Ukrajna nem lesz képes a tél beállta előtt kiépíteni a szükséges további energiakapacitást és megoldani az áramkimaradások problémáját, ami miatt mintegy 400 ezerrel több ember hagyhatja el az országot ‒ írja a Bloomberg hírügynökség.
A károk mértéke rendkívül magas.
„Az év végéig gyakorlatilag lehetetlen elérni ezeket a további kapacitásokat” ‒ mondta az ügynökségnek Denys Sakva kijevi energetikai elemző.
Ukrajna rendszeresen alkalmaz áramszüneteket minden régióban az elektromos hálózat hiányosságai miatt. Kivételt képeznek a kritikus infrastruktúrával foglalkozó vállalatok, valamint azok az ipari üzemek, amelyek az áramszükségletük 80 százalékát importálják.
Az orosz erők 2022 októbere óta csapást mérnek az ukrán energetikai, védelmi ipari, katonai igazgatási és kommunikációs létesítményekre. Mint Ukrenerho korábban elismerte, az energetikai létesítményekben keletkezett károk mértéke rendkívül magas, az erőművek és az alállomások maximális kapacitással működnek.
Összesen 68 milliárd dollárnyi kárt okoztak a természeti katasztrófák világszerte az idei első félévben. Ez ugyan elmaradt a 30 éves átlagtól, de az év második felében erős hurrikánszezon jöhet, ami valószínűleg jócskán megnöveli majd az idei költségeket, a károk mértékét – írja az origo.hu.
A természeti katasztrófák az idei első félévben összesen nagyjából 68 milliárd dollárnyi kárt okoztak, amely bár elmarad a 30 éves átlagtól (74 milliárd dollár, inflációval korrigálva), a biztosított károk 27 milliárd dolláros értéke meghaladta a sokéves átlagot (20 milliárd dollár). Utóbbi elsődleges oka, hogy Észak-Amerikában igen komoly viharkárok keletkeztek – derül ki a Munich RE jelentéséből.
Észak-Amerika egyébként a globális károk 47 százalékát, míg a biztosított károk 82 százalékát adta az idei első hat hónapban.Ez pedig jelentősen meghaladta a sokéves átlagot – 35 és 60 százalék.Összevetésképpen, Európában és az ázsiai csendes-óceáni térségben az átlagnál kevesebb természeti katasztrófákból adódó kár keletkezett.
Ezzel párhuzamosan összesen 2900 ember vesztette életét természeti katasztrófák következtében, ami viszont sokkal alacsonyabb nemcsak a 30 éves, de az elmúlt 10 évben mért átlagnál is.
Viharok Észak-Amerikában
Az idei év egyik legsúlyosabb vihara húsvét hétvégéjén csapott le az Egyesült Államokra. Az ország 10 államában összesen 140 tornádót detektáltak, a széllökések egyes helyeken pedig elérték az óránkénti 300 kilométert.
A viharok következtében összesen 38-an vesztették életüket, az anyagi kár pedig 3,4 milliárd dollár volt, melyből 2,6 milliárd volt biztosított.
Észak-Amerikában különösen nagy károkat okoztak a viharok FORRÁS: AFP/TIMOTHY A. CLARY
Júniusban pedig a kanadai Calgaryt érte el egy hatalmas vihar, amely az ország történelmének legnagyobb viharkárát eredményezte. A teljes veszteség 1,2 milliárd dollár volt, melynek 75 százaléka volt biztosított.
Összességében, a súlyos viharok Észak-Amerikában 27 milliárd dollárnyi anyagi kárért feleltetek, a teljes biztosított kár pedig 20 milliárd dollár volt az idei első félévben.
Szuperciklon és áradás Ázsiában
Bár az ázsiai térség idei viharkárai elmaradtak az átlagtól, a régió így is súlyos természeti csapásokat szenvedett el. Májusban az Amphan szuperciklon elérte Indiát és Bangladest, és a 260 kilométer per órás széllökések óriási pusztítást végeztek.Összesen 135 ember veszítette életét, és milliókat kellett evakuálni.A teljes becsült anyagi kár 11,5 milliárd dollár volt, amivel az Amphan az Észak-Indiai-óceán egyik legköltségesebb viharának számított.A biztosított károkról nincs pontos adat, de a jelentés szerint elenyésző lehet a teljes kárhoz viszonyítva.
Ázsiában ciklonok és áradások okoztak komoly problémákat FORRÁS: AFP/HECTOR RETAMAL
Júniusban aztán Kínát érte el egy hatalmas esőzés, majd ezt követően áradások sújtották az országot. Több mint 100 ember életét vesztette, és egyelőre még a teljes anyagi kárt föl sem lehet mérni – főleg, hogy júliusban is folytatódtak az áradások, vagyis az összeg átnyúlik majd a második féléves adatsorba is.
