Az ország már áprilisra túllépte a 2026-ra tervezett költségvetési hiányt. Az orosz gazdaság mélyponton van, amihez jelentősen hozzátesz az ukrán haderő által sikeresen végrehajtott, jórészt az energetikai létesítményeket célzó dróntámadások száma.
Pénteki cikkében a Financial Times azt írja, hogy egy Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter februári jelentése szerint Oroszország háborús kiadásai idén 28 milliárd dollárral haladhatják meg a tervezett szintet. A jelentésben növekvő költségvetési nyomásra figyelmeztetnek, és hogy más ágazatok kiadásait kell megvágni a növekvő katonai költségek ellensúlyozása érdekében.
Moszkva a 2026-os költségvetésében 238 milliárd dollárt különített el védelmi és biztonsági kiadásokra, mely a teljes kormányzati kiadások közel 40 százaléka. A költségvetési hiány már áprilisra meghaladta a 2026-ra prognosztizált, 56 milliárd dolláros éves célt, április végére már 82 milliárdnál járt a mutató. Az összeg az éves orosz GDP 2,5 százalékának felel meg, egyben a legnagyobb hiány, amit az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta feljegyeztek.
A jelentés szerint a pénzügyminisztérium februárban úgy becsülte, hogy a további katonai kiadások által teremtett közvetlen finanszírozási hiány 28 milliárd dollár lesz, de pesszimista forgatókönyv szerint ez 2028 elejéig akár 56 milliárd dollárra nőhet.
A háborús kiadások Moszkva számára prioritást élveznek Az iráni háború, illetve az annak köszönhető globális olaj- és gázkrízis közvetve növelték Moszkva háborús kasszáját, az oroszok ugyanis jó áron tudták eladni a tengeren ragadt készleteiket, ráadásul 2022 óta először kúszott 100 dollár fölé az orosz olaj hordónkénti ára.
A Financial Times viszont megjegyzi, hogy a további energiabevételek valószínűleg nem fogják teljes mértékben ellensúlyozni az orosz háborús erőfeszítések növekvő költségeit. Alekszandra Prokopenko, az orosz jegybank volt tisztviselője szerint a levél jól szemlélteti, hogyan váltak a katonai kiadások Moszkva legfontosabb költségvetési prioritásává. „A dokumentum azt mutatja, hogy a háborús kiadásokat minden másnál fontosabbnak kezelik” – mondta Prokopenko.
Kifizetetlen számlák Az ukrán Külügyi Hírszerző Szolgálat nemrégiben közzétett, a moszkvai Kreml-párti Makrogazdasági Elemző és Rövid Távú Előrejelző Központ (CMACP) belső jelentésére hivatkozó értékelése szerint az orosz bankszektorban a nem teljesítő eszközök aránya a harmadik egymást követő hónapban is a nemzetközileg elismert válságküszöb felett maradt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szabványai szerint egy bankrendszert rendszerszintű válságban lévőnek tekintenek, ha a nemteljesítő eszközök meghaladják a teljes szektorbeli vagyon 10 százalékát. A CMACP jelentése a válságot továbbra is „látens jellegűnek” minősítette, az orosz állami bankok pedig elfedik a nem teljesítéseket és átütemezik a vállalati adósságokat, hogy megakadályozzák a szélesebb körű pánikot.
A jelentés arra is figyelmeztetett, hogy a vállalatok likviditása Oroszország-szerte gyorsan romlik. Az orosz vállalkozások közel fele súlyos fizetési késedelmekről számol be, és azt jelöli meg a legnagyobb fenyegetésként 2026 közepéig, hogy a nem teljesítés kockázata egyre növekszik, magyarán: rengeteg kifizetetlen számla és hitel lesz, ami láncreackiót indíthat a gazdaságban.
Ukrán berepülés Volodimir Zelenszkij hétfőn kijelentette, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú csapásai az elmúlt hónapokban 10 százalékkal vették vissza az orosz olajfinomítók teljesítményét, és arra kényszerítették az energiacégeket, hogy leállítsák a kutakat. Az ukrán elnök azt mondta, hogy Oroszország hiánya már meghaladta az egész éves előrejelzéseket, és hogy „Putyin a csőd felé vezeti Oroszországot”. A folyamatot pedig felgyorsítják az energetikai létesítményekre mért ukrán rakéta- vagy dróncsapások.
Kárpátalja 2025-ben összesen 1 milliárd 107 millió hrivnyát fordított a háborúval összefüggő kiadásokra – számolt be róla Miroszlav Bileckij kormányzó Facebook-oldalán.
A tisztviselő ismertette, hogy a háborúra fordított keret két fő részből állt. A megyei költségvetésből mintegy 379 millió hrivnyát különítettek el, az önkormányzatoknál ez a szám 729 millió hrivnya.
