Ötéves mélyponton a sanghaji tőzsde, amely soha ilyen távol nem került New Yorktól, a különbség immár 38 ezer milliárd dollár. A 377 milliárd dolláros mentőcsomag ezt a mélyrepülést akarja megakadályozni.
Dollárt adnak el az állami óriásbankok – jelentette a Reuters tudósítója Sanghajból, ahol a tőzsde régóta gyengélkedik. 2,7%-os eséssel a sanghaji tőzsde indexrekordot produkált, ekkora mínusz már régóta nem volt Kínában. Egészen pontosan 2022 áprilisában, de azt motiválta Putyin Ukrajna elleni agressziója, amelyet a Nyugat elítélt, Kína viszont nem. Akkor a külföldi befektetők bizalma megingott Kínában, de azóta óvatosan visszatért. A kínai gazdaság növekedésének csökkenése viszont arra késztette a befektetőket, hogy több mint 1,6 milliárd dollár értékben adjanak el kínai értékpapírokat.
„A piacokon negatív a megítélése a kínai értékpapíroknak, ezért érthető, hogy az állami bankok a jüan védelmére keltek” – hangsúlyozza a Natixis ázsiai részlegének vezető elemzője. Gary Ng rámutatott arra, hogy az offshore jüan határidős indexe két hónapos csúcsra érkezett a bankok intervencióját követően.
Jelenleg egy dollár 7,2 jüant ér, és ezt az árszintet védelmezik az állami bankok Kínában. A világ második legnagyobb gazdaságában az állami óriásbankok gyakran átveszik a jegybank szerepét, de természetesen önállóan is dönthetnek. Ilyen összehangolt akciót azonban valószínűleg a legfelső helyen engedélyeztek Pekingben.
Münchausen báró a saját hajánál fogva akarta magát kirántani a bajból
Li Csiang miniszterelnök Davosban a világgazdasági fórumon jelentette be, hogy Kína gazdasági növekedése tavaly 5,2%-os volt. A bejelentés a külföldi befektetők megnyugtatását célozta, de nyilvánvalóan nem ért célt. Ezért aztán Li Csiang miniszterelnök „új, erőteljes lépéseket” helyezett kilátásba a befektetői bizalom helyreállítására – írja a The Business Times. Amely megjegyzi, hogy 2000 milliárd jüanról van szó, amely kínai mércével mérve is tekintélyes összeg. Li Csiang csomagja 377 milliárd dollárt ér. Honnan szedik össze ezt a hatalmas összeget a kínai bankok? Jórészt az offshore számlákról. A nagy kérdés azonban az: elég lesz-e mindez a mélyrepülés megállítására?
Pekingben jelezték, hogy menetközben is változhat a program, amelynek célja a tőzsdei árfolyamok stabilizálása. Szakértők utalnak arra, hogy ilyen jelentős mentőcsomag a tőzsdei mélyrepülés megállítására utoljára 2015-ben volt Kínában, és az eredmény enyhén szólva siralmasnak bizonyult. Utólag maga Peking is beismerte, hogy a bizalomerősítő intézkedések épp az ellenkező hatást váltották ki a piacon. Ráadásul akkor még jó volt a viszony az Egyesült Államokkal, amely 2021-ben első számú stratégiai ellenfélnek nevezte meg Kínát.
Pekingben hétfőn ülésezett az államtanács Li Csiang kormányfő elnökletével. Az államtanács afféle kormányelnökség Kínában – a gazdaságban a legfontosabb döntéshozó testületnek számít. A központilag irányított kínai sajtó nemigen tájékoztat az óriási mentőcsomagról. A Hszinhua hírügynökség az államtanács üléséről sok témáról beszámol, de az óriási mentőcsomagot egyáltalán nem említi, csupán annyit közölt, hogy „az államtanács meghallgatott egy jelentést a tőkepiaci műveletekről”.
