eszközöket különített el, hogy segítse a Társadalombiztosítási Alap, hogy az kifizethesse a támogatásokat. A becslések szerint ez az összeg 330 ezer biztosított személy beteglapjának kifizetését teszi lehetővé” – jegyezte meg Smihal.
Egyben hozzátette: az Alap számlájára való utalást követően ezeket a pénzeszközöket haladéktalanul a támogatások kifizetésére fordítják.
Smihal emlékeztetett arra, ezen túl a felsőoktatási intézményekben tanuló árva és hátrányos helyzetű, alacsony jövedelmű családból származó diákok a Parlament megemelt szociális ösztöndíjában részesülnek.
„A kormány döntésének értelmében, 50%-kal megnövelték az ilyen kifizetések összegét. 2022. január 1-től megemeltük a tanulmányi és névleges ösztöndíjak összegét is. A kormány munkájának fontos irányvonala a szociális védelem javítása és a diákok tanulásra való ösztönzése” – mondta a miniszterelnök.
