Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna készen áll Franciaországgal közösen drónokat gyártani. Az elnök ezt a Telegramon tette közzé.
Az ukrán–francia gyártással foglalkozó párizsi fórum után Zelenszkij kiemelte, hogy a partnerség mindkét országot erősíti, és hozzájárul az európai biztonság megerősítéséhez.
Részletesen beszéltem Ukrajna különböző típusú drónjainak – hosszú hatótávolságú és tengeri drónok – alkalmazásáról, valamint gyártási képességeinkről. Készen állunk a közös gyártásra Franciaországgal
– mondta Zelenszkij.
Az elnök hangsúlyozta a két ország üzleti és védelmi szervei közötti partnerség fejlesztésének fontosságát. „Ez az együttműködés erősíti Ukrajnát és Franciaországot, és hozzájárul az európai biztonság megerősítéséhez” – tette hozzá.
Leminősítette Franciaországot az S&P Global Ratings, mindenekelőtt azzal a véleményével indokolva a döntést, hogy a költségvetési hiány további jelentős csökkentését célzó intézkedések hiánya miatt a következő években tovább romlanak a francia államadósságfolyamatok.
A döntéssel az eddigi „AA mínusz/A-1 plusz”-ról egy fokozattal „A plusz/A1”-re rontották Franciaország hosszú és rövid futamú szuverén külső és hazai adósság-kötelezettségeinek besorolását, amit nagyrészt az országban uralkodó súlyos politikai bizonytalansággal indokoltak. A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi „AA mínusz/A-1 plusz”-ról egy fokozattal „A plusz/A1”-re rontotta Franciaország hosszú és rövid futamú szuverén külső és hazai adósság-kötelezettségeinek besorolását.
Az új – továbbra is elsőrendű – osztályzat kilátása stabil.
Az S&P a leminősítés indoklásában kiemelte azt a várakozását, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért francia államadósság-ráta 2028 végéig 121 százalékra emelkedik a tavaly mért 112 százalékról.
A hitelminősítő szerint a költségvetés kiadási oldalán tapasztalható fegyelem és az erőteljes bevételek hatására a kormány várhatóan tartani tudja az idei évre kitűzött 5,4 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycélt. Az S&P hangsúlyozza ugyanakkor azt a várakozását is, hogy a 2026-ra szóló költségvetési tervezet valószínűsíthető módosításai miatt a deficit a következő három évben is magas marad.
A cég szerint Franciaországban az Ötödik Köztársaság 1958-as megalapítása óta nem volt olyan súlyos politikai bizonytalanság, mint most. Az S&P ennek illusztrálására felidézi, hogy Emmanuel Macron elnök 2022 májusa óta két olyan parlamenttel volt kénytelen együttműködni, amelyben egyik pártnak sincs abszolút többsége, és az országnak három év alatt hat miniszterelnöke volt. Ez példátlan, hiszen a francia törvényhozási választási rendszert éppen úgy tervezték, hogy nagy, stabil többségek kialakulásának kedvezzen, kiiktatva a kis pártokat az első szavazási fordulóban és stratégiai szavazásra ösztönözve a választókat a másodikban – áll az S&P Global elemzésében.
A hitelminősítő szerint ráadásul a mostani helyzetben még egy egyértelmű nemzetgyűlési többség kialakulása esetén sem lenne garancia arra, hogy sikerül kijelölni a hiteles középtávú költségvetési konszolidáció vagy a gazdasági reformok felé vezető utat. A 2027-es elnökválasztás közelsége ugyanis kétségessé teszi bármiféle ilyen stratégia következetes végrehajtását, vagy azt, hogy Franciaország reálisan teljesíteni tudja a 2029-re kitűzött 3 százalékos GDP-arányos deficitcélt – áll az S&P elemzésében.
Franciaországot a múlt hónapban egy másik hitelminősítő, a Fitch Ratings is leminősítette, az addigi „AA mínusz”-ról egy fokozattal „A plusz”-ra rontva a hosszú futamú francia szuverén küladósság-kötelezettségek besorolását. A Fitch szintén azzal a véleményével indokolta a döntést, hogy a magas deficitek miatt tovább romlanak a francia államadósság-folyamatok.
