Az orosz jegybank 200 bázisponttal 18%-ra csökkentette irányadó kamatát, hogy élénkítse a hitelezést és a gazdasági növekedést, miután a makacs infláció enyhülni kezdett – írja a Reuters. A kamatvágás megfelel az előzetes elemzői várakozásoknak.
A pénteki kamatcsökkentés a legnagyobb mértékű 2022 májusa óta, akkor a jegybank 300 bázisponttal mérsékelte a kamatot az Ukrajna elleni támadásra reagáló nyugati szankciók kivédése céljából. A döntés összhangban volt a Reuters által megkérdezett 27 közgazdász várakozásaival.
Orosz üzleti vezetők és kormányzati tisztviselők régebb óta panaszkodtak a magas kamatok gazdaságfojtogató hatásáról. A jegybank 2023 júliusa óta jelentősen emelte a kamatokat, hogy kezelje a megnövekedett katonai kiadások miatt túlfűtött gazdaság hatásait. Oroszország gazdasági minisztere viszont a múlt hónapban azt nyilatkozta, hogy az ország a recesszió szélén áll.
A kamatcsökkentés mellett a központi bank 6-7%-ra mérsékelte 2025-ös inflációs előrejelzését a korábbi 7-8%-ról, és közölte, hogy az inflációs nyomás a vártnál gyorsabban csökken.
A jegybank jelezte, hogy a monetáris feltételeket továbbra is olyan szigorúan tartja, amennyire szükséges az infláció 2026-ra kitűzött 4%-os célértékének eléréséhez. „Az inflációs célhoz vezető úton vagyunk, de ezt az utat még nem fejeztük be” – mondta Elvira Nabiullina jegybankelnök a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón.
Az elemzők további kamatcsökkentéseket várnak az év hátralévő részében, a Raiffeisen Bank szakértői szerint az irányadó kamat az év végére nem fogja meghaladni a 16%-ot.
Az orosz fogyasztói árindex 0,05%-kal csökkent a legutóbbi héten, ami 2024 szeptembere óta az első heti defláció, miközben az éves infláció 9,17%-ra lassult a márciusi 10,3%-os csúcsról. A jegybank fenntartotta 2025-ös GDP-növekedési előrejelzését 1-2% között, és jelezte, hogy némi enyhülést lát Oroszország feszes munkaerőpiacán. A gazdaság tavaly 4,3%-kal nőtt.
A központi bank 55 dollárra csökkentette a 2025-ös átlagos olajár-előrejelzését a korábbi 60 dollárról, ami az állami költségvetési bevételek csökkenését vetíti előre.
Az orosz gazdaságra újabb próbatétel vár szeptember elején, amikor lejár Donald Trump amerikai elnök által szabott 50 napos határidő, amely alatt Oroszországnak előrelépést kell mutatnia az ukrajnai béke irányába, különben új amerikai szankciók következhetnek az orosz olaj vásárlói ellen.
Nabiullina hangsúlyozta, hogy a jegybank továbbra is dolgozik a pénzügyi szektor nyugati szankciókkal szembeni ellenállóképességének fenntartásán, mivel a pénzügyi szektor a szankciók egyik fő célpontja. A jegybank erős nyomás alatt állt az üzleti közösség részéről a monetáris lazítás megkezdésére, miután tavaly a 2000-es évek eleje óta nem látott szintre emelte az irányadó kamatot. Az üzleti vezetők szerint ilyen kamatszint mellett a befektetések már nem észszerűek.
Vlagyimir Putyin elnök támogatta a jegybank politikáját, de elvárta, hogy ne hűtse le túlságosan a gazdaságot. A magas kamatok különösen az építőipari és szénipari szektort sújtották, és növelték az orosz bankok rossz hiteleinek arányát.
A rubel, amely idén korábban 45%-kal erősödött a dollárral szemben (részben a magas irányadó kamat miatt), a várt kamatcsökkentés előtt gyengülni kezdett, és pénteken elérte a 80-as szintet a dollárral szemben, ami közel hat hetes mélypontot jelent.
Georgieva szerint a magas alapkamat más országok gazdaságára is nyomást gyakorol. Az IMF vezetője ezért azt kéri Washingtontól, hogy hamarosan kezdjék el a csökkentést.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője csütörtökön azt mondta, hogy a magasabb amerikai alapkamat nem jó hír a világ többi részének, és aggodalomra adhat okot, ha hosszú ideig folytatódnak, de szerinte az amerikai jegybank prudens módon jár el – írta a Reuters.
