Az Európai Bizottság és a legbefolyásosabb EU-tagállamok ragaszkodnak ahhoz, hogy az orosz olaj hordónkénti árának felső határát 60 dollárról 45 dollárra csökkentsék, hogy szigorítsák az Oroszországi Föderációval szembeni szankciókat, írta a Financial Times.
A cikk szerint az ötlet még nem győzte meg mind a 27 EU-tagállamot és a G7-es partnereiket.
Az EU 18. szankciós csomagjának előzetes megvitatását ismerő források szerint Brüsszel jelentősebb intézkedéseket tervez Oroszországgal szemben, többek között a nyersolaj exportárának hordónkénti 60 dollárról 45 dollárra csökkentését.
A múlt héten, a G7 pénzügyminisztereinek banffi találkozóján Kanada azt javasolta, hogy az olajár-plafon megerősítéséről szóló közös nyilatkozatba egyértelmű szöveget foglaljanak bele.
A javaslatot az EU és a G7-országok – Franciaország, Németország és Olaszország –, valamint az Egyesült Királyság támogatta. Azonban Scott Bessant amerikai pénzügyminiszter kérésére nem került bele a dokumentumba – közölte a találkozóhoz közel álló három tisztviselő.
A zárónyilatkozatban úgy döntöttek, hogy belefoglalják azt a szöveget, amely kötelezi a G7-országokat, hogy „továbbra is vizsgálják az összes lehetséges lehetőséget, beleértve a maximális nyomásgyakorlás lehetőségeit is, például a szankciók további szigorítását”, amennyiben nem születik tűzszüneti megállapodás.
Alaposan felforgathatja a G7-csúcsot az az új német javaslat, hogy a nagy fejlett gazdaságok mégse szüntessék be a beruházásokat a gázszektorba, hiszen az energiautánpótlás megcsappant az orosz–ukrán háború miatt.
A Bloomberg számolt be arról a dokumentumról, amely szerint Németország teljes fordulatot végrehajtva azt javasolná a G7-országok vasárnap a bajor Alpokban kezdődő csúcstalálkozóján, hogy a nagy fejlett gazdaságok mondjanak le arról az ambíciójukról, hogy az év végéig teljesen leállítják a fosszilis energia projektek finanszírozását.
A javaslatot, ha ugyan a kiszivárgott formájában terjesztik elő, napokkal azután teszi Berlin, hogy a kormány bejelentette, szénerőműveket indít újra, és kihirdette a háromfokozatú országos földgázellátási válsághelyzet utolsó előtti fázisát.
A már így is magasba szökött német földgázárak minden bizonnyal tovább emelkednek, és nem kizárt, hogy az energiahordozót hamarosan porciózni kell, miután az Európai Unióval az ukrajnai háború miatt szankciós adok-kapokba keveredett Oroszország lelassította európai gázszállításait, és erős a félelem, hogy teljesen el is zárja a csapokat.
A szövegvázlat szerint, amihez a Bloomberg hozzájutott, a G7 elnökségét betöltő Németország annak az elismerésére kéri a hatalmas erőforrásokkal rendelkező országcsoportot, hogy a köztámogatott beruházás a gázszektorba szükséges, mint a jelenlegi energiaválságra való ideiglenes válasz.
Ugyanakkor a javaslat úgy fogalmaz, hogy ennek a finanszírozásnak összhangban kell lennie a klímacélokkal, és nem teremthetnek hosszútávú elkötelezettséget.
Miként egyeztethető össze ez a fordulat – még ha ideiglenesnek minősítik is – a hosszútávú klímavédelmi elköteleződésekkel, minden bizonnyal vitát fog kiváltani.
A Bloomberg máris közölte, két meg nem nevezett forrásra hivatkozva, hogy az Egyesült Királyság ellenzi a német javaslatot. Egy másik jólértesült, de szintén név nélkül nyilatkozó forrás azt mondta: a nagy gázfogyasztó Olaszország nem támaszt ellenvetést.
Az olaszok is orosz gázra szorulnak, bár Mario Draghi miniszterelnök pénteken sajtótájékoztatón közölte, hogy az orosz gázimport arányát a múlt évi 40 százalékról sikerült 25-re csökkenteniük, miután új szállítási szerződéseket kötöttek, többek Közt Kongóval, Algériával és Angolával.
A G7 csoport – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán, Franciaország, Kanada, Németország, Olaszország és az Európai Unió – csúcstalálkozóját Schloss Elmauban tartják vasárnaptól keddig.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Hétfőn online találkozón vitatják meg a friss inflációs tendenciákat a G7-országok – értesült a Bloomberg. A világ legfejlettebb gazdaságai elsősorban a beszállítói fennakadásokra koncentrálhatnak a tanácskozáson.
A G7-országok pénzügyminiszterei hétfőn rendkívüli telefonkonferenciát tartanak, melynek témája a globális infláció lehet. A Bloomberg forrása szerint elsősorban a beszállítói láncok fennakadásairól tárgyalnak majd politikusok, emellett szóba kerülnek egészségügyi kérdések is.
A lap szerint a mostani ülés jól mutatja, hogy közel két évnyi világjárvány után a munkahelyek megvédése helyett ma már az inflációs nyomás kezelése a fő prioritás a világon. Globálisan egyre több kormánynak okoz gondot ugyanis politikailag a magas infláció, az USA-ban például épp pénteken jelent meg a friss adat, a 6,8%-os novemberi áremelkedés majdnem negyvenéves csúcsot jelentett.
A probléma, hogy rövidtávon a kormányok nem sokat tudnak tenni az infláció ellen, a lapnak nyilatkozó elemző szerint most az a fontos, hogy demonstrálják, hogy aggódnak az állampolgáraik pénzügyi helyzete miatt.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
