Az új fűtési szezonra való felkészülés jegyében Ukrajna körülbelül 11 milliárd köbméter gázt pumpált a földalatti tárolókba, és 2,4 millió tonna szenet halmozott fel a raktárakban, jelentette be Olekszij Kuleba, Ukrajna újjáépítéséért felelős miniszterelnök-helyettese, a közösségi és területfejlesztési miniszter a parlamentben.
„2,4 millió tonna szenet halmoztak fel a hőerőművekben, valamint a villamosenergia-termelő erőművek raktáraiban, az átlagos havi fogyasztás várhatóan 850 ezer lesz a fűtési időszakban, és a fűtési időszakban 40 százalékkal fog növekedni. A földalatti tárolókban tárolt gáz mennyisége ma körülbelül 11 milliárd köbméter” – mondta.
„Ez a mennyiség több mint 80%-a a kormány által meghatározott tervezett értéknek. Kuleba elmondása szerint a kormány tüzelőanyag-tartalékokat alakít ki a kazánházak számára. Már előkészítettek 90 ezer tonna szenet, 85 ezer tonna folyékony tüzelőanyagot, 585 ezer köbméter tűzifát, valamint 32 ezer tonna brikettet.”
Az energiaügyi minisztérium válságszintű vészhelyzetet hirdetett a kőolajellátásban, és engedélyezte több tízezer tonna kőolaj és gázolaj felszabadítását a romániai vésztartalékokból.
A minisztérium rendeletben válságszintű vészhelyzetet hirdetett, és engedélyezte több tízezer tonna nyersolaj felszabadítását az ország stratégiai vésztartalékaiból – egy szennyezési incidens miatt, amely a törökországi Ceyhan olajterminálban történt. Az eset érintette azt az azeri nyersolaj-szállítmányt is, amely az OMV Petrom tulajdonában lévő petrobrazi finomítóba tartott – közölte a Romania Journal.
Az esetet a Baku–Tbiliszi–Ceyhan (BTC) kőolajvezeték üzemeltetője, a BTC Pipeline Company jelentette, a terminál több tárolótartálya korrozív anyaggal szennyeződött.
Ennek következtében az Azerbajdzsánból Konstanca kikötőjébe tartó nyersolaj-szállítmányt nem tudták átvenni, ami ideiglenes alapanyaghiányt okozott a Petrobrazi finomítóban. Ilyen körülmények között a leggyorsabb megoldás az volt, hogy az OMV Petrom a hatályos jogszabályok által előírt kötelező vésztartalékaiból biztosítson ellátást.
A minisztériumi rendelet alapján az OMV Petrom 80.000 tonna nyersolajat és 30.000 tonna gázolajat bocsáthat ki a vállalat által létrehozott vésztartalékokból, amelyeket jogszabályi kötelezettség alapján halmoztak fel. Az OMV Petrom esetében ez a kötelezettség 2025-re összesen 676.248 tonna. A törvény értelmében a vállalatnak most 2 hónap áll rendelkezésére, hogy a tartalékokat újra feltöltse a kötelező szintre.
Ukrajna és az USA már a héten aláírhat egy keretmegállapodást az ásványkincsekről, ami nemcsak a ritkaföldfémekre vonatkozik majd – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság úgy tudja, hogy a feleknek azután sikerült jelentős előrelépést elérniük, hogy Donald Trump amerikai elnök beleegyezett, hogy a megállapodásban nem veszik figyelembe azt a katonai támogatást, amelyet az amerikaiak korábban Ukrajnának nyújtottak. Egy meg nem nevezett magas rangú ukrán tisztviselő azt mondta a lapnak, hogy Washington ilyen lépése megnyithatja az utat a keretmegállapodás e heti aláírása előtt.
Azt is elmondták a kiadvány forrásai, hogy a keretmegállapodás minden ásványkincsre vonatkozik Ukrajna-szerte, beleértve a kőolajat és a földgázt, valamint a főbb energiavagyont. Ugyanakkor a Legfelső Tanács meg nem nevezett képviselői, mindenekelőtt a Nép Szolgája párt képviselői megjegyezték, hogy nem támogatják az ritkafémlelőhelyekről szóló rossz megállapodást, és ennek megfelelően nem írják alá.
A kárpátaljai gáztársaságok az idei év eleje óta összesen 120 fogyasztói jogosulatlan földgázhasználatot fedeztek fel, összesen több mint 36,8 millió hrivnya értékben. Ebből 2 nem háztartási fogyasztó (üzleti képviselő) 33,5 millió hrivnyás kárt okozott.
A szabálysértések tényének rögzítését követően a legtöbb szabálysértő elismeri bűnösségét, és megfizeti a törvényben előírt bírságot. Ha az ügyfél nem ismeri el bűnösségét, és megtagadja az elszenvedett veszteségek megtérítését, a behajtás kérdését bírósági úton oldják meg. Ugyanakkor a bíróságnak a gázelosztó társaságnak kedvező döntése értelmében a jogsértő fogyasztónak perköltséget is kell fizetnie.
Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter kijelentette, hogy Ukrajna 2024-ben közel áll a önellátásához a gáz terén, és tavasszal újraindíthatja a villamosenergia-exportot.
A miniszter a Reutersnek adott interjúban fejtette ki véleményét.
Megjegyezte, Ukrajna 2015 óta nem vásárol gázt Oroszországtól, hanem európai országokból importál és növeli saját kitermelését.
„Fontos megérteni, hogy a fogyasztásunk erősen visszaesett. Sok múlik azon, hogyan fog fejlődni az ipar és a gazdaság. Ma termelésnövekedés tapasztalható, a növekedés lehetősége megvan, és ez valós lehetőség” – mondta.
Az orosz nyersanyag-orientált gazdaság számára kulcsfontosságú olaj- és gázértékesítésből származó bevétel 7,5%-kal nőtt éves összevetésben.
Oroszország állami olaj- és gázbevételei szeptemberben 15%-kal nőttek az előző hónaphoz képest – 739,9 milliárd rubelre. (7,44 milliárd dollár). Erről a Reuters számolt be az Oroszországi Föderáció Pénzügyminisztériumának adataira hivatkozva. Megjegyzik, hogy ennek oka az ásványkitermelési adóból származó bevételek növekedése volt.
Oroszország energiabevételeit azonban csökkentették a nyugati szankciók, például a tengeri olajexportra vonatkozó árplafonok és embargók, valamint a 2022 szeptemberében felrobbantott Északi Áramlat gázvezeték lezárása.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A német szövetségi kormány az Egyesült Államokban kitermelt földgáz Németországba szállítását elősegítő fejlesztések egymilliárd eurós támogatását ajánlotta fel a washingtoni vezetésnek az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezetékrendszer megmentése érdekében – jelentette szerdán a hírportálján a Die Zeit című német hetilap.
A lap ismeretei szerint Olaf Scholz pénzügyminiszter augusztus elején előbb szóban, majd írásban is ígéretet tett Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszternek arra, hogy a kormány támogatja cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálok építését két északi-tengeri kikötőben – Brunsbüttel és Wilhelmshafen –, amelyeket könnyen el tudnak érni az Amerikából érkező LNG-szállító hajók.
Az írásban augusztus 7-én rögzített javaslat szerint a kormány egymilliárd eurós értékhatárig terjedő, „erőteljes támogatást” biztosít a fejlesztésekhez. Cserébe azt kéri az amerikai féltől, hogy ne gördítsen újabb akadályt az Északi Áramlat-2 befejezésének és üzemeltetésének útjába, és ne használja ki „a büntetőintézkedések már létező jogi lehetőségeit”.
A Die Zeit felidézte, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya szankciókat helyezett kilátásba az Északi Áramlat-2 építésében közreműködő vállalkozásoknak. Mint írták, a washingtoni vezetést politikai megfontolások mellett gazdasági érdekek is mozgatják, igyekeznek az orosz gáz kiszorításával piacot teremteni az amerikai kitermelésű földgáznak Európában.
Az Északi Áramlat-2 az orosz földgázt Németországba a Balti-tenger alatt – Lengyelország és Ukrajna megkerülésével – szállító Északi Áramlat földgázvezeték második vezetékpárja. Lefektetése 2018-ban kezdődött. A csöveket fektető hajók naponta nagyjából 3 kilométert haladnak előre az 1200 kilométeres nyomvonalon. A beruházás még 2020-ban elkészülhet.
Az Európai Unióba irányuló orosz földgázexportnak az ukrajnai mellett újabb útvonalat biztosító fejlesztés legfőbb haszonélvezője Németország, amely Nyugat-Európa fő földgázelosztó központjává válhat. A kormány kezdettől támogatta a fejlesztést, és igyekezett kivonni a politikai vitákból. Törekvésének sikere az orosz ellenzék legismertebb politikusa, Alekszej Navalnij ellen augusztus 20-án végrehajtott mérgezéses támadás révén veszélybe került, mert belföldön és külföldön is sokan sürgetik, hogy a beruházás leállíttatása legyen az orosz merényletre adott válasz.
Az EU a gázfogyasztása nagyjából háromnegyedét importból fedezi. A legnagyobb beszállító Oroszország, amely a behozatal több mint 40 százalékát adja.
Help where it is needed: The United States, through its EXBS program, announced $4mln in aid to Ukraine's Maritime Guard in Mariupol and Berdyansk. Facilities and equipment will give the Maritime Guard 24-hour ability to deter and respond to aggression on the Sea of Azov. pic.twitter.com/FwkyJe1qsS
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