A Fitch Ratings jelenlegi előrejelzése azt valószínűsíti, hogy a hazai össztermékhez mért francia államadósságráta 2027-ben 121 százalékra emelkedik, és a cég szerint a későbbi évekre sem látszik egyértelmű esély az adósságfolyamatok stabilizálódására.
A múlt héten a francia különleges erők ukrán hírszerzési információkra alapozva tartóztattak fel egy szankciók hatálya alá tartozó orosz olajszállító tartályhajót Franciaország partjainál – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő hangsúlyozta, hogy fontos folytatni a szankciókkal és az orosz tankerflottával kapcsolatos munkát. És ez nem csak az olajbevételekre vonatkozik – tette hozzá. „Konkrétan egy példát hoztam fel önöknek. Például ezt a különleges műveletet, ahol a franciák elfogtak egy orosz árnyékflotta tankert. Az ukrán Külső Hírszerző Szolgálat információi szerint a BORACAY tankhajó Primorszkból indult útjára. A tankert megállították” – tájékoztatott.
Zelenszkij hozzátette, hogy Oroszország különleges szolgálatai tartózkodtak a tankhajón. Ráadásul a kapitány kínai állampolgár volt, vagyis egy oroz árnyékflotta működik. „Azt hiszem, ez Oroszág bevett gyakorlata. A tankert három nap után elengedték. Az árnyékflotta így működik. Nemcsak egyszerűen megállítják, ellenőrzik, hanem a kapitányt bíróság elé állítják, eltávolítják a fedélzetről. Ez nem jelenti azt, hogy az olaj nem folytatja a saját útját” – hangsúlyozta.
Az elnök tájékoztatott arról, hogy ukrán adatok szerint több mint 500 ilyen tartályhajó van. Hangsúlyozta, hogy ezeket teljesen meg kell állítani, és akkor ennek jelentős hatása lesz mind az energiakereskedelemre, mind az európai biztonságra. „Mert pontosan az ilyen tankerek az oroszok drónok indítási helyszínei” – magyarázta Volodimir Zelenszkij.
Sébastien Lecornu francia miniszterelnök új adótervet készít elő a magas jövedelmű személyek megadóztatására, hogy megnyerje a szocialista ellenzék támogatását a 2026-os költségvetéshez – írja a Reuters a Les Echos francia pénzügyi napilap alapján.
Lecornu olyan adóintézkedéseket tervez, amelyek az évi 250 000 eurónál (egyéneknél), illetve 500 000 eurónál (pároknál) magasabb jövedelemmel rendelkezőket céloznák meg.
A tervezett intézkedésekkel a kormány mintegy 3 milliárd euró többletbevételre számít a következő évben.
Az első intézkedés a François Bayrou előző miniszterelnök által bevezetett egyszeri adó, a CDHR (magas jövedelmekre vonatkozó differenciális hozzájárulás) megújítása lenne. Ez az úgynevezett minimumadó biztosítaná, hogy minden érintett magas jövedelmű adózó legalább jövedelme 20 százalékát befizesse adóként.
A kisebbségi kormány emellett szigorítani kíván a szupergazdagok holdingcégeken keresztül történő adóoptimalizálási gyakorlatán is. A pénzügyminisztérium mintegy 30 000 olyan pénzügyi struktúrát azonosított, amelyek az intézkedés hatálya alá esnének, különösen azokat, amelyek osztalékot vesznek fel, de soha nem osztják újra, így elkerülve az osztalékadót.
A Les Echos szerint a holdingcégekre vonatkozó intézkedés várhatóan valamivel több mint 1 milliárd eurót hozna 2026-ra.
Egyéb intézkedésekkel együtt a leggazdagabbaktól származó teljes többlet-hozzájárulás 4-4,5 milliárd euró között alakulna.
Lecornu, aki Emmanuel Macron elnök ötödik miniszterelnöke két év alatt, múlt hónapban lépett hivatalba, miután a parlament megbuktatta Bayrou-t a jövő évre tervezett 44 milliárd eurós költségvetési megszorítások miatt.
