A hivatalos kereskedelmi jelentések szerint Észak-Korea három év alatt legkevesebb 600 000 dollárt költött telivér lovakra. Az állatokat Oroszországból importálták – számolt be a The Times.
A műholdfelvételek elemzése kimutatta, hogy az észak-koreai fegyveres erők tavaly legalább 12 új lovardát építettek a katonai bázisokon, és valószínűleg további öt építését tervezik.
Nem valószínű, hogy a lovakat a küzdőtéren használják majd – jegyezte meg a The Times. Ugyanakkor a lovak fontos szerepet játszanak Kim Dzsongun személyi kultuszában. Az észak-koreai állami média „fiatal tábornoknak” nevezi, és fényképeket közölt az észak-koreai diktátorról, amelyen lovon vágtat a Paektu-hegyen. Kim Dzsongil, Kim Dzsongun apja szintén lovagolt.
Az ország legjelentősebb lovas központjának, a Mirim Lovasklubnak a múzeumában külön tárlat látható, amelyet Kim Dzsongun hobbijának szenteltek. Ott dokumentálják mind a 386 lovaglási kalandját.
„A lovakat többé nem lehet a háborúban alkalmazni, ellenben fontosak a katonai nagyság megjelenítése szempontjából” – idézte a múzeum az észak-koreai vezetőt.
Jacob Bogle szakértő szerint az észak-koreai rezsim, értékesítési céllal elkezdheti a lótenyésztést.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Szinte teljesen megszűnt Észak-Korea kereskedelme Kínával a koronavírus-járvány miatt.
Kim Dzsongun, Észak-Korea diktátora beismerte, hogy országa rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van, az állami tisztviselőknek azt mondta, „készüljenek egy újabb Nehéz Menetelésre” – írja a BBC.
Az észak-koreai propagandában a Nehéz Menetelés az 1990-es évek időszakát jelöli, amikor a Szovjetunió összeomlása miatt Észak-Korea elvesztette egyik legfőbb szövetségesét. Ennek következtében példátlan mértékű éhezés sújtotta az országot, egyes becslések szerint hárommillió észak-koreai éhen halt.
Észak-Korea azért került nehéz helyzetbe, mert koronavírus-járvány miatt szinte teljesen megszűnt kereskedelme Kínával, az egyetlen országgal, ami komoly gazdasági kapcsolatokat ápol a világtól elzárkózott rezsimmel. A kínai kereskedelem a múlt évben 80 százalékkal visszaesett, márpedig Észak-Korea élelmiszer-ellátásában kulcsfontosságú a kínai import.
A válság egyelőre a kínai határhoz közeli vidékeken a legsúlyosabb, egyre több a koldus, és egyes híradások szerint volt, aki már éhen is halt. Sajtóértesülések szerint előfordult olyan is, hogy egy kiló kukoricáért egy havi fizetést is elkértek.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
