Az Európai Unió jelentősen csökkentette az orosz energiaforrások importját, de továbbra is havi 1,5 milliárd eurót fizet az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokért, jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Von der Leyen az Európai Unió korábbi, az orosz fosszilis tüzelőanyagok teljes elutasításáról szóló döntését egy „új korszak” kezdetének nevezte – Európa Oroszországtól való teljes energiafüggetlenségének időszakának.
„Sokan kételkedtek abban, hogy ez lehetséges. De a számok magukért beszélnek. Ma az orosz gázimport – mind a cseppfolyósított, mind a vezetékes gázé – 45%-ról 13%-ra, a szénkészletek 51%-ról nullára, a nyersolajimport pedig 26%-ról 2%-ra esett vissza” – mondta. Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az orosz energiaimport csökkenése jelentősen csökkentette Oroszország költségvetési bevételeit, amelyeket az Ukrajna elleni háborújára fordít.
„A teljes körű invázió kezdetén az EU havi 12 milliárd eurót fizetett Oroszországnak a fosszilis tüzelőanyagokért. Most ezt az összeget havi 1,5 milliárd euróra csökkentették – bár ez még mindig túl sok. A célunk az, hogy ezt a számot nullára csökkentsük” – hangsúlyozta von der Leyen.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió jelentősen csökkentette az orosz energiaforrások importját, de továbbra is havi 1,5 milliárd eurót fizet az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokért, jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1764953880 [modified] => 1764918064 ) [title] => Ursula von der Leyen: az EU továbbra is havi 1,5 milliárd eurót fizet Oroszországnak fosszilis tüzelőanyagokért [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=66169&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 66169 [uk] => 66093 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 66094 [image] => Array ( [id] => 66094 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large.jpg [original_lng] => 100677 [original_w] => 939 [original_h] => 613 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large-300x196.jpg [width] => 300 [height] => 196 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large-768x501.jpg [width] => 768 [height] => 501 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large.jpg [width] => 939 [height] => 613 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large.jpg [width] => 939 [height] => 613 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large.jpg [width] => 939 [height] => 613 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large.jpg [width] => 939 [height] => 613 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1764910864:12 [_thumbnail_id] => 66094 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1661 [_algolia_sync] => 557438202002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 179 [1] => 36216 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => orosz energia ) ) [1] => Array ( [id] => 66103 [content] =>
Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa történelmi jelentőségűnek nevezte az EU döntését, miszerint 2027 végéig leállítja az orosz gázimportot, és megfogadta, hogy a blokk soha többé nem fog Oroszország energiaügyi zsarolásához folyamodni, jelentette ki az energiaügyi biztosa szerdán, írta a Jevropejszka Pravda.
Jørgensen hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin fegyverként használja az energiát az EU ellen, és a profitot egy szörnyű háború finanszírozására fordítja Ukrajna ellen.
„Ma azt mondjuk: »Elég! És soha többé!«. Soha többé nem térünk vissza az Oroszországtól való veszélyes függőséghez. Az instabil ellátáshoz és a piaci manipulációhoz. Az energiazsaroláshoz és a gazdasági kiszolgáltatottsághoz”, jelentette ki az EU energiaügyi biztosa.
Elmondta, hogy az EU ehelyett „egy új jövőt, az energiabiztonságot és a függetlenséget választja Európa számára”.
„Ez egy olyan változás, amelyre Európa készen áll. Ez egy olyan lépés, amelyet készen állunk megtenni. A fokozatos kivezetés óvatos, fokozatos és összehangolt lesz” – hangsúlyozta Jørgensen.
