A G20-országok milliárdosainak vagyona egy év alatt 16,5 százalékkal, 15 ezer 600 milliárd dollárra nőtt az Oxfam nemzetközi jótékonysági és humanitárius szervezet jelentése szerint.
„A G20 milliárdosainak 2200 milliárd dolláros vagyonnövekedése egy év alatt több, mint amennyi ahhoz kell, hogy 3,8 milliárd embert ki lehessen emelni a globális szegénységi küszöb alól” – áll a szervezet sajtóközleményében.
Az Oxfam emlékeztetett arra, hogy a G20-csoport elnökségét idén betöltő dél-afrikai kormány a november 22-23-i csúcstalálkozó egyik fő témájává jelölte ki az egyenlőtlenségek leküzdését.
Ennek keretében Dél-Afrika megbízást adott a G20 története első egyenlőtlenségi jelentésének elkészítésére, amit a Joseph Stiglitz Nobel-emlékdíjas közgazdász vezette szakbizottság állított össze. Joseph Stiglitz szerint a világ „egyenlőtlenségi vészhelyzettel” néz szembe – áll a közleményben.
A bizottság szerint 2000 óta a leggazdagabbak 1 százalékához jutott a globális gazdaság által létrehozott minden 1 dollárból 41 cent.
Az Oxfam felszólítja a G20-országokat, hogy erősítsék meg elkötelezettségüket a különösen magas vagyonnal rendelkező személyek hatékony megadóztatása kapcsán, miként erről a csoport vezetői a tavalyi Rio de Janeiró-i csúcstalálkozón megállapodtak.
Petro Porosenko, Ukrajna volt elnöke, parlamenti képviselő közel 1 milliárd hrivnyával gazdagodott 2025 augusztusában, így az Európai Szolidaritás párt vezetője mindössze egy hónap alatt a vagyona hatszorosára nőtt, nagyobb mértékben, mint a háború előtti 2021-es évben összesen – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Porosenko Nemzeti Korrupció-megelőzési Hivatal (NAZK) nyilvántartásában közzétett vagyonnyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Porosenko teljes augusztusi jövedelme meghaladta a 932 millió hrivnyát. Összehasonlításképpen, a politikus átlagos havi jövedelme 2024-ben mindössze 385 millió hrivnya, 2023-ban 120 millió hrivnya, 2022-ben pedig 119 millió hrivnya volt.
Porosenko jövedelmének nagy részét, akárcsak a korábbi években, osztalékok, értékpapírokból és vállalati jogokból származó bevételek, valamint a politikus üzleti struktúráihoz kapcsolódó vállalatoktól származó pénzügyi bevételek tették ki.
Az Európai Szolidaritás párt vezetője a legtöbb bevételt a Sequent/Rothschild Trust társaságtól kapta, amely az összes bevétel több mint 80%-át, a fennmaradó részt pedig a nemzetközi vállalatok és bankok kötvényeinek értékéből és kamataiból származó, valamint az Ukrajnából kivont forrásokból származó hozamok biztosították.
Volodimir Zelenszkij elnök közzétette a 2023-as vagyonnyilatkozatát a bevételeiről és kiadásairól – közölte az rbc.ua hírportál az Elnöki Hivatal sajtószolgálatára hivatkozva.
A vagyonnyilatkozat szerint az államfő és családtagjai éves jövedelme 12 millió 423 ezer 008 hrivnyát tett ki. Ennek nagy része a hazai állami hitelkötvények eladásából származó bevételből – 7 millió 455 ezer 972 hrivnya – származott.
A Zelenszkij család bevétele főként fizetésből, banki kamatokból és ingatlanok bérbeadásából származó bevételből állt. Az elnök családja összesen 4 millió 967 ezer 036 hrivnyát keresett. „A tavalyi évhez viszonyított bevétel-növekedés a bérleti díjak fizetésének újraszámítása miatt következett be” – magyarázta az Elnöki Hivatal.
Az elnök családjának vagyonegyenlege a tavalyi év végére csaknem 2 millió 800 ezer hrivnyával csökkent. A hivatal hozzátette, hogy az eszközökben, ingatlanokban vagy járművekben egyéb változás nem történt.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Noha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a pandémia kezdete óta kongatja a vészharangot azzal kapcsolatban, hogy a világjárvány nem egyenlő mértékben sújtja a szegényeket és a gazdagokat, a vakcinák igazságtalan elosztása nem volt más, mint a jéghegy csúcsa.
A világ 19 független jótékonysági szervezetét tömörítő, 1942-ben alapított Oxfam idén januárban nyilvánosságra hozott, Inequality Kills című jelentése szerint a covid-járvány eddig eltelt két évében a világ tíz leggazdagabb embere 700 milliárd dollárról 1,5 billió dollárra növelte, vagyis duplázta a vagyonát. Mialatt a világ teljes lakossága 99 százalékának csökkent, a leggazdagabbaknak percenként 15 ezer, naponta 1,3 milliárd dollárral nőtt a bevétele a járvány minden egyes napján.
