Ukrajna növelheti a cseppfolyósított földgáz (LNG) készleteit a görög terminálokon és a Vertikális folyosó gázvezeték-hálózaton keresztül – jelentette be hétfőn Szerhij Koreckij, a Naftohaz igazgatótanácsának elnöke a Reuters brit hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Koreckij elmondta, hogy Ukrajna már kap cseppfolyósított földgázt az Egyesült Államoktól görög infrastruktúrán keresztül, de ezek a mennyiségek továbbra is jelentéktelenek. A görög külügyminiszter-helyettessel, Haris Theoharisszal folytatott megbeszélésén megvitatta a görög kikötők kapacitásai kihasználásának lehetőségét a készletek növelése érdekében.
Az ExPro elemzői szerint csak márciusban mintegy 75 millió köbméter gáz érkezett Ukrajnába a Vertikális folyosón keresztül. A szállítások a görög Revitus terminálról speciális, csökkentett szállítási tarifákkal történnek.
Ukrajna és Görögország különös figyelmet fordított a dízelellátásra. Az orosz támadások miatti hazai finomítóüzemek pusztulása miatt az ország szinte teljesen függővé vált az európai üzemanyagimporttól. „Megbeszéltük a dízelüzemanyag-ellátást, a görög flotta használatát és más kölcsönösen előnyös projekteket is” – jegyezte meg Szerhij Koreckij.
Görögország és Málta megakadályozta az Európai Unió azon javaslatát, amely az orosz olaj árplafonját a tüzelőanyag-szállításhoz kapcsolódó szolgáltatások betiltásával kívánta kiváltani.
Erről a Bloomberg hírügynökség ír, forrásokra hivatkozva.
Az ügynökség forrásai szerint ez a két dél-európai ország aggodalmát fejezte ki e lépés miatt az EU nagykövetek hétfői találkozóján, ahol bemutatták az Oroszország ellen bevezetett legújabb szankciócsomagot.
Félelmüket fejezték ki, hogy ez a változás hatással lehet az európai hajózási ágazatra és az energiaárakra, állítják a források.
Mindkét ország magyarázatot kért a külföldi kikötőket érintő szankciós javaslatokra, amelyek célja az orosz olaj feldolgozásának korlátozása, valamint a hajóeladók felügyeletének szigorítása annak érdekében, hogy csökkenjen a Moszkva flottájába kerülő hajók száma – tették hozzá a források.
A görög kormány képviselője nem kívánt nyilatkozni. Nestor Laiviera, a máltai kormány brüsszeli képviselője elmondta, hogy az ország „részt vesz a technikai megbeszéléseken, hogy biztosítsa a végső eredmény megvalósításának lehetőségét”.
Mint ismert, az EU új szankciókat akar jóváhagyni az Orosz Föderáció Ukrajna elleni inváziójának negyedik évfordulójára. Eredetileg az Európai Bizottság február 2-án készült bejelenteni az új szankciócsomagot, de a múlt héten az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas bejelentette, hogy Brüsszel február 24-ig szándékozik elfogadni a 20. korlátozó intézkedéscsomagot.
Jeffrey Pyatt, az Egyesült Államok volt külügyminiszter-helyettese kijelentette, hogy a DTEK volt az első ukrán vállalat, amely cseppfolyósított gázt kapott az Egyesült Államoktól a Vertikális Gázfolyosón keresztül – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Payette amerikai kongresszusnak előtt tett nyilatkozatára hivatkozva, amelyet a DTEK LinkedIn oldalán tettek közzé.
A jelentés szerint Payet azt mondta: „A DTEK lett az első ukrán vállalat, amely amerikai LNG-t kapott a Vertikális Gázfolyosón keresztül. Az amerikai LNG megérkezett a görög Revitus terminálra, ahonnan egy ukrajnai földalatti tárolóba szállították.” Mint hozzátette, ez bizonyíték arra, hogy Európa soha nem fog függni a megbízhatatlan orosz energiaforrásoktól.