India rengeteg orosz olajat vett idén, miután jóval olcsóbb, mint a többi olajtípus, és a szankciók sem kötik érdemben az országot. Most azonban probléma akadt a fizetéssel: India saját pénzével fizet, az oroszok viszont kínai jüant akarnak.
Ki gondolná, hogy az olaj kereskedelmében probléma lehet a fizetés: stratégiai fontosságú árucikk, amelyért a világ legkeményebb valutáival fizetnek, leginkább dollárral vagy euróval. Csakhogy Oroszországot Ukrajna megtámadása óta szankciók sújtják, amik a nemzetközi fizetési rendszerben való részvétételét is nehezítik.
Szankciós kellemetlenségek
Így a dollár és az euró nem vonzó számára, hisz korlátozottan, vagy egyáltalán nem tudja használni, mondhatni ezek barátságtalan országok pénznemei. Egyúttal importálni sem tud az adott országokból a szankciók miatt, így szinte mindent Kínából vásárol meg, amire szüksége van. Ehhez viszont jüanra van szüksége, ugyanakkor idén rengeteg indiai rúpiához jutott a megnövekedett indiai olajeladások révén.
A rúpiával viszont már nem tud mit kezdeni, mivel sokkal kevesebbet vásárol Indiában, mint az oda eladott olaj értéke. Ezért felszólította Indiát, hogy fizessen jüanban. Normális körülmények között ezek a problémák kezelhetők, hisz egyszerűen átváltják a piacon egyik devizát a másikra, azonban a rúpia még nem teljesen konvertibilis a nemzetközi kereskedelemben.
India szempontjai
India szabadabban végezhetné tranzakciót ezzel együtt is, hisz mondjuk devizatartalékaiból vásárolhatna dollárt, de a Bloomberg értesülése szerint India ezt nem szívesen tenné, mivel Kínával egyrészt feszült a viszonya határkérdések miatt, másrészt szeretné saját devizája regionális szerepét növelni. Ez, ha a gazdasága erősödik és a jelenleginél sokkal komolyabb súlya lesz, magától is megvalósul, rövidtávon viszont érdekes kérdés lesz, hogy találnak-e megoldást, vagy Oroszország elveszti legnagyobb vevőjét, India pedig vásárolhatja a drágább közel-keleti olajat.
A geopolitikai feszültségek és a szankciók folyamatosan változtatják meg a dollár domináns környezetet, mivel egyre több ország kereskedik a kínai pénznemben. A zöldhasúnak továbbra is fontos szerepe lesz, de a jüan előretörése nemzetközi trendnek számít.
Peking igyekszik a jüan nemzetközi használatát előmozdítani, ezért fokozta az erőfeszítéseit, hogy növelje a pénznem vonzerejét alternatív fizetőeszközként a nemzetközi kereskedelemben és tartalékvalutaként az amerikai dollárral szemben. A távol-keleti óriás több megállapodást kötött kereskedelmi partnereivel, amelyek értelmében jüanban kereskednek, illetve más országok is a kínai pénznemet használják egymás között.
A folyamatot az ázsiai ország bankjai is igyekeznek előmozdítani. A kormány erőfeszítései és a orosz–ukrán háború kirobbanása miatt Kínában a jüan lett a legtöbbet használt pénznem a határokon átnyúló tranzakciók során: márciusban első alkalommal előzte meg a dollárt. Ehhez azonban hozzá kell tenni: a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) adatai szerint a világban a devizatranzakciók közel 90 százalékát még mindig a zöldhasúban bonyolítják le. Tavaly a globális külkereskedelem 7 százalékát számolták el jüanban – derül ki az SCMP elemzéséből.
