A templomépítésre szakosodott japán családi építőipari cég, a Kongo Gumi a világ legidősebb, ma is aktív vállalata, tevékenységeiket ugyanis már több mint 14 évszázada folytatják.
Még 578-ban egy Sigemicu Kongo nevű, akkoriban híres koreai építészt hívott meg Japánba Sotoku herceg, hogy építsen egy buddhista templomot a szigetországban – olvasható az Interesting Engineering riportjában.
Mivel a buddhizmus akkortájt még új vallásnak számított Japánban, nem voltak olyan mesteremberek, akik egy buddhista templom építését vagy építésének vezetését vállalták volna, ezért Kongót bízták meg a Shitenno-dzsi (A Négy Mennyei Király Temploma) megépítésével, amely még ma is áll a japán Oszaka városában.
Abban az időben Kongo egyik családtagja úgy döntött, hogy vállalkozást indít, amelyből végül a Kongo Gumi lett; azóta a vállalatot 40 generáción keresztül Kongo leszármazottai vezetik, akiknek a neveik és háttértörténeteik egy 17. századi, 3 méter hosszú tekercsben részletesen elolvashatók.
A vállalat hosszú életének kulcsa a buddhista templomépítési üzletág, amely a több millió hívő miatt megbízható támasznak bizonyult, és a vállalat bevételének 80 százalékát termelte. Tizennégy évszázadon át – egészen pontosan 1 443 éven keresztül – számos természeti katasztrófát, politikai és gazdasági válságot, sőt a második világháború alatt még két atombombát is sikerült túlélnie a vállalatnak, és működőképesek maradtak.
A Kongo Gumi pénzügyi nehézségekbe ütközött az 1980-as évek derekán: akkoriban a Japán Bank (BoJ) túlságosan alacsonyra szorította a kamatlábakat, és ez eszközbuborékot okozott, az alacsony kamatlábak ugyanis arra csábították a vállalatokat, hogy hatalmas összegű adósságokat vegyenek fel.
A pénzügyi buborék 1989-ben kipukkadt, és az eszközárak összeomlottak, a vállalatoknak csak adósságuk maradt. A Kongo Gumi is ezek közé a cégek közé tartozott, a pénzügyi helyzete hatalmas csapást szenvedett, de több mint két évtizeden át küzdöttek, végül 2006 januárjában a Takamatsu Construction Group leányvállalatává váltak.
Szlovákiában 2012 decembere óta nem nőttek olyan gyors ütemben az árak, mint júliusban: az árindex 3 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Júniusban még csak 2,9 százalék volt az éves infláció mértéke.
A legnagyobb árugrást az élelmiszerek, az üzemanyagok és az építőanyagok kategóriájában mérték, az év elején pedig a cigaretta árszintje dobbantott bő 16 százalékkal a jövedéki adó emelése miatt, s a közlekedésben is jelentős áremelések történtek.
Az élelmiszerek átlagára az elmúlt hónapban 2,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, meglepő, hogy júniushoz viszonyítva még júliusban is 0,4 százalékos ütemben folytatódott a drágulás, ekkora havi pluszra 15 éve nem volt példa.
A zöldség ára közel 13, az olajé és a zsíré több mint 7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de megugrott a kenyér, a tejtermékek, a hús és a tojás ára is.
Matej Hornák, az Erste Slovenská Sporitelna elemzője szerint az árvágtához a világjárvány okozta tavalyi lezárás is hozzájárult, mivel a lakosság akkor jóval visszafogottabban költekezett, idén viszont mintegy behozzák a 2020-ban elhalasztott vásárlásokat.
Fájó pont az az autósoknak az üzemanyagok 3,5 százalékos havi drágulása.
Év eleje óta a 95-ös oktánszámú benzin literje 24 százalékkal, a gázolajé pedig 22 százalékkal kerül többe (előbbi 1,43, utóbbi 1,26 euróba kerül literenként).
Valamennyi építőipari termék ára felfelé kúszik, legyen szó fáról, acélról, építőipari alapanyagról.
Becslések szerint idén a házépítés akár 20 százalékkal is drágulhat.
Az elmúlt havi 3,3 százalék után az infláció üteme az év végére megközelítheti a 4 százalékot, a jövő év elején pedig akár 4,5 százalékra is ugorhat, ha az energiaárak a jelenleg várt ütemben nőnek. A legnagyobb drágulás továbbra is az élelmiszerek és az üzemanyagok esetében várható – állítja Lubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője.
Az infláció ellenére a statisztikai adatok szerint Szlovákiában továbbra is rengeteg pénzt dobnak ki felesleges dolgokra.
A koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek ellenére tavaly tovább nőtt ez az összeg. Havonta fejenként átlagosan 65 eurót dobunk ki a szemétbe. A megvett áru, elsősorban az élelmiszerek 40 százalékát megy a kukába az elhamarkodott és átgondolatlan vásárlások miatt – nyilatkozta a pozsonyi Új Szónak Lenka Buchláková, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság elemzője.