A Vertikális Gázfolyosó egy olyan kezdeményezés, amely több Európai Uniós ország erőfeszítéseit egyesíti egy közös tranzittermék megvalósítása és a diverzifikált gázmennyiségek növelése érdekében az EU közép- és keleti régiója számára.
Ukrajna és Görögország megállapodott egy új energiaellátási útvonal létrehozásában, ez biztosítja Ukrajna gázellátását egy vertikális energiafolyosón keresztül, a görögországi Alexandroupolistól Odesszáig – jelentette be vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök Athénban a Kiriakosz Mitsotakisz görög miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a görög miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az új útvonal délről északra húzódó „biztonságos energiaartériává” válik, lehetővé téve Ukrajna számára a megbízható energiaforrásokhoz való hozzáférést. Elmondása szerint Görögország már most is kulcsfontosságú csomópont az amerikai cseppfolyósított gáz közép- és kelet-európai országokba történő szállításában, és a projekt erősíti az egész régió energiabiztonságát.
„Ez döntő fontosságú hozzájárulás a mi és az ön régiójának stabilitásához és biztonságához. A projekt Görögország infrastruktúrájának és stratégiai partnerségeinek köszönhetően valósulhatott meg” – hangsúlyozta Mitsotakisz. A görögországi Alexandroupolis kikötőjéből származó gáz Bulgárián, Románián és Moldován keresztül jut el Odesszába – tette hozzá.
Zelenszkij elnök megerősítette, hogy az első gázszállítások Ukrajnába Görögországon keresztül 2026 januárjában kezdődnek. Elmondása szerint a megállapodások egy nagyszabású energiacsomag részét képezik, amelyet Ukrajna a téli időszakra készített elő, hogy kompenzálja saját termelésének kiesését az orosz támadások után.
„Ez energiabiztonságunk fontos része. Az első megállapodások az első negyedévben lépnek hatályba. Vannak hosszú távú projektek is – ezeket az energiacégeink megvitatták” – jegyezte meg az elnök. Egyúttal köszönetet mondott Görögországnak és az Egyesült Államoknak is, amelyek kulcsszerepet játszanak Ukrajna energiaellátásában.
„Hálásak vagyunk az amerikai vállalatoknak, az Egyesült Államok energetikai minisztériumának és Donald Trump elnöknek a lehetőségért, hogy görög infrastruktúrán keresztül energiát kaphatunk az Egyesült Államoktól” – mondta Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy az új gázfolyosó létrehozásának meg kell erősítenie Ukrajna energetikai ellenálló képességét az orosz agresszióval szemben, és a transzatlanti együttműködés fontos elemévé kell válnia.
Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy megállapodást kötött Görögországgal az gázszállításról Ukrajnának – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint államfő közölte, hogy ez egy újabb gázellátási irány lesz, hogy a téli időszakra a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák Ukrajna gázimport-útvonalait. „Már vannak megállapodásaink a gázimport finanszírozásáról, és fedezni fogjuk a közel 2 milliárd eurós gázimport-szükségletet, hogy kompenzáljuk az orosz csapások miatti ukrán termeléskiesést” – jegyezte meg.
Az elnök elmondta, hogy az ukrán kormány forrásokat különített el az import finanszírozására, európai partnerektől, európai bankoktól is van segítség – az Európai Bizottság garanciái alatt ukrán bankok és Norvégia is segít, aktív munka folyik az amerikai partnerekkel is, így teljes finanszírozás lesz. „Bőséges lehetőségeket teremtünk a téli ellátásra” – biztosította az ukránokat Volodimir Zelenszkij.
Görögország történelmi, 20 évre szóló LNG-megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal, miközben Ukrajna újabb amerikai gázszállítmányokat biztosított be Lengyelországon keresztül az energetikai infrastruktúráját célzó orosz támadások miatt kiesett mennyiségek pótlására. A lépések egyértelműen mutatják: az USA felgyorsította az orosz gáz lecserélését célzó energetikai offenzíváját Európában.
