A várakozásokkal megegyezően az Európai Központi Bank a mai ülésén 25 bázisponttal csökkentette a betétkamatot, míg a refinanszírozási kamatot és a hitelkamatokat 60 bázisponttal.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a betéti rendelkezésre állás kamatlábát.
A döntés alapján az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 3,65 százalék, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 3,90 százalék, a betéti rendelkezésre állás kamatlába pedig 3,50 százalék lesz szeptember 18-tól. Az EKB döntése megfelelt a többségi piaci várakozásoknak. Az EKB előző, júliusi kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta a három irányadó eurókamat szintjét, ugyancsak a piaci várakozásokkal összhangban. Az EKB legutóbbi kamatmódosítása a júniusi 25 bázispontos csökkentés volt.
Míg az elemzők egybehangzóan kamatvágást vártak, az európai jegybank gazdasági előrejelzésével kapcsolatban már megoszlottak a vélemények. Az EKB azt közölte végül, hogy a GDP-növekedés idén 0,8% lehet, ami 2025-re 1,3%-ra, majd 2026-ban 1,5%-ra gyorsulhat. A friss előrejelzés kissé alacsonyabb az előzőhöz képest, ami a következő néhány negyedév vártnál alacsonyabb belső keresletének köszönhető.
Az Európai Központi Bank (EKB) kezeli az eurót. Ezen túlmenően az intézmény feladata az EU gazdasági és monetáris politikájának kialakítása és végrehajtása. Az EKB fő célja az árstabilitás fenntartása, és ezáltal a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása.
Ukrajna bruttó hazai termékének (GDP) növekedése 2024 júliusában 2,7%-ra gyorsult a júniusi 1,6% után, aminek az oka az időjárás miatti korai betakarítás volt a mezőgazdaságban – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a jelzett körülmény eredményeként 2024 január-júliusában a növekedést 4,0%-os [±1%-os] szintre becsülték, ami általában összhangban van az előre jelzett trendekkel. Mint a minisztérium megjegyezte, 2024 júliusában a gazdaság a hiány miatt rendkívül szigorú áramszünetekkel működött, ami megnehezítette a gazdasági tevékenységet mind a vállalkozások, mind a növekvő költségek mellett az áruk és szolgáltatások fogyasztói számára.
A gazdaságnak azonban sikerült semlegesítenie a villamosenergia-hiány negatív hatását, köszönhetően: az összetett működési feltételekhez való magas szintű alkalmazkodóképességnek és az ilyen kihívásokra való válaszadás terén szerzett tapasztalatnak, elsősorban az egyéni termelők azon képességének, hogy a közvetlen importnak köszönhetően stabil hozzáférést biztosítanak a villamos energiához; a téli növények betakarításának korai megkezdésének az időjárási tényezők miatt; az ukrán tengeri folyosó stabil működésének; mérnöki építmények építésének jelentős költségvetési finanszírozással.
Ukrajna kormánya jelentősen – 2,7%-kal – rontotta az ukrán gazdaság 2025-ös növekedésére vonatkozó előrejelzést. Korábban 6,8%-os növekedést vártak.
Ukrajnában idén a fogyasztói árak növekedési üteme 2023-ban 8-9 %-ra lassul a tavalyi 26,6 százalékos infláció után, a GDP a 2022-es 29,1 %-os visszaesés után várhatóan több mint 3 %-kal nő – jelentette be csütörtökön Denisz Smihal miniszterelnök a Kijevi Nemzetközi Gazdasági Fórumot megnyitó beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Tavaly közel 30 %-kal esett vissza a gazdaság, a GDP közel 30 %-át veszítettük el, az importból 35 %-ot vesztettünk, az infláció 26 %-os volt, az ipari termelés közel 37 %-kal esett vissza, a költségvetés hiánya csaknem 20 %-ot tett ki.” Mint hozzátette, a helyzet 2023-ban javul. „Az infláció 8 és 9 % között van, az év folyamán meglátjuk, de meggyőződésem, hogy nem lesz magasabb” – mutatott rá.
A miniszterelnök azt is jelezte, hogy a nemzetközi tartalékok történelmi rekordnak számító 40 milliárd dollárt tesznek ki, a költségvetési hiány továbbra is 20 %-os, de azt nemzetközi támogatások kompenzálják. „Míg 2022-ben Ukrajna 32 milliárd dollár támogatást és kedvezményes kölcsönt kapott, idén ez 42 milliárd dollár közvetlen költségvetési finanszírozást jelent, katonai támogatás és humanitárius segítség nélkül. Tudjuk, hogy idén 3 %-os vagy annál nagyobb GDP-növekedést fogunk elérni” – jövendölte Denisz Smihal.
Ukrajna hazai összterméke (GDP) 2,2 százalékkal nőtt az idei első hét hónapban a múlt év azonos időszakához viszonyítva – áll az ukrán gazdasági minisztérium szerdán kiadott közleményében.