[type] => post [excerpt] => Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa történelmi jelentőségűnek nevezte az EU döntését, miszerint 2027 végéig leállítja az orosz gázimportot, és megfogadta, hogy a blokk soha többé nem fog Oroszország energiaügyi zsarolásához folyamodni, jelent... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1764800280 [modified] => 1764787195 ) [title] => EU-biztos: az EU soha többé nem fogja hagyni, hogy Oroszország olajjal és gázzal zsarolja [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=66103&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 66103 [uk] => 66096 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 66097 [image] => Array ( [id] => 66097 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg [original_lng] => 6395 [original_w] => 300 [original_h] => 168 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg [width] => 300 [height] => 168 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg [width] => 300 [height] => 168 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg [width] => 300 [height] => 168 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg [width] => 300 [height] => 168 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg [width] => 300 [height] => 168 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg [width] => 300 [height] => 168 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1764779999:12 [_thumbnail_id] => 66097 [_edit_last] => 12 [views_count] => 752 [_algolia_sync] => 554029367002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 179 [1] => 26719 [2] => 40674 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => orosz gáz [2] => orosz olaj ) ) [2] => Array ( [id] => 66053 [content] =>
Alternatív megoldást keres az Európai Bizottság Ukrajna sürgős finanszírozására, mivel az Európai Központi Bank nem hajlandó biztonsági hátteret biztosítani a 140 milliárd eurós ukrajnai hitelhez. A frankfurti székhelyű uniós központi pénzintézet szerint a gigahitelfelvétel tiltott finanszírozás lenne, ezért nemet mondtak Ursula von der Leyennek.
A Világgazdaság a Financial Times információira hivatkozva írt arról: az Európai Központi Bank megtagadta, hogy pénzügyi hátteret biztosítson egy 140 milliárd eurós Ukrajnának szánt kifizetéshez. Több tisztviselő szerint a frankfurti székhelyű uniós központi pénzintézet arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Bizottság javaslata sérti a jegybank mandátumát, pontosabban az uniós szerződésben foglalt monetáris finanszírozási tilalmat – írta a brit üzleti lap.
Euro sign at European Central Bank headquarters in Frankfurt, Germany with dark dramatic clouds symbolizing a financial crisis
A Világgazdaság beszámolója szerint a bank ezzel keresztül húzta az Európai Unió terveit arra, hogy a befagyasztott orosz vagyonokból háborús jóvátételi hitelt bocsásson ki Ukrajna számára, amely azért is fogytán van a pénznek mivel az amerikai kormány visszalépett a finanszírozásától, az EU pedig azért lépne az amerikaiak helyébe, hogy az ukránok ne veszítsék el az Oroszország elleni háborút.
Az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság javaslata szerint Ukrajnának csak akkor kellene törlesztenie a hitelt, ha Oroszország jóvátételt fizetne Kijevnek, és azt tervezik, hogy az uniós országok állami garanciákat nyújtanának annak érdekében, hogy a 140 milliárd eurós hitelt a tagállamok közösen fizessék vissza.
A bizottság tisztviselői azért fordultak az Európai Központi Bankhoz, mert úgy látják, a tagországok nem tudnák szükség esetén elég gyorsan előteremteni a forrásokat, ami piaci feszültséget okozhat.
A Világgazdaság cikke emlékeztet: az Európai Unió a háború kezdete óta mintegy 210 milliárd eurónyi orosz vagyont fagyasztott be és ennek a legnagyobb részét az Euroclear belga értékpapírletéti központ őrzi.
Az Európai Központi Bank azonban azt közölte a bizottsággal: lehetetlen, hogy az Euroclear számára úgynevezett végső hitelezőként lépjenek fel, belső elemzésük ugyanis arra jutott, hogy az Európai Bizottság javaslata gyakorlatilag a kormányok közvetlen finanszírozásával lenne egyenértékű, hiszen a központi bank fedezné a tagállamok pénzügyi kötelezettségeit. Márpedig a monetáris finanszírozást az EU-szerződések tiltják, mivel bizonyítottan magas inflációt és a jegybanki hitelesség csökkenését okozza.
Az Európai Bizottság így alternatív megoldásokon dolgozik, amelyek ideiglenes likviditási hátteret biztosíthatnának a 140 milliárd eurós hitel mögé – közölték a források a brit üzleti lappal. Az Európai Bizottság szóvivője a beszámoló szerint elmondta, hogy október vége óta szoros kapcsolatban vannak a központi bankkal, amely – mint fogalmaztak – „aktívan részt vett minden, a hiteljavaslattal kapcsolatos egyeztetésben”.
A tudósítás szerint az ügy előzménye, hogy Belgium a hitel ellen foglalt állást, arra hivatkozva, hogy ha az orosz eszközöket feloldanák, és Moszkva visszaigényelhetné őket, az Euroclear nem tudná azonnal visszafizetni a pénzt.
Bart De Wever belga miniszterelnök elhibázottnak nevezte az EU tervét, és követelte, hogy a többi 26 tagállam vállaljon jogilag kötelező, feltétel nélküli, visszavonhatatlan, azonnal érvényesíthető, egyetemleges garanciát a hitel visszafizetési kockázatának megosztására.
A belga kormányfő szerint erre még a december 18-i EU-csúcs előtt szükség van, ahol a vezetőknek dönteniük kell arról, hogyan finanszírozza tovább az EU Ukrajnát. Bart De Wever érvelése szerint a tagállami garanciákra és pénzügyi védőhálóra azért van szükség, mert ha az orosz eszközöket befagyasztva tartó EU-szankciókat hirtelen megsemmisítenék, akkor az Euroclearnek azonnal vissza kellene fizetnie a pénzt Moszkvának. Belgium attól tart, hogy egy esetleges washingtoni–moszkvai békemegegyezés hatályon kívül helyezheti az EU-szankciókat, ami előidézné a visszafizetési kötelezettséget.
A szankciókat ugyanis félévente egyhangú döntéssel kell meghosszabbítani, és néhány ország többször ellenezte már a megújítást – olvasható a Világgazdaság beszámolójában.
Az Európai Unió külkereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben 2025 harmadik negyedévében 40,8 milliárd euróra csökkent, ami az év eleji kiemelkedő, 81,2 milliárd eurós többlethez képest jelentős visszaesés.
Egyre inkább úgy alakulnak a külkereskedelmi folyamatok, ahogy Donald Trump amerikai elnök szeretné. Az Európai Uniónak ugyanis folyamatosan csökken a mérlegtöbblete az Egyesült Államokkal szemben.
Az Eurostat adatai szerint 2025 harmadik negyedévében az EU 40,8 milliárd eurós áruforgalmi többletet regisztrált az Egyesült Államokkal szemben
Ez 13,3%-os csökkenést jelent a második negyedévi 47,1 milliárd eurós többlethez képest,
és jelentős, 49,7%-os visszaesést az első negyedévi 81,2 milliárd eurós többlethez viszonyítva.
Az első negyedév kiemelkedett a többi közül, mivel az Egyesült Államok felől várható vámok fényében az export az USA-ba élesen növekedett.
2025 harmadik negyedévében az EU áruforgalmi többletet ért el a vegyi anyagok és kapcsolódó termékek, a gépek és járművek, egyéb feldolgozott termékek, valamint az élelmiszer- és italcikkek területén.
Ezzel szemben hiányt mutattak az energia, a nyersanyagok és egyéb árucikkek területén.
A vegyi anyagok és kapcsolódó termékek többlete a második és harmadik negyedévben csökkent (második negyedév: 24,7 milliárd euró, harmadik negyedév: 23,0 milliárd euró),
miután az első negyedévben csúcsot ért el (54,1 milliárd euró többlet), az Egyesült Államok várható vámjai miatt.
A Kyiv Independent részére küldött e-mailben Irina Mudra, az ukrán elnöki hivatal jogi ügyekért felelős vezetőhelyettese szerint az eszközök tartós befagyasztása vagy épp alkualapként használása csak a konfliktus elhúzódását segíti. A befagyasztott orosz eszközök azután kerültek említésre a 28 pontos amerikai béketerveben, hogy az Európai Unió nem volt képes megállapodni az ezen források által fedezett 140 milliárd eurós jóvátételi hitelről Ukrajna számára.
Az amerikai béketerv szerint az összeg egy részét egy amerikai-orosz befektetési alap kapná, ám Mudra szerint ez alapvetően helytelen mind jogi, mind elvi értelemben. A hétvégén tető alá hozott, ukrán és európai álláspontot is tartalmazó 19 pontos béketervből sajtóhírek szerint kikerült a hivatkozás a befagyasztott eszközökre, és időközben arról is érkeztek hírek, hogy Ukrajna hajlandó elfogadni a módosított béketervet, igaz egyes részletek még kidolgozásra várnak.
Bár nem világos, hogy a legújabb terveknek részét képezik-e a befagyasztott eszközök, Mudra úgy véli, hogy Ukrajna jogosan formál azokra igényt Oroszország nemzetközi jogot sértő agressziója után. Szerinte a nemzetközi jog alapján az orosz vagyon már most is Ukrajnát illeti.
Két évre fedezhetné Ukrajna kiadásait a jóvátételi hitel
Az ukrán költségvetés a következő években óriási hiánnyal néz szembe, aminek befoltozása Európára vár, miután Donald Trump amerikai elnök minden támogatást megvont az országtól. Ursula von der Leyen bizottsági elnök november 17-én a tagállamoknak írt levele szerint Ukrajnának a következő két évre 83,4 milliárd euró katonai és 52,3 milliárd euró makro-financiális támogatásra van szüksége, amire az egyik opció a jóvátételi hitel lehet.
Mudra szerint a jóvátételi hitel elfogadása közelebb hozhatja a békét, hiszen ekkor Ukrajna hosszútávú katonai és pénzügyi háttérrel rendelkezhet. A háború kezdetén mintegy 300 milliárd dollárnyi, az orosz jegybankhoz kapcsolódó vagyont fagyasztottak be, aminek a nagy része, mintegy 185 milliárd euró Belgiumban van. Ez az összeg ugyanakkor még mindig kevésnek tűnik a Világbank becsléséhez képest, mely szerint Ukrajna újjáépítése 524 milliárd dollárba kerülhet.
Az ukrán ellenzéki párt, a Holos képviselője, Inna Szovszun szerint sokan kérdezik, hogy hogyan gyakorolhatnának további nyomást Oroszországra, hogy befejezze háborúját Ukrajna ellen, pedig erre a legjobb eszközt az orosz eszközök jelenthetik.
A 2026-os költségvetés kötelezettségvállalási előirányzata 192,8 milliárd euró, míg a teljes kifizetési előirányzat 190,1 milliárd euró.
Az Európai Unió Tanácsa hétfőn hivatalosan elfogadta az EU 2026-os költségvetését, amelynek összege 192,8 milliárd euró, számolt be az Európai Unió Tanácsának sajtószolgálata november 24-én, hétfőn.
„Ma megtettük az utolsó lépést egy fenntartható és stabil uniós költségvetés biztosítása felé, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jövőre is folytassuk közös prioritásaink végrehajtását. Ez a költségvetés, amely olyan prioritásokat foglal magában, mint a védelem, a migráció, a versenyképesség és a felkészültség (válsághelyzetekre-szerk.), lehetővé teszi számunkra, hogy határozottan reagáljunk az európai polgárok igényeire. Ugyanakkor előre beterveztük azt a rugalmasságot, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megbirkózzunk a kibontakozó válságokkal” – mondta Mikola Wammen, az EU Tanácsának jelenlegi elnökségét ellátó Dánia pénzügyminisztere.
A 2026-os költségvetés kötelezettségvállalásainak teljes összege 192,8 milliárd euró, míg a kifizetések teljes összege 190,1 milliárd euró.
A Európa Tanács közleménye kiemelte, hogy a hosszú távú pénzügyi keret jelenlegi kötelezettségvállalásaira vonatkozó kiadási felső határokon belül 715,7 millió eurót különítettek el tartalékként, lehetővé téve az EU számára, hogy reagáljon az előre nem látható körülményekre.
A költségvetést véglegesen az Európai Parlament általi elfogadását követően fogadják el. Erre várhatóan november 26-án kerül sor.
Az Európai Unió komoly problémával szembesült a tömeges újrafegyverkezési tervét illetően: a védelmi szektor nem tud elég gyorsan képzett személyzetet toborozni ahhoz, hogy kielégítse a blokk növekvő igényeit. Válaszul az Európai Bizottság tervet terjesztett elő, amelynek célja közel 600 000 munkavállaló átképzése a védelmi iparban betöltendő állásokba, jelentette az Euronews. A nagyszabású továbbképzési terv az EU védelmi iparának átalakítására vonatkozó ütemterv része.
Ennyi sok ember átképzésének szükségessége rávilágít a képzett munkaerő súlyos hiányára. Egy névtelen Európai Bizottsági tisztviselő szerint ez „komoly akadályt” jelent. „Biztosítanunk kell a védelemhez szükséges készségeket. A képzett személyzet hiánya kemény konkurenciához vezetett mind az ágazaton belül, mind természetesen az ágazatok között” – mondta a tisztviselő az Euronewsnak adott kommentárjában.
A helyzet részben annak eredménye, hogy az EU tagállamai évtizedek óta kevés befektetést vontak be a védelmi ágazatban.
A termelési kapacitás felgyorsítása érdekében az Európai Bizottság bejelentette egy úgynevezett „Tehetségplatform” létrehozását. Ez a platform a kettős tevékenységű kis- és középvállalkozásoknál, a védelmi iparban, a startupokban és a növekvő vállalatoknál (scale-up) a gyakornoki programok támogatását célozza.
Az Európai Unió célja, hogy az évtized végére európai felszereléssel fegyverkezzen fel. Brüsszel becslései szerint addigra Oroszország képes lehet egy másik európai ország megtámadására, így kritikus fontosságú saját védelmi bázisának gyors fejlesztése.
Hetek óta ismeretlen eredetű katonai drónok garázdálkodnak a belga légtérben és bénítják meg az ország repülőtereit, miközben Oroszország már nyíltan fenyeget: azt mondják, súlyos következmények jönnek, ha Belgium úgy dönt, hogy jogtalanul elveszi a nála biztonságba helyezett orosz jegybanki vagyont. A belgák komolyan veszik a fenyegetést, már a nemzetbiztonsági tanácsuk is tárgyalta a sorozatos drónészlelések ügyét. Az unió vezető politikusai nagy erővel azon munkálkodnak, hogy rávegyék a belga kormányt az országban található befagyasztott orosz vagyon végleges elkobzására, hogy abból lehessen tovább finanszírozni Ukrajna háborús részvételét, mielőtt az csődbe jutna. Belgium ellenáll a nyomásgyakorlásnak, az országban el akarják kerülni, hogy a biztonságukat és anyagi helyzetüket kockára téve velük fizettessék meg a háború árát.
Komoly háttere van a fenyegetésnek
A belga közvélemény az elmúlt hetekben szokatlan fenyegetésről olvashatott: idegen drónok ólálkodnak az égen a legfontosabb katonai támaszpontjaik körül, köztük a Kleine-Brogel támaszpont körül is, ahol amerikai taktikai nukleáris fegyvereket is tárolnak. Az esetek miatt Brüsszelben és Liége-ben is lezártak a repülőterek kifutópályáit, járatok százait törölték vagy irányították át, éjszakára pedig sok utas rekedt a reptéri terminálokban.
A belga védelmi miniszter szerint a katonai bázis fölött megjelent pilóta nélküli eszközök célzott, professzionális felderítő művelet benyomását keltették, nem hobbidrónozásét.
A hirado.hu-nak névtelenül nyilatkozó belga repülőtéri biztonsági forrás szerint a belga repülőtereken olyan biztonsági protokollok működnek, amelyek az arra tévedő polgári drónok fölött fél perc elteltével átveszik az irányítást, ha azok nem reagálnak a figyelmeztetésekre, majd a földre kényszerítik azokat.
A tény, hogy a legutóbbi behatolások során mindez nem sikerült, azt valószínűsíti, hogy elektronikai zavarástól védett, katonai felhasználásra is alkalmas drónok követhették el a behatolásokat – mondta forrásunk.
A belga Nemzetbiztonsági Tanács rendkívüli tanácskozást hívott össze, a hadsereg pedig elkezdte sürgősen megerősíteni a drónellenes képességeit és kulcsfontosságú létesítményeit: a támaszpontok, energiaközpontok és a repülőterek védelmét.
A Brussels Times az orosz TASZSZ hírügynökségre hivatkozva néhány napja arról számolt be, hogy az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) nyílt üzenetben figyelmeztette Belgiumot, hogy felelősségre fogják vonni és komoly következményei lesznek, ha az ott tartott orosz állami vagyoneszközöket elkobozzák.