Pénteken egy athéni konferencián az érintett felek bejelentették, hogy Görögország 2030-as kezdettel, 20 éves időtartamra évi 700 millió köbméter amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) importál – ami később akár évi 2 milliárd köbméterre is bővülhet, írja az MTI. A szerződést a görög állami DEPA, az Aktor Energy Group és az amerikai Venture Global kötötte.
Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter azt mondta, hogy az USA célja minden egyes orosz gázmolekula kiváltása a kontinensen.
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök „történelmi lehetőségnek” nevezte a lépést, és hangsúlyozta, hogy Athén nemcsak saját ellátását biztosítja, hanem regionális elosztóközponttá kíván válni az amerikai LNG továbbításában a Balkán, Ukrajna és Közép-Európa irányába.
A konferencián Ukrajna is létfontosságú megállapodást jelentett be: az orosz rakéta- és dróntámadások miatt a kitermelése közel 60 százalékát elvesztő ország újabb 300 millió köbméter amerikai LNG-t kötött le Lengyelországon keresztül.
A Bloomberg beszámolója alapján a megállapodás a lengyel Orlen és az ukrán Naftogaz között jött létre, amely hitelkerettel is kiegészül, hogy Kijev át tudja vészelni a téli időszakot. A lengyel vállalat idén már több mint 600 millió köbmétert juttatott el így Ukrajnának, és jövőre akár 1 milliárd köbméter feletti mennyiségre is képes lesz ugyanazon az útvonalon.
Milosz Motyka lengyel energiaügyi miniszter szerint a mostani megállapodás nemcsak Ukrajna túlélését szolgálja, hanem egy új, alternatív amerikai gázellátási útvonalat is biztosít Közép- és Kelet-Európa felé.
A görög parlament egy olyan törvény elfogadására készül, amely lehetővé tenné a napi 13 órás munkavégzést a magánszektorban – ez lesz az első ilyen eset az EU-országokban, írta a Politico.
A törvényjavaslatról október 15-én kellett szavazniuk. A szakszervezetek és az ellenzék hatalmas tiltakozása ellenére a dokumentumot várhatóan jóváhagyja a kormányzó Új Demokrácia párt.
A törvény egy reform része, amelynek célja, hogy Görögország munkaerőpiacát „Európa egyik legrugalmasabb piacává” tegye. 2024 júliusától az iparban, a kereskedelemben, a mezőgazdaságban és bizonyos szolgáltatásokban dolgozók heti hat napot dolgozhatnak, és a hatodik napért 40%-kal több fizetést kapnak. A kormány magyarázata szerint a változásokra az elöregedő népesség és a szakképzett munkaerő hiánya miatt van szükség. A szakszervezetek azonban úgy vélik, hogy ez a „rugalmasság” a nyolcórás munkanap eltörlését jelenti.
„A „rugalmas munkaidő” a gyakorlatban a családi és társadalmi élet fogalmának lerombolását, valamint a túlzott kizsákmányolás legalizálását jelenti” – mondta a köztisztviselők szakszervezete, az ADEDY.
Az új törvényjavaslat előírja, hogy az alkalmazottak napi 13 órát dolgozhatnak, de legfeljebb évi 37,5 napot, összesen heti 48 órával négy hónap alatt átlagosan. A túlórát 40 százalékos plust juttatással kell kompenzálni.
A munkaügyi minisztérium hangsúlyozza, hogy a 13 órás munkanap önkéntes lesz, de a szakszervezetek figyelmeztetnek, hogy a valóságban a munkáltatók vannak előnyben, különösen egy olyan országban, ahol szinte semmilyen ellenőrzés nincs a munkaügyi törvények betartása felett.