A háború kirobbanása után Moszkvát gyakorlatilag kizárták a dollárrendszerből, ami segíti Peking erőfeszítéseit egy alternatív valutarendszer kiépítésében. A szankciók részeként a nyugati országok embargó alá vonták az orosz olajat, ársapkát vezetettek be a harmadik félnek szállított nyersolajra, kitiltották az orosz bankokat a SWIFT nemzetközi fizetési-üzenetküldő rendszerből, és befagyasztották a moszkvai jegybank külföldön található tartalékait. Az eurázsiai ország kereskedelme jelentősen bővült Kínával, így a kétoldalú forgalom tavaly rekordszintre ugrott, a tranzakciók nagy részét pedig jüanban és rubelben bonyolították le.
Például az állami tulajdonban lévő orosz gázipari óriásvállalat, a Gazprom szeptemberben közölte, hogy a kínai gázszállításaiért jüanban és rubelben fogadja el a vételárat dollár helyett. Az orosz bankok pedig megkezdték a jüanhitelezést is. Nem Moszkva az egyetlen: Argentína április végén jelentette be, hogy ezentúl a zöldhasú helyett jüanban fizet a kínai behozatalért. A kormány szerint áprilisban mintegy egymilliárd dollárnyi kínai importot fizettek jüanban, ezt követően pedig havonta mintegy 790 millió dollárnyit.
Banglades és Oroszország áprilisban megállapodott abban, hogy az országban épülő orosz atomerőművek költségeit jüanban számolják el. Pakisztán az olajért szintén a kínai pénznemben fizet Moszkvának. Brazília és Kína megegyezett, hogy brazil reálban és jüanban fognak kereskedni. Szaúd-Arábia szintén fontolgatja, hogy dollár helyett jüant fogad el az olajért, míg Thaiföld arról tárgyal Pekinggel, hogy a két ország közötti kereskedelemben a jüan-bát elszámolás használatára ösztönözzék a vállalkozásokat.
Ehhez kapcsolódik, hogy Peking 2015-ben indította el saját saját globális fizetési rendszerét CIPS (Cross-Border Interbank Payment System) néven, amelyet a SWIFT alternatívájának szánnak. A kínai Harbin Bank még abban az évben partnerségre lépett az orosz Sberbankkal egy pénzügyi együttműködési platform létrehozásában, valamint főszerep vállal a jüanüzletág és a CIPS fejlesztésében az orosz piacon. Az AgBank tavaly decemberben kampányt indított a CIPS bevezetésére Tádzsikisztánban.
A zöldhasú továbbra is a nemzetközi kereskedelem nagy részének elszámolására használt valuta marad, és várhatóan a jövőben is fontos szerepe lesz, de a geopolitikai feszültségek és a szankciók folyamatosan változtatják meg a dollár domináns környezetet, mivel egyre többen preferálják a jüant és más pénznemeket.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A kínai bankok a kormányzat támogatásával igyekeznek a jüan nemzetközi használatát előmozdítani, így az Oroszországgal és más országokkal folytatott kereskedelem hatására megugrottak a határokon átnyúló jüanelszámolások.
Az orosz–ukrán háború kirobbanása után Moszkvát gyakorlatilag kizárták a dollárrendszerből, ami segíti Kína erőfeszítéseit egy alternatív valutarendszer kiépítésében. Peking egy sor megállapodást írt alá kereskedelmi partnereivel, amelyek értelmében a közel-keleti és a latin-amerikai országokkal, valamint Oroszországgal jüanban kereskednek.
A bankok szintén támogatják a folyamatot: a negyedik legnagyobb pénzintézet, a Harbin Bank vezetői szerint a távol-keleti országnak fel kell készülnie a legrosszabb forgatókönyvre, a SWIFT-ből való kizárásra, ezért a kormánynak és a bankszektornak is támogatnia kell a jüan határokon átnyúló használatát. Úgy vélik, hogy Pekingnek ki kell használnia a szankciók által teremtett lehetőségeket az Oroszországgal folytatott kereskedelem bővítésére. Azt javasolják, hogy az Oroszországgal határos, észak-kínai Hejlungcsiang tartomány legyen a jüan nemzetközivé tételének egyik központja – derül ki a Reuters elemzéséből.