Nem akarja elkobozni az orosz vagyont a belga Euroclear
A történet kulcsszereplője egy belga pénzintézet, az Euroclear. A francia Le Monde a napokban készített cikket megszólaltatva a világszerte 42 ezer milliárd eurónyi értékpapírt kezelő intézet vezetőjét. Az Euroclear 193 milliárd eurónyi orosz vagyont tart ellenőrzése alatt, melyek legnagyobb része orosz jegybanki vagyon.
A 2022-es ukrajnai invázió után az EU csak befagyasztotta a területén található orosz tartalékokhoz való hozzáférést, de az végleges elkobzásra eddig nem tett lépéseket. Ukrajna anyagi nehézségei miatt azonban megváltozott a brüsszeli politika.
Az egyik legutóbbi terv – amelyet a Le Monde szerint Friedrich Merz német kancellár és Ursula von der Leyen bizottsági elnök is támogat – egy kb. 140 milliárd eurós hitel biztosítása Ukrajna számára, amelyet papíron nem az uniós adófizetők, hanem az orosz vagyon hozama és jövőbeli jóvátételi pénzek fedeznének.
Azonban hiába az ambiciózus tervek, a pénzről – jogilag és technikailag is – a belga Euroclear rendelkezik. Az intézmény vezetője, Valérie Urbain pedig minden interjúban ugyanarra figyelmeztet: Az orosz jegybanki vagyon szuverén állami eszköz, amely elkobzása ellentétes a nemzetközi joggal.
Urbain a Le Monde cikkében kifejtette elképzelhető, hogy az EU olyan megoldást akar áterőltetni, amely felrúgja az Euroclear törvényi és letétkezelői kötelezettségeit, ebben az esetben pedig elképzelhetőnek tartja, hogy pert indítsanak az uniós intézményekkel szemben.
Az előkészületeket már részben megtették, jogi csapatukat az elmúlt években eredetileg tízfős stábjukról kétszáz főre bővítették. A belga miniszterelnök, Bart De Wever is ellenzi a terveket.
„Legális ez? Nem egyértelmű. Nincs rá precedens” – mondta a kormányfő, rámutatva, hogy még a második világháború alatt sem kobozták el a központi bankok eszközeit, így ha az ügy bíróságra kerülne Belgiumnak kellene fizetnie.
„Nem vagyunk képesek, és nem is akarunk 140 milliárd eurót kifizetni” – figyelmeztetett De Wever aki azt követeli, hogy inkább a 27 tagállam garantálja az összeget gazdasági súlyukkal arányosan. „Megkérdeztem kollégáimat, hogy ki hajlandó ezt vállalni, de nem találkoztam túl nagy lelkesedéssel” – mondta a belga miniszterelnök.
Ukrajna már csődben van, ezért kell a pénz
A negyedik éve háborút vívó Ukrajna az Egyesült Államok támogatásának eltűnésével az eddigiektől is kiszolgáltatottabb anyagi helyzetbe került. A Fitch Ratings hitelminősítő friss döntésével gyakorlatilag fizetésképtelenné nyilvánította az országot, amikor az adósságosztályozási skáláján minősítésre alkalmatlan besorolást adott Ukrajnának.
Indoklásában a Fitch kiemelte, hogy Ukrajna már idén júniusban sem teljesítette egy 2,6 milliárd dollár értékű kötvény 665 millió dolláros esedékes részletfizetését.
A háború negyedik évében a védelmi kiadások már közel 71 milliárd dollárra rúgnak, miközben a gazdaságot a lerombolt infrastruktúra, a katonai helyzet romlása és a tömeges elvándorlás is terheli.
A kijevi kormány az új korrupciós botrányok közepén most épp egy olyan időszakban akar újabb százmilliárdos európai segítséget, amikor a korrupciós ügyek miatt a bizalom megrendült.
A Politico értesülései szerint az Európai Bizottság gazdasági biztosa, Valdis Dombrovskis azzal érvelt a miniszterek előtt, hogy Ukrajna legkésőbb áprilisig bírhatja anyagilag, ha nem érkezik további nyugati pénzügyi segítség.