További módosítások közé tartozik az éves szabadság több részre bontásának lehetősége, a rugalmas munkaidő, a kétnapos szerződések, sőt, egy speciális alkalmazáson keresztüli gyors felvétel is.
Görögország, amely 2009 és 2018 között mély pénzügyi válságon ment keresztül, most a gazdasági fellendülés jeleit mutatja, a munkanélküliség 8,1%-ra csökkent, szemben a válság alatti 28%-kal. A bérek azonban továbbra is az EU legalacsonyabb fizetései közé tartoznak, és sok görög kénytelen több munkahelyen is dolgozni a magas lakás- és élelmiszerárak miatt.
Az Eurostat adatai szerint minden ötödik görög több mint 45 órát dolgozik hetente, ami a legmagasabb arány az Európai Unióban. Az OECD becslései szerint pedig 2023-ban Görögország az ötödik helyen állt a világon az évente ledolgozott órák számát tekintve Kolumbia, Mexikó, Costa Rica és Chile mögött.
Az Európai Bizottság 392,2 millió eurós büntetést szabott ki Görögországra „az uniós agrártámogatások 2016 és 2023 közötti hibás kezelése” miatt – számolt be a Mandiner a Politico-ra hivatkozva. Brüsszel szerint a kifizetésekért felelős görög állami szerv nem végzett megfelelő ellenőrzéseket, többek között a helyszíni vizsgálatokat is elmulasztotta.
A döntést azután jelentették be, hogy az Európai Ügyészség már nyomoz egy görög agrártámogatásokat érintő gigacsalás ügyében. A gyanú szerint ennek keretében sok görög állampolgár jogosulatlanul kapott támogatást olyan földterületekre, amelyeket nem birtokolt vagy nem használt.
Laura Kövesi, az Európai Ügyészség vezetője a lapnak hangsúlyozta: „A támadások és megfélemlítések ellenére is folytatjuk a nyomozást.”
A Bizottság 5 százalékos egységes korrekciót alkalmaz a görög kifizetésekre, bizonyos esetekben ez 10 százalékra is nőhet. A legnagyobb éves bírságok 79 és 76 millió euróra rúgnak.
A botrány hatására a görög kormány bejelentette, hogy megszünteti a vizsgálat alá vont Mezőgazdasági Kifizető és Ellenőrző Ügynökséget (OPEKEPE).
Görögország jelentős mértékű fegyverbeszerzési programot indított el, melynek részeként több mint 600 millió dollár értékben izraeli gyártmányú PULS rakéta-tüzérségi rendszereket vásárol.
A háromszáz kilométeres hatótávolsággal rendelkező, Elbit Systems által gyártott rendszerek elsődleges célja a török határ és az Égei-tengeri szigetek védelmének megerősítése. Ez a beszerzés a görög fegyveres erők nagyobb modernizációs programjának része, amely magában foglalja amerikai F‒35 vadászgépek és francia fregattok beszerzését is.
Az F‒35 a világ egyetlen hosszú hatótávolságú, lopakodó és csapásmérő vadászgépe, kifejezetten a haditengerészeti fedélzeti műveletekhez készült. Kiemelkedő lopakodó képessége, fejlett érzékelőrendszere, nagy üzemanyag- és fegyver kapacitása, valamint szuperszonikus sebessége jelentős előnyt biztosít.
A parlament a tervek szerint 2025 első negyedévében szavaz a fegyvervásárlási megállapodásról. A mostani beszerzés párhuzamosan zajlik egy két milliárd eurós izraeli légvédelmi rendszer megvásárlásáról folytatott tárgyalásokkal, valamint az amerikai Switchblade drónok beszerzésének jóváhagyásával. A lépés a Görögország és Törökország között régóta fennálló feszültségek tükrében történik.