A Munich RE jelentése szerint minimum egyszámjegyű milliárd dolláros kárról lesz majd szó. Európában a Ciara (Németországban Sabine) névre hallgató téli vihar okozta a legnagyobb anyagi kárt az idei első hat hónapban.A 200 kilométer per órás széllökéseket is eredményező vihar Európa jelentős részét elérte február első felében. Noha a Ciara csupán egy közepes méretű téli viharnak számított, mindösszesen 1,8 milliárd dollárnyi kárt okozott, amelyből 1,2 milliárd volt biztosított.
Erdőtüzek Ausztráliában
A 2019/20-as nyári időszak Ausztráliában olyan súlyos bozóttüzeket hozott, melyek példa nélküli károkat okoztak az országban. A kivételesen súlyos szárazság és a hőség együttese miatt ugyanis a bozóttüzek most korábban érkeztek a szokásosnál, és a megállításuk is nehezebb volt.
Példátlan károkat okoztak a tűzvészek Ausztráliában FORRÁS: AFP/PETER PARKS
A tüzek összesen nagyjából 2 milliárd dollárnyi anyagi kárt okoztak Ausztráliában, melyekből 1,6 milliárd dollárnyi biztosított volt – köszönhetően a tűzkárokra vonatkozó ingatlanbiztosítások nagy arányának. Korábban azonban voltak olyan becslések, amelyek szerint a károk mértéke meghaladta a 3 milliárd dollárt is.
Mi várható a második félévben?
Az idei év második felének természeti és időjárási eseményeit értelemszerűen nehéz pontosan megjósolni, de a jelentés hangsúlyozta, az La Niña jelenség valószínűleg alapvetően meghatározza majd az észak-amerikai hurrikán aktivitást. A hurrikán szezon központi hónapjaiban (augusztustól októberig) a La Niña uralkodik majd az előrejelzések szerint, ami felerősödő trópusi ciklonokat hozhat az atlanti térségben.
Ezzel együtt Kaliforniában (különösen az északi részen) a szokásosnál súlyosabb erdőtüzek jöhetnek, mivel a La Niña típusú időjárási körülmények általában igen komoly szárazságot hoznak a térségben az őszi időszakban, kitolva a téli esőzéseket.Következésképpen, a jelentés hangsúlyozta, a jelenlegi várakozásokat figyelembe véve idén különösen fontos lesz a kellő felkészülés a második félévre, még akkor is, ha elvileg van rá esély, hogy a jelenleg vártnál enyhébbek lesznek az időjárás által okozott károk.
Elérte megengedett üzemidejének végső határát az ukrán atomerőművek energiablokkjainak többsége, de az államnak nincs pénze a felújításukra – adta hírül csütörtökön az unn.com.ua hírportál.
A négy működő ukrán nukleáris erőmű
15 energiablokkjának többsége elérte használhatósági idejének végső határát és
modernizálni kellene – olvasható a cikkben. Az írás szerint a blokkok
üzemidejének meghosszabbítása maximum 20-30 évre sok milliárd hrivnyába
kerülne. Ilyen összeg előteremtésére azonban a belátható jövőben nem lesz
lehetőség, az amortizálódott reaktorok biztonságos kivezetése pedig egyenként
egymilliárd dollárba kerülne – mutatott rá a hírportál.
A kiadvány rámutatott: a toldozás-foldozás
következményei beláthatatlanok, ahogy az atomerőművek berendezéseinek
használatára vonatkozó szabályok megsértése és a megengedett üzemidő
határidejének túllépése is a lehető legrosszabb megoldás lenne. „Igen nagy
ugyanis egy újabb ipari katasztrófa valószínűsége” – állapította meg a cikk.
A híroldal emlékeztetett arra, hogy
január 4-én az automata biztosító berendezés leállította és lekapcsolta az
energiahálózatról a Zaporizzsjai Atomerőmű 3-as blokkját, az üzemzavar okát az
illetékesek nem közölték. A Rivnei Atomerőmű 30 éves 1. számú energiablokkja
egy hónappal azt követően állt le, hogy üzemidejét 20 évre meghosszabbították.
Ugyanezen atomerőmű 2-ik blokkjának hasonló felújítása nem valósítható meg, mert
ellentmond az országhatárokon átterjedő
környezeti hatások vizsgálatáról szóló espoo-i
ENSZ/EGB egyezmény előírásainak
– írta a hírszájt.