A pénzintézet székhelye a 10 milliós Harbin városában van, amely Hejlungcsiang tartományban található, így érthető az igyekezetük. A Harbin Bank jelentése szerint tavaly rekordot döntött a határokon átnyúló jüantranszfer azzal, hogy a kilencszeresére nőtt, mivel a háború kitörése után jelentősen bővült a kínai–orosz kereskedelem. Más intézetek is hasonló adatokról számoltak be: az Agricultural Bank of China (AgBank) jüanelszámolási üzletága 2022-ben 157 százalékkal ugrott meg Dubajban, a Bank of Jiujiang és a Postal Savings Bank of China szerint a határokon átmenő jüanelszámolásaik több mint kétszeresére emelkedtek az előző évben.
A Bank of China határokon átnyúló jüanüzletága tavaly 26,1 százalékkal, 31,1 ezermilliárd jüanra növekedett. Az Oroszországgal szintén határos Belső-Mongóliában a Bank of Inner Mongolia nem közölt adatokat, de a Hszinhua hírügynökség jelentése szerint aktívan részt vesz a jüan elszámolásában és a kereskedelem finanszírozásában orosz partnereivel közösen, így megkönnyítve a kétoldalú kereskedelmet.
CIPS kontra SWIFT Kína 2015-ben indította el saját saját globális fizetési rendszerét CIPS (Cross-Border Interbank Payment System) néven, amelyet a SWIFT alternatívájának szánnak. A Harbin Bank még abban az évben partnerségre lépett az orosz Sberbankkal egy kínai–orosz pénzügyi együttműködési platform létrehozásában, valamint főszerep vállal a jüanüzletág és a CIPS fejlesztésében az orosz piacon. Tavaly elindított egy külön osztályt az Oroszországgal folytatott, határon átnyúló üzleti tevékenység előmozdítására.
Az Industrial Bank szintén aktívan támogatja a CIPS-t: jelenleg 153 külföldi és kínai pénzintézetnek segít csatlakozni a rendszerhez. Az AgBank tavaly decemberben kampányt indított a CIPS bevezetésére Tádzsikisztánban, mivel a Kínát és a közép-ázsiai országot összekötő, határokon átnyúló jüanelszámolási hálózat kiépítésére törekszik.
A kampány hatására márciusban 61 résztvevő csatlakozott közvetetten a CIPS-hez az országban, több, mint az előző négy hónapban együttvéve. A távol-keleti óriás ötödik legnagyobb pénzintézete, a Bank of Communications (BoCom) közölte, hogy megkönnyítette Kína első jüanban elszámolt cseppfolyósítottföldgáz-üzletét, amikor segített a CNOOC-nak és a francia TotalEnergiesnek a mérföldkőnek számító ügylet lebonyolításában.
Kína és Brazília történelmi megállapodást kötött arról, hogy saját valutájukban fognak egymással kereskedni, és elhagyják a közvetítőként használt amerikai dollárt.
Kölcsönös valutakereskedelemről szóló megállapodást írt alá Kína és Brazília, elhagyva az amerikai dollárt mint közvetítő eszközt. Ezen felül az élelmiszer- és ásványi anyagokkal kapcsolatos együttműködés kiterjesztését is tervezik – írja az AFP hírügynökség.
A megállapodás lehetővé teszi, hogy Kína, az USA legfőbb riválisa, valamint Brazília, Latin-Amerika legnagyobb gazdasága közvetlenül bonyolítsa le hatalmas kereskedelmi és pénzügyi tranzakcióit, és a dollár helyett jüant váltson reálra és fordítva.
„A várakozások szerint ez csökkenteni fogja a költségeket és elősegíti a még nagyobb kétoldalú kereskedelmet, továbbá megkönnyíti a befektetéseket” – áll a brazil kereskedelem- és befektetésösztönző ügynökség (ApexBrasil) közleményében.
