Ukrajna hamarosan mintegy 2,3 milliárd euróhoz jut, az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az Ukrajna-keretből nyújtott támogatás hatodik részletének elosztásáról szóló döntést – számolt be az rbc.ua hírportál az Európai Unió Tanácsára és Julija Szviridenko miniszterelnök nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Unió megjegyezte, hogy a kifizetés Ukrajna nyolc szükséges lépésének sikeres végrehajtásának, valamint a negyedik részlethez kapcsolódó egyik függőben lévő tétel lezárásának köszönhetően vált lehetővé. Az EU magyarázata szerint ezeket az alapokat elsősorban Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitásának megerősítésére és a közigazgatás zavartalan működésének biztosítására fogják felhasználni.
Az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy a támogatási program szorosan kapcsolódik az Ukrajna Tervhez, amely felvázolja Ukrajna helyreállítási, újjáépítési és modernizációs stratégiáját, valamint az uniós tagság felé vezető további előrelépéshez szükséges reformok végrehajtásának ütemtervét.
Ukrajna a program jelenlegi szakaszában előirányzott 68 lépésből a mai napig 63-at teljesített. Amint azt Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök megjegyezte, Ukrajna teljesített az Ukrajna Tervben foglalt 10 mutatóból 8-at, és számos rendszerszintű reformot hajtott végre az államháztartás-irányítás, a zöld átállás és a környezetvédelem terén, valamint optimalizálta az üzleti környezetet, a pénzügyi piacokat és az igazságszolgáltatási rendszert.
„A jelenlegi program keretében folyósított hatodik részlet fontos Ukrajna pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében a teljes körű invázió során” – jegyezte meg Szviridenko. Arról biztosított, hogy a kormány a következő jelentéstételi időszakban azon dolgozik, hogy javítsa az Ukrajnai Támogatási Keret feltételeinek végrehajtását.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) meghatározta azokat a kulcsfontosságú feltételeket, amelyeket Ukrajnának teljesítene kell egy új, 8 milliárd dolláros program jóváhagyásához – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Julie Kozak, az IMF hivatalos képviselője nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Kozak elmondta, hogy november 26-án az IMF munkatársai és az ukrán hatóságok munkatársi szintű megállapodásra jutottak egy új, négyéves kibővített pénzügyi keretről (EFF), amely akár 8,1 milliárd dolláros potenciális hozzáférést biztosít. Hozzátette, hogy a program végrehajtása „az előzetes intézkedések befejezésétől, a donoroktól kapott megfelelő finanszírozási garanciáktól és az IMF végrehajtó bizottságának jóváhagyásától” függ.
Kozak hangsúlyozta az ukrán hatóságok reformok iránti elkötelezettségét. „A hatóságok világossá tették, hogy továbbra is elkötelezettek a reformprogram mellett, és ez magában foglalja a belföldi bevételek mozgósítását, az szürke gazdaság elleni küzdelmet, a független korrupcióellenes intézmények védelmét és az adósságok átütemezését a fenntarthatóság helyreállítása érdekében” – mondta.
A finanszírozással kapcsolatban az IMF képviselője kifejtette: „A program várhatóan nagyszabású külső támogatást fog katalizálni, hogy segítsen fedezni vagy teljesen megszüntetni Ukrajna finanszírozási hiányát. A program teljes időtartama alatt a finanszírozási hiány mértékét 136,5 milliárd dollárra becsüljük. A 2026–2027-es időszakban a fennmaradó finanszírozási hiány 63 milliárd dollár.”
Kozak hangsúlyozta a korrupció elleni küzdelem fontosságát is. „Látjuk, hogy az Ukrajnában történt legutóbbi események ismét hangsúlyozzák a korrupció elleni határozott küzdelem, a kormányzás javítása és az állami tulajdonú vállalatok reformja folytatásának fontosságát. Ukrajnának egy robusztus korrupcióellenes architektúrára van szüksége, amely segít az egyenlő versenyfeltételek megteremtésében, a közforrások védelmében és az üzleti környezet javításában” – hangsúlyozta.
Kozak szerint az ukrán kormány beleegyezett abba, hogy „folytassa az adó- és vámszolgálatok reformját, beleértve egy új vámparancsnok kinevezését és az informatikai rendszerek fejlesztését a hatékonyság növelése és a közbizalom helyreállítása érdekében”.
A 2026-os költségvetéssel kapcsolatban az IMF képviselője megjegyezte: „A 2026-os költségvetés elfogadása az egyik előzetes intézkedés volt, amelyben a hatóságokkal egyeztettek. A csapat jelenleg a költségvetés teljes szövegét értékeli, de az előzetes értékelés szerint az általánosságban összhangban van a programban vállalt kötelezettségekkel.”