A miniszterelnök pénteken vázolta fel a vagyonadót is tartalmazó javaslatait, amelyekkel a baloldali támogatást szeretné elnyerni a 2026-os költségvetéshez. A szocialisták azonban elégtelennek minősítették a terveket, bár nem zárták ki a további tárgyalásokat.
Mivel a parlament három blokkra oszlik, amelyek egyikének sincs többsége, Lecornu a rivális pártok támogatására szorul a jogszabályok elfogadásához és saját miniszterelnöki pozíciójának megőrzéséhez. A szocialisták a Franciaország leggazdagabb 0,01%-ára kivetendő 2%-os vagyonadót szeretnének látni a 2026-os költségvetésben támogatásuk feltételeként.
A francia hatóságok vizsgálják a benini zászló alatt hajózó Boracay olajszállító tartályhajó esetleges szankciós jogsértéseit. A hajó brit és európai Oroszország elleni szankciók hatálya alatt van, számolt be a Reuters.
„A Boracay-hajó szankciós jogsértésének gyanúját követően feljelentést tettek a bresti ügyészségen. A nyomozás folyamatban van” – közölte a francia haditengerészet közleményében.
Az Egyesült Királyság és az EU 2024 októberében, illetve 2025 februárjában vetett ki szankciókat az olajszállító tartályhajóra. Megjegyezték, hogy a hajó orosz olaj és kőolajtermékek szállításában, és „olyan tevékenységekben vett részt, amelyek célja vagy hatása Ukrajna destabilizálására … az orosz kormány támogatására vagy az abból való haszonszerzésre irányul”.
A hajót korábban Kiwala-nak hívták, de 2024 decemberében a nevét Boracay-ra változtatták, egyes hajózási adatbázisokban pedig Pushpa néven szerepel.
Az úgynevezett árnyékflottához tartozik – ez egy régi, az orosz kőolajkereskedelemben részt vevő tartályhajók hálózata, amelyek tulajdonosa ismeretlen, és amelyek általában nincsenek biztosítva.
A 2007-ben épült olajszállító tartályhajó jelenleg Franciaország nyugati partjainál horgonyoz az Atlanti-óceánon, Saint-Nazaire közelében.
A francia kormányfő a kereskedelmi megállapodást „az amerikai oldal nyomására tett engedménynek” tartja.
Francois Bayrou francia miniszterelnök élesen bírálta az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi megállapodást, és „fekete napnak” nevezte azt Európa számára. A kormányfő július 28-án, hétfőn tett közzé egy erre vonatkozó nyilatkozatot az X platformon.
Bayrou többek között az amerikai részről érezhető nyomásgyakorlással szemben tett engedménynek tartja a megállapodást.
„Sötét nap ez, amikor a szabad népek uniója, melyeket értékeik és érdekeik védelme egyesít, beletörődik az alávetettségbe” – jegyezte meg a miniszterelnök.
Ukrajna és Franciaország stratégiai partnerségi megállapodás aláírására készül, a két ország erősíti a védelmi együttműködést, a többi között a légvédelem, a drónok és a rakéták területén – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter a francia kollégájával, Jean-Noel Barrot-val közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha elmondta: „Két dokumentumot írtunk alá ma. Az egyik egy szándéknyilatkozat a stratégiailag fontos ágazatokban való együttműködésről, elsősorban a kritikus nyersanyagok, az energia és a csúcstechnológiák területén.” Szerinte ezeknek a dokumentumoknak az aláírása fontos lépés a stratégiai partnerségről szóló megállapodás felé, amelyet Ukrajna és Franciaország a kormányközi bizottság kijevi ülésén tervez megkötni. Egyúttal megköszönte Franciaországnak a katonai segítséget, amelynek teljes összege elérte a 8 milliárd eurót.
Az ukrán külügyminiszter azt is elmondta, hogy részletesen megvitatta Barrot-val a védelmi együttműködés fejlesztését, elsősorban a légvédelem, a nagy hatótávolságú fegyverek és a drónok területén. Mint megjegyezte, az ukrán védelmi ipar már most is nemcsak Ukrajna, hanem az egész euroatlanti közösség egyik kulcsfontosságú biztonsági tényezője. „Gyorsan növeljük a termelést, de további erőforrásokra van szükségünk. Képesek vagyunk további 6 milliárd dollárral több drónt gyártani, beleértve a nagyon hatékony elfogó drónokat is. Megállapodtunk abban, hogy együttműködünk a megfelelő erőforrások megtalálásában különböző helyekről” – mutatott rá.