A legfrissebb adatok szerint Kína továbbra is Brazília legnagyobb kereskedelmi partnere (2009-ben előzte meg az Egyesült Államokat), tavaly rekordösszegű, 150,5 milliárd dolláros kereskedelmi forgalom bonyolódott le a két ország között. Kína egyben Brazília legnagyobb exportpiaca is, az összes kivitel több mint egyharmadát adja.
A megállapodást egy magas szintű kínai-brazil üzleti fórum után jelentették be Pekingben. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök eredetileg egy nagyszabású kínai látogatás részeként vett volna részt a fórumon, de vasárnap bizonytalan időre el kellett halasztania útját, miután tüdőgyulladással megbetegedett.
A tisztviselők szerint a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) és a brazil Banco BOCOM BBM fogja végrehajtani a tranzakciókat.
Kína korábban hasonló megállapodásokat kötött Oroszországgal, Pakisztánnal és számos más országgal.
A legmagasabb arányt érte el 2016 óta a globális devizatartalékban a jüan, ugyanakkor jelenleg még megkérdőjelezhetetlen az amerikai dollár vezető szerepe. A jüan jelenleg az ötödik helyet foglalja el a tartalékvaluták sorában, a dollár, az euró, a jen és a brit font után.
A kínai jüan a globális devizatartalékok 2,88 százalékát tette ki 2022 második negyedévében – derült ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentéséből, a jüan így az ötödik helyet foglalja el a tartalékvaluták sorában, a dollár, az euró, a jen és a brit font után. A 2,88 százalékos globális részesedés 1,8 százalékpontos növekedést jelent a jüan részesedése a globális devizatartalékokban 2016. október 1. óta, amikor is a kínai valuta ötödikként bekerült az IMF különleges lehívási jogok – SDR – kosarába.
Megfigyelők szerint ez a jüan globalizálódásának folyamatát, valamint a kínai gazdaság hosszú távú fejlődésének lendületéről alkotott nemzetközi képet tükrözi. A szakértők szerint az arány a jövőben tovább emelkedhet, a jüan bizonyított viszonylagos stabilitása miatt, valamint a Nyugat Oroszország elleni szankciói szintén gyorsítani fogják, hogy a jüan fokozatosan „biztonságos menedékeszközzé” váljon.
Ez pedig visszahat a valuta stabilitására is, hiszen annak mind a devizatartalékok, mind a globális fizetések terén történő bővülése támogatást nyújt a valuta árfolyamának stabilizálásához a globális gazdasági és geopolitikai bizonytalanságok sorozata közepette. A jüan növekvő globális elismertségének jelentős megnyilvánulásaként az IMF augusztusban tovább növelte a kínai valuta súlyát az SDR-t alkotó valutakosárban 1,36 százalékponttal 12,28 százalékra.
A Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication – ismertebb nevén a SWIFT – globális fizetési szolgáltató adatai szerint is a kínai jüan augusztusban tovább őrizte pozícióját a globális fizetések érték szerinti ötödik legaktívabb valutájaként – 2,31 százalékos részesedéssel.
Augusztusban a jüannal teljesített fizetések összege 9,25 százalékkal ugrott meg hónapról hónapra – derült ki a SWIFT adataiból.
A kínai Renmin Egyetem egyik kutatója a Global Timesnak elmondta, hogy egyre többen ismerik el a jüan nemzetközivé válásának hosszú távú tendenciáját.
Ming Ming, a Citic Securities vezető közgazdásza hozzátette, befektetési szempontból a jüanban denominált eszközök egyre vonzóbbak a külföldi befektetők és intézmények számára, beleértve a kötvényeket, részvényeket és egyéb eszközöket. Emellett ezek az eszközök egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az olyan piacokon, mint Oroszország.
A jelentések szerint a kínai jüan és az orosz rubel piaci kereskedési volumene 2023-ban Oroszországban meghaladja a rubel és az amerikai dollár kereskedelmét.