Ezenkívül az IMF további feltételeket szab az Ukrajnával kötendő új program jóváhagyásához – az úgynevezett előzetes intézkedéseket. „Az imént említett költségvetésen túl további területek közé tartozik az adóalap bővítése a digitális platformokon keresztül kapott jövedelmek adóztatására vonatkozó jogszabályok elfogadásával, a fogyasztási cikkek importjára vonatkozó vámhézagok bezárása és az áfa-regisztráció alóli mentességek eltörlése” – mondta Kozak. „Megállapodás született az árnyékgazdaság leküzdését célzó intézkedésekről is, különösen a közbeszerzési verseny erősítése és a jelenlegi munka törvénykönyvének hiányosságainak megszüntetése révén” – tette hozzá.
Kozak hangsúlyozta, hogy minden adósságátstrukturálási megállapodást (amely magában foglalja a warrantok kötvényekre történő cseréjét) az adósság fenntarthatóságának biztosítása és természetesen a program részeként az Ukrajnának szükséges pénzügyi garanciák rendelkezésre állása szempontjából fognak értékelni.
A 2026-os állami költségvetés elfogadása mellett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) programja további két előzetes intézkedést tartalmaz, amelyek teljesítésének elmulasztása lelassítja az új ukrán hitelprogram jóváhagyását – írta pénteken az rbc.ua hírportál elemző írásában.
Az IMF első feltétele az áfa bevezetése az 1 millió hrivnya feletti árbevétellel rendelkező egyéni vállalkozók számára. De egyelőre a feltétel nem kötelez az adó közvetlen bevezetésére. A program jóváhagyásához csak a vonatkozó törvényjavaslatot kell elkészíteni és benyújtani a Legfelső Tanácsnak.
Kormányzati források szerint ez a feltétel a közeljövőben teljesíthető. Az egységes adófizetők áfájának bevezetésének részleteit a program következő felülvizsgálatai során határozzák meg. Egy másik korábbi intézkedés a digitális platformokon nyújtott szolgáltatások adóztatásával kapcsolatos – az úgynevezett OLX-adóval –, valamint az online áruházakban történő vásárláskor minden csomag megadóztatásának bevezetésével, értéktől függetlenül.
A kormány még nyáron jóváhagyta az OLX-adóról szóló törvényjavaslatot. Ha elfogadják, 2026-tól kezdődően az ukránok internetes értékesítésből vagy szolgáltatásokból származó jövedelmét 10 %-os adókulccsal adóztatják majd.
A tervek szerint az adóhatóságok hozzáférhetnek a banki információkhoz, és fokozott ellenőrzést vezetnek be a kereskedelmi tranzakciók felett. Az ilyen adóból származó költségvetési bevételek akár a 14 milliárd hrivnyát is elérhetik.
Az Európai Bizottság egy jogi megoldáson dolgozik, amely meggyőzné Belgiumot, hogy kölcsönt nyújtson Ukrajnának a Brüsszelben befagyasztott 140 milliárd eurós orosz vagyonból – írta a Politico.
A belga fél véleménye szerint, ha Ukrajna 140 milliárd eurót kap, az oroszbarát EU-tagállamok egyike – Magyarország vagy Szlovákia – megvétózhatja az EU Moszkva elleni szankciórendszer megújítását. Ez arra kötelezné Belgiumot, hogy azonnal fizesse vissza a hiányzó milliárdokat Oroszországnak. A kockázat kiküszöbölésére az Európai Bizottság az EU-szerződés 122. cikkelyének rendelkezését kívánja alkalmazni, amely lehetővé teszi a kormányok számára, hogy „a tagállamok közötti szolidaritás szellemében a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedésekről” döntsenek.
A Bizottság ezt úgy kívánja értelmezni, hogy a hatalmas pénzügyi tétek miatt az országok minősített többsége elegendő lenne a szankciók meghosszabbításának jóváhagyásához, megfosztva Magyarországot a lehetséges vétótól. Egy diplomata szerint a stratégia egy módja annak, hogy „megszerezzék Belgium támogatását”.
Az európai jogászok úgy vélik, hogy az EU-Szerződés 122. cikkelye felhasználható a hosszabbítási időszak hat hónapról három évre való módosítására.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa felszólította a G7-országokat, hogy gyorsítsák fel az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd dolláros hitel folyósítását, mivel Belgium továbbra is blokkolja a befagyasztott orosz vagyon felhasználására épülő finanszírozási programot – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Euractiv európai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Dombrovskis megjegyezte, hogy az országoknak fel kell gyorsítaniuk az Ukrajnának nyújtott kifizetéseket a tavaly júniusi megállapodás szerinti G7-hitelből, hogy a jövő év elején áthidalhassák a pénzügyi hiányt. „Tárgyalásokat folytatunk más nemzetközi donorokkal, hogy kiderítsük, áthelyezhető-e a támogatásuk az év elejére” – mondta.
A biztos szerint az adományozók között szerepel Nagy-Britannia, Kanada, Japán és az Egyesült Államok. Ugyanakkor úgy vélte, hogy ez elegendő lehet Ukrajna pénzügyi szükségleteinek fedezésére a jövő év első negyedévében, bár ez „még a jövő zenéje”.
A kiadvány megjegyezte, hogy az EU már kifizette a G7-kölcsön rá eső részét, amely 18,1 milliárd eurót tesz ki. A csomag mintegy 14 milliárd euróját azonban más országok, nevezetesen az Egyesült Államok, Kanada, Japán és Nagy-Britannia még nem fizette ki. A becslések szerint Ukrajna a jövő év első negyedévében 12 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal néz szembe.
Dombrovskis nyilatkozata egy olyan időszakban hangzott el, amikor az EU egy Ukrajnának szóló külön „jóvátételi kölcsönről” próbál tárgyalni a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával. Az Európai Bizottság abban reménykedik, hogy ráveszi Belgiumot a terv támogatására a decemberi vezetői csúcstalálkozó előtt. Ezek az erőfeszítések azonban csütörtökön komoly kudarcot vallottak, amikor Bart de Wever miniszterelnök élesen bírálta a tervet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének írt levelében.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) missziója megkezdte a tárgyalásokat az ukrán kormány képviselőivel egy új, kibővített finanszírozási programon – jelentette be hétfőn Priscilla Tofano, az IMF ukrajnai állandó képviselője, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Tofano elmondta: „A Gavin Gray vezette IMF-misszió ma megkezdte a tárgyalásokat az ukrán hatóságok képviselőivel az új kibővített hitelkeret (EFF) elindítására irányuló kérelmükkel összefüggésben.”
Az állandó képviselő elmondása szerint a megbeszélések a kormány gazdaságpolitikai céljaira fognak összpontosítani, különös tekintettel a fiskális és monetáris politikára, amely a stabilitást biztosítja a továbbra is rendkívül magas bizonytalanság közepette.
A kulcsfontosságú vektorok között szerepelnek a kormányzás megerősítését, a korrupció elleni küzdelmet és a gazdasági növekedés támogatását célzó strukturális intézkedések is.
Az Európai Bizottság megpróbálja meggyőzni a belga kormányt, hogy támogassa Ukrajna 140 milliárd eurós mega-hitelének nyújtását, amely a következő három évben pénzügyi „párnává” válhat Kijev számára – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés kiadvány a kiadvány azt írta, hogy a konzultációk egyik kulcsfontosságú fordulójára ma kerül sor: az Európai Bizottság magas rangú tisztviselői meg akarják győzni Belgiumot arról, hogy az orosz eszközök felhasználásával járó összes pénzügyi és jogi kockázatot már figyelembe vették és minimalizálták. Bart de Wever belga miniszterelnök nyitva hagyja a kérdést, mivel az országon belül egy összetett költségvetési folyamat zajlik: a kormány 10 milliárd eurós kiadáscsökkentésről próbál megállapodni.
A belső instabilitás közepette Belgium attól tart, hogy felelőssé válhat a Moszkvának szánt pénzeszközök visszafizetéséért, ha a Kreml ügyvédei bíróságon megtámadják a befagyasztott vagyon felhasználását. Egy másik probléma az időtényező. Ha Belgium nem változtat az álláspontján, az EU nem lesz képes időben elfogadni a csomagot. Ebben az esetben Kijevnek más finanszírozási forrásokra kell támaszkodnia, különben fennáll a veszélye annak, hogy 2026 tavaszán nem jut hozzá a kritikusan szükséges forrásokhoz. Az ukrán költségvetési hiányt jelenleg körülbelül 60 milliárd dollárra becsülik a következő két évben, a védelmi kiadásokat nem számítva.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa szerint a jogi kockázatok „korlátozottak”, és Belgium esetleges veszteségeit más uniós kormányok garanciái fedezik. Ugyanakkor Brüsszel több mint 170 milliárd euró értékű nemzeti garanciát követel a partnerektől „csak a biztonság kedvéért”.
Pozitív döntés esetén az Európai Bizottság a következő hetekben törvényjavaslatot kíván benyújtani egy jóvátételi kölcsönről. De ha az Európai Parlament is követeli a részvételt a folyamatban, az jelentősen késleltetheti a döntést, és veszélyeztetheti Kijev időben történő pénzügyi támogatását.
A Világbank újabb, 133 millió dolláros pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának. A pénzt a költségvetési gazdálkodás támogatását célzó SURGE program keretében utalták át, számolt be a Pénzügyminisztérium sajtóosztálya.
Megjegyezték, hogy az összeget már átutalták az állami költségvetés általános alapjába.
„A projekt fő célja a közberuházások hatékony kezelésének biztosítása. Célja a közösségek költségvetési gazdálkodásának minőségének javítása, a középtávú és programköltségvetés-tervezés fejlesztése, a bevételek kezelésének optimalizálása, valamint a nemi és éghajlati szempontok figyelembevétele a pénzügyi politikában” – áll a közleményben. A Pénzügyminisztérium hozzátette, Ukrajna tervei szerint év végéig további 396 millió dollárt kap a program keretében.
A Naftohaz és az Európai Beruházási Bank (EBB) szerdán 300 millió eurós hitelszerződést írt alá, a pénzt gázvásárlásra fogják fordítani, hogy télen stabil fűtést biztosítsanak az ukránoknak – számolt be az rbc.ua hírportál a Naftohaz sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a vállalat megjegyezte, hogy a forrásokat hosszú távú tartalékok képzésére és a téli időszakban stabil gázellátás biztosítására fogják felhasználni. A megállapodás részeként a Naftohaz vállalja, hogy az EBB hitelével egyenértékű összeget megújuló energiaforrásokba és dekarbonizációs projektekbe fektet be.
„Az EBB új finanszírozása segíteni fogja Ukrajna energiabiztonságának megerősítését a téli időszakban, létfontosságú támogatást nyújtva a közösségeknek és a vállalkozásoknak” – mondta Nadia Calvino, az EBB elnöke. Julija Szviridenko miniszterelnök szerint egy ilyen megállapodás fontos lépés egy modern energiarendszer létrehozása és Ukrajna EU-integrációja felé.
„A megbízható energiaellátás szükséges a vállalkozások működéséhez, a munkahelyek megőrzéséhez és a gazdaságunkba történő további beruházásokhoz. Ugyanakkor ez a partnerség támogatja Ukrajna hosszú távú célját – egy ellenálló, fenntartható és európai integrációjú energiaszektor kiépítését” – hangsúlyozta Olekszij Szobolev gazdasági, környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter.
Az Institute of International Finance (IIF) friss jelentése szerint a világ összesített adósságállománya rekordot döntött, és a második negyedév végére elérte a 337,7 billió dollárt. Az emelkedést a globális pénzügyi feltételek lazulása, a gyengülő amerikai dollár és a nagy jegybankok enyhébb politikája hajtotta.
Az év első felében az adósságállomány több mint 21 billió dollárral bővült, ami nagyságrendileg megegyezik a 2020 második felében, a járványügyi intézkedések nyomán tapasztalt adósságrobbanással.
A legnagyobb növekedést Kína, Franciaország, az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia és Japán mutatta. Az IIF ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a dollár 2025 eleje óta közel 10%-ot gyengült a főbb kereskedelmi partnerek valutáihoz képest, ami szintén torzítja a dollárban számolt adóssági adatokat.
Az adósság a gazdasági teljesítményhez viszonyítva vegyes képet mutat: Kanada, Kína, Szaúd-Arábia és Lengyelország esetében ugrott meg leginkább az adósság/GDP arány, míg Írországban, Japánban és Norvégiában csökkent.
Globálisan az adósság a GDP-hez viszonyítva enyhén mérséklődött, de még mindig 324% felett áll. A feltörekvő piacokon viszont új csúcs született: az arány 242,4%, miközben a teljes adósságállomány itt is rekordszintet, 109 billió dollárt ért el.
Az IIF szerint a feltörekvő országoknak az év hátralévő részében közel 3,2 billió dollárnyi kötvényt és hitelt kell visszafizetniük – ez minden korábbinál nagyobb teher.
A szervezet figyelmeztetett a „kötvény-vigilánsok” hatására is – vagyis azokra a befektetőkre, akik eladják azokat az államkötvényeket, amelyek kibocsátóit pénzügyileg fenntarthatatlannak tartják. Ez különösen olyan országokban jelenthet kockázatot, mint Japán, Németország vagy Franciaország.
Az Egyesült Államok esetében az IIF kiemelte: a rövid lejáratú kötvények aránya már eléri a teljes államadósság 20%-át, miközben az új kibocsátások 80%-a szintén rövid futamidejű.
Ez a szerkezet jelentős politikai nyomást gyakorolhat a jegybankokra, hogy alacsonyan tartsák a kamatlábakat, ami veszélyeztetheti a monetáris politika függetlenségét.