Georgieva az Észak-atlanti Tanács által szervezett rendezvényen elmondta, hogy az amerikai kormány más intézkedéseket is megvizsgálhatna annak érdekében, hogy az amerikai gazdaság ne melegedjen túl.
A magasabb kamatszintek vonzóbbá teszik az Egyesült Államokat, így a pénzügyi áramlások ide érkeznek, és ez a világ többi részét némileg nehéz helyzetbe hozza – figyelmeztetett az IMF-vezér, aki szerint a Fednek sürgősen el kellene kezdenie a kamatcsökkentést.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Az ukrán központi bank 200 bázisponttal 20 százalékra csökkentette az irányadó alapkamatot csütörtökön. Ez volt az ukrán központi bank második kamatcsökkentése 2022 júniusa óta, amikor 10 százalékról 25 százalékra emelte a kamatot. Előző kamatdöntő ülésén, július 27-én az ukrán központi bank 300 bázisponttal 22 százalékra csökkentette az irányadó alapkamatot.
Az infláció mérséklődése, valamint a devizapiac ukrán nemzeti bank által biztosított fenntarthatósága lehetővé teszi a kamatcsökkentési ciklus folytatását – áll az ukrán jegybank közleményében.Bár az infláció a vártnál gyorsabban csökkent, a maginfláció közel van az ukrán központi bank (NBU – National Bank of Ukraine) előrejelzéséhez. Éves összevetésben az infláció 8,6 százalékra lassult augusztusban. Az NBU által vártnál jobban alakultak az árak, elsősorban az élelmiszerkínálat növekedésének köszönhetően. A jó termés különösen a gabonafélék, a liszt, a zöldségfélék és egyes gyümölcsök árának csökkenéséhez járult hozzá. Az éves szintű maginfláció 10 százalékra csökkent augusztusban, ami közel volt az NBU júliusi előrejelzéséhez.
Az elhúzódó háború miatt a költségvetési igények magasak maradnak. A belföldi bevételek és beruházások nem elegendőek a költségvetési kiadások fedezésére. Ezért továbbra is a nemzetközi segélyek jelentik az elsődleges garanciát arra, hogy a költségvetést a központi bank nélkül finanszírozzák – fogalmazott az ukrán központi bank közleménye.
Az ukrán statisztikai hivatal honlapjára felkerült adatok szerint a fogyasztói áremelkedés 8,6 százalékra mérséklődött augusztusban a júliusi 11,3 százalékról, ezzel a háború kitörése előtti szintre csökkent. Valamennyi kategóriában lassult az áremelkedés éves szinten, így például az élelmiszer és alkoholmentes italok esetében 8,4 százalékra a júliusi 13,3 százalékról, a háztartási gépeknél 7 százalékra 12,7 százalékról, a lakhatás és közművek esetében 3,7 százalékra 7,3 százalékról, az egészségügyben pedig 13,7 százalékról 11,3 százalékra.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) idei inflációs előrejelzését 14,8 százalékról 10,6 százalékra, GDP-növekedési becslését pedig 2,0 százalékról 2,9 százalékra módosította, azonban közleményében hangsúlyozta a szigorú monetáris feltételek szükségességét.
A hosszan tartó háború, a létfontosságú infrastruktúra folyamatos lerombolása, a gabonafolyosó felfüggesztése, valamint az importkorlátozások továbbra kockázatot jelentenek – figyelmeztettek.
Az ukrán központi bank szerint az országnak legalább 37 milliárd dollárnyi külföldi segélyre lesz szüksége 2024-ben a költségvetési hiány finanszírozásához.
A jegybank kamatdöntőinek legutóbbi, június közepi üléséről készült, június végén ismertetett jegyzőkönyv szerint a monetáris tanács tagjainak többsége az alapkamat 1-2 százalékpontos júliusi vagy szeptemberi csökkentését valószínűsítette június közepén.
