Dubaj fokozatosan halad afelé, hogy teljesen készpénzmentes várossá váljon, ahol a bankjegyeket és érméket digitális fizetési megoldások váltják fel. Az átállás lépésről lépésre zajlik, és érinti az üzleti szektort, a szolgáltatásokat, valamint a lakosok és turisták mindennapi pénzügyi tranzakcióit. A következő években a digitális fizetések aránya várhatóan tovább növekszik, miközben a készpénz szerepe csökken.
A készpénzmentes rendszer nem a pénz megszűnését jelenti, hanem a pénzügyi műveletek elektronikus formára történő áthelyezését. Banki alkalmazások, mobilpénztárcák és kártyás fizetések már most is meghatározóak, miközben az érintésmentes és mesterséges intelligencián alapuló technológiák gyorsabbá, biztonságosabbá és átláthatóbbá teszik a fizetéseket a vállalkozások és a fogyasztók számára.
A cél az, hogy Dubaj minden üzletében és szolgáltatásában elérhető legyen a készpénz nélküli fizetés. Ez nemcsak a gazdasági növekedést és a tranzakciók átláthatóságát támogatja, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a város megerősítse pozícióját mint nemzetközi pénzügyi és digitális központ.
Svédország és Norvégia is újragondolja a készpénzmentes társadalomra vonatkozó terveit, ugyanis attól tartanak, hogy a civilek kiszolgáltatottá válnának a hibrid hadviseléssel szemben, ha csupán a digitális alapú fizetés lenne lehetséges. Az északi országok vezetői különösen azokért aggódnak, akik nem is tudják felelősségteljesen használni a különböző fizetési felületeket – írja a Guardian.
Az elmúlt években a skandináv társadalmak a technológiai fejlődése miatt rohamléptekben haladnak a készpénzmentes jövő felé, a svéd központi bank korábbi helyettes kormányzója 2018-ban azt jósolta, hogy Svédországban 2025-től nem fognak készpénzt használni.
Az orosz-ukrán háború kitörése után azonban fordult a kocka, és az oroszbarát csoportoknak tulajdonított kibertámadások növekedése miatt a skandináv vezetők is belátták, hogy újra kell gondolkodniuk a készpénz beszüntetésére vonatkozó elképzeléseket.
Ezért is küld a a svéd védelmi minisztérium jövő hónaptól minden háztartásnak egy „Ha válság vagy háború jön” c. brosúrát, amiben azt tanácsolják a lakosoknak, hogy mindig legyen kéznél legalább egy hétre elegendő készpénz tartalék. Emellett a svéd kormány azt is fontolgatja, hogy felülírja azt a jogszabályt, aminek értelmében bizonyos éttermekben és üzletekben csak digitális módokon lehet fizetni. Hasonlóan gondolkodnak Norvégiában is, a norvég kormány nyártól pénzbírsággal sújthatja azokat a kiskereskedőket, akiknél nem lehet készpénzzel fizetni.
A norvég igazságügyi és közbiztonsági minisztérium közleményében azt írta, „mindenkinek azt ajánlják, hogy tartson magánál némi készpénzt, mivel a digitális fizetés sebezhető a kibertámadásokkal szemben”, a minisztérium „komolyan veszi a felkészülést tekintettel a háborúkra, kibertámadásokra, és az éghajlatváltozás rohamléptékű romlására és az abból fakadó instabilitásra.” A norvég minisztérium szerint ezért is szükséges, hogy a készpénz, mint fizetési eszköz és „a készpénzes fizetés joga megerősödjön.”
Ukrajnában folyamatosan emelkedik a bankkártyával történő fizetés mértéke. A kiskereskedelmi hálózatban az NFC technológiát használó, érintés nélküli tranzakciók száma csaknem megduplázódott.