A PULS rendszer lényegesen olcsóbb (kb. egyötöde a HIMARS árának), gyorsabban szállítható és több rakétát képes hordozni. A rendszer nyitott és alakítható, ami lehetővé teszi európai gyártmányú lőszerek használatát, erősítve az európai stratégiai autonómiát. A PULS a HIMARS-hoz képest rugalmasabban használható, mivel különböző típusú, irányítható és nem irányítható rakétákat is képes indítani.
A Switchblade 300, amely személyzet és könnyű járművek elleni precíziós csapásokra lett tervezve, egységenként hatvanezer és nyolcvanezer dollár közötti áron kerül forgalomba. A páncélozott járművek és megerősített célok elleni harcra tervezett Switchblade 600 egységenkénti ára meghaladja a százezer dollárt.
Ezek a drónok egyedülálló várakozó és precíziós csapásmérő képességekkel rendelkeznek, értékes eszközökké téve őket a modern hadviselésben.
Az Egyesült Államok becslések szerint legalább hatvan millió dollárt költött Switchblade drónokra Ukrajna számára.
Görögországban a jövőben a csúcsszezonban 20 euró idegenforgalmi adót kell fizetniük azoknak, akik a tengerjáró körútjukon kiszállnak a nagy népszerűségnek örvendő Mükonosz vagy Szantorini szigetén – jelentette be Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök.
A naplementéiről is híres Szantorini, a tengerjáró hajók egyik fő megállóhelye túlzsúfolttá kezd válni, ezért a hatóságok korlátozni akarják az ide látogató turisták számát – írja a magyarhirlap.hu.
Az egy évtizedes gazdasági válságból lábadozó Görögország nagyban függ a turizmus bevételeitől, de megvan a veszélye, hogy egyes kedvelt idegenforgalmi célpontokat, így az idilli Szantorinit tönkreteszi a tömegturizmus.
„Görögországnak nincs strukturális problémája a tömegturizmussal, bizonyos célállomásoknál vannak gondjai, bizonyos hetekben, illetve az év bizonyos hónapjaiban” – mondta a kormányfő egy nemzetközi vásáron tartott sajtótájékoztatón.
2023-ban mintegy 800 óceánjáró 1,3 millió utast szállított a mindössze 15 ezer lakosú Szantorinire a görög kikötői szövetség szerint. A tavaly Görögországba látogató 32,7 millió turista közül mintegy 3,4 millióan – azaz minden tizedik látogató – utazott el Szantorini szigetére.
Az ország idegenforgalmi bevételei 2023-ban hozzávetőlegesen 20 milliárd eurót tettek ki. Szantorinin – akárcsak más népszerű európai turisztikai célállomásokon, közöttük Velencében és Barcelonában – tiltakozók az idegenforgalom korlátozását követelték.
A kormányfő korlátozni kívánja az egy időben ugyanahhoz a desztinációhoz érkező hajók számát, szükségesnek látja korlátozások bevezetését azokon a szigeteken, amelyeken megítélése szerint korlátozott az infrastruktura.
Micotákisz közölte: a tengerjáró hajók utasaira kivetett adót a helyi közösségek kapják meg, hogy az infrastruktúra fejlesztésére fordítsák.
Olga Kefalogianni turisztikai miniszter nemrégiben az AFP francia hírügynökségnek adott interjúban úgy vélte, hogy kvótákat kell felállítani, a helyi hatóságok rendelete értelmében csak nyolcezer, tengerjáró hajóval érkező turista szállhat naponta partra Szantorinin.
A kormány tervezi továbbá a rövidtávú lakásbérletek adójának emelését és új, rövidtávú bérbeadások engedélyének a felfüggesztését Athén központjában, hogy nagyobb lakásállomány álljon az állandó lakosok rendelkezésére – közölte Micotákisz szombaton.
Görögországba tavaly a gyilkos erdőtüzek és a hosszú hőhullám ellenére rekordszámú turista érkezett. Olga Kefalogianni szerint várhatóan 2024 is „rekordév” lesz.