Ez olyan mértékű gazdagodást jelent, magyarázta az Oxfam ügyvezető igazgatója, hogy ha a világ tíz legtehetősebb embere egyik pillanatról a másikra elveszítené vagyona 99,999 százalékát, akkor is gazdagabb maradna a Föld teljes lakosságának a 99 százalékánál. Vagyonuk egyszeri 99 százalékos megadóztatása elég lenne arra, hogy:
a világ teljes lakosságát ellássák covidvakcinákkal,
több mint nyolcvan országban gond nélkül finanszírozhatnák a teljes lakosság ellátását szolgáló egészségügyi rendszert
vagyonukból több mint nyolcvan országban finanszírozni lehetne a nemi alapú elnyomás áldozatainak a védelmét
majd ha mindezt kifizették, még mindig nyolc milliárd dolláros profittal szállnának ki a pandémiából
Ráadásul a pandémia két éve során a tehetősek vagyona jóval gyorsabb ütemben nőtt, mint az elmúlt másfél évtizedben valaha. Ez annak köszönhető, hogy a központi bankok által a pénzügyi szektor és az állami gazdaságok megsegítése érdekében hozott döntések rendre a leggazdagabbak zsebét tömték tovább. Csak a Tesla-alapító Elon Musknak 26 milliárdról 294 milliárd dollárra nőtt a vagyona a járvány előttihez képest. Az Oxfam-jelentés szerint „a pandémia világosan megmutatja, hogyan válik a társadalmi egyenlőtlenség a gazdasági elnyomás melegágyává a kapzsiságnak és a politikai döntéseknek köszönhetően”.
Ennek fényében nem is olyan meglepő, hogy a pandémia korántsem csak a covidvakcinák és más antivirális szerek gyártóinak billentette erősen pozitívba a mérlegét az utóbbi két évben. A pandémián gazdagodóknak köszönhetően a luxusszolgáltatások piaca is soha nem látott virágzásnak indult. A The Atlantic összefoglalója szerint a magánrepülőzés például olyan divatos lett az utóbbi két évben, hogy a szegmensben a 2008-as gazdasági válságot közvetlenül megelőző időszakban sem lehetett a mostanihoz hasonló bevételeket realizálni, pedig az a magánrepülőzés aranykorának számított – mostanáig.
A fő különbség, hogy míg az ezredforduló környékén, akik tehették, a luxus érzéséért és a magánszféra védelmében magánrepülőztek, most ugyanezt a biztonság miatt választják a tehetősek. Márpedig az efféle biztonságért mélyen a zsebbe kell nyúlni: az Amerikán belüli utak akár már 6-7 ezer dollárból is kijöhetnek, de egy transzatlanti repülésért akár 120 ezer dollárt is elkérhetnek a szolgáltatók.
A borsos árcédulák ellenére hasonló felívelést tapasztaltak a jachtforgalmazók is, de megnőtt a kereslet a megvásárolható magánszigetek vagy épp a magasan jegyzett séfek nyújtotta magánszolgáltatások iránt is.
A jegybank szerepet betöltő Fed két igazgatója rendszeresen játszik a tőzsdén – írta meg a Wall Street Journal. Elizabeth Warren szenátor erre hivatkozva az etikai normák szigorítását kezdeményezte.
„Számunkra az amerikai nép bizalma alapvető fontosságú, ezért Jerome Powell elnök megkérte a Federal Reserve Board embereit, hogy vizsgálják felül szerepüket a befektetési holdingokban és más pénzügyi befektetésekben” – mondta az intézet szóvivő, aki hangsúlyozta, hogy a Federal Reserve Board erkölcsi szabályai éppen olyanok, mint más állami intézményekben, sőt néhány tekintetben szigorúbbak.
A mostani felülvizsgálat lehetővé teszi, hogy még jobban megszigorítsuk az etikai normákat – jelentette ki a Federal Reserve Board szóvivője.
Gazdagodás a pandémia idején
A Federal Reserve Boardnak 12 regionális bankja van. Kettőnek az igazgatója vígan vásárolt papírokat a pandémia idején, amikor az egész USA a gazdasági válság miatt a Federal Reserve Board pénzügyi politikájától függött.
Miután lelepleződtek, a két regionális igazgató közölte, hogy pénzügyi befektetéseiket indexált alapokba helyezték át vagy pénzre váltották. A bostoni és a dallasi regionális Fed bank igazgatóiról van szó – írta meg az amerikai sajtó.
Elizabeth Warren szenátor Massachusetts államból azt írta Twitteren ezzel kapcsolatban, hogy a szigorú vizsgálat ezen a téren már jócskán elkésett. Addigis arra biztatta az érintett két igazgatót, hogy maguk cselekedjenek, és ők meg is tették ezt.
A probléma az, hogy a Federal Reserve Board szabályzata eddig nem tiltotta a kereskedést a saját embereinek. Kaplan, a dallasi regionális bank igazgatója, korábban a Goldman Sachs alelnöke volt, és hozzászokott az aktív tőzsdézéshez. 2015 óta igazgató a Fed dallasi regionális bankja élén, és azóta a Federal Reserve Board etikai bizottsága nem talált semmi kivetnivalót ebben.
Csakhogy a pandémia idején sokmillió amerikai veszítette el az állását miközben mások a tőzsdén milliókat kerestek. A Federal Reserve Board kulcsszerepet játszott a válság menedzselésében. A pontos menetrend ismeretében a két regionális igazgató igazán szépen kereshetett a pandémia idején.