Az ukrán diplomácia vezetője hozzátette, hogy ezekben a napokban francia védelmi vállalatok vesznek részt az ukrán–francia védelmi fórumon Kijevben. „Várjuk az új kezdeményezések megvalósítását, a drónok, légvédelmi rendszerek, rakétafegyverek közös gyártását, valamint a gyártás ukrajnai lokalizálását” – jegyezte meg Andrij Szibiha.
Kína külügyminisztere, Vang Ji párizsi látogatása során kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság kész együttműködni Franciaországgal olyan területeken, mint a nukleáris energia, a repülés, a mesterséges intelligencia, a zöld energia és a biotechnológia.
„Kína szintén kész erősíteni a stratégiai kommunikációt és koordinációt Franciaországgal Ukrajna ügyében, valamint a Közel-Keleten kialakult feszültségekkel kapcsolatban” – idézte a Bloomberg Vang Jit.
A kínai külügyminiszter párizsi kijelentései európai körútjának lezárását jelentették, amelynek során Brüsszelt és Berlint is felkereste.
Az Eutelsat Communications csütörtöki közleményében bejelentette, hogy 1,35 milliárd eurós kötelezettségvállalást kapott a francia kormánytól és más befektetőktől egy olyan megállapodás keretében, amely azt tűzte ki célul, hogy segítsen kiépíteni a Startlink európai riválisának műholdflottáját.
A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a francia kormány 717 millió eurót fektet be az Eutelsatba, ezzel Franciaország részesedése közel 30 százalékosra emelkedik a projektben. A meglévő befektetők, köztük a Fonds Stratégique de Participations, a francia hajózási vállalat, a CMA CGM és a Bharti Space is részt vesznek a befektetési körben, amely a tervek szerint 2025 végéig lezárul – adta hírül a Bloomberg.
A francia kormány az Eutelsatot stratégiai fontosságúnak tartja az Európai Unió és az egész kontinens szuverenitása szempontjából, mivel ez a vállalat tűnik Elon Musk alacsony Föld körüli pályán működő szolgáltatása, a Starlink legéletképesebb versenytársának. Mivel a jelenlegi, kiszámíthatatlan geopolitikai helyzetben akár az is elképzelhető, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Európa közötti kapcsolatok megromlanak, így szükség van az Eutelsat megerősítésére. A vállalatnak pedig szüksége van a OneWeb szolgáltatásának fenntartásához és kiépítéséhez szükséges pénzeszközökre, hogy felvehesse a versenyt a sokkal nagyobb tengerentúli riválisával.
A francia védelmi minisztérium megkereste a Renault autógyártót annak érdekében, hogy vizsgálja meg a dróngyártás lehetőségét – erősítette meg a vállalat vasárnap. A megkeresés előzménye, hogy a minisztérium a múlt héten felvetette: francia cégek is hozzájárulhatnának az ukrajnai hadiipar fejlesztéséhez – számolt be az Index.
A védelmi minisztérium kapcsolatba lépett velünk dróngyártási lehetőségek feltárása végett. Tárgyalásokat folytattunk, ám egyelőre nem született határozat, mivel további részletekre várunk a minisztériumtól a tervezett projektről
– nyilatkozta a Renault a Reuters hírügynökségnek.
Korábban vasárnap a francia Franceinfo hírportál arról tudósított, hogy a francia autógyár valószínűleg drónokat fog gyártani Ukrajnában.
A minisztérium a portálnak adott válaszában azt közölte, hogy a részvételről magának az autógyártónak kell döntenie, anélkül azonban, hogy megnevezte volna a céget.
Sebastien Lecornu védelmi miniszter pénteken a francia LCI televíziónak – szintén nevek említése nélkül – elmondta, hogy Franciaország együttműködést hoz létre egy nagy francia autógyártó és egy kisebb védelmi vállalat között, hogy Ukrajnában telepítsenek dróngyártó üzemeket.