Januárban a jegybank még azt jósolta, hogy legalább 2024 első negyedévéig marad a 25 százalékos kamatszint, amit tavaly június 2-án határozott meg az addigi 10 százalék helyett. A monetáris tanács tagjainak korábbi véleményét részben a fogyasztói árak emelkedésének mérséklődése változtatta meg. Júniusban a fogyasztói áremelkedés már a hatodik egymást követő hónapban lassult, 12,8 százalék volt éves szinten, 2022 márciusa óta a legalacsonyabb a májusi 15,3 százalék után.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, az ukránoknak lehetőségük kell hogy legyen megfizethető kamatlábak mellett hitelt felvenniük lakásvásárlására – legalább évi 10%-kal kamattal, mert a bankok jelzálogkölcsönei mai kamatlábai „sok ukrán család számára egyszerűen megfizethetetlenek”. Erről az Elnöki hivatal sajtószolgálata számolt be.
Az elnök szerint a jelenlegi kormány egyik fő feladata annak biztosítása, hogy Ukrajnában a jelzálogkölcsönök kamatai évi 10% alatt maradjanak.
„Egy évig harcoltunk. A kormány, az Elnöki Hivatal, a Nemzeti Bank és más bankok ennek érdekében dolgoztak. Most már vannak megállapodások, és azokat már végrehajtják – most csökken a jelzálogkölcsön. Egyes bankokban – 10% alatt. Lényegében a fő feladat a következő volt: ha van 10%-os jelzálog, akkor tényleg segítettünk az embereken, akik megengedhetik maguknak, hogy házat vásároljanak” – mondta Zelenszkij. Az államfő hozzátette, mielőtt elnökké választották volna, jelzálogkölcsönt vett fel, „szörnyű”, 22-25%-os kamatlábakkal, hogy lakást vásároljon a főváros Obolony kerületében. Elmondása szerint a magas lakáshitel-kamatlábak jelentős terhet jelentenek a család költségvetésére, mivel szinte majdnem az egész befolyó jövedelmet a banknak kell odaadni.
„Tudom, vannak nehézségek. Ezek a Nemzeti Bank diszkontrátájához és az inflációhoz kapcsolódnak. De ezek a nehézségek technikai jellegűek, idővel mindegyiket kiegyenlítik. Most a legfontosabb, hogy már van egy jelzés és vannak példák: az emberek 10%-os jelzálogkölcsönt vehetnek fel, és meg is teszik” – mondta az elnök, és hozzátette, hogy ez csak a kezdet.
A megfizethető jelzálogprogram első hónapjában a nyújtott kölcsönök teljes összege 75 millió UAH volt (több mint 200 jelzálogkölcsön).
Thank you @POTUS for signing into law $12.35 bln in supplemental support for ??. The day before, the bill was backed by both houses of ?? Congress. We appreciate this powerful act of solidarity of the ?? people with ??. And the bicameral and bipartisan support of our state. 1/2
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Az Ukrán Nemzeti Bank erőteljesen, 100 bázisponttal az eddigi 11%-ról 10%-ra, 2014 júniusa óta a legalacsonyabb szintre csökkentette az alapkamatot csütörtökön – olvasható a portfolio.hu honlapján.
A központi bank a kamatcsökkentést azzal indokolta, hogy a vártnál gyorsabban mérséklődik az inflációs nyomás, és hogy a gazdaságnak szüksége van további támogatásra. Februárban az éves infláció 2,4% volt, ami hat éve a legalacsonyabb. A jegybank januári prognózisa szerint az év végére 4,8% lett volna az infláció, de a tegnapi bejelentés szerint ezt a becslést várhatóan áprilisban felülvizsgálják.
Az ukrán jegybank az idei év végére 7%-os alapkamattal számol. A jegybank előzőleg január végén csökkentett kamatot, akkor nagyobb mértékben, 250 bázisponttal az addigi 13,5%-ról. Tavaly az ukrán központi bank négyszer csökkentette az alapkamatot az áprilistól érvényes 17,5%-ról.
Az ukrán központi bank erőteljesen, 250 bázisponttal az eddigi 13,5 százalékról 11 százalékra csökkentette az alapkamatot csütörtökön – adta hírül az MTI.
A központi bank vezetője a kamatdöntés után azt mondta, hogy a javuló makrogazdasági adatoknak köszönhetően 2020 végére 7 százalékra mérséklődhet a kamat.
A jegybank előzőleg decemberben csökkentett kamatot, akkor 200 bázisponttal az addigi 15,5 százalékról.
Tavaly az ukrán központi bank négyszer csökkentette az alapkamatot az áprilistól érvényes 17,5 százalékról.
