Az okos energetika témája napjainkban kiemelt fontossággal bír a határokon átnyúló együttműködések terén. Immár két éve tart a kárpátaljai és a romániai szakértők, mégpedig a Szucsávai Stefan cel Mare Egyetem, a Regionális Fejlesztési Intézet Nemzetközi Szövetsége, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem képviselőinek közös projektje, amit az EU támogatásával a Románia-Ukrajna 2014-2020 program keretében valósítanak meg.
Az ukrajnai gáztartalékok elegendőek stabilitás biztosításához a fűtési idényben, ami a szénhelyzetet illeti, ma az egyenleg pozitív – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök pénteken a parlamentben a kormányhoz intézett kérdések órájában, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint a korányfő elmondta: „ami a szénkészleteket illeti, ma pozitív az egyenleg, havi 2 millió tonnát termelünk ki és importálunk, havi 1,7 millió tonna felhasználása mellett, szénnel a probléma az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint megoldódott. Hozzátette: ami a földgáztartalékokat illeti, azok teljesen elegendőek a fűtési szezon nyugodt lebonyolításához.
Smihal az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szénhelyzettel és fenyegető energiaválsággal kapcsolatos jelentésére reagálva hangsúlyozta, hogy az energiarendszer stabilitásának biztosítása érdekében a kormány minden szükséges döntést azonnal meghoz. A kormányfő azt is megjegyezte, hogy az európai energiaválság ellenére Ukrajnában végrehajtják a helyi hatóságokkal az energiatarifákról kötött memorandumot. „A fűtési idény végéig nem változik a gáz és a távhő díja” – ígérte a miniszterelnök.
A szél helyett a szén volt Németország legfontosabb energiaforrása az év első felében, miközben heves viták dúltak az éghajlatváltozás elleni küzdelemről a szeptemberi parlamenti választásokra készülődve.
A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn közölte, hogy a Németországban megtermelt 258,9 milliárd kilowattóra villamos energia több mint felét, 56 százalékát hagyományos forrásokból, például szén, földgáz vagy atomenergia felhasználásával állították elő. Az ily módon megtermelt 144,9 milliárd kilowattóra 20,9 százalékkal haladja meg a 2020 első fél évében mért 119,8 milliárd kilowattórát. Utóbbi százalékos arányban kifejezve a teljes mennyiség 48,1 százaléka volt. A megújuló energiák, mint a szél- és a napenergia, valamint a biogáz részaránya a teljes termelésben a tavalyi 51,9 százalékról (129,1 milliárd kilowattóra) 44,0 százalékra (114 milliárd kilowattóra) csökkent idén.
A jelentős visszaesés alapvetően arra vezethető vissza, hogy tavasszal szélcsendes volt az időjárás. Emiatt a szélenergiából származó áram mennyisége csak 57,1 milliárd kilowattóra volt, 21 százalékkal kevesebb a tavaly első félévi 72,3 milliárd kilowattórájánál. A hiányt elsősorban a széntüzelésű erőművekből származó energiával pótolták: a tavalyi 51,8 milliárd kilowattóra után idén január-júniusban 70,2 milliárd kilowattóra származott ebből a forrásból. A szélenergia részaránya 29,1 százalékról 22,1 százalékra csökkent, míg a széné 20,8 százalékról 27,1 százalékra ugrott az idei első fél évben az energiamixben.
A szén és a szélenergia után a földgáz volt a harmadik legfontosabb energiaforrás a villamosenergia-termelésben, 14,4 százalékos részesedéssel. A negyedik helyre az atomenergia került, 12,4 százalékkal.
A jelenleg érvényes törvények értelmében Németországban 2038-ra teljes egészében be kell szüntetni a szénerőművek működtetését, 2022-re pedig ki kellene vezetni az atomenergiát. Környezetvédelmi aktivisták és a zöld párt azt szorgalmazza, hogy 2038-nál előbb állítsák le a szénerőműveket az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyorsabb csökkentése érdekében.
A klímavédelmi törvény értelmében az olyan üvegházhatású gázok, mint például a szén-dioxid kibocsátását 2030-ig 65 százalékkal, 2040-re pedig legalább 88 százalékkal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest. Európa legnagyobb gazdaságának 2045-re klímasemlegessé kell válnia, azaz csak annyi üvegházhatású gázt bocsáthat ki, mint amennyit vissza tud nyerni.
A következő kormány számára az egyik legfontosabb kihívás az lesz, hogy miként, milyen intézkedésekkel valósítsa meg a jogszabályban rögzített célokat. Például hogyan tudják nagy mértékben növelni a szélerőműparkok területét anélkül, hogy túl nagy ellenállást váltanának ki a lakosság részéről.
A hőerőművek raktáraiban a széntartalékokat illetően némileg javult a helyzet az elmúlt napokban, de tartalékok szintje továbbra is rendkívül alacsony.
Az Ukrenergo villamosenergia-rendszer üzemeltetője közleménye szerint az elmúlt 10 napban 52,9 ezer tonna szenet szállítottak a hőerőművekbe, ellenben 49,9 ezer tonnát használtak fel.
„Az Energiaügyi Minisztérium által jóváhagyott, az üzemanyag tartalékok beszerzése ütemtervének megfelelően a hőerőművek raktáraiban 2,3-szor kevesebb szén van, mint amennyinek lennie kellene szeptember 6-án”, – áll a közleményben.
A szeptember 6-i reggeli adatok szerint hőerőművek raktáraiban 766 ezer tonna szén van, ami 6,4%-kal több, mint az előző héten, augusztus 30-án reggel (720 ezer tonna).
A gázszénkészlet 12,5%-kal nőtt augusztus 30-hoz képest – közel 540 ezer tonna, az antracit szén mennyisége pedig éppen ellenkezőleg, 5,8%-kal 226 ezer tonnára csökkent.
Ugyanakkor a hőerőművek átlagos napi villamos energia termelése 3%-kal, 83,9 millió kWh-ra csökkent az előző héthez képest.
Ukrajna tervei szerint 2023 végére teljese lekapcsolódik a Fehéroroszországgal és az Orosz Föderációval összekötött elektromos hálózatról – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
„A szovjet idők óta az ukrán elektromos hálózat az egyesített hálózat része, amelynek magában foglalja Fehéroroszországot és Oroszországot is. De mi szeretnénk „leválni” erről a hálózatról, és Ukrajna villamos energia hálózatát az európai hálózat integrált részévé tenni. Ezt 2023 végére tervezzük. Ezt követően a Fehéroroszországból származó áram bármilyen beáramlása fizikailag lehetetlenné válik” – nyilatkozta a Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszterrel folytatott tárgyalások után megtartott sajtótájékoztatón Kijevben. Kuleba megjegyezte, hogy ez a lépés hozzájárul Ukrajna, Európa és többek között Litvánia energiabiztonságához.
Landsbergis aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a belorusz villamos energiának hozzáférése van az ukrán piachoz, és ez hozzájárulhat a fehéroroszországi, veszélyesnek minősülő osztrovkai atomerőmű fejlesztéséhez.