Ha áprilisig nincs új forrás, akkor az önkormányzati és újjáépítési források visszavágása következik, majd azok után Ukrajna az állami dolgozók, a nyugdíjak és a katonai bérek kifizetését sem tudná teljesíteni.
Ugyan a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hajlandó lenne egy nagyjából 8 milliárd dolláros újabb hitelcsomagot biztosítani, de a Politico szerint annak feltétele, hogy az EU ténylegesen elkötelezze magát a nagyobb, orosz vagyonra épülő hitel mellett – ez adná a garanciát arra, hogy Ukrajna képes lesz törleszteni.
Visszaüthet a lépés
Kijev és az uniós vezetők hiába sürgetik a pénzt, a döntés a belgák kezében van, akik pontosan látják, hogy az orosz vagyon elkobzására súlyos válaszok érkezhetnek. A katonai fenyegetés mellett reális forgatókönyv az is, hogy Oroszország több tízmilliárd euró értékben foglalja le a határain belül lévő európai vagyont.
Közben kínai, arab és más távoli tőkeközpontok árgus szemmel figyelik, mi történik az orosz jegybanki vagyonnal. Ha Európa szuverén állami tartalékokhoz nyúl, az azt üzeni: politikai okokból bármely más állam befektetői is elveszíthetik vagyonukat.
A folyamat végén sokkal kevesebb tőke érkezhet az euróövezetbe, sokan pedig a már itt lévő tőkét kimenekítése mellett dönthetnek, ami tovább súlyosbítaná az így is nagy gondokkal küszködő európai gazdaság állapotát.
Szeptemberben az Európai Unió országai 830 millió eurót költöttek orosz gázra – ez a legalacsonyabb összeg 2023 augusztusa óta. 2025 szeptemberében az Európai Unió a 2023 augusztusa óta minimális összeget fizetett az orosz vezetékes és cseppfolyósított földgázért. Ezt bizonyítják az Eurostat adatai.
Szeptemberben az EU összesen 830 millió euró értékben importált orosz gázt. A vezetékes gázvásárlások 478 millió eurót tettek ki. Ezenkívül szeptemberben az uniós országok 352 millió eurót fizettek az orosz LNG-ért, ami a legalacsonyabb összeg 2023 augusztusa óta.
Megjegyezték, hogy a Török Áramlat gázvezeték továbbra is az egyetlen aktív útvonal az orosz vezetékes gáz Európába történő szállítására.
Ukrajna 5,9 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól, amelynek segítenie kell az ország makroszintű pénzügyi stabilitásának fenntartását a háborús kihívások közepette – jelentette ki csütörtökön Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint kormányfő megjegyezte, hogy a gazdasági segély új részlete két forrásból származott: 4,1 milliárd eurós ERA-kölcsön, amely egy 18 milliárd eurós, befagyasztott orosz vagyonból származó bevételekből finanszírozott program utolsó részlete, jó példa arra, hogyan kezd Oroszország megfizetni a bűneiért; 1,8 milliárd euró – az Ukrajna-kereten belül. Ez megerősítést nyújt arról, hogy Ukrajna magabiztosan halad a reformok és az európai integráció útján – tette hozzá.
„Mindkét döntés Ukrajna és az EU közötti stratégiai partnerség és bizalom eredménye. Hálás vagyok Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, valamint Valdis Dombrovskis és Marta Kos európai biztosoknak vezető szerepükért és Ukrajna iránti rendíthetetlen támogatásukért” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Szerinte ezeknek az alapoknak segíteniük kell a makroszintű pénzügyi stabilitás fenntartását még a háborús kihívások közepette is – ez a legnagyobb összeg Európában a második világháború óta.
„Ezek az alapok megmentett életekről, helyreállított infrastruktúráról és megerősített gazdaságról szólnak. Ez azt jelenti, hogy több belső erőforrást tudunk a legfontosabbra – a védelemre – irányítani. Európa Ukrajna mellett áll. Az agresszor mindenképpen megfizet. Az igazság győzedelmeskedni fog” – tette hozzá Julija Szvirideno.
