Az Egyesült Államok Kína és az EU mellett 14 ország ellen is vizsgálatot indít egy sajtóközlemény szerint. Az Egyesült Államok vizsgálatot indított Kína, az EU és 14 másik ország intézkedéseivel, politikájával és gyakorlatával kapcsolatban, a feldolgozóipari ágazatokban tapasztalható túlkapacitást és túltermelést állítva – mondta Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője.
„A vizsgálatok azt fogják megállapítani, hogy ezek a lépések, a politika és a gyakorlatok ésszerűtlenek vagy diszkriminatívak-e, és terhelik-e vagy korlátozzák-e az Egyesült Államok kereskedelmét” – közölte a nagykövetség a weboldalán közzétett sajtóközleményben. Kína és az EU mellett a vizsgálatok alanyai Szingapúr, Svájc, Norvégia, Indonézia, Malajzia, Kambodzsa, Thaiföld, Korea, Vietnam, Tajvan, Banglades, Mexikó, Japán és India.
„Az Egyesült Államok többé nem fogja feláldozni ipari bázisát más országok kedvéért, amelyek esetleg ránk hárítják túlkapacitásaikat és termelési problémáikat. A jelenlegi vizsgálatok rávilágítanak Trump elnök elkötelezettségére a kritikus ellátási láncok újjáépítése és a jól fizető munkahelyek megteremtése iránt az amerikai munkavállalók számára a feldolgozóiparunkban” – mondta Greer.
A folyó hónap második felében az Európai Tanács meghosszabbította az autonóm kereskedelmi korlátozásokat Ukrajna számára, amely az importvámok felfüggesztéséről és bizonyos kvótákról rendelkezett az európai országokba irányuló belföldi exportra (a lengyel gazdálkodók globális tiltakozása miatt).
Az „NBN” Tarasz Melnyicsuk, a Miniszteri Kabinet állandó parlamenti képviselője hivatalos Telegram csatornán megjelent információira hivatkozva arról számolt be, hogy az egyes kategóriájú élelmiszerek az Európai Unióba való exportjára vonatkozó megfelelő engedélyezés bevezetése után bizonyos típusú áruk Ukrajnából még nem exportálhatók.
Melnyicsuk tájékoztatása szerint a közelmúltban lépett hatályba az új melléklettel kiegészített határozat, amely azon áruk kvótáinak mértékét érinti, amelyeknek az Európai Unió tagállamaiba való kivitele engedélyeztetési eljárás alá esik.
Többek között egyes mezőgazdasági termékekről van szó 0 tonnás export kvótával rendelkező cukor (a megengedett 262 600 tonnából 262 600 tonnát importáltak az EU-ba), valamint hús és baromfi belsőség/pulykahús és pulyka belsősége.
A Miniszteri Kabinet képviselője kiemelte, hogy a fent ismertetett határozat célja az egyes mezőgazdasági termékek Európai Unió vámterületére való kivitelére vonatkozó szabályok betartása, az ideiglenes, a kereskedelem liberalizációját szolgáló intézkedések hatására.
A kereskedelmi korlátozások áremelkedéshez és éhezéshez vezetnek, véli több világszervezet vezetője.
A nemzetközi szervezetek, köztük a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap vezetőinek közös nyilatkozata szerint a koronavírus-járvány, az ellátási láncok zavarai és az ukrajnai háború súlyosan megzavarta az élelmiszer-, üzemanyag- és műtrágyapiacot.
A szakértők számos intézkedést szorgalmaztak a gazdasági kockázatok csökkentésére, többek között a kereskedelmi korlátozások megszüntetésére, amelyek a nyilatkozat szerzői véleménye szerint az árak növekedéséhez vezetnek.
A Világélelmezési Program júniusi adatai szerint az élelmiszerhiányban szenvedők száma 82 országban elérte a 345 milliót – áll a dokumentumban. Közel 25 ország vezetett be élelmiszerexport-korlátozást, ami a globális élelmiszer-kereskedelem több mint 8 százalékát érinti, a műtrágyaárak pedig megduplázódtak az elmúlt évben.
A helyzet további romlásának elkerülése érdekében a nemzetközi szervezetek vezetői az alábbi intézkedéseket javasolják:
azonnali támogatás nyújtása a lakosság veszélyeztetett és kiszolgáltatott rétegeinek;
a kereskedelem és a nemzetközi élelmiszer-ellátás előmozdítása;
a termelés növelése;
a klímabiztos mezőgazdaságba való befektetés ösztönzése.
A nyilatkozat szerzői megjegyezték, hogy a 2008-as gazdasági válság megmutatta a világnak, hogy a globális kereskedelmi korlátozások bevezetése az élelmiszerárak emelkedéséhez vezet.
„Az exportkorlátozások megszüntetése és a rugalmasabb ellenőrzési és engedélyezési módszerek bevezetése segíti az ellátási zavarok minimalizálását és az árak csökkenését” – vélik a szakértők.
A nyilatkozatot David Malpass, a Világbank vezetője, Qu Dunyu, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének vezetője, Kristalina Georgieva, az IMF vezetője, David Beasley, a WFP ügyvezető igazgatója és Ngozi Okonjo-Iweala, a WTO (Kereskedelmi Világszervezet) vezetője írta alá.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A Brexit miatt bevezetett új kereskedelmi korlátozásoknak köszönhetően a kisebb brit gyártók kétharmadánál megemelték az alkatrészek és az alapanyagok költségeit a múlt hónapban, ráadásul a többség még ellátási zavarokkal is küzd – áll a South West Manufacturing Advisory Service (SWMAS) és a Manufacturing Growth Program által készített, 300 vállalkozás bevonásával készült felmérésben.
„Az áremelkedés azonnal tapasztalható volt az ellátási láncban, továbbá többen azt mondták, hogy számos nyersanyag tekintetében jelentősen nőtt az átfutási idő” – magyarázta Nick Golding, az SWMAS ügyvezető igazgatója.
A gyártók mintegy 65%-a magasabb költségekről számolt be, illetve 54%-uk azt mondta, hogy a Brexit óta nagyobb nehézségekbe ütköznek az Európai Unióba történő exportálás terén.
A brit kormány elmondása szerint ezek csak kezdeti gondok, ráadásul múlt héten közölték, hogy 20 millió fonttal tervezik támogatni a kisvállalkozásokat, hogy mielőbb igazodni tudjanak az új szabályokhoz.
A Bank of England február eleji prognózisa szerint a Brexittel kapcsolatos kereskedelmi zavarok az első negyedévben 1%-kal csökkentik majd a gazdasági teljesítményt – ez körülbelül 5 milliárd fontnak felel meg –, míg hosszú távon várhatóan 10%-kal zsugorodik a kereskedelem.