A gazdasági minisztérium megjegyezte, hogy a gazdaság kezd talpra állni a rendkívül nehéz tavalyi év után, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Az ukrán jegybank amikor július végén 300 bázisponttal, 22 százalékra csökkentette az irányadó kamatot, 14,8 százalékról 10,6 százalékra változtatta idei inflációs előrejelzését, a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozását pedig 2 százalékról 2,9 százalékra módosította.
A Világbank kevésbé derűlátó, 0,5 százalékos idei gazdasági növekedéssel számol.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előrejelzése szerint Ukrajna bruttó hazai terméke (GDP) 2023-ban 2,9 százalékkal nő. Áprilisban az NBU 2,0%-os növekedést jósolt. Erről az RBK–Ukrajina számolt be az NBU elnökének, Andrij Pisnijnek a YouTube-on sugárzott sajtótájékoztatójára hivatkozva.
Pisnij jelezte, a II. negyedévben folytatódott a gazdaság élénkülése mind a termelő, mind a szolgáltató szektorban.
„Ezt figyelembe véve az Ukrán Nemzeti Bank mérsékelten megemelte a 2023-as reál-GDP-növekedés előrejelzését 2,0%-ról 2,9%-ra” – mondta.
A jövőben a gazdasági növekedés felgyorsul, figyelembe véve, hogy az NBU előrejelzése a biztonsági kockázatok csökkenésével számolt 2024 közepén.
„A tengeri logisztika rendezése és az infrastruktúra elleni tüzérségi támadások megszűnése után az export megújulása intenzívebb lesz. A migránsok fokozatos visszatérése hozzájárul a fogyasztói kereslet élénküléséhez, az ország újjáépítésének szakaszában pedig jelentősen nőnek a beruházások. A puha fiskális politika továbbra is fontos szerepet fog játszani a gazdaság élénkítésében – a költségvetési hiány jelentős marad a védelmi képesség és a gazdaság helyreállításának támogatásával kapcsolatos igények miatt” – mondta Pisnij.
Ezt szem előtt tartva az NBU 2024-ben 3,5%-os, 2025-ben pedig 6,8%-os reál-GDP-növekedést prognosztizál.
Franciaország GDP-je nőtt a második negyedévben, ráadásul a várakozásokat felülmúló mértékben. Mindez nyugtatólag hat, amikor az euróövezeti bizalmi indexek rég látott mélységben vannak és recessziót várnak az európai gazdaságok túlnyomó többségében.
Franciaország gazdasága a vártnál gyorsabb bővüléssel tért vissza a növekedés útjára, ami szilárdabb alapokra helyezte a gazdaságot, miközben a gyorsuló infláció és az orosz energiaellátás leállításának kockázata azzal fenyeget, hogy Európa recesszióba kerül – írja a Bloomberg.
A 2022. év eleji meglepő zsugorodás után a bruttó hazai termék 0,5 százalékkal nőtt a júniusig tartó három hónapban. Ez meghaladja a Bloomberg elemzői körében végzett felmérés 0,2 százalékos medián becslését.
A meglepetés nagy részét azonban a kereskedelem okozta, mivel a fogyasztói kiadások már a második egymást követő negyedévben csökkentek. Az euróövezet második számú gazdaságának adatai az elsők a pénteken esedékes számok sorában, amely a 19 tagú euróövezet egészének bruttó hazai termékével zárul. Elemzők kis mértékű, 0,2 százalékos növekedést várnak.
Az Insee statisztikai hivatal külön kiadványa szerint a fogyasztói kiadások növekedése júniusban 0,2 százalékra lassult az előző hónaphoz képest, mivel a feldolgozott termékek vásárlása jelentősen visszaesett.
A francia háztartások bizalma hét egymást követő hónapban csökkent, és júliusban 2013 óta a legalacsonyabb szintre esett.
Európa kilátásai a következő hónapokra rendkívül bizonytalanok. Míg a nyári idegenforgalmi szezon lendületet ad a déli országoknak, a Kreml energetikai fenyegetései, az elhúzódó ellátási nehézségek és a rekordszintű infláció nyomják le a keresletet és a termelést.
A Nemzetközi Valutaalap a héten közölte, hogy 2022-ben Németország lesz a legrosszabbul teljesítő ország a G7-ek csoportjában, mivel az ipari ágazat túlzott súlya a gazdaságban jelentős kockázatot jelent, főként mert az energiaellátás és a vegyipar erősen ráutalt az orosz földgázra.
Baljós képet fest az euróövezeti gazdasági helyzetről, hogy:
Az euróövezet üzleti bizalmi indexe 17 hónapja a leggyengébb a recessziótól való félelem miatt,
a Goldman Sachs az euróövezetben recessziót lát az év második felében
a recesszió elkerülésére vonatkozó német remények napról napra csökkennek.
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ
