A kárpátaljai megyeszékhelyen, Ungváron ugyan továbbra is a helyiek közül kerül ki az ingatlanvásárlók többsége, az elmúlt időszakban azonban már megfigyelhető volt a belső ukrajnai kereslet és befektetői kör élénkülése a régióban – erről írt cikkében az RBK Ukrajina hírügynökség.
A portál szerint a háború sújtotta Ukrajnában elsősorban a biztonság és a stabilitás jelenti a legnagyobb vonzóerőt a határ mentén fekvő régióban, amely egykor a történelmi Magyarország szerves része volt. Éppen ezért nem véletlen – mint írják – az, hogy újabban ukránok tömegei költöznek ide vállalkozásaikkal és befektetéseikkel együtt.
Az ukrán állami statisztikai hivatal szerint 2025-ben Ungvár bekerült a 6 ukrajnai város közé, ahol a legnagyobb mennyiségben adtak el lakóingatlanokat. Az RBK Ukrajina szerint ez nemcsak az aktív építkezést jelzi, hanem a valós, fizetőképes kereslet megjelenését is.
A beköltözők és az újonnan megjelenő vállalkozások közül elsősorban a kijevi területről érkezők vannak többségben, de a kereslet és az érdeklődés növekedését lehet tapasztalni a többi belső-ukrajnai régióból is. Az elmúlt években jelentős mértékben bővült a kárpátaljai turisztikai kínálat is: számos szálloda és turisztikai létesítmény jelent meg a térségben.
Ez alapján az a tendencia látszik kirajzolódni, miszerint Kárpátalja – és azon belül is főként Ungvár – országos befektetési célponttá válik, kiszámítható kereslettel és növekedési logikával.
Ezzel szemben a többi ukrán régióban – különösen a kijevi és a fővárosi, valamint a ternopili területeken – jelentős mértékben drágultak az ingatlanok: a legtöbb ukrán településen 10–20 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak – írta az RBK.
Észtország Belügyminisztériuma azt javasolja, hogy tiltsák meg az ingatlanvásárlást az Oroszországi Föderáció és Fehéroroszország állampolgárainak, amennyiben nem rendelkeznek hosszú távú tartózkodási engedéllyel.
A kezdeményezést csütörtökön, január 29-én jelentette be Igor Taro belügyminiszter – írja az Jevropejszka Pravda az ERR-re hivatkozva.
Az intézkedés mintegy 10 000 külföldit érinthet.
Taro elmondása szerint a minisztérium sürgősséggel megkezdi a szükséges jogszabály-módosítások előkészítését. A változtatások értelmében megtiltanák az ingatlanvásárlást Észtországban azoknak az orosz és belarusz állampolgároknak, akik nem rendelkeznek hosszú távú tartózkodási engedéllyel, valamint azoknak a vállalatoknak is, amelyeknek tényleges kedvezményezettjei ilyen személyek.
A miniszter hangsúlyozta: az olyan személyek ingatlanszerzése, akiknek múltja nem kellően tisztázott, és akik ideiglenesen tartózkodnak Észtországban vagy nemrég érkeztek az országba, nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.
Finnországban 2025. július 15-én hatályba lépett az orosz és belarusz állampolgárok ingatlanszerzésére vonatkozó tilalom – számolt be róla a Yle, az Ukrinform közvetítésével.
A finn kormány döntése értelmében ettől a naptól kezdve nem adnak ki engedélyt ingatlanvásárlásra olyan országok állampolgárainak, amelyek megsértik más államok területi integritását, illetve fenyegetést jelentenek Finnország nemzetbiztonságára.
Antti Häkkänen, Finnország védelmi minisztere az X közösségi oldalon kommentálta a fejleményt: „Úgy vélem, erre a reformra már régóta szükség volt, még Oroszország Ukrajna elleni támadása előtt is. Nagyon örülök, hogy ez a törvény végre elfogadásra került és ma hatályba lépett.”
A szabályozás célja a finn nemzetbiztonság megerősítése és a külföldi befolyásolási kísérletek megelőzése.
Az Állami Vagyonalap egyik vezetőjének családja 14 millió dollárért vásárolt ingatlant az Egyesült Arab Emírségekben. A hazai cégháló felszámolása után mentették ki vagyonukat Dubaiba.
Az újságírók kiderítették, hogy a volt tisztviselő rokonai azonnal elkezdtek ingatlanokat felvásárolni az Egyesült Arab Emírségekben, miután – a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal szerint – az Odesszai Kikötői Üzem (OPP) és az Állami Vagyonalap által ellenőrzött Egyesült Bányászati és Vegyipari Vállalat (UGHC) vállalkozások „pénzét lefoglaló bűnszervezet” beszüntette tevékenységét – írja a Ekonomicsna Pravda.
A nyomozás szerint Hmirin az Állami Vagyonalap akkori vezetőjével, Dmitro Szenyicsenkóval együtt vezette a szervezetet. Ahogy a Szhem megállapította, Andrij Hmirin rokona, Volodimir Kolot (Hmirin nővérének férje – a szerk.) egyetlen nap alatt 9 luxuslakásba fektetett be. Kolot a NABU-ügyben egy olyan cég társtulajdonosaként jelenik meg, amely valószínűleg többletprofitra tett szert az OPP-vel való „együttműködésből”.
A dubai cégjegyzékek tranzakciós adatai szerint 2021. november 10-én a Kolot közel 7,3 millió dollárt fektetett be közel 68 és 180 négyzetméter közötti alapterületű lakásokba.
Andrij Hmirin maga is a dubai ingatlanok tulajdonosa volt – 2023 márciusában 1,3 millió dollárért vásárolt egy 111 négyzetméteres lakást a Grande lakóparkban, de később eladta.
Felesége, Anasztazia Hmirina egy évvel korábban 5,5 millió dollárért fektetett be ingatlanokba a közelben – egy közel 500 négyzetméteres lakásba az Il Primo lakóparkban, amely a Burj Khalifa negyedben található. A komplexum építése 2023-ban fejeződött be.
Az anyós sem maradt ki
Ezek a lakások továbbra is a Hmirin család tulajdonában vannak, és az anyósa, Tatyjana Orlova nevére vannak bejegyezve.
A dubai lakások nagy részét már eladták, de a Szhem szerint Hmirin rokonai továbbra is 5,5 millió dollár értékű lakásokkal, valamint egy 2025–2026-ig bérbe adott lakással és irodával rendelkeznek, ami arra utalhat, hogy a volt tisztviselő családja valószínűleg jelenleg az Egyesült Arab Emírségekben él.
