Legkorábban augusztusban lépnek életbe azok az új szabályok, amelyek megtiltják az ukrán mezőgazdasági termékek a hivatalosan megállapított minimális ár alatti exportját, jelentette be Mihajlo Szokolov mezőgazdasági miniszter-helyettes, számolt be az RBC-Ukrajina a Reutersre hivatkozva. Elmondása szerint az új exportárak mechanizmusa a búzára, kukoricára, napraforgóolajra, szójára, repcére és egyéb mezőgazdasági termékekre terjed ki.
Az ukrán kormány számításokat készített számos mezőgazdasági termék minimális exportárának megállapítására a költségvetési bevételek növelése érdekében. Az új szabályok értelmében a minimálisan megengedhető exportárak alapjai az Állami Vámszolgálat adatai, az előző havi szállítási feltételek figyelembevételével és 10 százalékos kedvezmény igénybevételével alakulnak majd ki.
„Nem számítok arra, hogy ez augusztus előtt megtörténik” – mondta Szokolov az elemzőkkel és kereskedőkkel folytatott online találkozóján.
Az ukrán parlament májusban fogadta el az új szabályokat bevezető törvénymódosításokat, Szokolov pedig bejelentette, hogy a törvény július 1-jén lép hatályba. A minimálár meghatározása mechanizmusának elindításához azonban még számos kormánydokumentumot kell elfogadni, de az új eljárások életbe lépésének konkrét időpontját még nem tűzték ki.
Küzdelem a gabona „fekete” exportja ellen
Májusban a Legfelső Tanács két törvényt fogadott el, amelyek célja a „fekete” gabonaexport és a devizabevételek vissza nem térítése elleni küzdelem. Az új törvény tiltja a minimálisan megengedhető exportáraknál alacsonyabb áron történő kivitelét. Az Ukrán Nemzeti Bank szerint 2023 szeptemberéig az exportőrök körülbelül 8 milliárd dollárnyi devizabevételt nem utaltak vissza Ukrajnába.
2023 novemberétől az Ukrán Nemzeti Bank felére, 90 napra csökkentette a mezőgazdasági termékek exportőrei számára a devizabevételek megtérítési idejét, ami havonta több száz millió dollárral növelte a devizabevételeket.
Emlékeztetőül, a Verhovna Rada elfogadta a 10168-2. és a 10169-2. számú törvénytervezeteket, amelyek módosították az Adó- és Vámkódexeket, hogy tökéletesítsék bizonyos áruk exportjának műveleteit. Ezek a dokumentumok meghatározzák a mezőgazdasági termékek, különösen a gabona és az olajos növények minimális exportárait.
Ukrajna Agrárpolitikai és Élelmezésügyi Minisztériuma arra számít, hogy a törvények végrehajtása hatékony mechanizmusokat hoz létre a gabona- és olajnövények árnyékexportjának leküzdésére. A minimálárakat a minisztérium minden hónap 10-én határozza meg a kidolgozott módszerek alapján.
Az Állami Vámszolgálat adatai szerint Ukrajna májusban 5,5 millió tonna gabonát exportált, ami 2 millió tonnával több, mint a tavalyi év azonos időszakában – írta az Agrárpolitikai Minisztérium. Májusban Ukrajna 1,65 millió tonna búzát, 0,2 millió tonna árpát és 3,7 millió tonna kukoricát exportált. Ez ugyan 12%-kal kevesebb az előző hónaphoz képest, de így is 2 millió tonnával haladja meg a 2023. májusi eredményt (éves szinten – 1,6-szeres növekedés).
Az agrárpolitikai minisztérium júniusban azt helyezte kilátásba, hogy Ukrajna jövőre több mint 60 millió tonna gabonát és olajos növényt, valamint ezek feldolgozási termékét exportálhatja.
A gabonatermelők ellenzik a minimálárakat
Az Ukrán Gabonaszövetség felszólítja az államfőt és a kormányt, hogy függesszék fel a mezőgazdasági termékekre vonatkozó minimális exportárak mechanizmusának végrehajtását, megjegyezve, hogy az negatív hatással lesz az exportőrök kötelezettségeik teljesítésére, és aláássa a nemzetközi partnerek bizalmát. A Gabonaszövetség arra figyelmeztet, hogy az új szabályok megnehezítik az exporttevékenységek tervezését és finanszírozását, valamint csökkentik az ukrán áruk versenyképességét a világpiacon.
Az Ukrán Gabonaszövetség közleménye szerint a minimális exportárak bevezetése az Ukrajnából érkező gabonaexport jelentős csökkenéséhez vezet, és kárt okoz a mezőgazdasági termelőknek.
„A gabonapiacon erős a verseny, a kereskedők és exportőrök a lehető legmagasabb árat kínálják a termelőknek, ami a logisztikát és a biztosítást is figyelembe véve korrelál a világpiaci árakkal. A minimálárakra vonatkozó intézkedések, amelyek nem felelnek meg a globális ártrendeknek, az ukrán gabonapiacon a verseny lerombolásához, túlszabályozásához és a korrupció új, széles körű lehetőségeinek megteremtéséhez vezetnek” – jegyzik meg a szakértők, áll a TD Agrochem honlapján található anyagban.
A Gabonaszövetség úgy véli, hogy a minimális exportárak bevezetése az ukrán export felét veszélyezteti, ami háborús körülmények között és adóbevételek hiányában gazdasági összeomláshoz és a hadsereg finanszírozási képességének teljes megsemmisüléséhez vezethet. „A minimálárak bevezetése tönkreteszi a határidős egyezmények rendszerét, bizonytalanságot okoz a piacon a kötelezettségek teljesítését és a gabonavásárlást illetően. Azok a termelők, akik előre meghatározott áron határidős szerződést kötnek a jövőbeli termésre, elesnek tevékenységük finanszírozási forrásaitól, az exportőrök pedig nem lesznek biztosak a jövőbeni árakat és értékesítési mennyiségeket illetően. Ez megnehezíti a termelés és az export tervezését, ami költségnövekedéshez vezet” – fejtette ki a szövetség. A határidős szerződések lehetővé teszik az exportőr számára, hogy előre megtervezze logisztikai műveleteit. Az ilyen megállapodások hiánya késéseket és megnövekedett költségeket okozhatnak, többek között a biztosítás esetében.
„2022 februárjáig a határidős szerződések a 2-10 ezer hektár területen gazdálkodók teljes értékesítési tervének 40%-át tették ki. A határidős ügyletek hiánya 2022-ben és 2023-ban jelentős hatással volt az ukrajnai árazásra, amikor a piacokon a nagy árukínálat nyomást gyakorolt az árakra, és megakadályozta a piac stabilizálódását” – jegyezte meg a szövetség.
A Gabonaszövetség kifejtette, hogy a nem megfelelő minimális exportárak bevezetése a szerződések nem teljesítéséhez vezet.
„Ha Ukrajnában a minimálár meghaladja a szerződéses árat, az exportőrök veszteségesnek találhatják a szerződések teljesítését, és keresni fogják a kötelezettségek elkerülésének módjait. Ez az ellátás megszakadásához és az ukrán termékek importőrei számára negatív következményekhez vezethet, aláásva az országba mint megbízható beszállítóba vetett bizalmat, ami arra kényszeríti az importőröket, hogy alternatív piacok után nézzenek” – tette hozzá a Gabonaszövetség.
A szerződések teljesítésének elmulasztása a kereskedelmi viták és választottbírósági eljárások megszaporodását eredményezheti, ami mindkét fél számára többletköltséggel jár, és késleltetheti a megállapodások végrehajtását. Emellett a minimálárak bevezetése jogbizonytalanságot teremt a meglévő szerződésekkel kapcsolatban, ami arra kényszeríti az importőröket, hogy óvatosabbak legyenek az ukrán exportőrökkel kötött új megállapodások megkötésekor. Ez Ukrajna pozícióinak elvesztéséhez vezethet a világpiacon, valamint csökkentheti a beruházásokat a mezőgazdasági szektorban és az ország gazdaságában.
„Az Ukrán Gabonaszövetség hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági termékek exportjára vonatkozó minimumárak bevezetése rendkívül negatív hatással lesz az Ukrajnából érkező export volumenére és a mezőgazdasági termelők pénzügyi helyzetére. Háborús időszakban, amikor a gazdaság nagy része nem működik, ez gyakorlatilag megsemmisíti a gazdaság azon maradványait, amelyek még mindig bevételt és devizabevételt termelnek, amellyel Ukrajna finanszírozni tudja hadseregét” – fogalmazott a szövetség.
10–11 dollárral esett vissza az ukrán búza exportára tonnánként, főleg az orosz gabonaexport ugrásszerű növekedése miatt, amit a közelgő exportkorlátozások életbe lépése előtti üzletkötések okoztak – közölte az APK-Inform mezőgazdasági tanácsadó cég alapján az Agrárfórum.
Az ukrán eredetű, 12,5 százalékos fehérjetartalmú búza ára tonnánként a 280–288 amerikai dollár közötti sávban mozgott úgynevezett FOB-szállítással. Utóbbi azt jelenti, hogy az eladó saját költségén juttatja el a kikötőbe a termést. A gyengébb minőségű 11,5 százalékos búza tonnánként 278 és 286 dollár közötti összegbe került.
Az APK-Inform szerint az ukrán kukorica és az árpa exportára szinte változatlan maradt, így 264–270 dollárba, illetve 249–257 dollárba került szintén FOB-típusú szállítással a Fekete-tengeri kikötőkbe – számolt be a Thomson Reuters hírügynökség.
Ukrajna, a gabonafélék egyik legnagyobb globális exportőre, a 2020/21-es gazdálkodási szezonban eddig 29,4 millió tonna gabonát adott el külföldön, 20,5 százalékkal kevesebbet, mint egy szezonnal korábban. Ez a mennyiség 13,09 millió tonna búzát, 11,8 millió tonna kukoricát és 3,95 millió tonna árpát tartalmazott – mutatták a kijevi gazdasági minisztérium adatai.
Ukrajna a 2019/20-as szezonban mintegy 57 millió tonna gabonát adott el külföldi vevőknek, míg a kormány szerint a gyengébb betakarítás miatt az export 2020/21-ben 45,4 millió tonnára csökkenhet.