Ezekből a biztonsági és védelmi kiadásokat, a lakosság felkészítését a nemzeti ellenállásra, a szociális védelmet és az egészségügyi ellátást a katonák és családtagjaik számára, valamint a belső menekültek támogatását finanszírozták.
A kormányzó köszönetet mondott Kárpátalja lakosságának a rengeteg erőfeszítésért és a becsületes adózásért.
A kormány abban reménykedik, hogy a háború hamar véget ér, de pragmatikus szempontból egy olyan állami költségvetés-tervezetet készít, amely figyelembe veszi a háború 2026-os folytatását – jelentette ki hétfőn Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva a kormány cselekvési programjának bemutatásáról.
Mint Marcsenko elmondta: „A mai alapforgatókönyvünk, a makrogazdasági, a háború 2025-ös végét feltételezi. Az alternatív forgatókönyv a háború 2026-os folytatódását feltételezi.” Emlékeztetett arra, hogy a 2026-os költségvetés tervezetét szeptember 15-ig be kell nyújtani a parlamentnek. A dokumentum elkészítéséhez pedig „egy alternatív forgatókönyvet határoztak meg a költségvetés-számítás alapjául” – mondta.
„Ezért készítjük a költségvetést egy alternatív forgatókönyv szerint, mert ez meglehetősen érthető és pragmatikus” – jegyezte meg a pénzügyminiszter. Ha a tárgyalásoknak pozitív következményei lesznek, és az év végére megállapodás születik arról, hogy a háború stabil, tartós békével zárul, a Pénzügyminisztérium újra fogja vizsgálni ezt a megközelítést – tette hozzá.
„Nincs más választásunk, mint egy alternatív forgatókönyvet követni, amely magában foglalja a háború folytatását 2026 végéig” – mondta Marcsenko. A 2026-os adófelülvizsgálat kérdésére reagálva azt mondta, hogy ilyen lépést egyelőre nem terveznek.
A pénzügyi tárcavezető azt mondta, hogy jelenleg nincs bizonyosság egy új IMF-programról. Szerinte nagy a valószínűsége annak, hogy Ukrajna továbbra is a jelenlegi program keretében fog működni. De nagy a valószínűsége annak, hogy egy új programot jóváhagynak az alappal. Ennek kulcsfontosságú tényezői a tárgyalások és a háború időtartama – mutatott rá Szerhij Marcsenko.
Ukrajna ismét módosíthatja az állami költségvetést a megnövekedett háborús kiadások miatt, mert idén a partnerektől kapott támogatások csökkentek – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a Legfelső Tanácsban a kormányhoz intézett kérdések órájában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Ami a további forrásokat illeti… Amennyiben ilyen igény merül fel, a parlamenthez egy megfelelő javaslattal fogunk fordulni, amelyben meghatározzuk az állami költségvetés megfelelő finanszírozási forrásait.”
Smihal felidézte, hogy tavaly az első negyedévben jelentős késedelmek voltak a partnerek fegyverszállításaiban, ami kényszerű költségvetési kiadásokhoz vezetett, amelyeket a tervezés során nem vettek figyelembe.
Idén sajnos megismétlődik a helyzet. Az első negyedévtől kezdődően egyes partnereink részéről csökkent a támogatásunk. Kénytelenek voltunk további fegyver- és lőszervásárlásokat vállalni az ukrán fegyveres erők számára, ami többletköltségekkel járt
– mondta a miniszterelnök.
A kormányfő szerint jelenleg minden költséget fedeznek. „Ha az év második felében pénzeszközökre lesz szükségünk… a parlamenthez fordulunk, és megalapozzuk fogjuk az összes forrást” – mutatott rá Denisz Smihal.
A 2024-es állami költségvetés fő prioritását Ukrajna védelmének és biztonságának, valamint a fegyverek és drónok gyártásának a finanszírozása kell, hogy képezze – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök csütörtök esti beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy megbeszélést folytatott Denisz Smihal miniszterelnökkel és Szerhij Marcsenko pénzügyminiszterrel. Megvitatták Ukrajna költségvetési prioritásait. Elsősorban azt, hogy a jövő évben jelentős költségvetési forrásokat biztosítanak a védelmi-ipari komplexum számára az ukrán fegyverek és drónok gyártásához. Ide tartozik a szükséges áruk külföldről történő beszerzése is.
„Ráadásul közel 100 milliárd hrivnyát fordítunk fegyvergyártásra, amiről a Stratégiai és Ipari Minisztérium gondoskodik, valamint a nagyon jó, ragyogó eredményeket felmutató ukrán drónhadseregre. Mindezt támogatni fogom” – mutatott rá az elnök. Külön biztosítjuk a veteránok támogatását és a szociális kiadásokat is, ott legalább 469 milliárd hrivnya összeg lesz – tette hozzá. „Többletpénz jut az egészségügyre – ez legalább 24 milliárd plusz az idei kiadásokhoz képest. Pluszpénz jön az oktatási rendszernek, elsősorban a pedagógusok és oktatók támogatására” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.