Októberben az orosz fosszilis energiahordozók exportja a teljes körű ukrajnai támadás kezdete óta a legalacsonyabb szintre süllyedt. A visszaesés már második hónapja tart, és komoly csapást mérhet az agresszornak számító ország gazdaságára. Erről a wiadomosci.onet számolt be.
A Tiszta Levegő és Energia Kutatóközpont (CREA) adatai szerint 2025 októberében Oroszország napi 524 millió euró értékben exportált fosszilis tüzelőanyagot – ez 4%-kal kevesebb, mint szeptemberben. A visszaesésben szerepet játszottak az ukrán támadások és a nemzetközi szankciók is.
A legnagyobb vásárlók Kína (5,8 milliárd euró), India (3,1 milliárd euró) és Törökország (2,7 milliárd euró) voltak.
Az Egyesült Államok októberben szankciókat vezetett be a Rosznyefty és a Lukoil ellen, arra hivatkozva, hogy Oroszország „nem tanúsít valódi hajlandóságot a békefolyamatban való részvételre az ukrajnai háború lezárása érdekében”. Ennek hatására várhatóan Kína, Törökország és India is csökkentheti orosz olajimportját.
Az EU októberben 1,1 milliárd euró értékben vásárolt orosz fosszilis energiát. A legnagyobb importőrök Magyarország és Szlovákia voltak, amelyek vezetékes földgázt és kőolajat szereznek be a Barátság kőolajvezetéken keresztül.
Franciaország és Belgium cseppfolyósított földgázt vásárolt 209 millió, illetve 158 millió euró értékben.
Októberben az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a 19. szankciócsomagot is, amely teljes tilalmat vezet be az orosz LNG importjára 2027 januárjától, illetve további korlátozásokat tartalmaz a Rosznyefty és a Gazprom Nyefty ellen.
Oroszország olajtermékeinek exportja a 2022-es év eleje óta a legalacsonyabb szintre zuhant, miután több finomító leállt, és nyugati szankciók tovább szigorodtak – számolt be a Bloomberg a Vortexa elemzőcég adataira hivatkozva.
A hónap első 26 napjában a tengeri úton szállított olajtermékek mennyisége napi 1,89 millió hordó körül alakult, ami a teljes háború kezdete óta a legalacsonyabb érték. Bár a dízelexport kissé nőtt, az összmennyiség jelentősen visszaesett az olaj- és olajtermék-szállítások csökkenése miatt a balti kikötőkből – különösen az Uszty-Luga exportközpont elleni támadások után.
Az export visszaeséséhez több tényező is hozzájárult:
az ukrán dróntámadások az orosz finomítók és energetikai létesítmények ellen,
a Rosznyefty és a Lukoil elleni szigorúbb szankciók,
a fizetési és szállítási logisztika bonyolódása az új amerikai szankciók előtt, amelyek november 21-én lépnek életbe.
Jelenleg a dízelkivitel viszonylag stabil, mivel a fő vásárlók – Törökország és afrikai országok – földrajzilag közel vannak, így az orosz hajók még a szankciók életbe lépése előtt képesek teljesíteni a szállításokat. Ezzel szemben az Ázsiába irányuló olaj- és fűtőolaj-export a hosszabb útvonalak miatt kudarcba fulladhat.
Az Indonéz Pálmaolajtermelők Szövetsége (GAPKI) csütörtökön közzétett információi szerint január végén Indonéziában a pálmaolajkészletek 13,98%-kal nőttek az előző hónaphoz képest. Ez annak ellenére történt, hogy a termelés csökkent, és az export négyhavi minimumra esett – számol be az AgroReview.
Indonézia, amely a világ legnagyobb pálmaolajtermelője, januárban 1,96 millió metrikus tonna olajipari terméket exportált, beleértve a finomított pálmaolajat. Ez a szám alacsonyabb, mint a decemberben exportált 2,06 millió tonna. Megjegyzendő, hogy az export 30%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest.
A GAPKI szerint az export csökkenése a kulcsfontosságú vásárlók, például India, Kína és Pakisztán keresletének csökkenésével hozható összefüggésbe.