Egyes elemzők szerint az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciók felszínre hozták az amerikai dollárra és az euróra való túlzott támaszkodás kockázatait, ami további lendületet ad más országoknak, hogy alternatív fizetési lehetőségeket, például a jüant keressék.
A kínai nemzeti valuta, a jüan decemberben a negyedik helyre jött föl a novemberi ötödik helyről a nemzetközi elszámolásokban a SWIFT elszámolási rendszer adatai szerint.
A Bloomberg beszámolója szerint 2015 augusztusa óta a jüan most került újra a negyedik helyre. A jüan részesedése a nemzetközi fizetésekben 2,7 százalékra emelkedett a novemberi 2,14 százalékról.
Decemberben az amerikai dollár a globális elszámolások 40,51 százalékát tette ki a novemberi 39,16 százalék után és ezzel megőrizte listavezető helyét. A második helyen sem történt változás, az euró részesedése 36,65 százalék volt decemberben a novemberi 37,66 százalék után. Az euró ezzel hetedik hónapja tartotta második helyét, de piaci részesedése decemberben nyolchavi mélypontra esett. A harmadik helyen a font állt, a fontban történő elszámolások aránya decemberben 5,89 százalékra csökkent a novemberi 6,72 százalékról. A jen 2,58 százalékkal az ötödik helyre esett vissza. A japán nemzeti valuta részesedése a globális fizetésekből a novemberi szinten maradt.
A jüan népszerűsége, mint nemzetközi fizetőeszköz, folyamatosan emelkedett az elmúlt évtizedben. A jüan 2010 októberében még csak a 35. helyen állt, amikor a belga székhelyű SWIFT, amely 200 ország több mint 11 000 pénzintézetének határokon átnyúló fizetési műveleteit kezeli, elkezdte nyomon követni.
Világszerte kiterjesztené Kína a digitális jüan tesztelését a kereskedési platformokon. Ez pedig nemzetközileg is megerősítheti a kínai fizetőeszközt, mivel szabadon átváltható lenne más devizákra.
Kína nemzetközi babérokra tör a digitális fizetőeszközével, ahogy Peking elkezdi tesztelni a virtuális jüant olyan kereskedési platformokon, ahol átválthatóvá válik más devizákra – írja az RT.com.
Ezzel együtt a kínai vezetés egy olyan keretrendszeren is dolgozik, amely meghatározza a jegybanki digitális fizetőeszközök jogi kereteit. A szakértők szerint ha Kína a nemzetközi színtéren is el akarja fogadtatni a digitális jüant, akkor együtt kell működnie kereskedési partnerekkel és régiós pénzügyi központokkal. Ha ugyanis sikerül felállítani egy megfelelő keretrendszert, akkor létrejönnének a jogi és pénzügyi feltételek a szabad átváltásokhoz.
Egy ilyen lehetséges platform volna az Inathon-LionRock (Note) nevű projekt, amely kifejezetten a határokon átívelő digitális fizetéseknek adnak keretet. A projekt mögött a hongkongi jegybank szerepét betöltő hatóság, illetve a thaiföldi központi bank áll kezdeményezőként.
A projektben nyolc thaiföldi és két hongkongi bank (beleértve az HSBC-t is) vett részt, folyamatosan tesztelve a digitális fizetőeszköz alapú tranzakciókat Thaiföld és Hongkong között. A projekt célja, hogy segítse a jegybankokat a határokon átívelő transzferek lebonyolításában, illetve a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban, valamint a tőkepiaci tranzakciókban is.
Kína egyébként hazai terepen már jó ideje, egyre lendületesebben teszteli a digitális jüant. Peking ugyanis azzal tervez, hogy a rendszer teljesen kész és működőképes lesz a 2022-es téli olimpiai játékokra. A szakértők pedig úgy számolnak, hogy idővel a digitális jüan határokon átívelő kereskedésben is szerepet kaphat a hazai tranzakciók mellett.
